Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-19 / 88. szám

SZEGED Györki Imre: A kormányból hiányzik minden érzés a szociá'politikai alkotások iránt. Ne munkavédelmi, hanem munkásvédelmi hivatalikat állítsanak fel Ne létesítsenek sztrájktörő intézményeket. Az egyetemi ifjúság vállalkozott sztrájktörésre. (Erdélyi Aladár: Örüljön, hogy megbecsülik a munkát.) Háíba támadják a becsületes munkást. (Esztergályos János: Nem becsületes dolog a sztrájktörés. Gschmndt: A becsületes munkaszeretet az, melyet az ifjúság tanusit. Rothenstein: Ez nem munka. Klárik: Nem értenek azok hozzá.) Györki ezután az ipari felügyelet kérdésének megoldását sürgeti. A javaslatot nem fogadja el. Utána Forgács szólal fel. Kifejti, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban a magyar föld védelmét látja. Helyesli, hogy járásonként állapítják meg a munkabéreket, mert az országos megállapítás lehetetlen. Nagy különbség, h;gy a nemzet érdekében támogat-e valaki valamely javaslatot, vagy pedig demagógiából és a mandátum megtartásáért mindent fel akar forgatni. A bisgázdatársadalom bizonnyal konzervatív, de a haza szeretetében és az istenfélelemben, minden egyébben azonban a haladás hive. Elnök ezután napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz. Mielőtt sz interpellációkra áttérnének, elnök 10 percre felfüggeszti az ülégi. Az interpellációk. Két óra előtt nyitja meg újból Almássy László elnök az ülést. Az első interpelláló, Szakáts Andor kéri interpellációjának elhalasztását, minthogy a miniszterelnökhöz óhajtotta intézni azt, a miniszterelnök pedig jelenleg nem vehet részt az ülésen. A Ház hozzájárul. A következő Bozsik Pál. Interpellációjában a magyar bortermelés válságáról beszél. A magyar szőlősgazdák látják azt, hogy komoly formában semmiféle intézkedés nem történik a borkivitel előmozdítására. Kéri a földmivelésügyi minisztert, adjon felvilágosítást abban a tekintetben, mi az oka annak, hogy nem sikerül a borkivitel. Interpellációjában kérdi, milyen intézkedéseket tart a kormáiy szükségesnek a borkivitel fokozása érdekében és hajtandó-e áldozatok árán is megkönnyíteni a magyar bor kivitelét. Halandó-e a miniszter a bortörvény módosításáról a legsürgősebben benyújtani uj törvényjavaslatot, amely megengedi a mustnak részleges elpároltatását. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter az interpellációra azonnal válaszol. Kijelenti, hogy a borkivitel tekintetében a külföldi államokkal több ízben folytattak tárgyalásokat. A kormány mindenesetre hajlandó áldozatokat hozni a borkivitel tekintetében. Most i3 lehetővé tette, hogy Svájcba 20.000 hkl. és Franciaországba 100 000 hkl. bor elhelyezését biztosítsa. Az uj törvényjavaslat már elkészült és az igazságagyminÍEztériumban van és mihelyt onnan vi8S7aküldik, a kormány azonnal a nemzetgyűlés elé terjeszti. Ami a hegyi szőlők veszedelmét illeti, arr3 vonatkozólag megjegyzi, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot is beterjeszti a nemzetgyűlés elé, mihelyt annak munka* rendje megengedi. Paeifizmus. Rainprecht Antal: Az európai helyzet félreismeréséből származó téves kormánynyilatkozatok miatt interpellál az összkormányhoz. Felemliti, hogy a nemzetgyűlés egyik ülésén az egyik képviselő megbélyegezte a pacifizmust és a pacifistákat hazaárulóknak nevezte. A miniszterelnök a felszólaló képviselő vádjait jóváhagyta és azt mondotta, hogy minden köztársasági mozgalom tűzzel-vassal büntetendő. Interpellációjában kéri a miniszterelnököt, helyezzen nagyobb súlyt arra, hogy a kormánynyilatkozatok közt meg legyen az összhang. Az interpellációt kiadják a miniszterelnöknek. Vanczák János: Amikor a szociáldemokrata párt belekapcsolódott a politikai életbe, ezt nem azzal tette, hogy félrevesse eddigi elveit, hanem mert a nemzet szempontjából is helyesebbnek tartotta, ha a szociáldemokrácia nem az utcán, hanem a nemzet fóruma előtt vivja meg elvi harcát. Meg vannak győződve, hogy a szociáldemokrácia nevelő munkájával