Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-24 / 115. szám

SZEQBD megütközésére a tanács fiatalabb tagjainak szavazatával a polgármesterrel szemben az elutasító álláspont kerekedett felül azon megokolás sal, hogy a városnak a Rákóczi-térrel egyéb céljai vannak, mert ide tervezik a vásárcsarnok épületét. Az állami palota he'yének kijelölésénél szóba került az üzletvezetöségi palota beépitetlers telke, a felfővárosi régi Kiskaszinó épülete, mely magántulajdonban van, az előtte levő kis köztérrel, a Püspök-tele'í, a Babarczy féle telektömb és a Lechner-tér. Mindezen telkek a célra vagy fekvésük, vagy területük elégtelensége miatt alkalmatlanok. Az állami palota telkének kijelölésénél ugyanis az ott elhelyezendő hi;a talokra, de főként az államrendőrségre való tekintettel, döntő szempont a legalább 2000 négyszögöles terület és a központi fekvés. Ez utóbbi nemcsak a rendőri szolgálat megfelelő el'átása miatt, hanem azért is fontos, mert csak köz ponti és előnyös fekvésű telken lehet az állami palota földszintjére tervezett Üzlethelyiségek után olyan bérjövedelmet elérni, ami a befektetett tőkét némileg rentábilisé teszi. Mint látnivaló, a felsorolt telkek közül egyik vagy másik feltétel hiánya miatt egy sem alkalmas. Az üzle;vezetőségi telek központi fekvésű, de kicsi. A Lechner- tér elég nagy, de nem központi fekvésű. A Kiskaszinó-telek se nem elég nagy, se nem eléggé központi fekvésű. A Babarczy-féle telek, ha a mögöttes telkekkel együtt megközelitőleg kiadná is a szükséges méretet, helyzeti fekvé sénél fogva alkalmatlan üzletek elhelyezésére. Ellenben ugyanez a telek nagyszerűen beválna a vásárcsarnok céljaira, ahol ez a szempont nem jön tekintetbe. Minden tekintetben alkalmas volna még a Püspök telek, amelynek igénybevétele azonban az ott szerződésileg lekötött bazárhelyiségek miatt nagy technikai, illetőleg jogi komplikációkra adna okot. Nem makacskodás tehát, hanem jól átgondolt és indokolt álláspont az, amelyik a Rákóczitér belső felének átengedéséhez ragaszkodik. Egy olyan monumentális, diszes palotát, amilyennek az állami palotát tervezik, városrendezési és szépitészeti szempontból sem szabad elrejteni. Az ott elhelyezendő üzleiek nagy száma, a hivatalok forgalma, az előob utóbb felépülő vásárcsarnok, ezen városrész fejlődésének oly szép perspektíváját tárja elénk, ami a jelenlegi veteményes, külteleki színezetű környezettel szemben még nagy áldozatokra is csábit. Azok az idők elmultak, amikor a város két kézzel osztogatta boldognak-boldogtalannak az ingyen telkeket. Bár ha jól meggondoljuk talán az a bőkezűség sem volt minden számítás nélkül való. Vegyük azt, hogy volt idő, amikor olcsóbb volt a telek, mint ma, örültünk ha a város ilyenszerü támogatásával egy-egy virágzó gyártelep létesült. Ott van például a dohánygyár sokat felpanaszolt ingyen telke. Tagadhitatlsn, hogy túlságosan követelő volt az állam és tu'ságosan bőiezü a város ezen négy holdas telek átengedésében. De ne felejtsük e', hogy azon a területen egészségtelen inocsár és nádas éktelenkedett, amely talán még ma is botránkoztatná a va&ulról bejövő idegeneket, ha az állam át nem vette volna és fel nem töltette volna. Az állami palota céljára kért telek átengedése tulajdonkép nem jár semmi kockázattal. Az állam tisztában van azzal, hogy a kérdéses nagyértékü lelket teljesen ingyen nem kaphatja meg. A város viszont tisztában van azzal, hogy az állami hivatalok összpontosításává), a lakások felszabadításával és nagyszámú uj lakás és üzlethelyiség létesítésével, egy hatalmas uj épület emelésével, egy városrész rendezésével és ér'ékének