Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-05 / 101. szám

Enves szám éra 30 korona Mnt«uMté0 és kíadóMw Mt KSIcsejntca 6. (Próféta­tftüí. !. emelet 6.) Telelőn 18—JJ. A .Szeged" mesJele­Nt kéifí kivételével minden (tg, Efjes szín, éra 30 ko­• Mttj EiöfUetésl árak: EflJ Mwpre Síefleden 600, B-d.­*Mt«i és s(díke» «0 tor' •Hrdetést trák- félhas6bo» 1 mm. 1!, e®y hasábon 20, mis­fél hasábon 30 K. SíOTegköxt 25 százalékkal drágább. Apró­blrdelcs 10. köiér betűkkel 20 K. S/Svp(tk0zti HBilemények soionk. nl 15W K. NyIHlér. csa­lédl értesítés 200 K. Több­ért feladatnál árengedmény. IV. évfolyam. Szeged, 1923 május 5, SZOMBAT. 101-ik szám. Megoszlás. Angliában nagy feltűnést keltett a napokban egy levél, melyet Richárd D. Holt, egy liver­pooli hajótulajdonos intézett a lancashirei liberá­lisok szövetségéhez, válaszul arra, hogy a szövet­ség meghívta egyik pártgyülésére. Richárd D. Holt egyiklegismertebb liberális politikusa Közép­Angliának és éveken át képviselte a north­umberlar.di Htxham kerületet az angol alsó­házban, igy különös tulya és jelentősége van levelének, melyben igen érdekesen indokolja meg, miért nem lehet eleget a meghívásnak és miért nem megy el a gyűlésre, melyet Lloyd George meghallgatására hívtak össze. Elsősorban arra mutat rá Mr. Holt levelében, hegy most, mikor legnagyobb a szüksége an­nak, hogy a két egymástól eltávolodott angol liberális párt: Asquith és Lloyd George pártjai ismét megtalálják a békés együttműködés útját, helytelen az az ut, melyen a párt jár, tudniillik, hogy módot ad Lloyd Georgenak arra, hogy a már lassan-lassan heggedni kezdő sebeket ismét felszaggassa. Akik e'őtt a liberalizmus nagy és nemes ideálja lebeg változatlanul, azoknak való­sággal el kell Holt szerint Lloyd George-ot átkozniok és éppen az ellenkezőjére kell annak törekedniük, amin Lloyd George és kormáaya dolgozott. Igen erős szavakkal tör pálcát Hexham volt követe Lloyd George egész politikai múltja felett és kijelenti, hogy lehetetlen a volt pre­mierrel együtt haladnia bármilyen liberális pártnak is, amelyik valóban komolyan veszi azokat a nagy célkitűzéseket, melyeket zászla­jára irt, hiszen ma már világos, hogy Lloyd Giorge csak azért tért vissza a liberalizmushoz, mert hiába próbálkozott meg átevezni a kon­zervativizmus vizeire hosszú koalíciós kormány­zata alatt, mert minden közeledési kísérleténél kosarat kapott a konzervatívoktól. Ilyen politikai múlttal a háta megett a liberális pártban nem lehet helye Lloyd Georgenak — fejezi be levelét Richárd D. Holt — és ha valóban komoly szándéka Lloyd Georgenak jóvátenni a multat, amiben nem igen lehet hinni, egyetlen ut áll előtte nyitva — teljesen visszavonulni a politikai élettől. Ricbard D. Holt levele méltán kelthetett te­hát tartalmánál fogva általános feltűnést a szigetország politikai köreiben és az is termé­szetes, hogy számosan akadtak, akik a rend­kívül éles támadás ellen védelmükbe vették a volt premiert és bizonyítgatták, hogy de igenis helyesen járt el Lloyd George minden lépésé­ben, soha nem lett hűtlen az igazi és tiszta liberalizmus ügyéhez és ha valakit lehet hibáz­tatni a liberális párt kettészakadásáért, ugy az kizárólag Asquith, aki nem képes belátni, hogy az ö ideje már eljárt és tehetségesebb ember­nek kell a terepet átengednie. Persze ez a tehet­ségesebb ember szerintük Lloyd George és ez ellen a megállapítás ellen bizony még Asquilh hívei sem igen tiltakoznak és megelégszenek azzal, nogy a walesi vsrga fiának politikai megbízhatatlanságára és vakmerő hazárdörsé­gére mutatnak rá. Válasz persze választ követ a lapok hasáb­jain és Richárd D. Holt, aki ezért nem ment el a