Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-25 / 116. szám

ára 30 korona Wi+trtüttg és Uad6kha(gür I8lc.e»-ate« 6. (PrófétaJS»S» L emelet 6.) Telefon M—SS. A .Szeged" megjeleW«a kivételével minden S»jf, "05>es szára éra 30 ko•tatu EWBsetésl árak: Egj -tKtm" Stégeden 600, Budaé* Ttdíken 650 kof. Hirdetési trák: Félhaséboa i mm. 12, egy hasábon 20, másléi hasábon 30 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10, kövér betűkkel 20 K. SaöiegköiU közlemérjek poronként 150 K. Nyllltér, csalid! értesítés 200 K. Több•nfirl íeladátnélárengedmenj. IV. évfolyam. Szeged, 1923 május 25, PENTEK. 116-ik szám. Borzasztó szerencsénk van. A magyar ember arra mondja, hogy borzasztó szerencséje van, aki például leesik a háztetőről és csak a kezét-lábát töri ki, holott annyi erővel a nyakát is kitörhette vo'na. Hát nekünk is ilyen borzasztó szerencsénk van. Leestünk a jóvátételi hirek álompalotájának a tetejéről, ahová a heteken át érkező kedvező jelentések után a tegnap este kiadott hivatalos kommüniké ültetett bennünket. A párisi táviratból mindenki azt olvasta ki, hogy a jóvátételi bizottság Magyarország javára döntött, amenynyiben elvileg belement a zálogjogok ideiglenes felfüggesztésébe bizonyos feltételek mellett. Ma aztán egy kicsit legurultunk a háztetőről, ahová tulajdonképen fel se másztunk volna, ha a jóvátételi tudósításokat kezdettől fogva ugy olvastuk volna, ahogy kellett volna. Mert nem az volt a lényeg, hogy ki hogy mosolygott a szegény magyar vándorokra, se az, hogy melyik sohse hallott nevű külföldi notabilitás mi szépet mondott rólunk, hanem az, hogy a jóvátételi bizottság elől két albizottsági javaslat feküdt a magyar kérdést illetően. Az egyik szerint a zálogjogokat fel kell függeszteni s Magyarország pénzügyi helyreállítását, va'amint a felveendő kölcsönök ellenőrzését a Népszövetségre kell bízni, tehát egy annyira-amennyire jóindulatúan semleges fórumra Ez volt az angolok és olaszok javaslata. A másik, sokkal szigorúbb javaslat az volt, hogy a zálogjogokat elvileg fel kell függeszteni, de a magyar pénzügyek ellenőrzését továbbra is a kisántántnak is helyet adó jóvátételi bízott tágra kell bízni, amely már most bizottságot iffiq ki Magyarország fizetőképességének mfgvtz'g-labára, megszabja a fizetési feltételeket és előírja azt, hogy a felveendő kölcsönt milyen irányban fordítsuk jóvátételi célokra. Ezt a szigorú javaslatot támogatta Anglia és Olaszország képviselőjével szemben a kisántánt s hosszú és nyilván éles disputa ulán ez a javaslat vált határozattá a francia Barthou elnöki döntésével. Sejtette e ezt a határozatot megérkezésekor Bethlen István, v*gy nem sej'ette, azt nem tudhatjuk, de talán a jóizlésén tul a jövőbelátás is vezette fckkor, amifeor az ünnepélyes fogadtatás tisztességét elhárította magától. Mert valóban semmi okunk nincs az örvendezésre. El kell ismerni — még pedig nemcsak a Bethlen ellenségeinek, hanem a Bethlen barátainak is —, hogy a miniszterelnök mindent elkövetett a sikerért s nem rajta mult, hogy a siker, amely inját kisérte, egyelőre nem több, mint amikor a Szaharában tenyérnyi forrást talál a szomjan haló karaván. Az élet lehetőségére talán van kilátás, de a kilátástól még messze van az élet. Az a pár csöpp viz, amely a jóvátétel homok sivatagában felfakadt, sós és keserű. Arra szánták, hogy kiszáradt szánkat megnedvesíthet sük vele s ne roskadjunk össze, amig a ránk vetett sarcot meg nem fizetjük és robotunkat le nem rójjuk. Nem rragunkért mentenek meg itélő-biráink és egyben porkolábjaink, hanem magukért. Nem az igazságtalanság megbánásából és nem az emberi szolidaritás alapján készek segíteni rajtunk, hanem a rabszolgatartó okosságából, akinek