Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-27 / 118. szám

8 SZEGED rendkívüli minisztertanácsban tárgyaljon. A jóvátételi bizottság határozata ügyében a minisztertanács aránylag rövid ideig tartott és azon a földreformról sem tárgyaltak érdemben, mert annak tervezete egyelőre még kint van az illetékes érdekeltségek véleményezése alatt és csak azok beérkezése után fogja azt a földmivelésügyi miniszter a minisztertanács elé terjeszteni. Ma délelőtt 11 órakor az ántánt jóvátételi bizottságának határozatát magyarázó hivatalos közlemény megérkezése után Bethlen István gróf miniszterelnök tanácskozásra ült össze Daruváry Oéza igazságügyminiszterrel. Ezen a tanácskozáson állapították meg a legközelebbi teendőket s a magyarázó szöveg közzétételét, amely eíöretáthatólag ma délben megtörténik. Tegnapi lapunkban a MTI jelentései alapján megirtuk, hogy a jóvátételi bizottság határozatáról más jelentés érkezett tegnapelótt Budapestre, mint Bécsbe, ma reggel az Havas-iroda a kővetkező pontos szöveget táviratozta meg a Magyar Távirati Irodának: „ Valahányszor a jóvátételi bizottság kölcsőnkibocsátásra hatalmazza fel Magyarországot, fenntartja magának a jogot, hogy a kölcsön összegéből a Jóvátétel céljaira előre levonjon egy részt, mely előzetesen nem lévén megállapítva, O-tól az egész Jegyzett kölcsönösszeg erejéig terjedhet A külföldi visszhang. A Manchester Guardian élís hangon megrója Franciaország állásfoglalását a magyar kölc&ön ügyében és rámutat arra, hagy a kölcsön megvalósítása a Népszövetség utján sem lett velna olyan könnyű, még kevésbé a most választott megoldási mód mellett. A Daly News szerint az angol-olasz tervezet megh:asulása súlyosan hátráltatni fogja a középeurópai viszonyok megszilárdulását. Nyilvánvaló, hogy a francia terv mellett kölcsönről nem lehet szó, ha csak a franciák nem hajlandók d.ficitjük növelésére a saját zsebükből teremteni dó a pénzt. Ugylátszik, hogy Franciaországol döntésében az a féielem vezette, hogy a határozat esetleg visszahat a ruhrvidéki helyzetre Több londoni lap hosszabb nyilatkozatot közöl sir Wiliiam Goodtól, aki alaptalannak tartja a kiiántántnak azt a gyanakvását, hogy M*gyar~ ország nagy összeget költ fegyverkezésre. Közli a mugyar katonai kiadások teljes összegét és rámutat arrs, hoey az sokkal kevesebbet költ, mint Ausztria a Népszövetség ellenőrzése alatt katonai célokra. Zunmerman számadatai azt mutatják, hogy a jóváhagyott osztrák katonai költségek 15 9 millió arany koronával magasabbak, mint Magyarország katonai költségei. A rendőrség te csendőrség költségei, melyeket szintén kifogasoltak, szigorúan arányban állanak ax orsiág szükségletével. A hadseregre és belső igazgatásra fordított költségek részben a békeszerződésnek bizonyos kikötéseiből származnak. A köztisztviselők ügya. A parlamenti képviselők tisztviselő csoportSzeged, 1923 május 13. jának vezetőit Daruváry Qéza igazságügy mini«zer arról értesítette tegnap, hogy Bethlen gróf miniszterelnöknek mír beszámolt a velük folytatott tárgyalásokról és a tisztviselőkérdésben a miniszterelnök a legnagyobb megértést tanúsította. A nemzetgyűlés keddi ülésén a miniszterelnök külpolitikai beszámolót mond. Szerdán H imonnay Tivadar indítványozni fogja, hogy a nemzetgyűlés pénteki ülésén lüzzék napirendre a tiszt viselőkérdéssel kapcsolatos indítványt. i'ivtririmjWLxn.'uu Még sem lesz háború a görögök és törökök kötött. A Iauiannei békekonferencia a háborús veszedelem hatása a-att áll. Azt beszélik, hogy az angorai kormány utasította a török delegációt, hogy azonnal hagyja el Lauiannet, ha a görögök továbbra is vonakodnak a jóvátételt megfizetni. Iimed basáék nem cáfolták meg határozottan a dolgot, csak annyit mondtak, hogy a delegációnak nincs