Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-25 / 116. szám

SZEQED illetékes tanácsadó szervek és érdekképviseletek meghallgatása után az országos iparfejlesztés érdekében záros határidőn beltll, de mindenesetre a jOvó tanév megkezdése előtt megvalósíthatók legyenek a következők: A különféle ipari ágak tanoncszükségletének, létszámának megállapítása. A tanoncpályaválasztás tervszerű megszervezése. A tanonckiképzésnek az ipartörvény különleges gyakorlati szükségleteinek megfelelő irányítása és ellenőrzése. Tanoncotthon létesítése. Különleges mintamühelyek és szakmühlyek létesítése. A tanoncok által elkészített szakmunkák kiállítása és jutalmazása. A tanonckiképzésben érdemeket szerzett iparvállalatok jutalmazása, illetve kitüntetése és a jó előmenetelt tanúsító tanoncoknak továbbképzése céljából ösztöndijak kiutalása. A Rákóczi-teret még sem engedi át a tanács. (A Szeged tudósítójától.) Az államépitészeti hivatal — mint ismeretes — átirt a város tanácsához és kérte, hogy vegye a tanács revízió alá azt a korábbi határozatát, amellyel kimondotta, hogy a Rákóczi teret nem engedi át a tervezett állami hivatalpalota céljaira. Az államépitészeti hivatal átiratát a hétfői tanácsülés elé Balogh Károly terjesztette. Hosszabb vita támadt a kérdés fölött, azonban határozatot nem hoztak, mivel Taschler Endre nélkül nem volt teljes és a tér átengedésének ellenzéke a többiek hangulatából ugy látta, hogy a revizió hivei vannak többségben. A revizió hivei pedig a pslgármesterrel együtt udvariasságból hozzájárultak ahhoz, hogy halassza a tanács csütörtökre a döntést, amikor minden tanácstag jelen lesz az ülésen. Csütörtökön valóban teljes volt a tanács. Balogh Károly ismét előterjesztette az államépitészeti hivatal átiratát és javasolta, hogy a tanács elvben Ígérje meg a Rákóczi-tér átengedését, ha más alkalmas telket nem találnának a hivatalpalota számára, javasolta, hogy a telket ingyen engedje át a város közönsége, de kössön ki bizonyos feltételeket. Igy többek között azt is, hogy az építkezést még ebben az évben megkezdik és hogy az állam visszaadji a városnak mindazokat a helyiségeket, amelyekben jelenleg állami hivatalok vannak. A kérdés fölött ismét megindult a vita. A revizió, illetve a Rákóczi-tér átengedése ellen Taschler Endre tiltakozott a leghevesebben. Szerinte teljesen indokolatlan a Rákóczi- térhez való merev ragaszkodás. Csak egy érv szól mellette, még pedig az, hogy az államrendőrséget nem helyezhetik el távolabb a város központjától. Azonban ez az érv is megdől, amennyiben közvetlenül a Rákóczi-tér mellett átenged a város két kisebb háztelket, ahol fölépíthetik a rendőrség székházát és a többi hivatalok számára szükséges épületeket is. A polgármester ptdig a főjegyző álláspontjával szemben ismét felsorakoztatta azokat a súlyos érveket, amelyek a Rákóczi-tér átengedése melleit szólnak. Elmondotta, hogy ha az állam ragaszkodik a Rákóczi-térhez, át kell azt engedni, mivel a tanács a kívánság teljesítésének megtagadásával nem lehet kerékkötője annak a nagyarányú állani épi'kezésnek ebben az épitkezésnélküti idöban. És nem is vállalhatja magára a felelősséget a tanács, hogy rideg álláspontjával elriassza a kormányt az építkezéstől. De a Rákóczi-tér átengedését fontos városi érdekek is indokolják. A R ikóczi-tér környéKének városias jellegét ugyanis föltétlenül emelné az ott épitendó diszes állami palota, a város pedig egyhamar alig kerül olyan kedvező helyzetbe, hogy az oda tervezett vásárcsarnokot felépíthesse. Erre a főjegyző azután kijelentette, hogy a Rákóczi-teret nem is akadja beépíteni, maradjon az meg térnek, mire Gaál Endre megjegyezte, hogy a Rákóczi-tér soha sem volt tér, a régi csapatkórház állott rajta és a város nem azért vásárolta meg az államtól, hogy üresen hagyja. E?en a helyen különbm is fölöslzgea a tér, mivel közvetlen közelében van a Széchenyi-, a Lechner-, a Szent István- és a Vderia tér. A tanács különben sem védte mindig igy a tereket, hiszen néhány