Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-10 / 105. szám

Ecjwes »sám ára 30 korona UariMttttetg ét kladóhlto l£)l KUsMv-atca 6. (PrófétaL emelet í.) Telefon U-E. A .Siejed* megjeleli fcíUfi kitételével minden 139* Bfye* szám ára 30 koflíftietísl írok: Egy Csapra Síneden 600, Budntvtf is Tldéken 650 kor IV. évfolyam. Szeged, 1923 május 10, CSÜTÖRTÖK. Hirdetési érek: Félhaséboa 1 mm, 12, egy hasábon 20, másfél hasábon 30 K. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10, kövér belükkel 20 K. Szövegközi! közlemények soronként 150 K.NyUtlér, családi értesítés 200 K. Többszöri feladásnál árengedmény. 105-ik szám. A notesz. Bécsben még 1921 legelején meghall egy Brück nevű „vállalkozó". Örökösei nem maradlak, hagyatékát a rendőrség pecsételte le s a rendőrség közegei készítettek leltárt értékpapírjairól, iratairól és egyéb holmijairól. A hagyaléKban egyebek között találtak egy egészen közönséges szürke kis noteszt. Ez a szürke kis notesz azóta nagy karriért futott meg; kiindulási pontja lett e?y nagyszabású becsületsértési és rágalmazási pörnek, amelynek során egymásután hallgatják ki a volt minisztereket, osztályfőnököket, magasállásu katonatiszteket, bankigazgatókat és más kiváló pozíciókat betöltő egyéniségeket. A szereplő személyek a néhai császárváros vezető köreihez tartoznak; nem csoda, hogy a pör kimenetelét az egész bécsi politikai és pénzügyi világ nagy érdeklődéssel várja. Az eset pedig önmagában annyira jellegzetes és annyira hozzátartozik korunk történetének szimptomáihoz, hogy erkölcsi tanulságainál fogva mi is megemlékezhetünk róla. B.ücknek, amig élt, az volt a foglalkozása, hogy az állammal kötött üzleteket. Mig a háború tartott, szállított a hadseregnek, mikor vége lett a háborúnak, megvásárolta a feleslegessé vált anyagokat. Ezeknek az anyagoknak értékesítésére Bécsben a dologi javakat értékesítő hivatal néven egy külön irodát szerveztek, melynek tisztviselői a hadügyminisztérium és pénzügyminisztérium funkcionáriusainak sorából keTültek ki. A Brück hagyatékában talált notesznek az az érdekessége, hogy benne szép sorjában szerepel ennek az ideig'enes jellegű hivatalnak több magasállásu tisztviselője. A nevük van beirva minden megjegyzés nélkül és a név mögött egy-egy számjegy. Igen szép, magas számjegyek, négy, öt, hat nullával. Se több, se kevesebb. Hogy mit jelentenek a számjegyek, arról eltérők lehetnek a vélemények; a jó Istenen kivül csak Brück adhatna róla hiteles felvilágosítást, aki szonban már elköltözött az élők közül. A rendőrségnek a hagyatékról felveit jelentéséből értesült erről a notesztől dr. Hornik, az osztrák pénzügyminisztérium takarékossági miniszteri biztosa és némi következtetéseket fűzött annak tartalmához. Kezdeményezésére a pénzügyminiszter egy egészen szükkörü értekezletet hívott össze, annak megbeszélésére, hogy mitévők legyenek a notesszel és különösen azokkal, akiknek a neve benne számjegyek kíséretében előfordul. Hosszú tanácskozások folytak, melyeknek az lett az eredményük, hogy — semmit se csinálnak. Elvégre több egyforma név is lehet a világon, bizonyítani pedig semmit se lehet. Legokosabb tehát, ha hallgatnak. Hallgatni ugyanis arany, mint azt már a paraszti bölcsesség is nagyon régen megállapította. Mindnyájan azonban mégse hallgattak, sőt valaki, akinek a nevét nem tudják, elmondta a pénzügyminisztériumban tartott ülés lefolyását egy újságírónak, sőt elmondta még azt is, hogy a dr. Hornik által bemutatott listában dr. Oppenheimnek a neve is szerepel, aki elnöke volt a dologi javakat értékesítő hivatalnak s azóla igazgatói minőségben egyik legelőkelőbb bécsi pénzintézetnek a kötelékében működik. Az érdekes esetet az újságíró a névvel egyetemben megírta. Hornikot a