Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-06 / 102. szám

S Z B 0 E D Szeged, 1923 májas 6. jelenik a szálló halljában Bethlen gróf magas alakja, aki mosolyogva jön az Astoriából, ahol tudvalevőleg a jóvátételi bizottság ülésezik, nem titkolva kellemes benyomásait, ö. követik Kállay és Korányi miniszterek, akik magukra vették a miniszterelnök utja előkészítésének nehéz munkáját. Bathlan vasárnap Indul i-ondonba. Bethlen István gróf Kállay Tibor pénzügyminiszterrel s Khuen-Héderváry Sándor gróf követségi tanácsossal vasárnap délután indul el Párisból Londonba. Utján Korányi Frigyes báró párisi mBgyar követ is elkíséri. Milyen súlya van a klsántántnak a jóvátételi bizettságbanf Bethlen és Kállay barátságos fogadtatása Párisban nem kelt nagy lelkesedést a kisántánt államaiban, ami előrelátható volt. Különösen a szomszéd államok sajtói igyekeznek lerombolni a hatást. A jóvátételi bizottság pontos információt óhajtott kapni Magyarország gazdasági viszonyairól és erre vonatkozik Magyarország miniszterelnökének és pénzügyminiszterének meghívása Pária ba. A kisántánt befolyásának a jóvátételi bizottságban túlzott fontosságot lutajdonitanak. A főbizottságban, amely a döntő fórum, a kisántánt csak egy taggal van képviselve, ezzel siemben Franciaország, Olaszország, Anglia és Belgium négy taggal. Franciaország képviselőjének, mint elnöknek eldöntetlen 'zavazatnal döntő szavazati joga van. Ebből látható, hogy a nagyántánt képviselőivel szemben a kisántánt erős kisebbségben van. Ha teh^t Franciaország, Anglia és Olaszország a zá'< gjegok felfüggesztését határozzák el, ami előfeltétele volna egy külföldi kölcsönnek, akkor a kisántánt ezzel szemben csak tiltakozhatna. A magyar kiküldöttek elsősorban Beihlen gróf magyar miniszterelnök párisi tartózkodása alatt a hivatalos fogadtatáson kivül több bífoIyáso3 politikai személyiséggel és a főhatalmak delegátusaival találkozott. ' miniszterelnök részletes kimutatás segítségévei megkísérelte bebizonyítani, hogy Magyarország pénzügyi helyzete tarthatatlan. A jóvátételi bizottság pénteki ülése után az a benyomás, hogy a bizottság komolyan megfontolás tárgyává fogja tenni az ügyet annál is inkább, mert a magyar kormány a oajok orvoslásának szükségességét hangoztatta és rámutatott arra, hogy minél inkább elkomolyodik a helyzet, annál intenzivebbnek kell lennie a betegség orvoslásának. Az a fogadtatás, melyben Millerand elnök és Poincaré a magyar kiküldötteket részesítette, bizonyítja, hogy a francia politika és közvélemény Magyarországot Középeurópa olyan faktorának minősiti, mely semmi esetre sem nélkülözhető. Moullet szocialista képviselő a kamarában interpellációt terjesztett be Bethlen gróf magyar miniszterelnök párisi utazásával kapcsolatosan. Moullet követeli, hogy külföldi államoknak mindaddig ne adjanak segítséget, mig az összeköttetést Oroszországgal helyre nem állították. A külföldi lapek véleménye. A párisi lapok behatóan foglalkoznak Bethlen István gróf előterjesztéseivel. A Matin azt irja, hogy a miniszterelnök világos előadását a bizottság tagjai nagy figyelemmel hallgatták. A Hgaro a következőket irja: A magyar miniszterelnök őszinte képet rajzolt Magyarország pénzügyi helyzetéről és nagy ékesszólással fejtette ki az ország ínségének okait. Kitért a menekültek kérdésére is éi hangoztatta, hogy a kormány az emberiség ellen vétkezne, ha ezek sorsáról nem gondoskodna. A beszámoló mély benyomást tett a bizottság tagjaira. A L'homme Libre hosszasan fejtegeti Magyarország szomorú pénzügyi helyzetet és arra a következtetésre jut, hogy a magyarországi helyzettel szemben a francia kormány nefk maradhat közömbös. A lap kifejti, hogy igen jó volna, hí a gazdag gyáriparral rendelkező Csehország szomszédságában sikerülne biztosítani az agrár Magyarország sjjáéledését. A Cablogramme „Az ántánt dunamenti politikájának méretei" címmel cikket közöl és azt irja, hogy