Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-04 / 100. szám

Egyes szám éra 30 korona. u kiertobf.il iU! *f.tc»ej-»!e« 6. (PróféteJÍJMÍl, |. emelet &.) Telelőn 11—53. * ,Steged" -megjeler* <iífffi kijeiével minden «0». SfljM Mám *>» 30 Itn SMÜ«elé»! »r«k: Ew 9i*eeá'0 "50. « » « 1MI«*« 650 ^ -tSir,í!»»l M»k: FciUukboa 1 aoíi. 1T, ;yliöS«tíOiii0, má>" (él b«»«hon 31) K. Sirtvegkeil i5 1. .ZM1VUI (Jrdyé.lib: Apróitlrdeh * - Itér belükkel 20 K. SzCxegközli közlemények •oronkent 150 K.NyflIlér, családi érlesllés 200*. TabbuOtl felad Mnál ái engedmény. íV. évfolyam. Szeged, 1923 május 4, PENTEK. 100-ik szám. Uj világ a régi helyén... — Bátor ifjaink százezrei pusztultak el a háborúban, amelyben elsülyedt a régi világ. Olyan világ volt ez, amelyben a becsületes dolgozók, férfiak és nök miriádjainak munkája nem eredményezeit számukra mást, mint örömtelen élelet, nélkülözéseket, Ínséget. Olyan világ folt ez, amelyben a nyomorgással párhuzamosan tobzódott a föld kimeríthetetlen kincseinek pazarlása, aminek vagy a tudatlanság, vagy az előrelátás hiánya, vagy az önzés volt az oka. A régi világnak, amelyet halálra sebzett a háború, teljesen el kell tűnnie. Hiábavaló erőlködés a ledőlni készülő épületet alátámasztani. Akik erre vállalkoznak, vigyázzanak, nehogy ez romjaiban őket is, otthonukat is eltemesse. Mindenki abban lássa a legmagaszlosabb feladatot, hogy magán- és pártérdekek háttérbe szorításával segédkezhessen az uj világ felépítésében, egy oiyan világéban, amelyben az ínség csak a henyéknek jut osztályrészül. Lloyd George üzeni ezeket a prédikátoros igéket az angol ifjúságnak, az a Lloyd George, aki ma ugyan bukott államférfi, de még igy is inkább reprezentálja Angliát a világ szemében, mint az az okos és óvatos kereskedő, akinek mint angol prémier-miniszternek programja a nyíltan vallott programtalanság. És Lloyd George nyilván tisztában van ezzel, mert nem követi a kontinentális államférfiak bukott sablonját., nem burkolódzik dacos némaságba elszigetelt remeteségben, se kötözködő lefelyeléssel nem igyekszik megnehezíteni utédja helyze.ét, hanem addig is, míg a maga biztosra várt órája eljön, tovább viszi a fényszóró szerepét az európai kaoszban, a multat fölmérő és a jövendőt kiépítő gondolatokkal. Az a gondolat, amely lényegét teszi az angol ifjúsághoz intézett üzenetnek, nem uj és Lloyd George sem először hangoztatja, mert az egész világsajtót bejárt húsvéti nyilatkozatának is ez a gerince: az emberiség, ha fel akar emelkedni mostani testi-lelki nyomorúságából, csak előre kapaszkodhat, mert a hátrafelé tett lépés a végső pusztulást hozza meg neki. És ha az angol ifjúságnak cimezi is evangéliumát Lloyd George, az egész Európának szánja azt, mert hiszen a saját hazáját legkevésbbé kell figyelmeztetnie arra, hogy az élet törvényei összetörik azt, aki mereven szembeszáll velük, de erőssé és hatalmassá teszik az okosan alkalmazkodókat. Az egész újkori történelemben Anglia szolgáltatja a leggrandiózusabb példákat arra, hogy hogyan keil reformokkal útját állani a forradalmaknak s hogy a konzervatív konstrukciójú angol államigazgatásba hogyan kell beleilleszteni a fejlődő é eínek mindazt a követelését, amelyik kielégítetlenül folytonos lázban tartja és e nyomva, lefojtva szélrobbantja az államS2€ryezeie!. a háború történetéből mindenki emiékezhetik rá, hogy amig máshol csak mézes madzagul kezdték emlegetni, hogy a háború után majd fö|dhöz {o ják juttatni a hadviselt nmcsetleneket, addig Anglia már a háború alatt végrehajtotta a birtokreformo!. Mig a központi hatalmaknak szinte fegyverszüneti föltételéül szabja meg a népképviseletnek az alko'mányban való érvényesítését, addig