tudomása az angorai minisztertanács eféle elhatározásáról. A három szövetséges főhatalom delegációinak vezetői tegnap hosszasan tanácskoztak Venizeloszszal, de minden eredmény nélkül. A volt görög miniszterelnök hadam sem akar arról, nogy Görögország jávátételt fizessen. Az angol delegáció elejtette azt a tervet, hogy a görögök jóvá'éel helyett területeket engedjenek át a törököknek és visszatért az eredeti béke terve/ethez, melynek rendelkezései ugy szólnak, hogy a fShatalmak átengedik a jóvátételi kérdés rendezését Törökországnak és Görögországnak és csak ha ezek nem tudnak megegyezni, lenne hivató dönteni a népszövetség. A francia delegáció ragaszkodik ahhoz, hogy a jóvátétel kérdését haladéktalanul meg kell oldani, terület átengedéssel. Az angorai kormány nem éri be Karagaccsal, hanem nagyobb területeket követel. A görög de egáció vasárnap valószínűleg elhagyja Lausannet, ha a szövetségeseknek nem sikerül megegyezni Izm^ddel és Venizeloszszal. Görögország és Törökország képviselői közt ma a szövetséges delegáció vezetőinek jelenlétében egyezség jött létre. Venizelosz kijelentette, hogy ez a békét jelenti. A vásárhelyi mérgezési bünpör. (A Szeged tudósítójától) Ma délelőtt 9 órakor nyitotta meg dr. Orosz Pal ítélőtáblai tanácselnök Nagy Sándorné mérgezési bűnügyének felebbviteli tárgyalásának folytatását. Az elnök először felolvassa a kir. törvényszék Fischer-tanácsának ítéletét, amelyet a második főtárgyaláson hozott. Majd a további iramokból kiderül, hogy Nagy Sándor általános örökösének Kardos Líviát jelöli meg, mig a református egyháznak 60 hold főidet hagyományoz. Dr. Balassa Ármin, Nagy Sándorné védője ezután megállapítja, hogy védencének védelme teljesen el volt zárva mindezideig a bizonyítástól. Nem engedték meg a Súlyos gyanúnak tisztázását. Ezért kéri az ítélőtáblát engedje meg a bizonyítás kiegészítését. Indítványozza az összes orvosok megidézését és kihallgatását, ezenkívül a vásárhelyi kórházbői Nagy Sándorra vonatkozó iratok megszerzését. Kéri továbbá megállapítani, hogy milyen volt a higany, amit a testben találtak? Dr. Széki, az egyetem müvegyészének véleménye szerint a hullában talált higany 40 centigram calomértől származott. Bizonyítani kívánja Szabó Jánossal, hogy az elhunyt állandóan ivott és többször került önkívületi állapotba, amikor is Szabó vitte lakására Nagy Sándort. Továbbá bizonyítani kivánja, hogy teljesen nyugodtan halt meg. Hullája tiszta volt, semmi nyoma azoknak a szimptomáknak, amelyekről Nagy Antal — a vádlott haJáioj ellensége — vallomást tett. Tíz perc szünet után dr. Széli Gyula ésjdr. Burger Béla Ko ormán Júlia védőja ugyancsak kérik a bizonyítás kiegészítését. 1 Horánszky ügyész: A felsorolt bizonyítékok nem döntó jelentőségűek, ezért a magam részéről indítványozott bizonyításokat is visszavonom. A régi szegedi humor. — Irta dr. Czimer Károly. — • II. Tary Pál szenátorról és főkapitányról e lapok hasábján jeles tollú Móra Ferenc szép jellemrajzot irt, amely mint kulturembert festette meg. Az egykorúak! keménykoponyáju, „megátalkodott" perszonátus embernek rajzolták, amit ma ugy adunk vissza, hogy erős egyéniség volt. Nagy kényurnak tekintették ot hon is, a városban is, pedig csak pedáns, fegyelmet tartó embernek bizonyult, aki a hajdút és perzekutor! egy-ke lőre kivetkőzette a város gúnyájából, ha egyszer is italon érte. Mint magánember a poézist is gyakorolta, a tudományt ápolta, könyvtára, mint Móra kimutatta, figyelmet keltett. Bor mellett engedett merevségéből, dc itéle eiben a kegyetlenségig szigorú volt. A nép kemény, gőgös embert látott benne, fél' tőle és gyűlölte, de becsület dolgában ellenségei sem tudtak rosszat mondani felőle. Előzőleg mint fiatalabb ügyvéd a sportulákból szép vagyont