növelésével oly előnyhöz jut, ami a köz részéről nagy áldozatot is megér. Kockádat azért nincs, mert a város kikötheti, hojjy csak akkor és olyan feltétellel ad, ha az állam rövid, záros határidőn belül felépiti a bemutatandó tervek szerinti méretben és kivitelben az állami palotát. De egyáltalán nem mellékes szempont sz sem, hogy a városházán és bérházban ma az állami hivatalok részére lekötött helyiségek felszabadulásával azokat a város foglalhatja el, miá'tal jobbidőkig pihentetheti ismét a második városháza építésének időnkint fel-felbukkanó tervét. Az állami palotát egyébként oly nagyarányokban tervezik, hogy abban szükség esetén elhelyezhetők lennének azok a városi hivatalok is, amelyek ma magánlakásokat foglalnak le és amelyek összpontosítása a második városháza tervében már ugy is régen kisért. Foglalkozik sz üggyel a Kereskedelmi és Iparkamara, a Mérnök- é? Építész-Egyesület, a Baross-Siöveísé0', az Ipartestület és a Háztulajdonosok Egyesülete is. Szeged, 1923 mljus 24. Mint ezekből látható, a kérdés még korántsincs elintézve éa még sok vitára ad okot, ha csak a t. Tanács — amit erősen hiszünk — revízió alá nem veszi elutasitó határozatát és a polgármester mindenkor megfontolt, bölcs véleményéhez nem igazodik. A kihagyott választók csak május 30-ig szólalhatnak fel. (A Szeged tudósítójától.) A Szeged tegnapi számában megírtuk, hogy Szegeden a központi választmány* minden felsőbb utasítás és alsó nyomás nélkül kifüggesztette a névjegyzékből szép számban kihagyott választók névsorát és ezenkívül minden kihagyott választót hivatalo san értesítették arról, hogy megfosztották választó jogától. Cikkünkbe sajnálatos hiba csu szőtt be, amennyiben azt irlus, hogy a törlés ellen junius tizenhatodikáig szólalhatnak fel a kihagyottak a kö'ponti választmánynál, vagy a polgármesteri hivatalban. Ezzel szemben a valóság az, hogy a felszólalásokat a központi választmány régebbi hirdetése szerint — május harmincadikáig kell benyújtani írásban a polgármesteri hivatalnál és a felszólalások elleni észrevételek benyújtási határideje jár le junius tizennegyedikén A választói joguMóI megfosztott polgárok tájékoztatása végett közöljük a kö/ponti választmán; ídevonaiSfOző hirdetésének f jntosabb intézkedéseit : „^z ideiglenes névjegyzék ellen saját személyét illetőleg mindenki felszólalhat. Ezenkívül annak, aki az ideiglenes névjegyzékbe föl van véve, jogában áll abb?n a választó kerületben, amelynek választójaként fölvétetett, a névjegyzékbe történt bármely fölvétel, vagy kihagyás miatt felszólalni. A felszólaló köteles felszólalását indokolni és mellékelni, illetve bemutatni j azokat az okirati bizonyítékokat, amelynek megszerzése módjában állhat, azokra a bizonyítékokra pedig, amelyeknek megszerzése nem állhat módjában, akként köteles felszólalásában utalni, hogy azok feltalálhatók, vagy beszerezhetők legyenek. Annak, aki fel akar szólalni, minden hatóság, közhivatal, közhivatalnok, lelkész, nyilvános jellegű intézmény, egyesület, alapítvány és nyilvános elszámolásra kötelezett vállalat köteles haladéktalanul rendelkezésére bocsátania mindazokat az adatokat, amelyek a felszólalásban felhozottak bizonyítására szükségesek. A felszólalás olyan változásra is alapitható, amely az összeírás óta állott elő. A központi választmány külön hirdetményben közli majd a felszólalások tárgyalásának határidejét és sorrendjét." A névjegyzékből kihagyott választók tehát csak május harmincadikáig szólalhatnak fel kihagyásuk ellen. Május harmincadikáig már nem sok az idő, alig egy hét van hátra. És most tanúbizonyságot tehet a polgárság, hogy szivén