Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-27 / 118. szám

nétw éra 30 8cortona» áMrftautfeég ** kiadóiba Wíí fcáicMj-atea 6. (Prófétaríüé, L troelel 6.) Telelőn J3. A .Sieged* megjeleWtfS ktlételéTel minden i a?. S»?c» szám éra 30 koSMPtO'éíl érak: Egj »3«orí Slcgedíu 600, Budais vidékea 550 kot. Hlideíesl Arak: teihescboa í mm. !.', egy hasábon 20, ölésié! hasábon 30 K. SzSiCgküi! 25 százalékba) drágább. Apróhirdetés 10. k«v^i belükkel 20 K. Szöieuköxtl Közlemények ao.or.kénl 150 R.Nyilllér, csatiéi éilesilcs 2CO K. TiibbwP.rl föladásnál árengedmény. IV. évfolyam. Szeged, 1923 május 27, VASARNAP. 118-ik szám. A bécsi kenyér-. Viharban élünk, egy szörnyű közgazdasági romlás viharában és ebben a viharban egyre magasrbbsn repülnek az árak, éppen ugy, mint amikor a tomboló szél felkapja és magasra sodorja a faleveleket, örvény!ö tölcsérben rohannak felfelé az árak és akik idelent maradunk, kivételes jövedelmi forrásokkal nem rendelkező milliók, fulladozva nézünk az elérhetetlen magasságba. Sehol semmi segítség, még csak biztatás sincs semerről. Lesz még rosszabbul is, — erről biztosit bennünket mindenki és ezt első szóra elhisszük mindenkinek. Mert eddig mindig rosszabbul lett, mint ahogy volt és magá'ól semmi se fog jobbra fordulni, tenni pedig senki se tesz semmit. A közgazdasági okosok azt mondják, nem is lehet, mert a drágaság a mi helyzetünkben elemi törvény és az elemek nem fékezhetők meg rendszabályokkal. Hát lehet, hogy az okosoknak van igazuk, de hát mi haszna volt abból a skolasztikus lovának, hogy a skolasztikusnak elméletileg igaza volt? A skolasztikus ugyanis azt a tételt állította fel, hogy a ló megél naponta egy szem zabon is, ha rászoktatják. A skolasztikus lovában meg is volt a jóakarat, hogy nagyeszű gazdáját igazolja, de éppen nire megszokta volna az egyszemes abrakot, akkorra felfordult. Persze mi nem juthatunk ide, mert, tetszik tudni, csak az ipari államok veszhetnek éhen, de mi, hála Istennek, őstermelők vagyunk, ennélfogva minket nem fenyeget annak a nyavalyás Ausztriának a sorsa. Ezt halljuk esztendők óta és ha eljajditottuk magunkat, akkor mindig azzal torkoltak le bennünket: tekintsétek Ausztriát, hát ennek a világ koldusának a sorsára akartok jutni? Nem látjátok, hova juttatta azt, hogy nincs búzája, nincs husa, nincs zsirja, nincs parasztja, aki etesse az urat, a tisztviselőt, a boltost, az iparost, a munkást ? Tekintsétek Ausztriát és adjátok meg az Istennek, ami az Istené és az őstermelőknek, ami az őstermelőké! No jó, hát tekintgessünk Ausztriába, ha ezzel ehrcrhetjük az éhünket. Épp ma ira meg ez az újság, hogy Bécsben jelentékenyen esett a vágómarha ára ezen a héten. Ket-háromezer koronával lett olcsóbb kilónkint az élőállat és ennek arányában csökkent a hus ára. Csütörtök óta hatszáz koronát esett a tej literje. Jó, jó, mondják erre az őstermelés barátai, de nem a tej, meg a hus a fundamentum, hanem a buza, a kenyér, abból pedig csak akkor van a sógornak, ha mink megszánjuk a nyomorultat. Hát ez igy igaz. Annál furcsább, hogy a bécsi hir szerint a kenyérgyárosok és pékek most tanácskoznak azon, mennyivel szdllitsdk le a kenyér árát, tekintettel a liszt olcsóbbodására. Ezt bontsa ki most már, ezt a csomót, akinek jó őstermelő foga van. Hogy lehet az, hogy az exportból élő Ausztriában leszállítják a kenyér árát, amely minálunk, az őstermelőknél, akik a tövében vagyunk, ugy nő, mintha parancsolnák neki? Ki annak a megmondhatóin, hogy mikor szállították le minálunk utoljára a betevő falat árát az árvizsgáló bizottságok, amelyeknek ienet, hogy monumentumot állit a hálás utókor, de a jelenkor legfeljebb őket szeretné márványba faragni. Pedig ártatlanok ezek a szegény bizottságok. Nem tehetnek róla, hogy ők csak a drágaságot táplálják