Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-05 / 101. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 május 4 a munkálatokat felosztani kívánják. A kérdés előadójául Homonnay Tivadart választották meg. A tárgyalásokról Szilágyi L^jos a következőket közölte: — Akciónkat kibővítettük annyira, hogy nemcsak a közalkalmazottak ügyét karoljuk fel, hanem bevontuk az összes fixfizetisü alkalmazottakat, polgárokat és katonatiszteket, magánhivatalban levőket és nyugdijasokat. Nem teszünk különbséget állami és magánalkalmazott, sem az egyes társadalmi rétegek között. Egy-két napon belül abban a helyzetben leszünk, hogy a minisztérinmok érdekelt szakreferenseivel összeülhetünk. Hangsúlyozni kívánón, hogy mi mozgalmunkból nem akarunk sem politikai tökét kovácsolni, sem azzal népszerűséget kihasználni. Azzal is tisztában vagyunk, lugy a tisztviselői létszámapasztás elől elzárkózni nem lehet. Nem engedélyezték a közalkalmazottak erszágos gyűlését. A keresztény társadalmi egyesületek a közalkalmazottak gazdasági helyzetének megvitatása végett május 6 ikán Budapesten országos gyűlés megtartását tervezték, sőt oly híradások is napvilágot láttak a sajtóban, hogy a gyűlés megtartásához a belügyminiszter engedélyét már meg is nyerték. Illetékes helyről nyert értesülés szerint a belügyminiszter tekintettel arra, hogy a kormány a közalkalmazottak gazdasági helyzetének javítására maga is a legnagyobb súlyt helyezi, elvileg nem emelt kifogást az országos gyűlés megtartása ellen, csupán az időpont megválasztása ellen felmerült aggályai miatt ne;n járult hozzá a gyűlés megtartásához. A jelenlegi politikai viszonyok között, mivel ugyanis a miniszterelnök és a pénzügyminiszter épp az ország legfontosabb érdekeinek megvédése céljából vannak távol, a kormány nem találta időszerűnek, hogy a közalkalmazottak hasonló nagyfontosságú kérdését épp ebben a súlyos helyzetben a legilletékesebb faktorok távolléte alatt vitassák meg. A gyűlést rendező bizottság egyébként megnyugtatást kapott az iránt, hogy a kormányelnök és a pénzügyminiszter visszaérkezése után a kormány a legnagyobb jóindulattal fogja honorálni hasonló irányú kérelmüket. Nem csökkentik az Igazeágszolgáltatási státust. Illetékes helyről nyert értesülés szerint hoszszas megfontolás után a kormány álláspontja kialakult és a tisztviselői létszámcsökkentés nem terjed ki a magyar igazságszolgáltatás státusára. Bíráink és ügyészeink s a rendelkekezésükre álló irodaszemélyzet helyükön maradnak személyi változások nélkül, a mai keretekben ugyan, de jelentős reformok utján teljesitik továbbra is nagy feladataikat. A város, mint háztulajdonos. (A Szeged tudósítójától.) Az uj és folytonosan módosított lakásrendelet értelmében a háztulajdonosok — ugy véljük, kivétel nélkül valamennyien — május e'sején fölemelték a lakbéreket az 1917-es bérek harmincszorosára és minden bizonnyal augusztus elsején negyven, november elsején pedie ötvenszeresre emelik. Szegeden a legtöbb háza a városnak van. A százhúsz kulakáson, a püöpOkbazáron és huszárlaktanya mögöili F ükséglakásokon kivül van vagy nyolcvan háza c-s igy a Jakbéremelő rendelet bizony jelentékeny összeggel gyarapítja a város jö/«deimeit. A városi bérházak összekuszált bérviszonyai miatt az uj lakbérek pontos kimu'aíása még nem készült el, de az illetékes hivatal hozzávetőleges számítása szerint ebben az évben tiz millió koronánál is több lesz a lakbértöbblet. Tiz millió korona még a mai szédületes számok idejében is tekintélyes summa és ami a mitottak. Némi rosszmájusággal azt is irhatnók, hogy a torony alatt mással sem foglalkoznak, mint azzal, vájjon hogy költsék el ezeket a váratlan milliókat? Szerencsére ez a probléna nem nagyon súlyos és elég könnyen megoldható, legfeljebb az okoz majd nehézséget, hogy hirtelen nem tudják mire fölhasználni, mert hát helye az lenne elég. A sok terv közül, véleményünk szerint, a leghelyesebb és legtermészetesebb az lc.mc, ha ebből a pénzből fedezné a város a városi alkalmazottak felemelendő lakbérilletményeit. A polgármester pendítette meg ezt a tervet, amikor a tisztviselői lakbérek emelésének kérdés: felmerült, mivel azonban