otthon jóformán jus nudum-má zsugorította a iordok házának részvételét a törvényhozásban. Amikor Európában elkésett problémává kezdett -sulyosodni az a gondolat, hogy a hadvezetés és a külügyi intézés dolgában tényleges beleszólást engedjenek a dolgozó és harcoló millióknak, akkor Angliában Herderson, a munkásveaér már rég tagja volt a legfőbb hadvezetést irányító hármas kollégiumnak, amibe minálunk az öreg főhercegek senkinek nem engedtek beleszólást, pedig ez esetleg károsabban befolyásolta a háború menetét, mint az agyoncenzurázott sajtó állítólagos pacifizmusa. S végre mikor Oroszország. ban a cárizmus terrora szükségszerüleg a szovjetek terrorává változott, Anglia nem érte be a cenzúrával és erkölcsi vesztegzárral, hanem az első pillanatban levonta és hasznosította az orosz forradalom tanulságait: törvény erejével adta meg a munkásságnak azokat a jogokat, amelyeket másfelé forradalmi konvulziókban csikart ki, vagy kísérelt meg kicsikarni magának. Tekintsük Angliát l — ez szokás-mondás volt nálunk a háború előtti világban s ha akkor nem is vitte többre, legalább ma legyen foganatja. Csakugyan tekintsük Angliát I Mialatt mi a szegénység és nyomorúság földjén hitvitázunk a régi viták szenvedelmével és gyűlöletével olyan kérdésekben, mint vallárerkölcíös alap és természettudományos világnézet, hazafiság és nemzetköziség; amig mortifikáljuk egymást árnyék-hatalomért és álompalotákért és délibábok káprázatáért, mert a valóságban semmi sincs, csak közös rabság és kizsókményoltaág : addig Angliában az uj világnak olyan fogalmazása hódítja meg a lelkeket, amelyet egyforma belenyugvással tud elfogadni hivő és hitetlen, tftüés és munkás. A régi világ az örömtelen életnek, nélkülözésnek, harcnak, ínségnek és nyugalmat nem adó munkának megbecstelenített világa volt, — mondja Lloyd George — e« a világ halálos sebben sülyedt el s aki ezt akarja visszahozni, maga is elsülyed. Uj világot kell felépíteni, amelyik nemcsak munkát, de jólétet is ad s amelyben a nélkülözés csak a henyék osztályrésze lesz. Minket, magyarokat az az ítélet, amelynek Lloyd George is szavazó-birája volt, olyan helyzetbe juttatott, hogy mi ezt a háborút szülő régi, gonosz világot is visszasírjuk, mert az is üdvösség volt mai kárhozatunkhoz képest. De mi leszünk az elsők, akik lerakjuk a Lloyd George hirdette uj világ fundamentumát, — csak adja meg hozzá az építőanyagot az ántánt, amelynek hatalmasainál a világ legazánendóbb nemzetének képében jár most Bethlen István. Bethlen még e héten tárgyal a jóvátételi bizottsággal. kétféle kölcsön kibocsátását kéri. Az első 40—50 millió koronáról szólna, a kormány legsürgősebb szükségleteinek kielégítésére, valamint a bakjegy nyomda megállítására. A másik hosszabb lejáratú kölcsön, amely 106 millió arany koronát tenne ki, a magyar valuta stabilizálását tenné lehetővé. Montét képviselő interpellációt intézett a francia kormányhoz arról, hogy Be'hlen gróf milyen lépéseket szándékozik tenni Párisban és a francia kormány milyen magatartást fog ez ügyben tanúsítani. Az Echo National azt irja, hogy Bethlen István gróf látogatást tett Poincarinál és Millerandndl, azonban utazása tulajdonképen a jóvátételi bizottságnak szól, melytől a magyarországi javakra elrendelt általános zálogok felfüggesztését kéri. A kérelemnek az a célja, hogy a zálogjogok felfüggesztése által Magyarország biztosítékokat tudjon nyújtani egy nemzetközi kölcsönre, melyre Magyarországnak azért van szüksége, hogy pénzügyeit helyreállítsa és gazdasági helyzetén javítson. A jóvátételi bizottság nem tiltakozott, midőn Németország nemrég kölcsönt bocsátott ki, nem képzelhető tehát olyan ok, amely miatt megtagadnák