manchesteri gyűlésre és azért helytelení­tette az egész gyűlést; mert az alkalmas a két liberális párt közötti szakadék mélyítésére, éppen az ellenkező eredményt érfe el levelével: °'yan lavinát indított meg, amay kíméletlenül szaggatta össze azokat a nagyon gyönge pzála­Kat is, amelyek lassan-lassan Asquith és Lloyd George párljaj között szövődtek. Ma Lloyd George és elődje a Downing Street nr. 10 alatt engesztelhetetlen ellenségekként állanak egy­mással syemben és ezt a gyűlölködést termé­szetesen a liberalizmus ügvt: sínyli meg leg­jobban. Angliában csak két táborra szakadt a liberá­lis párt és két tábor áll sokszor egymással szemben a választásokon és mégis ez a két részre oszlás is életképtelenné teszi a liberaliz­must, ugy hogy a konzervatív párt ma egyedül az egységes és jól szervezett forradalmár, szo­cialista labour partyban látja egyetlen ellen­felét. Magyarországon nem egy, hanem négy és néha öt részre tagolt liberális párttal áll szemben a kormány, ami persze még meghat­ványozza a kormány győzelmi esélyeit. A „néhai" osztrák császárság jeligéje volt a „divide et impera", de a politikai éleiben erre nem igen volt és nem igen van szükség: ott maguktól is ezerfelé oszlanak a pártok, az egyesülés min­den reménye nélkül. Bethlen István a jóvátételi bizottság előtt. Páris, MTI. május 4. (Havas.) Bethlen gróf miniszterelnök a jóvátételi bizottság elölt vázolta Magyarország pénzügyi helyzetét és az Ausztriával szemben tanúsított magatartásra való hivat­kozással a trianoni szerződés 180. cikkelyében megállapított zálogjogok felfüggesztését kivánta bizonyos időre Magyarország ama javai és jövedelmei tekintetében, melyek egy kölcsön garanciája céljából elengedhetetlenek. Rámutatott arra, hogy a kölcsönre, ha szerényre is, szert tenni sür­gős szükség van és a kudarc következményei oly súlyosak volnának, hogy a magyar miniszter­tanács elhatározta, hogy a pénzügyminiszter és ő, a miniszterelnök a jóvátételi bizottság előtt személyesen tárják fel a helyzetet. A szónok ezután igen sivár képét adta Magyarország pénz­ügyi helyzetének, mely a külföld pénzügyi támogatása nélkül képtelen ismét talpraállni. A miniszterelnök végül kijelentette, hogy Magyarország mindenképen kész arra, hogy a népszö­vetség pénzügyi bizottságának támogaását és tanácsait a maga javára fordítsa a pénzügyi talpra­állás szervezete és ama tárgyalások tekintetében, melyeket a hosszú lejáratú kölcsön megszerzése érdekében meg kell indítania Bethlen István gróf miniszterelnök nyilatkozatait, melyeket a jóvá­tételi bizottság előtt tett, a bizottság magyar osztályához tették át. Bethlen tegnap is tevékenyen folytatta a meg­beszéléseket. Többek között tárgyalt Olaszor­szág jóvátételi bizottsági képviselőjével és az angol megbízottal. Kállay Tibor és Korányi Frigyes báró egész nap pénzügyi emberekkel tárgyalt. A nap jórészét ezenkívül a mai ülés előkészületei foglalták le. Betlen István gróf tegnap még lord Crewa párisi angol nagykövettel is tanácskozott Az Havas jelenti: Bethlen gróf az Eclcir egyik szerkesztője előtt kifejtette utazása célját, majd ismertette Magyarország pénzügyi helyzetét és gazdasági nehézségei'. A magyar-cseh kon­fliktusról a-t mondotta a miniszterelnök, hogy kölcsönös jóakarattal bsrátiágosan elintézik és mindent elkövetnek, hogy a viszálynak ne le­gyen semmiféle súlyosabb következménye. Ez­után méí> kijelentette, hogy Rómából visszauta­zik Budapestre, feltéve, hogy a megkezdett tár­gyalások nem teszik szükségessé nyugateuró­pai tartózkodásának meghosszabbítását. Számit az ántánt jóindulatára, amely megkönnyíti Ma­gyarországnak talpraállitását, annak az ország­nak, amely a