Magyarország Franciaországban élénk szimpátiának örvend. A jóvátételi terhek és a területi megcsonkítás következtében azok a kísérletek, amelyeket a magyar pénzügyi helyzet kiegyensúlyozására tettek, hiábavalóknak bizonyultak. Az események kérlelhetetlen logikája, amit a világbéke tárgyalói nem láttak előre, mutatja, hogy ha későn is, de szükség van a szerződések gazdasági és pénzügyi clasulájának revíziójára, hogy el leheesen kerülni Európa e részének gazdasági és erkölcsi romlását. Magyarország nevében apellálni kell a szocialistákhoz, merf ennek az országnak talpraállitása mindenkinek hasznára válik. Az Agence Telegraphique Universelle jelentése szerint párisi pénzügyi körökben éiénk érdeklődést tanúsítanak az eseileges magyar kölcsöntárgyalások iránt. A magyar kölcsön iránt Amerikában nagy érdeklődés kezd mutatkozni, kétségkívül az amerikai magyarság bekapcsolódása nyomán. A Reuter-ügynökség kommünikéje szerint az angol kormány tagjai a magyar miniszterelnököt s a pénzügyminisztert a jövő hét folyamán fogadják. A magyar miniszterelnök expozéja már az angol pénzügyminiszter elé került. Az expozé minden részletre nézve kidolgozott tervet tartalmaz Magyarország újjáépítéséről. Keddre összehívták a drágasági bizottságot. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Heinrich Ferenc, a drágasági bizottság elnöke május 8 ra hivta öpsze a bizottságot. Értesülésünk szerint az ellenzék ezen az ülésen a javaslatok egész sorát fogja előterjeszteni. Különösen a szociáldemokraták a drágasági részletkérdések egész komplexumát felöleli konkrét indítványokkal fognak előállni. A legtöbb indítvány radikális eljárást ajánl az áranarchia letörésére s csaknem valamennyi abból ai elvből indul ki, hogy a korona árfolyamának mérsékelt csökkenése és a boübérek emelése sokszorosan túlzott arányokban jutott kifejezésre a közszükségleti cikkek árainak tulhajtásában. Ellenzéki körökben egyébként a drágaság főokát a buza árának példátlan magasságában látják és ezért remélik, hogy Bud János közélelmezési miniszter már a bizottság első ülésén be fogja mutatni a buza árának leszorításáról szóló rendelettervezetet. Azok között a javaslatok között, amelyeket az ellenzék részéről a drágasági bizotiság elé terjesztenek, szerepel a lakásrendelet értelmében kirótt uj lakbérek, albérleti árak és üzletbérek revíziós felülvizsgálatának terve. Ellenzéki körökben felmerült az a terv is, hogy na más mód nem kínálkozik, az indokolatlan áranarchia megszüntetésére, a bizottság tegyen lépéseket, hogy a legfontosabb közszükségleti cikkeknél rendeletileg életbe lépjenek a hatóságilag megállapított maximális árak. Az ellenzéki pártszövetség tisztviaelől bizottsága a miniszterelnök helyettesénél. A tisztviselőkérdés megoldására alakult parlamenti csoport ma kereste fel a miniszterelnök helyettesét, Daruváry Gézi helyettes miniszterelnököt. Szilágyi La;os nemzetgyűlési képviselő a tisztviselők érdekében indított mozgalomra vonatkozólag a következő felvilágosítást adta: — Ma délben 12 óra<or Homonnay Tivadar képviselőtársammal együtt megjelentütik Diruváry Oéza hilyeites miniszterelnöknél és jelentést tettünk neki mozgalmunk céljáról és azokról az eszközükről, melyeket pirlamentáris uton igénybe óiaitunk venni. Az akcióban három főszempont vezet bennünket: A tisztviselőkérdés megoldása, a tisztviselői nyomor és a tisztviselők elkeseredésének megszüntetése. Diruváry Qéza helyettes miniszterelnök kijelentette, hogy a kérdé3 nagyfontosságára való tekintettet vele és Walkó Lajos helyettes pénzügyminiszterrel tárgyaljuk le a kérdéseket és erre az értekezletre meghívta a végrehajtó bizottságot. Régi szegediek. — Irta: Móra Ferenc. — VII. Még egy lakásügy. A mult század húszas éveiben a leggazdagabb szegediek közé tartozott valami Csirigán Spiridion nevü görög boltos. Mert tudni való, hogy abban az időben /az egécz Alföldön gö rögök voltak a zsidók. Van a