Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-10 / 105. szám

Szeged, 1923 május 10 Képek. Újszeged, A mai Újszeged tulajdonképen Szeged szabad királyi várognak kerivárosa, a Belvárosnak a Tisza baiparíján fekvő városrésze. Az 1879. évi nagy árvízkatasztrófa előtt azonban Újszeged egyetlen utcából álló torontálvármegyei kis falu volt, mely a temesvári országút mindkét oldalán terült el s az úgynevezett százlábú hidig terjed'. Közigazgatásilag a törökkanizsai járáshoz tartozott. Szeged szabad királyi várossal csak annyiban volt összeköttetése, hogy a falut körül övezték a város tulajdonát képeiő ujszegedi bérföldek, amelyeket a falu lakossága bérelt. Az ujszegedi nép jelentékeny kertgazdaságot folytaio't és termel vényeit legn?gyobb részben a szegedi piacon értékesítette, igy tehát a város élelmezésének ellátásában az ujszegedieknek jelentékeny szerep jutott. Az 1848 a? forradalom u!án reve^etes változás történt Újszeged életében, amely a falu fejlődésére előnyös befolyással járt. Ez abban jelentkezett, hogy a szegedi akkori cs. és kir. uelyőrségnek katonai parancsnoksága a mult század Ötvenes éveinek elején sz ujszegedi népligetet létesítette. Mintegy harminc hold területet fásifott be a katonaság a népkert céljaira. A Főfasort jegenye nyárfákkal ültette be, mig a tekervényes mellékutakon különböző fákat, cserjéket és bokrokat ültetett. A helyőrség akkor kürasszirokból állott. Magyarul vérteseknek, a nép nyelvén vasas németeknek nevezték őket. A várban voltak elhelyezve. A vár azon helyen voit, ahol ma a Hid u'ca vonala vai a Tiszától a Széchenyit ri házsorig, innen a Horváth Mihály uícán keresztül a Tiszapartig nyúló házak és házhelyek feküsznek. A vasas németek nehéz páncélos lovas katonaság volt. Ezüst fehér fényesítjük, fehér köpönyegük, tarajos fehér tollas fémsisakjuk, széles vértes kardjuk és egyforma, nehéz fehér lovuk imponáló hatást telt a polgirságra. A lovas-ezrednek volt egy lovas-zenekira is. A vértes ezredek a Habsburgok német rimái birodalmi állandó hEdsereg szervezetével együtt keletkeztek. Sok feudális főúr és nemes szolgált ezekben a kiválisáeoj lovas ezredekben, ezért egész a végleges feloszlatásáig, vagyis 1860-ig, ez a katonaság a hübér-seregek hagyományait, a császári ház iránti törhetlen hüs'gef mindig fenntartotta. A szegedi büszke polgároknak rokonszenvét nem tudták ugyan megnyerni a vértesek, de ez nem is volt csoda, mert a forradalom leverése még sokkal közelebbi időben történt, hjgysem az eseményeket, a vértanuk hóíiérhtlálát a nerzet elfeledhette volna. Az újszeg; di n 4pkert létesítése azonban oly kullurem'éket h tgyott a szegedi polgárság emlékében, amelyre ma is hálával kell visszaemlékezni. A bozótos vadon és földieper-indával telefolyt pusztaság h ilyén létesült idegen katonaság munkájával e^y szép lige(, amely a mai ujszegedi kertváros alapjául szolgált. Az 1879. évi árvíz utin az újjáépítést inéző királybiztos előterjesztésére a törvényhozás Torontál vármegyéből kihasította Újszegedet és a városi földek legnagyobb részét és azt Szeged torvényhatóságának területébe bekebelezte. Ekkor egyesült Újszeged Szegeddel és közigazgatásilag a belvároshoz csatoltatott. A király biztosság szabályozta az ujszegedi beltelkeket, házhelyeket és utcákat is és ezzel megvetette alapját ennek a városrész fejlőddsér ek is, amely a Tiszaparton levő Bertalan(mlékoszloptól a Temesvári-körut által van körülövezve a temesvári országútig. Újszeged további fejlesztésére azonban a legutóbbi negyven év alatt vajmi kevés történt. A királybizfcsság csak a városrész vonatozását készítette, a:onban a csatornázást, burkolást, vízvezetéket és világítást a következő nemzedékre hagyta. A népkert fejlesztését azonban tovább folytatta a város közönsége. Kállay Albert, a városnak toldog emlékezetű főispánja minden alkalmat megragadott, hogy az ujszegedi ligetei mentől szebbé tegye. Az ő szívós akaratának köszön hető, hogy