Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-29 / 119. szám

SZEGKD nálásával a költségvetés deficitjének csökkentésére is gondol. A flxfizetéaflek ügye. Bethlen gróf miniszterelnök ma délelőtt hivatalában tartózkodott, ahol felkereste Klebelsberg Kunó kultuszminisztert, akivel hosszabb ideig tanácskozott. Megjelent Nagy Emil nemzetgyűlési képviselő is, akinek igszságügyminiszterségéről politikai körökben mint befelezett tényről beszélnek. Nagy Emil néhány napig Csehországban tartózkodott és csak tegnap jött haza külföldi u'járól. A miniszterelnök ma délben magához kérette Szilágyi Lajost, akivel hosszasan tanácskozott a fixfizeíéses tisztviselők, nyugdijasok, rokkantak és nyugbéresek helyzetének sürgős megjavítása érdekében a polgári ellenzék által indított mozgalom és a frakcióknak a nemzetgyűlés elé terjesztett indítványa ügyében. Szilágyi L^jos mintegy két órahosszat tanácskozott a kormányelffökkel, akit informált azokról a tanácskozásokról, amelyeket Bethlen gróf távollétében a politikusokkal és az érdekeltekkel folytatott. A rendkívüli minisztertanács, amelynek napirendjén elsősorban a külföldi kölcsön ügye szerepel,'a tisztviselők kérdését is érdemleges tárgyalás alá fogják venni. Ettől függeílenül Kállay pénzügyminiszter még e hét folyamán tanácskozhi fog az ellenzék végrehajtó bizottságával is. A miniszterelnökkel történt mai megállapodás tehát illuzóiiu*sá teszi azt az eredeti tervet, hegy Homonnay Tivadar a holnapi ülésen napirendi indítvány alakjában kéri a Szilágyi indítványának a pénteki ülésre való kiküldését. Szilágyi abban állapodott meg a miniszterelnökkel, hogy az indítványt a nemzetgyűlés jövő heti ülésére fogják kitűzni s annak tárgyalása fogja az egész ülés napirendjét kitölteni. Pénteken a Híz nem tarl ülést. Valószínű, hogyd pénzügyminiszter ezen a napon fog tanácskozni a pogári ellenzék azon tagjaival, akik a tisztviselői akcióban résztvesznek és az indítványt aláírták. A parlamenti izünnapokon egyébkínt a nemzetgyűlés több bizottsága fog ülésezni. Sztarényi az osztrák-magyar Ijkvidáeiós tárgyalásokról. Szterényi József báró a rn. gyar ég osztrák bizottság e'8Ő likvidáló tárgyalásáról a következőket mondotta: — A tárgyalások a legbarátságosabb inídon indultak meg. Ma, vagy holnap beszámolok benyomásaimról az illetékes kormányköröknek. E hét folyamán leérkeznek az oiztrák referensek, hogy itt folytassák a tárgyalásokat. A jövő héten majd mi vándorolunk Bécsbe, hogy néhány lépessel előrébb vigyük a kérdés megoldását. Ha a várakozás ellenére nem sikerülne a megegyezés, amit a magam részéről természetesen nagyon sajnálnék, akkor választott biróság fog dönteni a likvidálás kérdésében, mely azonban az anyag rendkívüli bonyolult voltánál fogva hónapokig terjedő időt venne igénybe, mert nemcsak elvi kérdésekben kellene a választott bírónak dönteni, hanem értékeléseket is kellene eszközölnie. Konstatálom, hogy ugy az osztrák kancellárnál, mint a pénzügyminiszternél teljes megértésre találtam, ugy hogy részükről Igazán számithatunk előzékenységre. Természetes, hogy ők a maguk álláspontját védik, mig természetesen én és miniszteri tisztviselőim a mienkből nem engedünk. Angol képviselők látogatása. Az urnapi rendkivüli minisziertanács főtárgya Bethlen miniszterelnök és Kállay pénzügyminiszter jelentése külföldi utjukrél és főleg a jóvátételi bizottság határozatáról. Arról van szó, milyen akcióval feleljen a kormány a jóvátételi bizottság határozatára és hogy a közreadott hivatalos jelentés alapján érdemes e abban a mederben folytatni a kormánynak akcióját, amilyenben azt kezdeményezte s amely ezidőszerint nem járt a kívánt eredménnyel. A kormány áiláspon ja e pillanatban az, hegy a jóvátételi bizottság által kiküldött kommité Budapestre jövetelét fogja felhasználni arra, hogy a kölcsön ügyét az eredeti kerékvágásba terelje vissza. Mindezekből a problémákból világosan kitelszik, hogy nagy események előtt állunk s ennek során