Somogyi-könyvtárban egy bécsi kaléndárium a negyvenes évekből, aféle kereskedelmi cimtár, az egész monarchiára szóló, abban benne vannak a szegedi boltosok is, számszerint tizenheten, arakból kilenc görög és rác, nyolc pedig német.) Mivel a ragadvány-név már akkor is divatban volt — azt hiszem, ezt a divatot még Ázsiából hoztuk magunkkal — a görögöt Disznó Csirigánnak hítla az egész város. Már hogy milyen karakterbéli tulajdonságaival érdemelte ki ezt az epitlietont, azt én meg nem tudom mondani, s mivel az száz esztendő multán úgyis olyan min légy m;ndnyájunknak, maradjunk abban, hogy disznó gazdagságából ^eredt a ragídvány neve. Hogy a boltja hol volt, az nincs följegyezve, de bizonyosan a palánkban lehetett, hanem a háza a .Kocsonyás-utcában volt, amit most Mérey-utcának hivnak, nyilván száz ember közül százegy se tudná megmondani, kiről. Odi vonult vissza Csirigán, mikor a boltosságból kigazdult s azt beszélték, öreg napjaira azzal töltötte az idejét, hogy szelelte a pénzét. Mert annyi volt a bankója, hogy mind rakásra penészedett a vasládákban, azért szakajtóval hordta le a görög az udvarra s ott ugy szelelte, ahogy a szegény ember a búzát szokta. (T. i. abban az időben még szegény ember volt az, aki búzát szelelgetett.) Nem is lett volna a magános öre > kalmárnak semmi baja a világon, ha a két szomszédi nem lelt volna. Két fecskefészek formájú viskó ragadt kétfelől a Csirigán udvarházához. Az egyik házacskában lakott Szépenlépő Tatár Pál lakatos, a másikban meg Ősze Kun Demeter kovács. (Mindakét nevet megtalálhatja a Reizner lajstromaiban, aki jól keresi. Ha, valaki nem találja meg, magára vessen ) Osze kovács volt a felső, Tatár lakatos az alsó szomszéd. Mindakettő szorgalmas, derék, jóravaló mesterember, akikkel a világon senkinek sem volt baja, csak az öreg Csirigáinak. Neki se egyéb, csak annyi, hogy a lakatos is, a kovács is egész nap kalapált s attól ő neki soha nyugta nem lehetett. Akármelyik zugába vette be magát a sok szobájának, mindenhová beférkőzött a műhelyek muzsikája. — Derék ember a kovács, kipp-kopp-kopp, nem pihen a kalapács, kipp-kopp-kopp, — hallatszott a kovács-műhely felől napkeltétől napnyugtáig. Amire a lakatos-műhely szakadatlanul azt csengte-bongta vissza: — Itt a gazda laka'os, kling-klang-klang, a munkája alapos, kling-klang-k ang. (Az olv.só pedig itten ne vesse közbe, hogy ez merő kitalálás, mert én azt nem tudhatom, hogy száz esziendővel eze őtt hogyan feleselt a kovács-műhely a lakatos-műhellyel, pláne versben. JPedig t ssék elhinni, van ez olyan hiteles, mint egy hadi tudósítás, vagy mint „egy előkelő helyről vett" politikai nyilatkozat, amit a nyájas olvasó mindig készpénzül szokott fogadni. Az én hitem szerint a lakatosműhelyek és kovács-műhelyek muzsikája száz esztendővel ezelőtt is éppen olyan volt, mint ma. Aki nem hiszi, álljon meg a lakatos vagy a kovácsmühelye előtt és szórói-szóra azt a muzsikát fogja hallani, amit én föntebb lekottáztam.) Egyszóval szép muzsika ez nagyon annak, 1 aki szereli, da Csirigán nem szerette. Szalajtgatta is a pedinter-jét — ez is szép szegedi szó ám, Bedienter alatt keresendő a német szótárban! — hol az egyik, hol a másik szomszédjához, hogy hagyjanak föl avval a szörnyű kalapálással, még szépen vanmk, mert ha ő egys er kijön a béketűrésből, olyan csúfot tesz velük, hogy azt meg nem köszönik.' — De nagy ur az ur, adjon egy garast, — ütött az üllőre Ősze kovács akkorát, hogy csak ugy rezgett bele a kis műhely. Nekem ez a kenyerem, mint Csirigán szomszédnak a pénzolvasás. j — Mond meg a gazdádnak, fiam, cserélí jünk mesterséget — üzente vissza Tatár lakatos is. — Bizony én is jobban szeretnék bankót lapátolni, mint vasat kalapálni H igy szép szóval nem boldogult, vitte panaszát a görög a két kormosképü ember ellen a városhizára. Sok őneki a jS embere a magisztrátusbéliek közt, majd segítenek azok őrajta! De biz azok alig tudtak szóhoz jutni a