legkülönbözőbb oldalakról felvilágosításokért rohanták meg, de ő makacsul hallgatott. Egy nagyon kíváncsi riporter végül azt kérte, hogy ha már semmit se akar elárulni, mondja meg, mi a véleménye Oppenheim esetéről. A tapintatlan kérdésre Hornik vállvonogatással felelt. Néha a nem felelet is felelet. Az újságíró megírta, ami történt, hogy Hornik a vállát vonogatta. A notesz, a pénzügyminisztériumban tartott értekezlet és a vállvonogatás lett a kiindulási pontja a pörnek, melynek során Oppenheim Hornikon keresi a becsületét. Azt mondja, hogy amit Hornik cselekedett, alkalmas arra, hogy vele szemben a megvesztegetés gyanúját keltse fel és becsületét rabolja meg. Hornik viszont azt állítja, hogy ő senkit sem vádolt, a pénzügyminiszteri értekezleten nem Oppenheimesetről, hanem Briick-esetről beszélt, csak hivatalosan foglalkozott a dologgal, arról pedig igazán nem tehet, hogy az Oppenheim név a Brück- féle noteszben elöfordu t. Aki a bécsi cirn- és lakjegyzéket végigböngészi, akár ötven Oppenheimet is találhat benne. A vállvonogaiás pedig lehet kétkedés, vígy tépelődés kifejezése, de semmieselre sem becsületsértés, vagy rágalmazás. Ez a lényállás, melyben a bécsi törvényszék holnap, vagy holnapután mond ítéletet. Hogy minő lesz az ítélet, az érdekelheti a jogászokat, akik majd elvitatkozhatnak rajta, hogy a bünfetőjeg milyen paragrafusát lehet valakire ráhúzni, aki egy zártkörű miniszteri értekezleten bemutat egy rendőrileg lefoglalt hagyatéki ügydarabot és utána a vállát vonogatja. A publikumra, különösen a magyar publikumra, amely a szereplőket nem ismeri, ez nem tartozik. Dá igenis tartozik rája és egész Európának közvéleményére — a notesz, az igénytelen kis szürke könyv, amely a neveket és számokat tartalmazta. Valahogy az az érzése az embernek, hogy Európaszerte mindenütt mostanában nagy szerepük wn az ilyen noteszeknek. Kiviteli és behozatali ügyek intézésében, állami ügyletek megkötésében, közvélemény befolyásolásában, sőt országok sorsának intézésében egyaránt fontos tényező a notesz. Sokszor fontosabb, mint az akta, főkönyv, előfizetési dij, vagy diplomáciai jegyzék. A Brück-féle notesznek bizonyára vannak még testvérei, akik mind egyazon internacionális nyelven, a számok nyelvén beszélnek, de ha valamely előidioaiáa felelősségre akarják vonni őket, ugy tesznel, mintha süketek volnának és — hallgatnak. A rombolásnak, melyet a nagy világfelfordulás az erkölcsökben véghezvitt, ezek a számjegyekkel tarkázott, de hallgató noteszek a legszomorúbb kortörténeti dokumentumai. » A miniszterelnök csütörtökig marad Londonban (A Szeged budapesti tudósítójától. Bethlen István gróf miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter külföldi missziójának eredményéröl a magyar politikai közvélemény még Bem alkothat magának végleges Ítéletet A tárgyalások ezidőszerint rr ég kizárólag informatív jellegűek és az illetékes .külföldi szervek még csak hetek multával fognak határozatot hozni a magyar kéiaás érdemi elbírálását i letőleg. Minden remény meg van arra, hogy a Magyarországnak adandó válasz kedvező lesz. A külföldnek feltétlenül el kell ismernie Msgyaroszág fel ;egitésének szükségességét éppen általános európai szempontból is. Magyarország gazdasági reorganizációja nemcsak speciális magyar érdek, hanem elsőrangú közép- és keleteurópai érdek is. Magyarország szomszédainak, tehát Csehországnak is érdeke, hogy Magyarország kijusson a gazdasági válságból és segítséget kapjon. A kisántánt tényleg elismeri, hogy Magyarországnak szüksége van küiföldi segítségre. Bethlen István gróf miniszterelnök, aki a magyar követségen szállott meg, csütörtökig marad Londonban. Hediy követségi tanácsos ma este a miniszterelnök tiszteletére ebédet adott, amelyen