Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-24 / 115. szám

S^fcfd. 1913 máfrs 24. SZBQED Elnapolták a Házat. <4 S^tó budapesti tudósítójától.) Daruváry Géza helyettes miniszterelnök és Scitovszky Béla házelnök együttes akciója eredménnyel járt. A parlamenti pártok egyhangúan hozzájárultak a nemzetgyűlés elnapolásához. Ily módon a nem­zetgyűlés szünetét május 29-ig hosszabbították "Bethlen gróf hazaérkezéséről egyébként a délelőtt folyamán a legteljesebb bizonytalanság uralkodo't. A párt a miniszterelnök ünnepélyes fogadtatására készült, pozitív adatok hiányában azonban egyssek azt tartották, hogy Bethlen gróf inkognitóban akar hazaérkezni és itt kitér ez ünneplés elől. A miniszterelnök puritán egyé­niségét ismer <e, ebben a felfogásban sokan osztoztak, a páltvezetőség előtt azonban többen kifejezték azt az óhajukat, hogy a miniszter­elnököt mindenáron üdvözölni óhajtják a pálya­udvaron. Délfelé ismeretessé lett, hogy Bethlen gróf estefelé érkezik, ki van merülve és elfá­radva a sok éjszakai utazástól. A képviselők igy megállapodtak abban, hogy kivonulnak ugyan az állomásra, de az igazi üdvözlés csak holnap lesz a pártban, hol a miniszterelnök megjelenik. \ V. Nagyatádi a legvégsőkig kitart /\ földreformja mellett Több hben megírta a Szeged, hogy nagy­atádl Szabó István földmivelésügyi miniszter föld reform novellája a szakköröknek milyen osz­tatlan felzúdulását okozta és hogy az OMGE, mely pedig magában tömörít minden gazdasági tekintélyt és szakértőt, felvette a harcot a no­vella elten. Elóször Somsich László gróf bírálta igen éles szavakkal a javaslatot, majd szomba­ton HatUk János gróf tört még sokkal súlyo­sabban pálcát a novella felett. Az OMGE és a többi agrárius szervezet szombati konferenciáján részleteiben is tüzete­sen megbírálták a földreformnovella terveze­tét. Eleinte ugy tervezték, hogy a bírálatot és Hadik János gróf határozati javaslatát, mely a földreformnovella visszavonására vonatkozik, holnap terjesztik a kormány elé. Ma azonban még nem készült el a munka és igy az a hely­zet, hogy valószínűleg pénteken kerül a kor­mány elé az OMGE felterjesztése. Azok a gazdasági egyesületek, melyek ^ szombati ülé­sen is résztvettek, szintén megkapják a bírála­tot. Ugy értesülünk, hogy ezek a gazdasági szervezetek szintén csatlakoznak az OMGE­nak a kormányhoz intézendő felterjesztéséhez. Ma délelőtt a parlament folyosóján az OMGE állásfoglalásáról és memorandumáról sok szó esett és a képviselők egyrésze körülvette nagy­atádi Szabó földmivelésügyi minisztert, aki a következőket mondotta a körülötte állóknak: — Nem akarom lebecsülni azt, ami az OMGE-ban történt, azonban nagyon csalatkoz­nak, ha azt hiszik, hogy visszavonom az indít­ványt. A keztyüt elvetették a túlsó oldalon. Én állom a harcot és őszintén szólva sokkal jobban is érzem magam, ha támadnak. A no­vellát nem vonom vissza és ha csak magam is állok mellette, kitartok a legvégsőkig. A novel­lát nem engedem. Hódmozővá8árhely bizalmat azavazott Bethlennek. Vásárhely városa május havi rendes köz­gyűlésén a miniszterelnöknek bizalmat szava­zott abból az alkalomból, hogy Bdhlen István gróf külföldi útjáról visszatért. A határozatot táviratban küldték meg a miniszterelnöknek. Változások a városi póthitel körül. (A Szeged tudósítójától.) A polgármester a pénzügyi bizottságot péntek délután öt órára kttrta össze, hogy a városi politika legaktuáli­sabb kérdését, a póthitel ügyét letárgyal tassa. A tanács alig néhány nap előtt foglalkozott a pótköltségvetés kérdésével a főszámvevő előter­jesztése alapján, de már ez az elmúlt néhány nap is e'ég volt arra, hogy a tervezet megvál­tozzon, a póthitel bevételi és kiadási tételei megváltozzanak. A főszámvevő eredeti előer­jesztése szerint az akkori ár- és értékviszonyok metlelt a város háztartásához a rendes költség­vetés már felemésztett 210 millió koronás elő­irányzatán kivül, ebben az évben még 563 millió korona szükséges. A főszámvevő azonban revideálta a többlet­kiadások fedezetéül kije ölt többletbevételeket és megállapította, hogy