év előtt hozzájárult még ahhoz is, hogy a Széchenyi-tér egyik parktük rén Körcsarnokot épitsen egy vállalkotó szellemű polgár. Szerencsére a közgyűlés akkor bölcsebb volt a tanácsnál. De a nyomós argumentumok hiábavalók viltak. A tanács öt tagja, Taschler Endre, Rack Lipót, Turóczy Miiály, Fodor Jenő és Szendrey Jenő a régi határozat fenntartása mellett szavazott és igy a revizió hivei, a polgármester, Bokor Pál, Balogh Károly éa Gaál Endre kisebbségben maradtak. A tanács tehát másodszor is kimondta, hogy a Rákóczi-teret nem engedi át, más telkek átengedéséhez azonban hozzájárul. Értesülésünk szerint az ügy aktái a tanács rideg álláspontjával még nem zárultak le. Regdon Gjjza műszaki főtanácsos, az államépiészeti hivatal vezetője ugyanis megfelebbezi a tanács határozatát a májusi közgyüléstiez. Abban az esetben pedig, ha a tanács szabályialannak találná a felebbezést, a törvényhatósági bizottság valamelyik tagja indítványozni f jgja a Rákóczi-tér átengedését. Szeged, 1923 májas 25 Bethlen a jóvátételi bizottság döntéséről. Hivatalosan közlik, hogy a jóvátételi bizottság Barthou elnökletével tartott ülése során a következő határozatot hozta: A francia megbízott, a kisántánt közös megbízottja az albizottság javaslata mellett, az angel és olasz megbizott a javaslat ellen szavazott. Az elnök a trianoni szerződés 362. cikkelyében biztosított jogával élve a javaslat mellett dönötl. Ehhez képest a bizottság elhatározta, hogy 1. Elvben nem ellenzi Magyarországnak azt a kérését, hogy függesszék fel ideiglenesen az előjogot Magyarország bizonyos jövedelmei tekintetében, amelyek szükségesek lehetnek jóváhagyott kölcsönök biztosítása céljából. Ezt a könnyítést azonban csupán meghatáiuzult esetekben engedélyezik, csupán szabatosan körülírt kölcsön tervezetére, melyeket a magyar kormány hozzájárulás végett a jóvátételi bizottság elé terjeszt. Természetes azonban, hogy kellő biztosítékok és ellenőrző eszközök adandók a jóvátételi bizottságnak, melyek révén a bizottság meggyőződhet arról, hogy a magyar kormány a rendelkezésére bocsátott kölcsön részleteket kizárólag Magyarország gazdasági és pénzügyi talpraállitására használta fel még pedig abból a célból, hogy az ország meg tudjon felelni jóvátételi kötelezettségeinek és hogy ugyanakkor minden intézkedés megtörténik, mely szükséges a talpraállitás biztosításához. 2. Magyarországba haladéktalanul bizottságot küldenek ki, amely tanulmányozni fogja az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét. E bizottság feladatának elvégzése érdekében a magyar kormány minden szükséges könnyítést megad. 3. Felszólítja a magyar kormányt, közölvén vele az előző hdározatát, hogy a legrendesebben fizesse ki a megszálló seregek költségeit, szolgáltassa ki az állatokat és szinte kössön megállapodásokat a lehető legrövidebb időn belül való restitucióra és hajtjsa végre a legjobb akarattal a békeszerződés vala nennyi többi rendelkezéseit is, amelyek nem jelentenek pénzügyi terhet. Magá'ól értetődik, hogy amikor a vizsgálat konkrét esetei fognak a fent körvonalazott feltételek mellett előterjesztetni, a bizottság a maga határozatában számot fog vetni azzal, hogy Magyarország milyen módon felel meg kötelezettségeinek. Bethlen Isván gróf miniszterelnök ma a jóvátételi bizottság döntésével kapcsolatosan fogadta a MTI. munkatársát, aki előtt a következőkei mondotta: — Az Havas jelentéséből nyilvánvaló, hogy a jóvátételi bizottság határozatát elnöki döntéssel hozta meg, amsnnyioen az olasz-angol javaslattal szemben egy az eredeti francia-kisántánt javaslattól egyes pontokban eltérő javaslat létezett s ez emeltetett az elnök által határozattá. A francia kisántánt javaslat első szövegrészében ugyanis azt kívánta határozattá emelni, h02y a Magyarország által esetleg fiiveendő kölcsön egy része reparációs célokra használtassék fel. Az uj francia-kisántánt javaslatból ez a rész kihasyatotr, ami azt az eredetinél ránk nézve előnyösebbé teszi. Az olasz-angol javaslatban