a kivénült nyárfákat platánokkal c erélték fel, a felesleges fáktól a ligetet megtisztították, virágágyak és rózsapark készült, a fv fasoron villák és kőkerítések épültek. Az ujt.egedi parknak fénykora volt, mikor 1899 SZBQBD 3 szeptemberében ilt tartották meg az első országos mezőgazdasági kiállítást. Három hétig tartott ez a kiállítás, a vidéki méreteket meghaladó fény, pompa, látogatás és igazi eredmény melleit ez a három hét a város történetében maradandó nyomot hagyott. A nagyobbarányu városfejlődésnek tulajdonképen ekkor vettetett meg &z igazi alapja. Az emberek azonban gyarlók, szívesen vesznek részt ily ünnepségeken, ha az nekik üzleti hasznot is hajt, azonban rövidlátók, mert nem hozzák meg a megfelelő áldozatot, amellyel üzletek jövedelmezőségét továbbra is biztosítanák. Pedig mindenki jól tudja, hogy befektetés nélkül nincs üzlet. A város közönségének nem szabad azt vátni, hogy a sült galamb a szájába szálljon és minden városrendezési költséget, minden hozzájárulás nélkül, a város a msga háztaríásából végezze, mert akkor sohafem lesz ebből a városból az, ami már régen lehetne: igazi nyugati kullurváros. A nyugati kullurvárosok fejlődésénél azt olvassuk, hogy mielőtt az építkezést megkezdenék, a váro3 kijelöl egy területet háztömböknek és hízhelyeknek é3 sz utcákat és terekel megvonalozza. Ezután létesiti a közmüveket, csatornázást, vízvezetékei, utc^ burkolatot, járdát és világítást. A közmüvek létesítésének költségei! aztán hozzáadja a telek eladási árához s az igy megállapított vételáron elkelt telekre engedi meg az építkezést. Természetes dolog, hogy ez pénzkérdés, de azért van a város vezetőségének gondolkozó elméje, hogy ezeket a kérdéseket pénzügyileg is megoldja és a város polgárainak az a kötelessége ssját vsgyoni érdekükből is, hogy a hatóságot a városfejlesztési kérdésekben támogassák. Hogy mennyire el vanak a magyar városok maradva, legjobban mutatja a statisztika, amely a magyar városok beruházási kölcsöneit tünteti fel. Ha jól emlékszem, Budapest fővárosnak volt a háború előtt 300 millió korona adóssága, amit városfejlesztésre fordított. Nagymagyarország 25 törvényhatósági és 115 rendezett tanácsú városáaak ugyanakkor adóssága mintegy 400 millió korona volt. Ugyanakkor a német városok adósságaira voia'kozólag olvastam a Magdeburgban megjelenő Volkstimmeben, hogy 30 német városnak van 9,200.000 lakos mellett 4103 millió márka vagyona és 2296 millió márka adóssága. Magyarországon pedig a fővárossal együtt 141 városnak négymillió lakos mellett van mintegy 2000 millió korona vagyona és 700 millió korona adóssága. Máshelyen pedig olvastam, hogy Newyorknak volt 7000 millió korona adóssága, ezzel szemben ludjuk, hogy a háború előtti Nagymagyarországnak volt 6000 millió korona adóssága és a pénzügyminiszter mindig panaszkodott az elvis lhetetlen adósságok miatt, Newyorkról pedig azt mondják, hogy ez a város a vi'ág leggazdagabb városa. Paradxonnak látszik és mégis igaz az, hogy amelyik város a legtöbb adósságot csinálta, vagyis a legtöbb hasznos befektetést teljesítette, az a leggazdagabb város. Szeged akkor lesz igazi nagyáros, amikor az első 100 milliós kölcsönét hasznos befektetésre, régi arany konában felvette és a városfejlesztési programját ezzel megvalósítja. Ego. — Lapunk legközelebbi száma a csütörtöki ünnep miatt szombaton reggel a rendes időben jelenik meg. . — A Dugonics-Társaság májusi felolvasó Ülése. A Dugonics-Társaság e havi felolvasó ülését 13 án, vasárnap délután 4 órakor tartja meg, ezúttal kivételesen ners a városházán, hanem a Kereskedelmi és Iparkamara üléstermében. Az ülésen Fekete Ipoly rendes tag „A rómaiak kereskedelme a klasszikus hajdankorban" cimü tanulmányát olvas5a fel, Móra Ferenc főtitkár a fiatal szegedi poéták közül mutat be néhányat, Somlyódy I stván rendes tag pedig „A magyar lélek" cimü néppszichológiai adatgyűjteményét fejezi be, amelynek első részét egy régebbi ülésen adta