akkor még a kormány nem állapitolta meg a lakbérilletmények emelésének ménékét, a tanács ii várakozó álláspontra he- # lyezkedetl. Most azonban a rendelet megjelent 1 már és a városi tisztviselők nagyon várják a tanács döntését, mert május havi fizetésük nagylegfontosabb, olyan jövedelem, amelyre nem szá- j részét felemésztette a felemelt lakbér, Németország uj jegyzék kidolgozásával foglalkozik. A Chicago News berlini tudósítója jelenti lap- j jónak: Annak ellenére, hogy a német jávaslatot ; a franciák egyértelmüleg visszautasították, Németország mégis tovább fáradozik, hogy uj jóvátételi konferenciát hozzon öisze. Mar is uj jegyzik kidolgozásával foglalkozik, melyet a jövő héten szándékozik a szövetséges hatalmakhoz és Amerikához eljuttatni. A Figaro szerint lord Crewe nagykövet tegnap látogatása alkalmából valószínűleg kijelentette a francia miniszterelnök elölt, hogy bármennyire elfogadhatatlan is a német ajánlat, annak alapján mégis megindulhatnak a tárgyalások, melyek révén az ajánlatot módosítani lehet. Ez az eljárás — ifja a lap — megfelel az angol politikának, mely anélkül, hogy a Ruhrakcióban rétz'venne, a megszállást nem akadályozta meg és minden alkalmat megragad az intervencióra. A Newyork World vezető cikkében azt irja, hogy a német ajánlat jó benyomást kelt. Főismertető jele az, hogy nagyon rugalmas. Németországtól aligha lehetett volna várni, hogy olyan javaslatot tesz, amely Franciaországnak a Ruhr-vidéken való megmaradásába beleegyezik. Most Pomearén van a szólás sora. Poincaré magatartásából fog kitűnni, hogy a jóvátételi kérdés szabályozása mellett van-e, vagy olyan célokat követ, amelyeket nyíltan megvallani nem mer. Mussolini a tegnapi egész 'napot a német jegyzék tanulmányozásának szenteHe. Végleges állásfoglalása a britt államférfiakkal küszöbön álló eszmecseréjétől függ. Mussolini egyébként ma fogadia P«yer francia nagykövetet. Az értekezés tárgya a német jegyzék volt és további fontos tanácskozások fognak következni. A Wolff-iroda jelenti Essenből: Ma a francia kormánynak a német ajánlattal szemben tanúsított elutasító magatartása következtében itt az a benyomás uralkodik, hogy Franciaország nem óhajtja a jóvátételi kérdés rendezését, hanem épp a Ruhr-vidéken messzemenő politikai céokat követ Németországgal szemben. A Ruhrvidék egész lakossága szilárdan el van határozva, hogy a jelenlegi helyzelben sem engedi meg a békeszerető lakosság, hogy francia részről provokálják, hanem meg fJgja őrizni nyugalmát és józanságát. Párisból jelentik: A francia váUszjegyzék, amely kifejti azokat az okokat, amelyek miatt a német ajánlatok elfogadhatatlanok, uton van Brüsszel felé. A válasz, amely majdnem olyan hosszú, mint a német jegyzék, kifejti, hogy a Ruhr-vidék kiküldötteinek követelése, amelyet dr. Cuno birodalmi kancellár bárminemű tárgyalás előfeltételéül szab meg, a német javaslatot elfogadhatatlanná teszi. Ugyancsak elfogadhatatlanná tesz minden további esetleges ajánlatot is. A szövetségesek el vannak határozva, hogy kezükben (ártják azt a zálogot, amelyet a jóvátételi fizetésre való három évi hasztalan várakozás után veitek. Cuno javaslata nem tartalmaz setumi őszinte bizonyítékot Németország őszinteségére nézve. Az ajánlott öszszegek az 1921. évi fizetési tervezet leszállítását jelentik, a további követelések pedig ellentmondanak a veraaillesi szerződésnek. A francii kormány a válasz szövegét holnap Londonba és Rómába is elküldi, péntek este vagy szombat délelőtt pedig a német kormánynak is tudomására juttatja. Poincaré válaszjegyzékében kijelenti, hogy a f randa-kormány mindaddig nem tárgyal Németországgal, amig a Ruhrvidéken Németország passzív ellenállása meg nem szűnik. A belga kormány, amelyet errenézve hétfőn kérdeztek meg, osztja ezt a felfogást. Franciaország a Ruhrvidéket a német jóvátételi kötelezettségek teljesítésének arányában üríti ki. A ruhrvidéki zálog kell, hogy Németország loyalitásának biztositéka legyen. Franciaország, mint a jegyzék a továbbiakban kifejti, tárgyalási alapul nem fogad el más fizetési tervezetet, mint az 1921. évi május 6-it, amelyet Németország aláirt. Ez a fizetési tervezet a