árvizsgálóí keblükön, holott az őket is csak ugy fojtogatja, mint más istenteremtését. Ha mi átvizsgáló bizottság volnánk, mi is csak ugy tennénk: mentesítenénk a drágaságot, ami már készen keiül a hivatalos fórum elé a piac, a bolt és mindenekelőtt a búzaföld jóvoltából. Mert igazuk van az őstermelés rajongóinak, csakugyan a kenyér a fundamentum. Amennyiben azon épül fei a drágaság babiloni tornya, amely, sajnos, nem mutat összedü ő tendenciá', mint bibliai analógiája. Nincs o<yan felsőbb hatalom, amelyik az árdrágítás nyelvét megzavarná. Nem is lehet, mondják azok a bizonyos okosok, mert hiszen megmondtuk már, hogy az életet, amely maga csinálja a törvényeit, nem lehet hatalmi szóval megszcbályozni. Ausztriában se kormányparancsra lett olcsóbb a kenyér, hanem az é'et, a viszonyok alakulása tette olcsóbbá. Ezt mi is aláirjuV. Ahogy a mes ani ősmagyarok mondják, itt van a kutya elásva. A viszonyok a hbásak. De abbén is hibásnak kell valakinek lenni, hogy a viszonyok hibásak. És nencsak a háború és nemerak a forradalom hibán benne, tessék már egyszer b 'látni. Mert Ausztria is elvesztette a háborút, -Ausztriában is volt forradalom, sőt Ausztria félig-meddig meg is maradt a forradalomban. És Ausztriában mégis leszállítják a kenyér árát, amely nem is oü terem, hanem minálunk. És nálunk mégis mindennek az ára emelkedik akkor, amikor Ausztriában esik, holott mi őstermelők vagyunk. É* pedig nemcsak abban, hogy sohase termettünk annyi nemed őst, mint most, hanem abban is, hogy csakugyan termünk kenyeret, i hust, zsírt. És éppen azért attól félünk, hogy a hiba kezdete alighanem az őstermelésünkben van, vagy legalább is sz őstermelőinkben. Kállay a jóvátételi bizottság határozatáról. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Ma délután 12 óra 22 perckor futott be a komáromi pályaudvarra a bécs—budapesti gyorsvonat, mely I. osztályú fülkéjében hozta megával Magyaroiszíg egyik argonauláját, dr. Kállay pénzügyminiszteri hazatérőben külföldi útjáról. A rövid tartózkodási idő a'att csak éppen annyi időnk volt, hogy felszáliunk abba a kocsiba, amelyben a pénzügyn iniszter utazott. Kállay pénzügyminiszter látható örömmel fogadta üdvözlésünket. Válaszként a sok hozzáiniézett kérdésre a belpolitikai kérdések és a belpol tikai ak u Mások iránt érdeklődött és egyúttal ki,elentette, hogy külföldi utján szerzett benyomásait ebéd után fogja velünk ismertetni. Ebéd végeztével Kállay pénzügyminiszter visszatért fülkéjébe, ahol legelőször is megkérdeztük tőle, mi a véleménye és általános benyomása a jóvátételi bizottság határozatáról? — A n;8gam részéről is csak megerősíthetem azt — rí ordotla —, amit a miniszterelnök ur, amint Önöktől hallom, külföldi utjának eredményéről már elmondott, tudniillik, hogy benyomásai a kormányoknál tett látogatásainkról a legkedvezőbbek és hogy szimpátiával találkoztunk Magyarország ügyei és a nehéz pénzügyi kérdések iránt, amely szimpátia reményt nyújt arra, hogy a magyar üsy további kezelése oly termeszt tü lesz, amely pénzügyi rrorganiíálódá unkát lehetővé teszi. A jóvátételi bizottságnak a határozata e részben még nem kielégítő, tehát a végrehajtástól és a magyar ügyeknek a továbbiakb an való kezelésétől várni azt, hogy cé unkát elérhessük. — A reparációs bizottság határozata már kétségkívül ismeretes a magyar közfnség előtt, igy ezt felesleges ismertetnem. A határozat értelmében a felveendő kölcsön egy része jóvátételi célokra lesz igénybe veendő, erre vonatkozólag meg kell azonban jegyezni, hogy Magyarországot már ezidőszerint is oly su yos fizetési kötelezettségek terhelik, hogy ezek melleit pénzügyi reorganizálódásunk csak oly kölcsön igénybevételevel valósitható meg, atnely kölcsön teljes mértékben támaszkodik az európai pénzpiac teljesítő képességére