Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-24 / 115. szám

S^fcfd. 1913 máfrs 24. SZBQED Elnapolták a Házat. <4 S^tó budapesti tudósítójától.) Daruváry Géza helyettes miniszterelnök és Scitovszky Béla házelnök együttes akciója eredménnyel járt. A parlamenti pártok egyhangúan hozzájárultak a nemzetgyűlés elnapolásához. Ily módon a nemzetgyűlés szünetét május 29-ig hosszabbították "Bethlen gróf hazaérkezéséről egyébként a délelőtt folyamán a legteljesebb bizonytalanság uralkodo't. A párt a miniszterelnök ünnepélyes fogadtatására készült, pozitív adatok hiányában azonban egyssek azt tartották, hogy Bethlen gróf inkognitóban akar hazaérkezni és itt kitér ez ünneplés elől. A miniszterelnök puritán egyéniségét ismer <e, ebben a felfogásban sokan osztoztak, a páltvezetőség előtt azonban többen kifejezték azt az óhajukat, hogy a miniszterelnököt mindenáron üdvözölni óhajtják a pályaudvaron. Délfelé ismeretessé lett, hogy Bethlen gróf estefelé érkezik, ki van merülve és elfáradva a sok éjszakai utazástól. A képviselők igy megállapodtak abban, hogy kivonulnak ugyan az állomásra, de az igazi üdvözlés csak holnap lesz a pártban, hol a miniszterelnök megjelenik. \ V. Nagyatádi a legvégsőkig kitart /\ földreformja mellett Több hben megírta a Szeged, hogy nagyatádl Szabó István földmivelésügyi miniszter föld reform novellája a szakköröknek milyen osztatlan felzúdulását okozta és hogy az OMGE, mely pedig magában tömörít minden gazdasági tekintélyt és szakértőt, felvette a harcot a novella elten. Elóször Somsich László gróf bírálta igen éles szavakkal a javaslatot, majd szombaton HatUk János gróf tört még sokkal súlyosabban pálcát a novella felett. Az OMGE és a többi agrárius szervezet szombati konferenciáján részleteiben is tüzetesen megbírálták a földreformnovella tervezetét. Eleinte ugy tervezték, hogy a bírálatot és Hadik János gróf határozati javaslatát, mely a földreformnovella visszavonására vonatkozik, holnap terjesztik a kormány elé. Ma azonban még nem készült el a munka és igy az a helyzet, hogy valószínűleg pénteken kerül a kormány elé az OMGE felterjesztése. Azok a gazdasági egyesületek, melyek ^ szombati ülésen is résztvettek, szintén megkapják a bírálatot. Ugy értesülünk, hogy ezek a gazdasági szervezetek szintén csatlakoznak az OMGEnak a kormányhoz intézendő felterjesztéséhez. Ma délelőtt a parlament folyosóján az OMGE állásfoglalásáról és memorandumáról sok szó esett és a képviselők egyrésze körülvette nagyatádi Szabó földmivelésügyi minisztert, aki a következőket mondotta a körülötte állóknak: — Nem akarom lebecsülni azt, ami az OMGE-ban történt, azonban nagyon csalatkoznak, ha azt hiszik, hogy visszavonom az indítványt. A keztyüt elvetették a túlsó oldalon. Én állom a harcot és őszintén szólva sokkal jobban is érzem magam, ha támadnak. A novellát nem vonom vissza és ha csak magam is állok mellette, kitartok a legvégsőkig. A novellát nem engedem. Hódmozővá8árhely bizalmat azavazott Bethlennek. Vásárhely városa május havi rendes közgyűlésén a miniszterelnöknek bizalmat szavazott abból az alkalomból, hogy Bdhlen István gróf külföldi útjáról visszatért. A határozatot táviratban küldték meg a miniszterelnöknek. Változások a városi póthitel körül. (A Szeged tudósítójától.) A polgármester a pénzügyi bizottságot péntek délután öt órára kttrta össze, hogy a városi politika legaktuálisabb kérdését, a póthitel ügyét letárgyal tassa. A tanács alig néhány nap előtt foglalkozott a pótköltségvetés kérdésével a főszámvevő előterjesztése alapján, de már ez az elmúlt néhány nap is e'ég volt arra, hogy a tervezet megváltozzon, a póthitel bevételi és kiadási tételei megváltozzanak. A főszámvevő eredeti előerjesztése szerint az akkori ár- és értékviszonyok metlelt a város háztartásához a rendes költségvetés már felemésztett 210 millió koronás előirányzatán kivül, ebben az évben még 563 millió korona szükséges. A főszámvevő azonban revideálta a többletkiadások fedezetéül kije ölt többletbevételeket és