azok kissé túlzottak, a gyakorlatban nem állhatják meg helyüket Ezért redukálnia keltett a kiadási tételeket is. A redu­kálás során az eredeti ötszázhatvanhárom millió Otszdztizenőt millióra zsugorodott össze. A pót­hitel legfontosabb tétele, a városi alkalmazottak Javadalmazására szánt 250 millió korona termé­szetesen nem változott, mivel az alkalmazottak amúgy sem valami fényes fizetését nem igen lehetne redukálni. Változtak azonban azok a tételek, amelyek szintén elsőrendű fontasságuak, de a. háború óta már megszoktuk á landó mel­lőzésüket. A város rendezésére, az utcák javí­tására, aszfaltozásra, köztisztaságra, közegész­ségügyre és egyéb hasonló szociális ábrándra gondolunk. A fedezeti téteteknél viszont a városi javadalmak többletjövedelme maradt változatlan és a földhaszonbérek növekedéséből várható többletjövedelem csökkent, mert a torony alatti politika leplezetlen irányelve nem engedi, hogy az őszi béreket húszezer koronás búzaár alap­ién kalkulálják a város számvevői. A pót hitel összege azonban még az 515 millió koronánál sem stabilizálódhatott. Közbe jött ugyanis néhány ujabb elkerülhetetlen kiadás, igy a felsőtiszaparti ut kikövezése hat millióval, a külterületi középületek tatarozása hat millió­val, aszfaltozás öt millióval és más kisebb ki­adásra négy-öt millióval, amelyeket még be kell illesztenie a számvevőségnek a redukált póthitel keretébe. Azt még nem döntötték el, hogy erre az uj kiadásra uj fedezetet keresnek-e, vagy pedig a régi fedezeti tételek ujabb redu­kálásával teremtenek fedezetet. A pénzügyi bi­zottság pénteki ülése dönti különben el majd a kérdést. Mivel a város pénzügyi helyzete is­mét nagyon válságos, valószínű, hogy a pén­teki ülés nem lesz teljesen viharmentes. Sokan attól „félnek", hogy a bizottság többsége a földhaszonbérek haladéktalan rendezését java­solja majd a tanácsnak, mint a válságos pénz­ügyi helyzet egyetlen orvosságát. A pénzügyi bizottság ülésének egyébként több más pontja is lesz. A nem szorosan vett köz­igazgatási alkalmazottak ugyanis kérvényt nyúj­tottak be a város tanácsához és azt kérték, hogy a természetbeni ellátás készpénzváltságán kivül utalja ki a város azt a ruha, vászon, cipő és tüzelőanyagot, vagy^ annak pénzbe'i e lenértékét is, amit a szorosan vettek kapnak az államtól. A számvevőség hozzávetőleges szá­mítása s '.érint a kérelem teljesítése évente 70—80 millió korona uj kiadással terhelné meg a vá­ros mérlegét. Fedezetet természeteden nem taiált a város szorosan vett tanácsa és azt reméli, hogy a pénzügyi bizottság sem tiiál majd fede­zetet és igy a kérelem elutasítását fogja majd javasolni. Mivel azonban a föidoérek rendezé­sével megoldódna ez a próbléma is, a fedezet előteremtése nem ütközik valami nagy nehéz­ségbe. Tárgyalja még a pénzügyi bizottság az uj­szegedi elemi iskola javításának az ügyét is, erre egymillió korona kellene és ezen kívül né­hány kisebb jelentőségű pénzügyi kérdé sei is foglalkozik. A letárgyalt kérdések azután vissza­kerülnek a tanács elé és a májusi közgyűlés tárgysorozatát gazdagítják. — Ai erdélyi magyar Iskolák siralmas helyzete. Ugrón István, az erdélyi magyar párt alelnöke Bukarestben kihallgatáson je'ent meg Bratianu miniszterelnöknél és kifejtette az er­délyi m'gyar iskolák tarthatatlan heyzetét. Ezután Ugrón István Ferdinánd király elé memo­randumot terjesztett, amelyben felsorolja a ma­gyar iskolák sérelmeit és bejelenti, amennyiben orvoslást nem nyernek, ugy az erdélyi magyar­ság kénytelen lesz panatzaival a népszövetség elé járulni. Az Ugrón István által átnyújtott memorandummal kapcsolatban az erdélyi ma­gyar párt hivatalos közleményt adott ki, amely­ben bejelenti, hogy ugy az o'áh miniszterelnök, mint a király komoly megértést tanúsítottak a magyar nemzeti kisebbségek iránt. Az állami palota. Irta: dr. Pálfy József. Amióta Regdon Gejza műszaki főtanácsos felvetette az állami palo'a építésének eszméjét, a kérdés állandóan foglalkoztatja a város kö­zönségét. Tévedés volna azt hinni, hogy csak az ipari körökben érdeklődnek különösebben