Balkán kapujában nem jelenték­telen tényezője a rendnek és békés munkának. Az Oeuvre szerkesztőjével folytatott beszélge­tés során Bethlen főkép hazája békés szándékát hangsu'yozta, majd rámutatott arra, hogy Ma­gyarország most teljes politikai függetlenséget élvez s épp ezért, mert kellően értékeli ezt a szabadságot, Magyarország el van határozva arra, hogy tartózkodik minden kalandtól és semmiféle provokálásra nem válaszol. A mi­niszterelnök felsorolta Magyarországnak béke­szeretetéről adott bizonyítékait és biztosította a közvéleményt arról, hogy nem Magyarországtól függ, hogy jó szomszédi viszonyt tartson ftínn a dunai államokkal. Mozgolódás Nagyatádi földreform novellája ellen. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter ma dél­előtt fél 12-kor audiencián jelent meg a kor­mányzónál, akinek most elkészült földreform­novelláját mutatta be. A hosszú audiencia fo­lyamán Nagyatádi részletesen ismertette terve­zetét a kormányzóval és azt valószínűleg a ma éjjeli minisztertanácson is be fogja mutatni, amelyei Daruváry Géza, a miniszterelnök he­lyettese hivott össze a folyó ügyek letárgya­lására. A Szeged a tervezetet már több ízben rész­letesen ismertette és hirt adott arról is, hogy milyen ellenérzéssel fogadta azt kivétel nélkül minden párt, még maga az „egységes" párt is. A mai este folyamán a kormányzó pártban ismét élénk megbeszélések tárgyát képezte a javaslat és főleg 3rról esett sok szó, hogy a javaslat kimondja a háborúban szerzett föld­birtokok kisajátithatóságát, sőt kijejezetten el­rendeli, hogy elsősorban azokat kell kisajátí­tani. Eddig ezzel a tervvel szembe.i konkrét kifogások még nem merültek fel, mert mindenki arra gondol, hegy azokról a földektől van szó, amelyeket a láncosok és a hadiszállítók vásároltak össze a háború alatt, amelyek ki­sajátításával szemben senkinek elitélő szava nem lehet. Nagy baj azonban, hogy a novella a háborúban szerzett birtokok tekintetében kü­lönbséget nem tesz a hadiszállítók földjei és egyéb becsületes uton szerzett földek között. A háborúban szerzett birtokok tulajdonosai közölt nagyon sok van olysn, akik kitartó munkával a háború alatt jutottak hozzá, hogy régi föld­jüket visszaszerezzék, vagy újból hozzá tudtak jutni egy olyan kisebb nagyságú birtokhoz, amely azelőtt családjuk birtokában volt, de az idők folyamán idegen kézre került. Az egységes párt körében mozgalom indult meg a rendelkezés megváltoztatására, még pedig olyképen, hogy a ki?ajáti!ást illetőleg vagy irja körül a törvény pontosabban a kisajátítható birtokokat, vagy az uj tulajdonosok személyétől tegyék függővé a kisajátítandó földek sorsát. Hír szerint a mezőgazdasági hitel ügyében összehívni szándékolt ankét határidejét erre a hétre szándékozták kitűzni. Értesülésünk szerint ez a hir nem felel meg a valóságnak és addig, amig Bethlen István gróf miniszterelnök útjáról haza nem ér, teljesen meddőnek tekintik arra, hogy abban a külföldi Jőke nélkül amúgy is megoldhatlsn kérdésben előzetesen bármit is határozzanak. Az ankétet a miniszterelnök és a pénzügyminiszter hazaérkezése után fogják meg­tartani. Előreláthatólag erős harc fog megindulni a körül, hogy kire bízzák ezt a több milliárdos hitelt. Az ellenzéki pá«tszéveteég tisztviselői bizottsága. Az a négytagú végrehajtó bizottság, amelyet az ellenzéki pártok alkalmi szövetsége a köz­tisztviselői kérdés problémáinak részletes ki­dolgozására delegált és Szilágyi Lajos vezeté­sével reggeltől estig tartó permanens munká­ban van, ma délelőtt tartotta második össze­jövetelét, amelyen folytatták azoknak az alap­vető kérdéseknek tisztázását, amelyek alapján

Next

/
Thumbnails
Contents