Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-29 / 119. szám

AMMJL UJ palota-terv dését csak a minap tagadta m^ a wáros tanácsa - ui palota építési terve vetődött fel. Dr. KoncZld Endre a szegedi a £?h?v elnöke ucvanis szombaton délután ankétra hívta meg a "örvényhatósági bizottság jogász tagjait STÍ mpaHentekkel ismertette a kozponh igazcLLvfffiS vonatkozó terveit. A terveket íS^'afd íf fgazságügyminiszterrel és a város tanácsáéi. Dr Konczwald Endre az igazságügyi palota számára a Rákóczi-teret tartja egyedül alkalmasnak. Ugy tervezi, hogy az összes szegedi igazságügyi intézmények, a Tábla, a törvényszék, a járásbíróság és az ügyészség a felépítendő központi épületbe költözködnének és igy felszabadulna az egész törvényszéki épület, a Tábla számára átengedett városi kereskedelmi iskola és az ügyészség Vár-utcai helyisége. A felszabaduló épületekben elhelyezhetnék az egyetem idehelyezésével hajléktalanná vált iskolákat, jelentékeny számú magánlakást létesíthetnének, szóval a lakáshiány lényegesen enyhülne. Kérte a megjelenteket, hogy támogassák terveit a törvényhatósági bizottság előtt. Az értekezleten a város tanácsát dr. Turóczy Mihály tiszti főügyész képviselte, aki bejelen tette, hogy a város tanácsának mi az álláspontja a Rákóczi-tér kérdésében. A tanács a napokban másodszor is kimondotta, hogy ezt a területet nem engedi át az állami építkezések cÜJatra, mert a térnek már más rendeltetést 'szabott a város közgyűlése. Éppen ezért kilátástalannak tartja a törvényszéki elnök akcióEz az ujabb palota terv kétségtelenül erősen komplikálja a kérdést, amennyiben a tanáca határozat még a hivatal palota sorsát sem döntötte el véglegesen. Biztos tudomásunk van ugyanit a Rákóczi-térre. arról, hogy a szerdai közgyűlésen, ha máskép nem, hát önálló indítvány formájában napirendre kerül az állami hivatalpalota ügye es nagyon valószínű, hogy a közgyűlés többsége honorálni fogja azokat a fontos érveket, amelyek a Rákóczi tér mellett szólnak. Ami már most a törvényszéki elnök tervit itlcli, véleményünk szerint annak megvalósításához közel sem fűződik annyi közérdek, mint a központi hivatnlpalota felépítéséhez. Igaz u?yan, hogy a? igazságügyi intézmények központi elhelyezése nagyon sok helyigéget szabaditana fel, de a közhivatalok központi elhelyezésével ez a ískásfelszabsdulás még sokkal nagyobb arányú lenne. Az lenne tehát a legfőbb és leghasznosabb megoldás, ha az igazságyi palota is, meg a hivatalpalota is felépülne, még pedis: a hivatalpalota a Rákóczi-téren, az igazságügyi palota pedig azon a telken, [amelyet a tanács a hivatalpalotának szánt a Rákóczi-tér helyett. Magáról a Rákóczi-tér átengedéséről már több izben leszögeztük álláspontunkat, ez alkalommal csak arra utalunk, hogy az átengedés ellenzéke két csoportra oszlik. Az egyik csoport azzal érvel, hogy a Rákóczi-térre, mint térre vsn szüksége a városnak, a másik csoport pedig a Rákóczi-térre a vásárcsarnokot aksrja felépíteni és az iparos p'acot is ott akarja elhelyezni. Ez az utóbbi csoport erős támogatást talál a Rákóczi tér környékén levő háztulajdonosoknál, akik házuk telekértékének emelkedését várják a Rákóczi térre tervezett vásárcsarnok megvalósításától. Ezek a ház- és telektulajdonosok ellenzik természetesen leghevesebben a Rákóczi-tér átengedését, mert a hivatalpalota korántsem növelné meg annyira a környék forgalmát, mint a pisc és vásárcsarnok; Érvük saját szempontjukból természetesen helyes, de a köz szempontjából ítélve bizony nem vonható be teljesen az önzetlenség zománcával. ttvrrrTmrvn-ir- "IWIV itrr Ttmw J imutftWVY>Ynr>" RIWR Elmaradt a Bajazzék előadása. (A Szeged tudósítójától.) Napok óta színes szalag-plakátok hirdettét, hogy Ocskay Kornál, aa. Operaház tegjs, vasárnap este a Bojazzók operábsn, na int vendég fog szerepelni. Az opeea előadása- k lelt volna ra-áiik vendégszerepiöje is: H Csillag Erzsi, a Városi Színház ta^p, de az ö nave, hihetőleg szórakozottságból, nem szerepelt a szines szalag-plakátokon, csak utólag