itt a parlamentben is célt fognak érni. Azt mondották, hogy a munkásság dobja el magától az internacionálét és olyan értelemben legyen magyar, mint azt a többség szeretné. (Hedry Szeged, 1923 április 19. Lőrinc: Csak egyféle értelemben lehet valaki magyar.) Vanczák megállapítja, hogy a munkásság helyes értelemben véve akar magyar lenni, nincs egyetlen gondolata és tette sem a munkásságnak, amellyel nem ennek az országnak javát szolgálná. Azonban nem hajlandók a kormányzati rendszert á nemzettel azonosítani. Interpellációjában bizalmas belügyminiszteri rendeletet olvas fel. melyben a belügyminiszter a közigazgatási hatóságokat arra szólítja fel, hogy a szociáldemokrata szakszervezetek működését zavarják meg. Egy kit vihar. Rupert Rezső közbekiáltja a belügyminiszter felé: Hogyan lehet egy miniszternek ennyire lealacsonyodni? Mire Rakovszky belügyminiszter magából kikelve, felugrik és azt kiáltja Rupert felé: Kikérem magamnak ezt a hangot. A szociáldemokraták tapsolnak Rupertnek. A jobboldalon a képviselők falugrálnak a helyeikről és azt kiabálják: Ki vele, ki vele, itt nincs helye! Patacsi Dénes: Ez valóban finom parlamenti hang. Mózer Ernő és Csizmadia András a középre futnak és ugy kiabálnak a szociáldemokraták felé. A képviselők n"gy része a terem közepe felé tódul. Csupán Erdélyi Aladár hangja hallatszik: Ezek olvasnak fel ilyen rendeletet és mégis ők csinálnak botrányokat. Az elnök a tumultusban nem tudja a rendet helyreállítani és ezért az ülést felfüggeszti. Szünet után Huszár Károly nyitja meg az ülést, elnöki enunciációjában rendreutasítja Rupert Rezsőt és Ptopper Sándort a nagy zajban tett kijelentéseikért. Ezután Vanczák János eseteket sorol fel, melyek a belügyminiszteri rendelet következményei voltak. Helytelennek tartjs, hogy gyártelepeken csendőrséget helyezzenek el. Interpellációjában kérdi a miniszterelnököt, van-e tudomása arról, hogy az alispánokhoz titkos belügyminiszteri rendelet érkezett, melyben nemzetelleneseknek mondotta a szociáldemokraták szervezkedéseit. Az ilyen intézkedések a közigazgatási halóságoknak a szociáldemokrata szakszervezetekkel szeriben való gyűlöletét eredményezik. Hajlandó-e a kormány ezeket a rendeleteket visszavonni éa hajlandó-e minél előbb beterjeszteni az egyesülésről és a gyülekezésről szóló törvényjavaslatot. Abban az esetben, hl a kormány nem hajlandó kielégi'ő választ adni az interpellációra, minden rendelkezésűkre álló eszközt fel fognak használni arra, hogy akaratuknak érvényt szerezzenek. Rakovszky Iván belügyminiszter: A felolvasott rendeletek közű! az 1923—1818. számú rendeletnek a szövege valóban hiteles s megfelel annak, amit az interpelláló képviselő felolvasott. A szóbanforgó rendeletben a tulajdonképeni rendelkezés semmi egyéb, mint az, hogy a hatóságok a gyűlések engedélyezésében bizonyos óvatossággal járjanak el s lefolyásukat fokozottabban ellenőrizzék. Azt, hogy a rendeletben két helyen is a nemzetellenes szó mögött a szociáldemokraták és az októbristák szó áll, nem kell általánosítani. Az elnök a folytonosan közbeszóló képviseAz utcák és terek fokozottabb tisztítása. löket kéri, maradjanak csendben, különben kénytelen lesz felfüggeszteni az ülést. A zaj egyre növekedik, a szociáloemokraták folytonosan közbekiáltanak: Az elnök ne legyen pártaskodől A nigy zaj nő. Elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után Rakovszky folytatja : Mégegyszer kijelenti, hogy a rendelet nem foglalja magában azt, hogy a polgárok százezreit üldözzék, hanem, hogy a nyilvános népgyűléseken a hatóságok fokozottabb ellenőrzést gyakoroljanak. Ez normális bizalmas rendelet, amely a hatóságokat felhívja kötelességük fokozottabb teljesítésére. Vanczák János a választ nem veszi tudomásul. Hegymegi Kiss Pál a választási visszaéléseket tárgyalja. Kérdi a kereskedelmi minisztertől, van-e tudomása arról, hogy Baján az egységespárt bizottságának kiadásában megjelent Baja cimü lapban az ellenfél tisztességét mélyen sértő cikkek