a politikai közvélemény meglepetésekre is el lehet készülve. A Prágában tartott interparlamentáris konferenciával kapcsolatban a konferencia angol tagjai: lord Forres és az angol ahóház hét tagja, hogy a magyarországi viszonyokat megismerje, a Jupiter nevü gőzösön tegnap délben Bud * pestre érkezett. A látogatás nem hivatalos jellegű, miután az angói delegátusok csak maganminőiégben vannak a fővárosban. Az angol delegáció ma látogatást tett a magyar parlamentben. Bár a látogatás nem hivatalos, a társaság tagjai informálódni fognak a dunai wwwwwwewwwwwwwewwwwwi _Sz_gggdt 1923 május 29 hajózással összefüggő ügyekről. A társaság eddigi magyarországi impressziói igen kedvezőek. A pártonklvGliek és a földreform. A pártonkívüli képviselők csoportja holnap este 8 órakor a Pannonia-szálló termében értekezletei tart és azon a földreform-novella ügyével foglalkozik. A pártonkívüli képviselők állás* foglalása elé politikai körösben nagy érdeklődéssel tekintenek. Szabadság a torony alatt. (A Szeged tudósítójától.) A városi parlament •sipketornyos p lotájána* hűvös folyosóin szabadságról suttgnak a közügyek fáradt roboíosai. Titkos összejöveteleket tananak a sötét ablakmélyedésekben, a leghátulsó hivatalszobákban, a sóhajok hidján, mintln valami forradalmi szellő suhant volna el a tintapettyes, aktaporos Íróasztalok fölött. Pedig csak az történt, hogy erősen közeledik június elseje, a paraszt nyár kábitó súlyával lezulunt a földre és iit egy fél pillanat alatt fölperzselt, elemés'.tett minden munkakdvet, minden energiát és a szabadság utáni bűnös vágyakozást lopta a szivekbe. Mert hit nagy és sznt valami az a szabadság a szó minden értelmében. Talán éppen azért nagy, mert kevés van belőle, mert küzködni kdl érte, mert ára vin — néha vér, néha vas, néha arany, néha évekig taríó test- és lélekölő robot. Egyforma nagy ár valamennyi, de megéri a szabadság. Elég az hozzá, hogy a torony abtt ma már ez a legaktuálisabb, sőt a legőszintébb pro léma, a város többi, -szürke, bürokratikus ügye tejesen eltörpül mellet e. Bokor Pál polgármesterhelyettes például minden aktát félre tett, h^gy minél hamarabb összeállíthassa a tanácsbeliek szabadságának idő- és sorrendjét. A föladat nem éppen könnyű, mert ahány tagja van a tek. Tanácsnak, annyiféle a kívánság és a szándék, amelyek nagyon sokszor egymásba ü köznek. Aztán a várost sem lehet teljesen gazdátlanul hagy íi, még nyáron se, mert nagy baj le ne, ha valami tolvaj fölhasználná a kedvező alkalmat és ellopná, azután mire letelne a szabadság, a visszatérő tanácsbeliek már csak a hült h lyét találnák. Mivel a tanács ugy vélekedik, hogy „a város én vagyok" és mivel a tanács csak akkor tanács, ha határozatképes, amihez pedig az el ökön kivül két tanácstag jelealéte is szükségeltetik, a polgármesterhelyettesnek tehát az a fö.adata, hogy ezeknek a szempontoVnak figyelembevételével állítsa össze a szabadságrendet. A polgármesteré természetesen itt is az elsőség. Neki is hat hét dukál, mint a tanács minden tagjának. Már el is határozta, hogy augusz us elején kezdi meg szabadságit, de hogy a pihenő heteket h >1 és hogyan tölti el, arról még nem ha ározott, legalább is nem árulta el szive szándékát. Mert jó podesztánk nagyon óvatos ember, tav ly nyáron is ugy eltűnt, hogy senki se tudta, met re jár. Ez pedig bölcsességét bizonyi ja, mer csak igy kerülheti el, hogy valamilyen ürüggyel haza ne taviratozza az árván hagyott csonka tanács, Tavaly előtt még ravaszabbul csinálta. Fele szabadságát itt töltötte Szegeden, de olyan ügyesen elrejtőzött, hogy senki se tudta, hol jár. A polgármesterhelyettes már nem titkolódzik ilyen nagyon. A szabadságát két részletben vtszi ki: az első részletet junius 7-től 27 ig, a másodikat julius 4 tői 24-ig. Nevetve mondotta, hogy Ladányban nyaral majd, alsóianyai szőlőjében. A főjegyző szabadsága szeptember 17-től október 29-ig tart, Ö ért legjobban a nyaralás művészetéhez. A többiek mind valami gazdasági