viseli szavazatának megszerzését. Mijus 16 óta mindössze három felszólalás történt és eoből a háromból is csak kettő szólalt fel kihagyása miatt, a harmadik csupán hibásan irt nevének kijavítását kérte. Reméljük azonban, hogy a hátralévő hat nap alatt beadják felszólalásukat mindazok, akiket tévedésből töröltek a bizottságok. Éssrevételezhet-e a szinügyi bizottság. (A Szeged tudósítójától) A szinház problémája Szegeden néhány esztendő óta mindig a szezon végefülé kerül előtérbe, aminek nagyon egyszerű és naqyoi természetes a magyarázata. A szezon mindig a szép remények jegyében indult, a szinház közönsége is, a hatóság is a szezon végéig a szép remények teljesülését várta, de a meddő hónapok a teljesülés helyett eddig mindig szomorú csalódást, uj.bb és ujibb kiábrándulást hoztak. A csalódások, a kiábrándulások szépen összegyűljek, megnövekedtek a szezon végére és ilyenkor szükségszerűen robban ki a számonkérés. Ugyanígy töfcént a mostani legszomorúbb szezonban is. A hónapok meddőn múllak el, a remények — pedig az idén már lefokozottak voltak — ujabb csalódásokat hoztak, a szinház feltétlenül élelmes direkciója pedig ettől függetlenül megtett mindent, hogy lefölözze a lefölözhető!. A város törvényhatósági bizottsága a mult hónapban tartott közgyűlésén — mint ismeretes — a tanács elutasitó javaslata ellenére ujabb három és félmillió segélyt szavazott meg a direkciónak. A közgyűlés határozatát azonban — annak idején erről is részletesen beszámoltunk — M hálovics Dezső kimerítő indokolással alátámasztott beadványával megfelebbezte a belügyminisiterhez. A felebbezést szokás szerint a polgármester terjeszti fel „véleményezve" a belügyminiszterhez, a kísérő levél megszövegezésével pedig az illetékes előadót, ebben az esetben a kultumenátort bizza meg. A szinügyi bizottság legutí bbi ülésén dr. Tóth Imre indítványára elhatározták, hogy abban az eietb»n, ha a polgármester hozzájárul, a bizottság észrevételeket fűz a feleobezés indokoló" Uioz. A felebbezes határideje lejárt, Mihalo.'ics felebbezéitén kivül uiaf b felebbecés nem érks zett be és igy a polgármester már át is küldte az iratokat Gtál Endre kultumnácsnokhoz a kísérőlevél megszövegezése végeit. A szinügyi bizottság határozata értelmében üiá Endre péntek délután öt órára már össze is hivta a szinügyi bizottság rendkívüli üléséi, amelyen — ha a polgármester feozzájárul —, megéazrevételezik a felebbezés indokolását. Értesüésünk szerint nzonban Palágyi Lajos hiábavaló „megésjre<éiele/:letési" akciójának nem lesz eredménye, amennyiben a polgármester nem kéri ki a szinügyi bizottság véleményét, még pedig azért nem, mert hasonló eset nem fordult még elő a városi közigazgatás egyetlen korszakában sem, azonkívül nincsen semmi olyan törvényes szabályrendelet sem, amely felruházná a síinügyi bizottságot a felebbezések véleményezési jogával. A belügyminiszter ugyanis csak a város első tisztviselőjének vé'eményére kíváncsi. KORZO MOZI Telefon: Igazg. 455. Telefon: Pénztár 1185. Csütörtökön, csak egy napig A labradori menyasszony. Egy kanadai mesztieleány házasságának története 6 felvonásban. Főszereplők: Mabel Julienne Scott és Milton Sills. Azonkívül: A Famous—Players Lasky Corp. remeke : Fattynek nem akad párja. Egy kövér scherfff története 6 fiivonásban. A főszerepben: Fatty Arbuckle, Mabel Julienne Scott, Jane Acker és Irviny Cumminigs. Előadások 5, 7 és 9 órakor. Jó idő esetén a 9 órás előadás a kertben lesz megtartva. „TURUL" Szobafestő, Mázoló és Címfestő Vállalat készit elsőrendű festési munkákat a legjobb kivitelben. Tisza Lajos-körut 56. sz. Telefon 771. és 537. 825