megállapította, hogy azok kissé túlzottak, a gyakorlatban nem állhatják meg helyüket Ezért redukálnia keltett a kiadási tételeket is. A redukálás során az eredeti ötszázhatvanhárom millió Otszdztizenőt millióra zsugorodott össze. A póthitel legfontosabb tétele, a városi alkalmazottak Javadalmazására szánt 250 millió korona természetesen nem változott, mivel az alkalmazottak amúgy sem valami fényes fizetését nem igen lehetne redukálni. Változtak azonban azok a tételek, amelyek szintén elsőrendű fontasságuak, de a. háború óta már megszoktuk á landó mellőzésüket. A város rendezésére, az utcák javítására, aszfaltozásra, köztisztaságra, közegészségügyre és egyéb hasonló szociális ábrándra gondolunk. A fedezeti téteteknél viszont a városi javadalmak többletjövedelme maradt változatlan és a földhaszonbérek növekedéséből várható többletjövedelem csökkent, mert a torony alatti politika leplezetlen irányelve nem engedi, hogy az őszi béreket húszezer koronás búzaár alapién kalkulálják a város számvevői. A pót hitel összege azonban még az 515 millió koronánál sem stabilizálódhatott. Közbe jött ugyanis néhány ujabb elkerülhetetlen kiadás, igy a felsőtiszaparti ut kikövezése hat millióval, a külterületi középületek tatarozása hat millióval, aszfaltozás öt millióval és más kisebb kiadásra négy-öt millióval, amelyeket még be kell illesztenie a számvevőségnek a redukált póthitel keretébe. Azt még nem döntötték el, hogy erre az uj kiadásra uj fedezetet keresnek-e, vagy pedig a régi fedezeti tételek ujabb redukálásával teremtenek fedezetet. A pénzügyi bizottság pénteki ülése dönti különben el majd a kérdést. Mivel a város pénzügyi helyzete ismét nagyon válságos, valószínű, hogy a pénteki ülés nem lesz teljesen viharmentes. Sokan attól „félnek", hogy a bizottság többsége a földhaszonbérek haladéktalan rendezését javasolja majd a tanácsnak, mint a válságos pénzügyi helyzet egyetlen orvosságát. A pénzügyi bizottság ülésének egyébként több más pontja is lesz. A nem szorosan vett közigazgatási alkalmazottak ugyanis kérvényt nyújtottak be a város tanácsához és azt kérték, hogy a természetbeni ellátás készpénzváltságán kivül utalja ki a város azt a ruha, vászon, cipő és tüzelőanyagot, vagy^ annak pénzbe'i e lenértékét is, amit a szorosan vettek kapnak az államtól. A számvevőség hozzávetőleges számítása s '.érint a kérelem teljesítése évente 70—80 millió korona uj kiadással terhelné meg a város mérlegét. Fedezetet természeteden nem taiált a város szorosan vett tanácsa és azt reméli, hogy a pénzügyi bizottság sem tiiál majd fedezetet és igy a kérelem elutasítását fogja majd javasolni. Mivel azonban a föidoérek rendezésével megoldódna ez a próbléma is, a fedezet előteremtése nem ütközik valami nagy nehézségbe. Tárgyalja még a pénzügyi bizottság az ujszegedi elemi iskola javításának az ügyét is, erre egymillió korona kellene és ezen kívül néhány kisebb jelentőségű pénzügyi kérdé sei is foglalkozik. A letárgyalt kérdések azután visszakerülnek a tanács elé és a májusi közgyűlés tárgysorozatát gazdagítják. — Ai erdélyi magyar Iskolák siralmas helyzete. Ugrón István, az erdélyi magyar párt alelnöke Bukarestben kihallgatáson je'ent meg Bratianu miniszterelnöknél és kifejtette az erdélyi m'gyar iskolák tarthatatlan heyzetét. Ezután Ugrón István Ferdinánd király elé memorandumot terjesztett, amelyben felsorolja a magyar iskolák sérelmeit és bejelenti, amennyiben orvoslást nem nyernek, ugy az erdélyi magyarság kénytelen lesz panatzaival a népszövetség elé járulni. Az Ugrón István által átnyújtott memorandummal kapcsolatban az erdélyi magyar párt hivatalos közleményt adott ki, amelyben bejelenti, hogy ugy az o'áh miniszterelnök, mint a király komoly megértést tanúsítottak a magyar nemzeti kisebbségek iránt. Az állami palota. Irta: dr. Pálfy József. Amióta Regdon Gejza műszaki főtanácsos felvetette az állami palo'a építésének eszméjét, a kérdés állandóan foglalkoztatja a város közönségét. Tévedés volna azt hinni, hogy csak az ipari körökben