alapon választották meg a szabadság idejét, mert kinek szőlője, kinek tanyája van és az néha megkívánja, hogy a gazda is ott legyen a fontos munfiafcnái. A nagytata azonban függetlenítette magát a gazdasági gondoktól, tisztán, szabadon és lehetőleg kevés ruházattal akarja kiélvezni a szabad he eket. — azért jobb volt régen — mesélte emlékező mosolygással —, tizenkét év előtt nyaraltam utoljára kü:földön. Nem nagyon hiszem, hogy még egyszer átmehetek majd passztózni a határon. De azért eltöltöm én a nyarat I A külföld elszökött tőlem, hát megfogom a Tiszát, belefekszem, vagy egy szál úszónadrágban kiülök a fogatta terraszára, pipálok, olvjsok, kaszinózok egész nap. Fütyülök én akkor anyárra. Mert hát igiz is. Sokan azt vélik, hogy mindenütt lehet nyaralni, csa^t ott nem, ahot telel az ember. EÍ pedig tévedés Nyaralni Szegeden is lehet, talán jobban, mint máshol, csak tehetsége legyen az embernek hozzá. A kulturszenátor volt azért m^g is a legőszintébb. — Köll az ördögnek a szabadság — mondotta —, én mindig szabadságon vagyok. Tizenegykor jövök föl a hivatalba, itt vagyok egyig, vagy addig se, ezt a két órát pedig elbírom, még a hivatalban is. A polgármes'erhelyeiles azért beosztotta a listába Kultur Bandit is, julius 1-től augusztus 13 ig jelölte ki számára a hivat ilos szabadságot. Lehet, hogy nem is veszi majd észre. Balogh Károly komolyan fogta föl a kérdést. Bejelentette illetékes helyen, hogy nem refle<tái állandó, hosszabb szabadságra, nem akarja, hogy z ügyosztáy megakadjon nélküle Majd ha kifárad, csetről-esetre kér egy kis pihenőt a polgármestertől. Annál örömes'ebb élnek az alkalommal a fiatalabbak, idrszámitva a főügyészt is, hiszen csak a minap volt iskolai találkozója 0 is két részletben nyaral, először julius 30 tói augusztus l-ig, másodszor szüret időben, október első hetében Fod«r Jenő is szőlőbir okos, junius 18-tót julius 16 ig és október Hői 15-ig lesz szabadságon. Szendrey Jenő juiius 5-től augusztus 16 ig és Rack Lipót augusztus 15-től hat hétig veszi ki szabadságát. í>cultéty Sándor főszámvevő és hatósági husüzernvezető az egyetlen, aki nem rajong a szabadágért. Mindenem a torony alatt. Nincsen annak kérem sok értelme — mondja — Szegeden nem tudnék mit csinálni, máshol pedig csaic ugy van érteime a nyaralásnak, ha nem számit a garas. Huszonöt éve vagyok a váro9 szolgálatában és a huszonöt év alatt ctfáK egyszer voltam szabadságon, kát hétre, ! aUkor is családi ügyben. Tavaly is kikértem ; ugyan a szabadságot, de azért mindennap ilt • vol am a hivatalban és vezettem a husszék ügyeit is. Különös ember ez a főszámvevő, nagyon furcia a természetrajz?, de abban, amit a gátasról mondott, tagadhatatlanul van némi igaz»ág. Annál jobban vágyakoznak a nyári szabidság után a többiek. Berzenczey Domokos alig v-rja, hogy átröpítse a vonat a határon — Erdélybe. Erdély külföld — R >mánia. Igy Berzenczey lesz az egyetlen, aki „külföldön" nyaral. A nagy szabadságos körinterju során azt tapasztaltuk, hogy minél tiatalabb tisztviselő előtt tettük fel a kérdést, annál mohóbb vágyakozással találkoztunk, amiben nincs semmi furcsaság, hiszen köztudomásu, hogy a fiatalság rajong leginkább a szabadságért. A szabály atói a*onoan kivétel Jolánka, a polgármester személye körüli miniszter, eki kissé nagyon is pesszimista. r - Én a sírba megyek nyaralni —- mondotta — de szerencsére nem hittük el neki. effWWWWWWWWWWWVWWMAWIAB Angorában elfogadták a görög-török megegyezést. A megbízottak fé»anácsa Angorában a lausannei görög-török egvezmé iy elfogadása mellett foglalt állást. _ , , A szombati értekezlet végén, amely szívélyes hangulatban fejeződött be, Izmed és Venizelosz kézszorítással válta* el egymástól. A kérdés rendezése mindenütt általános megkönnyebbülést keltett, mert érezték, hogy azzal a békének nsgy akadályát sikerült elhárítani. A megegyezés körül nagy érdeme van a szövetséges megbízottaknak, akik mindent megtettek az eredmény biztosítására.