életben kell tartania a rabszolgáját, ha verejtékéből aranyat akar gyűjteni. És mégis azt kell mondénunk: borzasztó szerencsénk van, mert csak kezünket lábunkat bénítja meg a jóvátételi bizottság döntése, holott rögtön nyakunkat is szeghette volna azzal, ha mereven elutasítja a zálogjogok felfüggesztésére vonatkozó kérelmünket és ezzel elzárja az útját minden kölcsön lehetőségének. Ezért nem volt egészen eredménytelen a Bethlen útja — föltéve, hogy most már minden keserű piluláját megkapfuk a jóvátételi döntésnek — és ezért kell a nagyántánttal szemben már megkezdett reálpolitikát folytatni a kiiántántnál is. A helyzet követelte kényszerűség politikája ez, amely egy csöppet se dicsőséges és nem háládatos arra nézve, aki csinálja és Bethlen Istvánt a belpolitikában talán azokkal fogja először szembeállítani, ekik a látszat szerint még az ö táborába tartoznak. De ha ebben a belpolitikai harcban Bethlen Istvánt buktatná el a deli báb-politika, amelytől, sajnos, ő maga is csak későn tudott, vagy későn mert elszakadni, akkor még csak borzasztó szerencsénk sincs, mert akkor végérvényesen kitörjük a nyakunkat. Bethlen informálódása a belpolitikai helyzetről. (A Szeged budapesti tudósítójától) A miniszterelnök külföldi útjáról hazatérve, mindenek előtt a belpolitikai kérdések iránt érdeklődött és a mai nap folyamán informáltatta magát a belpolitikai helyzetről. A miniszterelnök már a kora reggeli órákban átvette hivatalát. Elsősorban a referensek jelentését hallgatta meg és hosszasan tárgyait Ángyán Bela miniszteri tanácsossal, a miniszterelnöki sajtóiroda vezetőjével, aki a lormányelnököt részletesen informálta a sajtóról. A kormány tagjai közül megjelentek Daruváry Géza külügyminiszter, Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter, ^képviselők Közül Kállay Tamás, Hoyos Miksa gróf, Mándy Samu, Szily Tamás és sokoiópátkai Szabó István. A megjeleni képviselők mintegy másfél óra hosszat tartózkodtak a miniszterelnökségen. Daruváry Géza és Walkó Lajos miniszterek a kora délutáni órákig tanácskoztak Bethlen gróf miniszterelnökkel. A földreform novella ügyében a miniszterelnök még tájékozódik, mert csak most lesz abban a helyzetben, hogy a novellát áttanulmányozza. Ugyancsak informálódott a miniszterelnök a fővárosi választási jegyzékek ügyéről is. Egyébként a kormányzópárt ma délután értekezletet tartott, melyen a képviselők nagy számban jelentek meg. Az értekezleten Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter és nagyatádi Szabó Isiván földmivelésügyi miniszter is megjelent. A párt Bethlen gróf miniszterelnököt megérkezésekor nagy ovációval fogadta. Rövid beszélgetés után a párttagok bizalmas értekezletre vonultak vissza, melyen Bethlen miniszterelnök a pártot külföldi útjáról informálta. „A numerus clausus nem irániul a zsidóság ellen". A kormánypárt félhivatalos esiilapja, a 8 Órai Újság írja: A miniszterelnök és a pénzügyminiszter küifö di utazásával kapcsolatosan sok szó esett ma Bethlen miniszterelnöknek az Alliance Izraelite küldöttsége előtt tett nyilatkozatáról is. A miniszterelnök a küldöttség előtt tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a numerus clausus nem irányul a zsidóság ellen, hanem egyszerűen a diplomás tulprodukciónak akar határt szabni. A magyar kormány nem aVar szellemi proletáriátust teremleni és igy védekezni kell az egyetemek tulprodukciója ellen. A menekültek között rengeteg diplomás ember van és ez is megnehezíti ennek a kérdésnek a megoldását. Amikor a küldöttség azt mondotta Bethlen miniszterelnöknek, hogy ez nem eifogadnató á'láspont, a miniszterelnök kijelentette, hogy tőlük függ ennek az álláspontnak a megváltoztatása. Ha az ország regenerálódik, akkor lehet szó a numetus clausus megváltoztatásáról, a mai helyzet azonban nem alkalmas erre. IÁtadták az OMGE memorandumát. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a földreform-novella ügyében elfoglalt ismeretes álláspontját, amelynek Somsich László gróf és Hadik János gróf a legutóbbi ülésen éles bírálatokban adtak kifejezést, hosszú memorandumba foglalta. Az előterjesztés konklúziója az, hogy a kormány a novella tervezetét, amely a gazdák szerint cssk előadói javaslatnak tekinthető. Eredetileg küldöttség utján szándékozt&k a memorandumot a kormány tagjainak átadni, ettől azonban a miniszterelnök fáradságos útjára való tekintettel elállottak. Az emlékiratot i az OMGE nevében Mutschenbacher Emil juttatja el az illetékes miniszternek. Az ellenzéki földreformé; övetség Nagyatádi földreformja mellett. A földreformszövetség képviseletében ma délelőtt áfc ellenzéki képviselők közül Baross János, Griger Miklós, Meskó Zoltán és Csik József megjelenít k nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszternél, hogy állásfoglalásukat a földreförm-novelia kérdésében a miniszter tudomására hozzák. Az ellenzéki képviselők különböző kívánságaikat mondották el a miniszternek s egyb?n biztosították őt a földreform-novella kérdésében legmesszebbmenő támogatásukról. A földreformszövetségnek 26 ellenzéki képviselő tagja van, akik mind osztják Nagyatádi felfogását a földreform-novella megalkotásában és ebben a kérdésben pártállásra való tekintet nélkül ttmogatják az egységespártnak a földreform-novellát szorgalmazó képviselőit és a földmivelésügyi minisztert. Mesbó Zoltán a tanácskozás során kijelentette, hogy Bethlen gróf utján kihallgatást fognak kérni a kormányzótól, hogy a földreformszövetségnek módja legyen a magyar földmivelő nép kívánságairól és haugulatáról tájékoztatni az államfőt. A kérdést be kell fejezni már a termelés folytonosságának érdekében is. A bizonytalanság megölője mindennek és a földigénylök érdeke épp ugy kívánja a bizonytalanság megszüntetését, mint a földbirtokosok érdeke. (V A munkaügyi törvény. A földmivelésügyi minisztériumban ma délelőtt a munkaügyi törvény előkészítésére alakított bizottság ülést tartott, melynek tárgya a gazdasági munkásbiztositásra alkotandó törvényjavaslat főbb irányelveinek megvitatása volt. A bizottság egyhangúan elfogadta azt az álláspontot, hogy a kötelező mezőgazdasági balesetbiztosi'ási törvény megalkotása sürgős feladat. Kimondotta továbbá az*, hogy a biztosítás valamennyi gazdasági üzemre terjedjen ki. A balesetbiztosító törvényjavaslattal kapcsolatos több elvi kfrdés megvitatása céljából a bizottság május 29 én folytatólagos értekezletet tart. Átszervezik az árvizsgáló bizottságot. Napról-napra több kifogás hangzik el az árvizsgáló bizottság működése ellen. Különösen hibáztatják fehünően lassú munkáját és már a legilletékesebb körök is megállapították, hogy a folytonos kalkulálás teljesen kimeríti az árvizsgáló bizottság működését. Értesülésünk szerint most nagyobb parlamenti akció készül az árvizsgáló bizottság átszervezésére. A nemzetgyűlés drágasági bizottsága legközelebbi ülésén szintén foglalkozik a kérdéssel, mert lehetetlennek tartják, hogy a bizottság jelenlegi formájában és ügykörében fenntartható legyen. Indítvány a tanonckérdés megoldásáról. Homonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlés inditványkönyvébe tegnap a következő indítványt jegyezte be: Magyarországon az iparostanoncok számának évről-évre való megdöbbentő csökkenése a magyar iparfejlesztést veszélyezteti. Ezért indítványozom, hogy a nemzetgyűlés utasítsa az illetékes szakminisztereket arra, hogy az 1922. évi XII. törvénycikk, különösen annak 77. § a alapján sz