elő. — Békéscsaba átalakul törvényhatósággá. Az uj közigazgatási törvény lehe'ővé teszi, hogy a városok magasabb közigazgatási egységgé alakuljanak át. Békéscsaba kép iselőiestületi tagjai most indítványt terjeszt nek a szombati városi közgyűlés elé, hogy Békéscsaba rendezett tanácsú város törvényhatósággá alakuljon át. Az indítványt a képviselőtestületi tagak legnagyobb része már aláirta, ugy hogy elfogadása nem kétséges. — Földgázt találtak Nagybecakereken. A D:lvid;k gazdasági fellendülése szempontjából rendkívül fontos esemény törté it néhány nappj ezelőtt Nagy becskereken. Az egykori honvédkaszárnyával szemben javítgatták sz áríé/i kutat és Jurás közben néhány méter mélységből egyszerre csak gáz tört elő. A váró i hatóság megvizsgáltatta a gázforrást, melyről kitüni, hogy a legkitűnőbb minőségű földgázt szolgáltatja. Alexics polgármester azonnal Belgrádba utazott, hogy jelen ést tegyen a földgázleletről. — A romtemplom javára. A romtemplom továbbépítése lassan ugyan, de azért halad előre És vele parallel a templomalap is szépen gyarapodik. A polgármesteri hivatal közlése szerint a következő szatymazi lakosok adakoztak a templom építésére: Biló István 10.000, Újvári Ferenc 10.000, Vetró József 3000, Gombos Antalné 5000, Kopasz János 1000, Sirokay Viktor 1500, Ábrahám Géza 2000, Báló István 2000 és Kátay András 5000 koronát. Itt említjük meg, hogy a zárdában rendezett vasárnapi gyermekvásárnak 150000 korona volt a tiszta jövedelme, amely szintén a fogadalmi templom alapját gyarapítja. — A Meteorologisi Intézet időprognózisa: Zivataros esők várhatók, kisebb hősülyedéssel. — Makón nem engedélyeznek szociáldemokrata pártot. A makói rendőrség nem engedélyezte Makón a szociáldemokrata párt megalakulását. A határozat ellen a párlvezetöség felebbezeít a szegedi kerületi rendőrfőkapitányhoz, akinek válasza most érkezett meg Makóra. Miután a pártalakulást a kerületi főkapitány tem engedélyezte, az ügy felebbezés folytán a belügyminiszter elé keiül. — Rémhir a huszonötezresekről. Az ország nyugati határszélén, mint Győrből jelentik, azt a rémhírt terjesztik, hogy a huszonötezer koronás bankjegynek nincs meg a névértéke. A rémhír egy jól szervezett társaságtól származik, amely a bankjegyeket olcsón összevásárolja. A hatóságok megtették a lépéseket a szélhámosok ellen és felhívják a közönséget, hogy az alaptalan híreszteléseknek hitelt ne adjnaak. Ha ne'alán Szegeden is vannak hu zonö ezer koronások boldog tulajdonosai, megnyugtathatjuk őket: bankjegyük értéke megvan és elég — egy pár cipőre. — Az ujszegedi cukrászda uj bérlője. Suhajda József, az országosan ismert cukrász személyében, uj bérlője akadt az ujszegedi cukrászdának, amely annyi kísérletezés után, minden bizonnyal, találkozó hdye lesz az a népkertet felkereső közönségnek. Suhajda József, költséget nem kiméivé rendezte be az ujszegedi cukrászdát, hogy ott a közönség az izes fogyasztani valókon kivül teljes kényelmet is találhasson. A cukrászda ünnepélyes megnyitása szombat déluiáa fél 6 órakor lesz, amely időponttól kezdve fél 8-ig a katonazene játéka szórakoztatja majd a közönséget. — A KANSE mai ülése. A KANSz elnöki bizottsága szerdán délután ülést tartott, melyen a lakáspénzrendelet sérelmeivel is foglalkoztak s elhatározták, hogy lépéseket tesznek a sürgős orvoslás kieszközlése végett. Foglalkoztak továbbá a közszolgálati a'kalmazottak helyzetjavitásának kérdésével s a létminimum mindenkori biztosításának szükségessége mellett foglaltak állást. Az akció ebben az irányban megindult. — Megkezdődik a térzene. Holnaptól kezdve a korzón megkezdődik a térzene. A honvédzenekar minden vasárnap és ünnepnapokon délelőtt fél 12 órától fél egyig fog muzsikálni a korzó közönségének. — Üléal tart a korház-bizottság. A törvényhatóság kórház-bizottsága pénteken délután öt órakor ülést tart a városháza bizottsági termében. Az ülés tárgya a kórházi kötszerek beszerzésének kérdése lesz.