Magyarországtól azt, amit Németországnak hallgatólagosan engedélyeztek. Nem képzelhető el, hogy mit lehetne észszerűen felhozni Magyarország kérelmével szemben. Bethlen István gróf miniszterelnök tegnap az egész nap folyamán megbeszéléseket folytatott. Sorra tárgyait Poincaré miniszterelnökkel, Millerar.d köztársasági elnökkel, Barlhouval, a jóvátételi bizottság elnökével, továbbá Perettivel, a külügyminisztérium gazdasági igazgatójával. A megbeszélések célja az volt, hogy a francia államférfiak tájékozódást nyerjenek Magyarország pénzügyi ót gazdaság, helyzetéről. A tárgyalások során a francia politikusok részéről komoly hajlandóság nyilvánult meg abban az irányban, hogy Magyarország álláspontját alaposan és elfogulatlanul tanulmányozzák. A párisi sajfő tévesen jelentette, hogy a magyar miniszterelnök Brüsszelbe fog utazni. Ezzel szemben valószinü, hogy a jövő hét közepén Ismét visszatér Párisba és innen május 10 én Rómába utazik. Bethlen miniszterelnök Poincaré miniszterelnökkel közel egy óra hosszat tartó megbeszélést folytatott. A megbeszélés alkalmát felhasználta arra, hogy részletesen kifejtse Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetét és kérje a francia kormány támogatását Magyarország állspotánsk orvoslásához. Mint a L'Oeuvre közli, a jóvátételi bizottság e héten fogadja Magyarország képviselőit. A magyar kormány azt kívánja, hogy függesszék fel az elsőbbségi jelzálogot, amely a jóvátételi bizottságot illeti. A magyar kormány ezenfelül Heinrichék és a (A Szeged budapesti tudósítójától.) Abba a politikai szélcsendbe, amely a miniszterelnök elutazásával állott be, némi kis életet visznek be azok a kombinációk és találgatások, melyet egyesek ahhoz a körülményhez fűznek, hogy a pártonkívüli képviselők csoportjának tegnap esti vacsoráján vendégként megjelent a nemzeti középpárt két tagja: Heinrich Ferenc és Szentpaly István nemzetgyűlési képviselők. Ez a vendégség mindenesetre érdekes eseménye a politikai világnak és különböző helyeken más másféle kombinációt fűznek Heinrichéknek a pártonkivüliekkel való vacsorázásához. összehívták a drágasági bizottságot. A drágasági bizottságot május 8 án délután 5 órára hívták egybe, hogy az egyre fokozódó drágaság letörése ügyében tanácskozzék. Bud János közélelmezési miniszter érintkezést keresett a szociáldemokrata frakciók vezetőivel, akiknél érdeklődött a szocialisták tervei és felfogása felől. A szociáldemokrata képviselők kijelentették a közélelmezési miniszternek, hogy ők a drágasági bizottságban nem beszédeket, hanem a kormánynak egy benyújtandó kész tervezetét várják. A közélelmezési miniszter kijelentette, hogy egyelőre nem tud kész tervekkel előállni, hanem épp azért hívta egybe a drágasági bizottságot, hogy az ott kialakuló vélemények alapján dolgozzon ki a drágaság letörésére irányuló programját. Értesülésünk szerint a szociáldemokraták kész memorandumot terjesztenek a drdgasági bizottság elé. Nagyatádi földreform novellája. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter elkészült a földreform-novella tervével. A novella célja az, hogy mielőbb földhöz jussanak azok, akiket a törvény földhöz juttatni kíván. E cél elérésére a novella a földreform végrehajtását gyorsítja, amennyiben előírja, hogy a végrehajtásban közreműködő hivatalos közegeknek soronkivül kell eljárni, minden felesleges alakszerűséget mellőzni kell. Továbbá járadékbirtokok kötelező alapítását rendeli el, ilyen birtokokat alapítanak a háború alatt szerzett, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tulajdonában lévő és a háború kitörését megelőző 50 éven belül szerzett birtokokból, illetve azok egész területéből; továbbá a régebbi nagy