egy magyar kölcsön szempontjából. Ha tehát az Üy súlyos kötelezettségek terhe alatt álló Magyarországra még repirációs fizetések terhe állapittaíik meg, oly helyzet áll elő, amelyben a pénzügyi reorganizálás céljaira . szolgáló összegnek sokkal nagyobbnak kell lennie, mint aminőt én a jóvátételi bizotlság elé terjesztett memorandumomban felemlítettem. Már most ugy látszik, hogy a jelenlegi határozat mellett az az ered mény, amelyet elérni kívánunk, nem valósitható meg. Mindenesetre figyelembe veendő azonban, hogy Franciaország azzal, hogy a jóvátételi bizottság előtt levő és egyforma számú szavazatot nyert javaslat közül az utóbbihoz adta a müga szavazstat, bizonyos mér ékik érdekelve van abban, hogy Magyarország pénzügyi regenerálásához szükséges kölcsön ebben a határozatban megjelölt feltételek mellett is biztositható legyen. — A íeparáciős bizottság határozafa értelmében egy bizottság lesz Magyarországra kiküldendö, melynek gazdasági és pénzügyi viszonyaink vizsgálata a feladata és egyben elöbbrevitele a köicsön ügyének, mert a bizottság éppen a hMáro?at végrehajtásának megkezdése céljából jön Budapestre Ugy hiszem, hogy ez a bizottság arról fog jelentést tenni, hogy a pénzügyi reorganizáció rt unkájához, oly összegű kölcsönre, mint a minőt fentebb már említett memorandumomban jeleztem, Magyarország számára feltéllenül szükséges és hogy ennek a belső reorganizációnak céljára igénybe keli venni azt a lehetőséget, mely számunkra a nemzetközi pénzpiacon ezidőszerint mutatkozik. Szóval én a határozat végrehajtásától és ügyünknek a jóvátételi bizottság által való kezelésétől várom azoknak az összes feltételeknek megteremtését, melyekre Magyarországnak szüksége van ég ezért a mostani határozatot mint első lépést tekintem ezen az uton. Mindenesetre bizonyosan állítom, hogy mindenki, aki ügyünkkel foglalkozik, tisztában v«n azzal, hogy a helyzet gyökeres orvoslása csak egy nagyobb szabású külföldi kölcsön megadása mellett valósitható meg. Sajnos, hogy a jelen ha<ározat nem foglalja magáöan azokat az előnyöket, melyeket az angol-olasz javaslat tartalmazott. Igy a kérdés végleges megoldása mindenesetre hosszabb időt igényel és éppen ezért igen jelentős a jövőre Bézve, hogy mint njár fentebb említettem, igen szimpatikus fogadtatásra találtunk a nagyhatalmak kormányainál, ami a magyar ügy diadalát és a magyar kormányelnök sikerét jelenti. Mit gondol Kegyelmes Uram, kik lesznek lagjai a Magyarországra küldendő bizottságnak ? — Arra nézve, hogy kik lesznek ennek a bizottságnak tagjai, tudomásom szerint még nem történt döntés. Mindenesetre magas állású egyéneknek kell lenni azoknak, akik most bizottságot vezetnek, minthogy nem egyszerű jelentőségű tételről van szó, hanem megkezdéséről a reperációs bizotlság határozata végrehajtásának. Megérkezett a Jóvátételi bizottság határozatának hivatalos magyarázata. Ma reggel megérkezett a hivatalos magyarázata a jóvátételi bizotlság határozatának. Ennek szövegét hétfőn nyilvánosságra fogják hozni. Egyelőre annyit tudunk róla, hogy a szóbanforgó kölcsön jóvátételre fordítandó részJ"» tartalmaz ujabb határozatlanságokat. A jóvátételre való fordítás olykép magyarázható, hogy ebben a tekintetben később fog a jóvátételi bizottság dönteni, esetleg akként, hogy a kölcsön semmilyen részletére nem tart jóvátételi ci^en igényt. Egyébként a magyarázat meglehetős diplomatikus fogalmazásu és lehetőséget nyújt arra, hogy értelmezésére minden alkalommal külön tárgyalásokat kelljen tartani. Egyébként Kállay Tibor pénzügyminiszter hazaérkezése alkalmából fognak valóban a részletek a jóvátételi bizottság ülése után történtekről hivatalos formában a magyar kormány tudomására ju'ni. Ezután lesz abban a helyzetben a kormány, hogy a pénzügyminiszter referátuma alapján