tett azon propozició helyett, hogy Magyarország kölcsönügye a népszövetség pénzügyi bizottsága elé utaltassék, a meghozott határozat szerint a jóvátételi bizottság fog egy missziót Magyarországra azonnal küldeni 8 ennek a bizottságnak teszi feladatává azon kérdésnek megoldását, anelyek az olasz-angol javaslat szerint a népszövetség pénzügyi bizottságának feladatát képezték volna. A határozat többi része novunot annyiban nem jelent, miután olyan szolgáltatásodról intézkedik, melyek a békeszerződésből folynak és amúgy is folyamatban vannak. Tehát a meghozott határozat kedvező Magyarországra nézve és az eredeti francia-kisántánt javaslat amennyiben nem kötelez arra, hogy az esetleg felveendő kölcsön egyrészét reparációk fizetésére fordítsuk, bár hogyha az olasz angol javaslat emeltetett volna határozattá, valószínű, nogy a kölcsönügy elintézése simábban és gyorsabban volna lebonyolitható. A kormány tehát akciójának sikere érdekében a meghozott határozat alapján további lépéseket fog tenni. Apponyi Albert gróf a jóvátételi bizottság határozatával kapcsolatban a kö/etkjző nyilatkozatot tette: — A jóvátételi bizottság elhatározásáról szóló híradásokat, ho^y ugy mondj un, vegyes érzelmekkel kell fogadni. Azok a klauzulák, hogy a kölcsön egy része a jóvátétel fizetésére fordítandó, hogy a beruházásokra fordított részek csak a jóvátételt szolgálják, egészen homályosak, ugy hogy kérdéses, hogy ilyen feltételek mellett az adott kölcsön megfelelhet-e azoknak a gazdasági és messzebbmenő céloknak, amelyekre igényelni kívántuk. Hi a jóvátételi bizottság határozata valóoan olyan, mint aminőnek a tudósítások feltüntetik, akkor ez a kisántánt kic'inyes gyű ölködö politikájának diadalát jelenti a nagyhatalmak jobb belátása és szélesebb perspektívája felett. Megállapítható mindezekből, hogy az az atció, amely kormányférfiaink külügyi utazásával kulminál, még nincs befejezve, hogy tehát közállapotaink normális és nyugodt helyzetére ezeniul is épp ugy szükségünk van, mint magán ik az utazásnak ideje alatt. A Times, a Daily Telegraph, a Daily News és a Morntngpost közli a jóvátételi bizottság elhatározását a magyar kívánságokról. Mind a négy lap egyöntetűen megállapítja, hogy az angol-olasz javaslatot, amely Magyarország felgegitését célozta, Franciaországnak sikerült elvettetnie azzal, hogy a bizottság francia elnöke a javaslat ellen szavazott. A Daily Telegraph hozzáfűzi, hogy Franciaországnak ez az eljárása annak a kívánságnak folyománya, hogy a kisántántot, elsősoiban pedig Csehországot támogassa. Péntekig megalakul az angol kormány. Bddwn miniszterelnök táviratot intézett Poincaréhoz, amelyben kifejezi azt az őszinte reménvét, hogy Franciaország és Anglia között a szövetséges viszony továbbra is fennmarad és kifejezést ad annak a kívánságának, hogy a két kormány együttes coljai változatlanok maradnak. Poincaré válaszában hangoztatta, hogy a francia kormány szívvel-lélekkel fog az angol kormánnyal a két ország haladásában és a szövetség, valamint a baráti viszony fönntartásában együtt működni. Baldwn renéli, hogy péntekig megalakítja a kabinet t. Curzon, Derby, Hoare légügyi miniszter megtartjuk állásukat. Holnap délelőtt Curzon elnökletével az unionista párt tart ülést. Véget ért a prágai konferencia. A p ágai interparlamentáris kereskedelmi konferenc a pénzügyi bizottságának mai ülésén Beck Lajos beszélt a maty-r pénzügyek állásáról és a valutáris kérdésről. Fejtegetéseihez ezúttal is Drehr Imre képviselő szólt hozzá. A délutáni plenáris zéróülés tárgysorozatán ugyancsak valutáris kérdés szerepelt. Iit is Beck Lajos ismerleite a magyar áiláfponlot. Kifejtette, hogy Magyarországnak minden jószándűku törekvése ellenére is lehetetlen a költségvetést egyensúlyba hozni mindaddig, amig ehhez megfelelő külföldi kőesőn formájában segédkezet nem nyújtanak neki. Benes elnöki zárószavaiban köszönetet mondott a bizottságoknak munkájukért é3 bejelentette, hogy a legközelebbi konferenciát Brüsszelben tartják meg.