szerzett. Jól épült kőháza ma is fennáll a Dugonics (akkor Rózsa) utcában és 50 hold földje volt Szatymazon, Zsóter Andor majorja mellett. Földjén egy halmot hordatott össze, arra kis lakóházat építtetett, a tetejéről kiemelkedő filagóriával (amilyen Réh Jánosé volt a rókusi földek közt e vörösköröszt tó partján) és ez okból a házat Messzelátónak nevezték el. Tavasszal ezt a villát a lefolyó vadvizek gyakran körülvették és ilyenkor csónakon járt be Tary főkapitány a hivatalába. Itt a Messzelátóban történt 1846-ban vagy 1847-ben, hogy valamelyik szomszéd tanyai szegény asszony fias kácsája a főkapitány semlyékére ment át, aki éppen kint volt a tanyáján és cselédeivel a fias kácsát .befogatta" és a szegény asszonyt 60 foiintra büntette é< csak a lefizetés után adta ki a fatális vízi szárnyast. Az eset nagy port vert föl. A gyűlölködők azzal gyanúsították, hogy a kacsa csak a httármesgyéa volt és m»ga a főkapitány ur hajtotta a semlyék vizére, hogy pénzt zsarolhasson a gazdáján, ami persze nem felelt meg a valóságnak. Nagy voli a felháborodás, mert 60 forint akkor nagy pénz volt, az asszony pedig szegény és sok gyerekü. A túlhajtott szigorral szemben e tehetetlen néphangulat a szatírában keresett bosszút és a kegyetle t főkapitánynak kácsatojó gúnynevet adott, ami a torony alatt is állandósult. 1848 tavaszán, hogy a szabadság kiütött s az uj demokratikus szervezkedés értelmében tisztuiitást kellett t rtani, a hangulat a szigorú főkapitány ellen fordult és kiadíák a jelszót, hogy a „kácsatojóí" nem szabad beválasztani. És akkor szülte az elkeseredett népkedély a gúnyolódó kortes-nótát ellene, amely többféle variációban forgott és az időben nyolcéves anyám a következő formáját őrizte meg emlékezetében : Kiabál a fiaskácsa Gazdájának, hogy kiváltsa, A sömlyékbe szorította, | Hatvan forintért kiadta, Ejnye kutya, kocogtatta I Hej I Tary Pál, haj I A „kutya kocogtaita" indu'atszó misztikus ma. Kisebbítést (pesti nyelven: lekicsinylést), megütközést, megvetést jelent. Azon jámbor kedélyes átkozódásbó! ered, hogy „a kutya kocogjon el mellette", azaz, hogy a kutya is vesse meg és ne tartsa érdemesnek, h >gy megtisztelje. Ebből ered a népies, kedélyes diszitö jelző: „a kutya kocogtatta", akire a kutya se vet ügyet, akit a kutya is megvet. Ily körülmények között született a jó humora kortes nóla, amely Tary Pál uramat ugyancsak koponyán sújtotta. A tisztújítás nagy zajjal folyt le. A fiatalság vezérei: Osztrovszky József és Rengei (Aigner anagramája) Nándor, a pesti jurátusokkal lejöttek és ÜZ egész város a „kácsa'ojás" nótájától visszhangzott. A túlhajtott szigor és a kácsa-ügyet felpiszkáló kortes-nöta buktatta meg a hata mas főkapitányt. Május 16 án folyt le a restauráció, amelyen golyóval szavaztak és Tt.ry Pált kigolyózták félelmes állásából. Ettől kezdve a magánéletbe vonult vissza, de a felzaklatott hangulat nem hagyott neki békét, elégtételül és bosszantásul ujabb gunynótát készítettek rá, melybe í a bukása fölötti káröröm a következőleg nyert kifejezest: Ezernyolcszáznegyvennyolcban, Tizenliatodik májusban, Felsütött » nap sugára, Szeged város határára, Kitették a kácsa tojót, Elnyerte a fehér golyót, Örül a nép minden felé, Kapitány ur izzad beiéi Hej 1 Tary Pál haj I No de az ilyesmit akkor se vették komolyan. Három napi * tartott. A rohanó ujabb izgató események hamarosan feledésbe kergették és Tary Palt közbecsülés kisérte a Bach-koriakban. Az önkényuralom alatt gazdálkodott. Derék, első feleségének halála után másodszor házasodott, de a második asszony igazi Xantippe volt, éppen olyan zsarnok, mint volt egykor Pál ur a város népinek. Azelőtt társadalmi szerepet játszott; eljárt a felsővárosi Kis Kaszinóba, a belvárosi Uri Kaszinóba, amelynek Fadgyas