a színházi kommünikékben. És amikor a nyáreki eső után ráborult a vasárnap este csöndje a városra, a közönség, amely kedveli az operát é* különösképp szereti Ocikayt, sie'ös léptekkel igyekezett a színházba, aho a Salome-vt 1 kezdtek n eg a hirdetett előadást. Nyolc óra után szétnyílt a kárpit, » 8zin Hero<fes ebédlőre nyíló nagy tornácát kívánta mutatni, a palotában. Pá/ katonának az erkélyre ke lett volna könyökölnie, jobboldalt pedig ttatalmas lépcsőnek mutatkoznia mig baloldalt, a háttérben, ódon kútnak, zöld-bronz kávával, állni*. És holdfény A játék megkezdődött már Salome is a szirpadon és elmondja a ke dő mondatot: Nem maradok itt tovább. És folvik tovább a játék. Salome a Gólem zenéjére ellejti ,i hétfátyol táncot, Heródes meg van'elé; ed Je és «.gyen szólt áloméhoz: jer közétek Salome. Jer ide, hogy odaadhassam adij»d.Én Slm 1 lánc?si'öket- T^ed is jól fizet,ek. ílflTnJ^" f£Íé' kivNa egyre, foi.ton. * a kőrést 'eljestteni. Arrói be»é'. bog? • levegőben szárnak csattogást É« Más f»tek .is tórténtek. Noha egyet se láttam — mondta —, bizonyom vagyok, hoev tás te mutatkoztak. Hát c.ak níl aSd, S^íte, hogy valamii baj érjen ? A baj bekövetkezett, Jokanán fejét levágták, Salomet padig katonák Pajzsaikkal összezúztál:. Függöny. Félórás szünet következett. A közönség türelmetlenkedni kezd Tapsol, követeli az opera S^nak megkezdését. Közben hírnökök 2ES2!1* a nézőtéren, hogy a diszletezök « KÍÍ\ 4JHak» a winészek maguk d.szi ik a * ^tés soká tart. Ujabb taps ÍÍ2SS És mint a divat szerint S»!i ? TE kokott, kinyilik a vasfüggöny Jtaja és entbl mP 4a a sztóüáz igazgatója: £SS pirult arccal bejelenti a nagyírriemfl közönségnek, hogy Ocskay lemondta z előadást és a jegyek árat holnap a pénztár visszifizeii. — Éljen Ocskay I — hangzik a nézőiéren, majd a kOzÖupft* megindul a kijáratok feíé é' t lálK tjj, hogy mi íenrt a lemondás ofca ? Színházi mindentudók és jólérterültek tudni vétik, hogy anyagi diferencia játszhatott csak közbe, mert hét igy meg ugy, az eset nem szokatlan az utóbbi időkben, még pedig vendégszereplőkkel szemben. A közönség egyré?ze a színpadi bejáró elé igyekszik és c^opoilokbán verődik össze. Többen véleményeket nyilvánítanak, vannak, akik a i ujságiró*hoz adresszálva mondják el a nézetüket. Egysz rr<; cst.k feltűnik Oc kají alakja, amint az édesanyjától kisérve jön lefelé a lépcsőn. — Éljen Ocskay I — kiállja az összeverődött közönség. _ , . — Köszönöm — mondja Ocstcay és a?, ujságiró ismerőseinek hangosan, hogy a közönség hallja, elmondja az opera előadása elmaradásának történetét. • — áprilisban szerződést kötöttem Palágyival két előadásra. A Troubadoutra és a Baía zf'kra, ame yekb n május 1-é.i és 3-án kellett volna .vendég zerepdnem. Fellépési dij im t 120.000 koroná.oan álaptotmk meg. A Troubadourbatt a megá' apitott időben vendég•zerepeltem is, ám a bajaz ók előadását ez Igazgató kéré ére el k <lett 1alas<tanom. A felhozott okok miatt szívesen tettem, de fcijelenteten az igazgatón-k, hegy a két vendégszereo'é" diját fizesse meg mos*, mert nem lehet tudni hogy hetek mu va mi lesz a pénznek az írtéké Az igazgató azt válaszolta, hogy mo.t ad 60 000 koronát és külön 15 000 koronát utiköHség ciméti, össrsen tehát 75.000 koronát a Troubadour előadásáért, mig a Baj izzók ké óbbre halasztott előadásáért Budapestre uíánam küldi a 75000 koronát. Az ajánla.ot elfogadtam a Troubadour előadásáért fe.veUem a 75000 koronát, de a Bajaz^ók előadásáért iáró 75 000 korona nem érkezett fel a címemre, R idanestre Azért lejöttem a mára hirdat .tt előadásra t M, ami KOT találkoztam .Palágyival, elmondtam neki, hogy miután megállapodásunk óla a he'yárakat emelte, míltán/os lenne ha a tiszteletdíjadat is fa^einé. Az igazgató a rosBz üzletmeneiet hwgoztatta, mire én azt válaszoltam: rendben van, nem kívánok többet a megállapított 75.000 koronánál. Este, a rendes időben, megjelentem az öltözőben is elkészültem az előadásra. Magamra öltöttem Canio komédiásruháját, ki is festettem magam és