az állami palota létesítése iránt amiatt, hogy az építkezéssel munkához jutna az épitő- és rokon­szakmabeli ipar. Mindenesetre ez egymagában is elég indok lehetne ugyan, hogy a hivatalos körök, melyeknek bármily módon befolyásuk van az eszme megvalósítására, mindent elkö­vessenek, hogy azt előbbre vigyék. Azonban az állami palota felépítésének ügye sokkal nagyobb koncepciójú kérdés, semhogy megmaradna az ipTÍ érdekeltség körében, mert az éveken ke­resztül munkához jutó iparosokon kivül az el­helyezendő hivatalok, a felszabadult lakások, a város szépítése, egy városrész rendezése, nagyszámú üzlethelyiség és uj lakás létesítése, a .vásárcsarnok ügyének előbbre vitele révén érdekli az a város egész közönségét Regdon főtanácsos nagyszabású tervei szerint az állami palota hozzávetőleges számítás sze­rint egymilliárd költséggel épülne fel és oly imponáló nagy méretekben, hogy abban elhelyez­hetők lennének, a bekövetkezhető fejlődés lehe­tőségeit is figye'embe véve, az összes állami hivatalok, melyek ezidőszerint a városban szét­szórtan, jól-rosszul, a célnak meg nem feleifen, többnyire magánlakásokban vannak elh:Iyezve. Igy elsősorban odahelyezhetnék a szegedi rendőr­kerületi főkapitányság és kapitányság összes előadói, számviteli, gazdasági, kezelői és segéd­hivatalait, a rendőrségi központ teljes appa­rátusával, őrszobákkal, tantermekkel, fogdával stb., ami egymagában igénybe venné az épület tekintélyes részét. Itt találhama otthont az áliam­épitísztli hivatal, a kir. főügyészség, az állami ko'rások vezetősége, a tankerületi főigazgató­ság, a tanfelügyelőség, a folyammérnökség, a kul'urmérnöki kirendeltség, az ipa*felügyelőség, az álhmi erdőhivatal, az állami vegyvizsgáló állomás, az állami anyakönyvi hivatal, az állami munkaközvetítő stb stb. hivatal és az állami hivatalok vezetői, illetőleg egyéb hivatalnokai és alkalmazottai, akiknek részére természetbeni lakás jelöltetnék ki. Az elhelyezendő hiva'alok révén érdekelt mi­nisztériumok természetesen a legmelegebben pár­tolják az állami palota létesítésének eszméjét. A pénzügyminiszter azonban ezidőszerint állig be van gombolkozva és nem mond se igent, se nemet. Az illetékes köröknek az a véleménye, hogy arra az esetre, ha az épitkezés csak némi­leg is rentabilisnek mutatkozik, amire főként a palota árkádjaiban elhelyezendő üzletek bérjö­v. eleiméből lehe; számítani, a pénzügyminiszter hozzájárulása is meg lesz nyerhető. Érdekes, hogy azok, akik az állami palota építésének tervét ellenzik, m nthogjf tárgyi indokokat nem tudník ellene felhozni, rendszerint egy kéz­legyintésstl intézik el a dolgot, hogy „ugy se lesz abból s mmi, nincs rá pénz". Kétségtele­nül nagy dolog a szükséges egymilliárd elő­teremlése. És ha ezt Szegeden kel'ene össze­hozni, ugy az eredmény kevés sikerrel biztatna. Ámde ha n eggondoljuk, hogy koronánk mai értékviszonyai mellett is annak ingatlanba való befektetése — természetesen a kockázatos börze­spekulációktól eltekintve — előnyösnek tekint­hető és az épilkezés a horribilisen magas költ­ségek dacára is más teljesítményekkel szemben aranyparitás alatt ált, ugy egyál'alán nem tart­juk olyan lehetetlennek, hogy az állam, mely ha kell és ha az célszerűnek mutatkozik, a szükséges tőkét elő tudja teremteni, nem zár­kózik el feltétlenül egy csak megközelítően is rentabilisnek mutatkozó épitkez si terv kivitelé­től. Az ügynek váratlanul segítségére lehet kü­lönben a most szóban forgó külföldi nagy köl­csön is, melynek egyik feltétele lesz, hogy az állam azt hasznos beruházásokra, az állam­vagyon gyarapítására lesz köteles fordítani. Az állami palota építési ügyének előkészítése egyébként a város tanácsánál jutott kátyúba. Regd n főtanácsos ugyanis az épitkezés céljaira a legalkalmasabb, sőt egyedül alkalmas telek­nek a Rákóczi teret tarij t. A tanács álláspontja a leiekátengedés kérdésében ingadozó. Eleinte nem volt hajlandó a kért telket átengedni, majd bizonyos kikötések ellenében erre hajlandóságot mutatott, végül legutóbb a város közönségének

Next

/
Thumbnails
Contents