többek között lord Newton, lord Parmoor és lord Chairnwood vettek részt A jóvátételi bizottság magyar osztálya még mindig tárgyalja a magyar kormány kiküldöttei részéről előterjesztett kérést. Korányi Frigyes báró párisi magyar követ ilyen körülmények között kénytelen lemondani a londoni utazásáról, mert jelenlétére szükség van Párisban. Bethlen miniszterelnök Londonból visszatérve vasárnap délelőtt fog Rómába utazni. A miniszterelnök számára Mussolini miniszterelnök az olasz határtól kezdve külön szalonkocsit bocsát rendelkezésére. Lord Curzon külügyminiszter ma villásreggelin látta vendégül Bethlen gróf miniszterelnököt. A villásreggelin Kállay Tibor pénzügyminiszter, Khuen-Héderváry Sándor követségi tanácsos, úgyszintén a Canterbury érsek, Salisbury márki, a devonshirei herceg és sir Eyre Crewe voltak jelen. A londoni lapok beszélgeiést közölnek Bethlen István gróf miniszterelnökkel, aki a hírlapiról? előtt kijelentette, hogy Magyarországnak mennyiben van szüksége külföldi kölcsönre. A Time; munkatársa beszélgetést folytatott Bethlen István gróf magyar miniszterelnökkel. A beszélgetés során a miniszterelnök igyekezett megnyugtatni az angol közvéleményt és eloszlatni az aggodalmakat Magyarország magatartása tekintetében. Magyarországnak olyan szándékot tulajdonítanak — mondotta —, hogy megakarja támadni szomszédait Ezzel szemben az igaz-ág éppen ellenkező. Magyarország jól tudja, hogy saját érdekében is áll, hogy szomszédaival jó viszonyt tartson fenn. Bethlen gróf kijelentette, hogy ez az első alkalom, amikor a magyar kormány feje személyesen jelenik meg a szövets^es államokban. Reméli, hogy módjában lesz Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetét megvilágítani, valamim beszámolni arról, hogy a kormánynak mik a szándékai Magyarország mostani állapotában. A miniszterelnök biztositotta Angliát arról, hogy Magyarország békés szándékokkal viseltetik szomszédai iránt, mert a kölcsönös bizalom szükséges a szomszédokkal kötött gazdasági szerződésekhez, amelyek viszont nélkülözhetetlenek az ország pénzügyi és gazdasági talpraállása szempontjából. Kállay pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország tőkehiányban szenved, ami a háború, forradalom és bolsevizmus, továbbá a katonai megszállás következménye. A pénzügyminiszter kijelentette még, hogy Magyarország mindenkor, még békeidőben is külföldi kölcsönre szorul. Magyarország pénzügyi terhei mind a háború előtti tartozások, mind a háború utáni kötelezettségek egyformán szükségessé teszik a külföldi kölcsönt, amelynek előfeltételeit a mostani tárgyalásokon akarják megteremteni. A Morningpost részletes nyilatkozatot közöl Bethlen gróf miniszterelnöktől. Kiemeli a magyar pénz fokozatos elértéktelenedését, ami lehetetlenné teszi, hogy az ország a maga bevételeiből tudion újjáépülni Azok oz adók, melyeket a kiadások fedezésére ma megszavaznak, néhány hét múlva már teljesen elégtelenek, minthogy a korona közben rohamosan csökkent. Nyilvánvaló, hogy Magyarországnak a csődtől való megmentésére az egyedüli mód az, ha pénzének értékét sikerül stabilizálni. Ez azonban külföldi kölcsön nélkül lehetetlen. Belső kölcsön felvétele nem biztat semmi eredménnyel, mert hiszen az országban amúgy is óriási pénzhiány van. A cseh Pravo Lidu Bethlen gróf és Kállay külföldi tartózkodásáról számol be és rámutatott arra a körülményre, hogy a Magyarországnak nyújtandó könnyítések dolgában mily nagy szerepet szánt a jóvátételi bizottság a kisántántnak, majd igy folytatja: — A kisántánt államainak álláspontja csak tárgyilagos lehet. Ellenséges érzületnek nem szabad itt kifejezésre jutnia. Csehországnak is érdekében van, hogy Magyarország kijusson a gazdasági válságból és segítséget kapjon.