bizonyos — hallott — esetek miatt kértem a fellépési dijam kifizetését. Az igazgató 68.000 koronát küldött az öltözőmbe. Ezt az összeget nem fogadtam el és kértem a megállapodás szerint engem megiliető 75.000 koronát. Nem kaptam meg, mire kijelentettem, hogy akkor nem lépek fel. Erre a szinház igazgatósága a nézőtérről a színpadra hivatta Balassa József tenorista kollégámat, akit felszólított, hogy az előadás megtarlhatása érdekében vállalná-e a Canio szerepét? — Nem vállalhatom — volt a válasz. — Eddig van. A többi a Szinészszövetség és az illetékes fórum dolga. Holnap különben Szombathelyre utazom, vendégszereplésre. Ott, hiszem, nem lesz baj és énekelhetek. Ezután elköszönt, majd karon fogta egyik száztdos barátját, akitől megkérdezte, hogy most már mi lesz a nagy áriával ? Majd nevetve maga adta meg a választ: — Eljössz hozzánk, az anyámhoz és ott majd elénekelem. A közönség megéljenezte Ocskayt, aki az anyja hajlékában a barátjának bizonyára szivetérintöen elénekelte a „Kacagj Bajazzó* kezdetű áriát. Ez a vasárnapi félbemaradt előadás vidám és bús históriája. * A szinház vasárnap esti botránya szóbakerütt a város tanácsának hétfői ülésén is. A kérdést Balogh Károly tanácsnok vetette fel és bejelentette, hogy a legközelebbi ülésen indítványt terjeszt a tanács eli ebben az ügyben. Indítványozni fogja, hogy a tanács vizsgáltassa meg az esetet a kuliurszenátorral és abban az esetben, ha a vizsgálat során azt állapítanák meg. hogy a botrány miatt Palágyi Lajost terheli a felelői, fg, a tanács kíméletlenül éljen a szerződés adta jogával. A tarácsük. u'-n kérdési intéztünk Balogh Károlyboz, aki a következőket mord tta: — Mtndcinek tl itt a felelősség kérdését kell usitázni, mert azok az események, amelyek az utónbi időbtn történtek a szinház k3rül, n igyon furcsa színben tün;e' k fd a szinház direkcióját ugy látszik, hogy a s?inügy éidekeit nem fediK a direkció érdekei. Éppen ezért azt indítványozom majd, hogy a tanács a szerződési föltételek állardó neg igálása miatt most már bírságolja meg a színigazgatót és mondja ki hogy abban az esetben, ha mégegyszer hasonló eset fordul elő a színházban, a szerződést felbontja. A sziriig 'zgatóval kötött szerződés tizenhetedik pontja ugysnis kimondja, hogy ha a színigazgató a szerződési felteteleknek nem felel mea-, joga van a város tat ácsának, hogy esetről esetre ezer korona birsággal sújtsa. Ha a megintés és a bírságoltok sem járnak eredménnyel, ha nagyobt? fokú köie'ességmulasitás fordul elő, I-ülőnkén ha müvééi szempontból merül fel ellene lényegesebb kifogás, a város tanácsa egyoldalúig felbon hítja a szerződést. -. ti . • . i * • . . i ^ynYf/jTmtTAJV BddWín lett az angol konzervatív párt elnöke. jj Baldwin miniszterelnököt ma megválasztottá: i tqijiertaHv párt Iesderivé. M l h Ií.v.4. ni I puk jel M ik, Chamberlain vis ui. siíoi a w'síim-- o .i nsgykö/c i ál>ást, a <t B 1 w, ht i, 1918 októberében a 8. és 7. számú cseh tandwehr ezred Belluno mellett a Piave mentén fellázadt és vonakodott a frontra menni. Ennek a két ezrednek katonáiból nemrég Prágában magániestület alakult, mely „Csehország becsülMégiőja" nevet vette fel. Mint a nTribuna" jelenti, a hatóságok ezt a nevet betiltották, mire az egyesület „az egykori 21-es vadá'-zhadosztály tagjainak szabad szövetsége* nevet vette feL Az egyesület nyilatkozatot tett közzé, amelyben megállapítja, hogy a hadosztály lázadása okozta az osztrák hadsereg katasztrófáját. E szolgála5 tért az egykori 21. vadászhadosztály katonáinak épp oly privilégiumok járnak, mint a lég ionáriasoknak. A nyilatkozat többek között követeli, hogy az olyan hivatalokban, melyekben a hadosztály egykori tagjai kimondott osztrákok védnöksége alatt állanak, az elöljárók és alárendeltek viszonya egyszerűen felcseréltessék. Az egyesület megtette azt is, hogy emlékirattal fordult a népszövetségi tanácshoz, amelyben azt kéri, hogy az 1918 októberi cselekményekért Olaszország legalább 50 milliárdot fizessen hadikárpótlásképen az egyesületnek.