érdeklődnek különösebben az állami palota létesítése iránt amiatt, hogy az építkezéssel munkához jutna az épitő- és rokonszakmabeli ipar. Mindenesetre ez egymagában is elég indok lehetne ugyan, hogy a hivatalos körök, melyeknek bármily módon befolyásuk van az eszme megvalósítására, mindent elkövessenek, hogy azt előbbre vigyék. Azonban az állami palota felépítésének ügye sokkal nagyobb koncepciójú kérdés, semhogy megmaradna az ipTÍ érdekeltség körében, mert az éveken keresztül munkához jutó iparosokon kivül az elhelyezendő hivatalok, a felszabadult lakások, a város szépítése, egy városrész rendezése, nagyszámú üzlethelyiség és uj lakás létesítése, a .vásárcsarnok ügyének előbbre vitele révén érdekli az a város egész közönségét Regdon főtanácsos nagyszabású tervei szerint az állami palota hozzávetőleges számítás szerint egymilliárd költséggel épülne fel és oly imponáló nagy méretekben, hogy abban elhelyezhetők lennének, a bekövetkezhető fejlődés lehetőségeit is figye'embe véve, az összes állami hivatalok, melyek ezidőszerint a városban szétszórtan, jól-rosszul, a célnak meg nem feleifen, többnyire magánlakásokban vannak elh:Iyezve. Igy elsősorban odahelyezhetnék a szegedi rendőrkerületi főkapitányság és kapitányság összes előadói, számviteli, gazdasági, kezelői és segédhivatalait, a rendőrségi központ teljes apparátusával, őrszobákkal, tantermekkel, fogdával stb., ami egymagában igénybe venné az épület tekintélyes részét. Itt találhama otthont az áliamépitísztli hivatal, a kir. főügyészség, az állami ko'rások vezetősége, a tankerületi főigazgatóság, a tanfelügyelőség, a folyammérnökség, a kul'urmérnöki kirendeltség, az ipa*felügyelőség, az álhmi erdőhivatal, az állami vegyvizsgáló állomás, az állami anyakönyvi hivatal, az állami munkaközvetítő stb stb. hivatal és az állami hivatalok vezetői, illetőleg egyéb hivatalnokai és alkalmazottai, akiknek részére természetbeni lakás jelöltetnék ki. Az elhelyezendő hiva'alok révén érdekelt minisztériumok természetesen a legmelegebben pártolják az állami palota létesítésének eszméjét. A pénzügyminiszter azonban ezidőszerint állig be van gombolkozva és nem mond se igent, se nemet. Az illetékes köröknek az a véleménye, hogy arra az esetre, ha az épitkezés csak némileg is rentabilisnek mutatkozik, amire főként a palota árkádjaiban elhelyezendő üzletek bérjöv. eleiméből lehe; számítani, a pénzügyminiszter hozzájárulása is meg lesz nyerhető. Érdekes, hogy azok, akik az állami palota építésének tervét ellenzik, m nthogjf tárgyi indokokat nem tudník ellene felhozni, rendszerint egy kézlegyintésstl intézik el a dolgot, hogy „ugy se lesz abból s mmi, nincs rá pénz". Kétségtelenül nagy dolog a szükséges egymilliárd előteremlése. És ha ezt Szegeden kel'ene összehozni, ugy az eredmény kevés sikerrel biztatna. Ámde ha n eggondoljuk, hogy koronánk mai értékviszonyai mellett is annak ingatlanba való befektetése — természetesen a kockázatos börzespekulációktól eltekintve — előnyösnek tekinthető és az épilkezés a horribilisen magas költségek dacára is más teljesítményekkel szemben aranyparitás alatt ált, ugy egyál'alán nem tartjuk olyan lehetetlennek, hogy az állam, mely ha kell és ha az célszerűnek mutatkozik, a szükséges tőkét elő tudja teremteni, nem zárkózik el feltétlenül egy csak megközelítően is rentabilisnek mutatkozó épitkez si terv kivitelétől. Az ügynek váratlanul segítségére lehet különben a most szóban forgó külföldi nagy kölcsön is, melynek egyik feltétele lesz, hogy az állam azt hasznos beruházásokra, az államvagyon gyarapítására lesz köteles fordítani. Az állami palota építési ügyének előkészítése egyébként a város tanácsánál jutott kátyúba. Regd n főtanácsos ugyanis az épitkezés céljaira a legalkalmasabb, sőt egyedül alkalmas teleknek a Rákóczi teret tarij t. A tanács álláspontja a leiekátengedés kérdésében ingadozó. Eleinte nem volt hajlandó a kért telket átengedni, majd bizonyos kikötések ellenében erre hajlandóságot mutatott, végül legutóbb a város közönségének