szövetségesek javára 50 milliárd aranymárka összeg erejéig gondoskodnék A. és B. kötelezvények kiadásáról. Franciaország nem egyezik bele, hogy a fizetésből neki járó részt, vagyis 26 milliárdot leszállítsa s a német adósság részben való elengedésére csak akkor gondolna, ha bizonyos szövetségesek a leszállítás lehetőségét vagy Németországgal szemben fennálló követelésük másféle rendezését megengedné, történjék ez akár a százalékos részesedés módosításával, akár a jóvátételi kötelezettségeknek a felszabadult vidékek javára szolgáló elsőbbségének elismerésével. A 82 milliárdnyi C. kötelezvénynek megsemmisítését Franciaország csak akkor fogadja el, ha Anglia és az Egyesült Államok elengedik szövetséges adósaiknak háborús adósságuk egy részét. Franciaország továbbra ragaszkodik programjához Londoni jelentés szerint az angol munkáspárt manifesztumot bocsátott ki, mely a Ruhrvidék haladéktalan kiürítését és az angol csapatok visszavonását követeli. A munkáspárt manifesztumában arra kéri a kormányt, hogy haladéktalanul fejtzze ki készségét aziránt, hogy hajlandó a hadviselő felek között konferenciát összehívni, mely a német javaslatot tárgyalná. Az angol munkáspárt magatartása a német jóvátételi javaslattal szemben kitűnik abból a közleményből, melyet a parlamenti munkáspártnak tegnapi üléséről kiadtak. Ez a közlemény többek között kimondja: 1. Semmiféle rendezés nem érhető el, mely abból a feltevésből indul ki, hogy a német szuverenitást német területek és a lakosság felett külföldi hatalmak utján korlátozni keli. 2 Németország píniügyi kölelezetlséggit haladéktalanul véglegesen meg kell állapítani és azután haladéktalanul nemzetközi kölcsönt kell adni Németországnak. 3. Haladéktalanul össze kell hívni a népszövetség rendkívüli ülését, mely Németországnak a népszövetségbe való felvételét elhatározza. 4. A párt sürgősen felszólítja az angol kormányt, hogy az érdekelt felek konferenciára gyűljenek össze. 5. A pártnak továbbá az a né-sete, hogy most elérkezett a megszálló csapatok teljes visszavonásának ideje. - A Szegeden lakó kSialkalmascttak lakáapénzo. A Budapesti Közlöny mai száma irja: Kimutatás a II. osztályba tartozó, állomáshelyen állomásozó és a tényleges szolgálatban álló állami rendszerű tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat megille'ő lakpénzekről. A II. lakpénz-osztályba tartozó állomáshelyek J3yör, Szeged, Szombathely. 1922. évi augusztus hó 1-tofazoknál a tisztviselőknél és egyéb alkalmazottaknál, akiknek legföljebb két családi pótlékuk van, a UWpénz összegét egv évre a IV. fizetési osztályba tartozó tisztviselőknél 99.000, az V. fizetési osztályba tartozó tisztviselőknél 85.5oo, a VI. fizetési osztályba tartozóknál 765oo, a VII-be 63.ooo, a VIII-ba 49.5oo, a IX.-be 36.ooo, a X-be 3i.5oo, a Xl.-be 27.ooo, kezelőknél éa kezelőnőknél 23.4oo, kezelő altiszteknél és egyéb altiszteknél és kinevezett hivatalszolgáknál 16.2ooo, a napidijasokná! 13.5oo, a napibéres szolgáknál 9ooo korona. Május 1-től kezdve azoknál a tisztviselőknél és egyéb alkalmazottaknál, akiknek legföljebb két családi pótlékuk van, a lakpénz összegét egy évre a IV. fizetési osztályba tartozó tisztviselőknél 74.26o, az V -ben 64.14o, a Vl.-ban 57.38o, a Vll.-ben 47 26°, a VIII.-ban 37.140, a IX. ben 27.ooo, a X.-bec 83.b4o, a Xt-ben 2o.26o, kezelőknél 17.ö6o, kezelő altiszteknél 12160, napidijasoknál lo.l4o korona. Azoknál, ugyancsak május l-töl kezdve, akiknek három, vagy háromnál több családi pót;ékuk van, a IV. fizetési osztályba tartozóknál 8I.000, az V.-ben 7o.88o, a Vl.-ban 64.14o, a Vll.-ben 54.ooo a Vili -b»n 48.88o, a IX.-ben 33.76o, a X -ben 3o.38o, a Xl.-ben 27.ooo, kezelőknél 2o.26o, kezelő altiszteknél 13.5oo, napidijasoknál lo.Uo korona. A kisebb, va*y nagyobb össiegü lakpénz-folyósiix. .... OJ . « .rímraHÁti'ilí • 1 aik, tiany csaladta?; ul""„V-"""1 t-wiaui ponc*"—" « tényleges szolgálatban álló olyan női alkalmazott, akinek férje életben van és férjével együtt él, lakpénzt egyáltalán nem kaphat, kivéve azt az esetet ha keresetképtelen férje után családi pótlékban részesül. A lakpénzt mindig május, augusztus és november l-én kell kifizetni.