jelentek meg. Kérdi, helyesli-e mindezeket. Ezután szóváteszi Klebelsberg Kunó komáromi megválasztását. Nem helyesli, hogy a választásokon a miniszterek ígéretet tettek. Fábián Béla a bírák és az ügyészek fizetésrendezése tárgyában kérdi az igazságügyminisztert: van-e tudomása arról, hogy a birák és az ügyészek el vannak tiltva a mellékfoglalkozástól és igy elsőrendű életszükségleteiket sem tudják fedezni. Nagy Ernő interpellációjában a beszámolóbeszédek betiltását teszi szóvá. Kéri a belügyminiszter intézkedését ezen betiltások megszüntetése tárgyában. Ezután Nagy Ernő Gulácsi beregmegyei alispán fegyelmi ügyében interpellál. Kéri a belügyminisztert, hasson oda, hogy Qulácsi fegyelmi ügye az iiletékes bíróság elé kerüljön. Szijj Bálint azoknak a törpebirtokosoknak az ügyében interpellál, akik még nem tudták befizetni a földidóhátralékot. Botrány fléjjas Iván körül. /?e/sc/i/ Rihárd Rupert Rezsővel polemizál, mert oly embert vett védelmébe, akit a magyar biróbág annak idején elitélt nemzetellenes magatartása miatt. Az ilyen embereket olyan erkölcsi testület, mint az egyetemi tanács diplomájától megfoszthat. (Peyer: Kapott amnesztiát.) Reischl: Mindegy, aki amnesztiát kap ilyen ügyben, húzza meg magát. (Pikler: Mondja ezt Héjjas Ivánnak. Óriási botrány tör ki. Szabóky, Erdélyi, Szomjas, Hegyeshalmy, Sokeropátkai, Podmaniczky, dabasi Halász együtt kiáltják: Hallatlan galádság ilyen összehasonlítást tenni. Nem tűrhetjük tovább. A n^gy ?aj csillapultával Reischl folytatja beszédét. Csodálkozik azon, hogy a baloldali képviselők védelmükbe veszik azt az embert, akit annak id 'jén az egész szociáldemokrata párt elitélt. Kéídi a népjóléti minisz.ert, tud-e arról, hogy az esküszegés és hazaárulás miatt elitélt s orvosi diplomájától megfosztott Pajzs Elemér ennek dacára orvosi gyakorlatot folytat, tehát kuruzslást követ el. Az ülés 7 órakor ért véget. (A Szeged tudósítójától.) A közigazgatási bizottság szerdán délután tartotta meg a főispán elnökJésével április havi rende6 ülését — a szokottnál is sablonosabb tárgysorozattal. A hivatalvezetők szürke jelentéséből semmi élet, semmi mozgás nem csendült ki, száraz számok, az érkezett, elintézett és hátralékba maradt ügydarabok unalmas számadatai peregtek le álmos egyhangúsággal. Mintha a város közigazgatásában nem is lenne megoldásra váró probléma, mintha olyan páratlanul normálisan intéződnének az ügyek, hogy kezdeményezésre nem is lenne szükség. A polgármester jelentéséből semmi ujat sem tudtunk meg. Taschler Endre főjegyző bejelentette, hogy a kereskedelmi miniszter válaszolt arra a fölterjesztésre, amit Regdon Gejza műszaki főtanácsos indítványára terjesztett fel a közigazgatási bizottság és amelyben azt kérték, hogy a közalkalmazottak vasúti kedvezményének redukálását szüntesse meg a miniszter. Leiratában most arról értesiti a miniszter a bizottságot, hogy a kérelmet el kell utasítania, 1 mert a közalkalmazottak vasúti kedvezményének redukálását a minisztertanács határozata alapján rendelte el. — Az alsótanyai gazdák tömeges aláírással ellátott kérvényükben pedig »zt kérték, hogy Nagyszéksós és Szeged . között egy esti vonatpárral szaporítsák meg a forgalmat. A bizottság ebben az ügyben átir az üzlet vezetőséghez. Az árvaszéki elnök olvasta fel ezután jelentését. M3jd dr. Andrássy Ferenc tb. főorvos ismertette a közegészségügyi helyzetet. A mult hónap folyamán a ragályos betegségek minden fajából előfordult néhány szórványos eset, de a megbetegedések száma a hónap vége felé örvendetesen apadt. A népességi szaporulat 73, élve született 288, halva 5, meghalt 215 ember. A gyermekhalandóság százalékszáma szintén javult, amennyiben márciusban az öt éven aluli gyermekek 18 százaléka halt el, mig az előző hónapokban harminc negyven százalék is volt. Dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsos olvasta fel ezután az államrendőrség működéséről szóló jelentését, amelyben többek között a következőket mondotta: „A közigazgatás, közrendé-