Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-19 / 88. szám

SZEGED Györki Imre: A kormányból hiányzik minden érzés a szociá'politikai alkotások iránt. Ne munkavédelmi, hanem munkásvédelmi hivatalikat állítsanak fel Ne létesítsenek sztrájktörő intéz­ményeket. Az egyetemi ifjúság vállalkozott sztrájktörésre. (Erdélyi Aladár: Örüljön, hogy megbecsülik a munkát.) Háíba támadják a becsületes munkást. (Esztergályos János: Nem becsületes dolog a sztrájktörés. Gschmndt: A becsületes munkaszeretet az, melyet az ifjúság tanusit. Rothenstein: Ez nem munka. Klárik: Nem értenek azok hozzá.) Györki ezután az ipari felügyelet kérdésének megoldását sürgeti. A javaslatot nem fogadja el. Utána Forgács szólal fel. Kifejti, hogy a tár­gyalás alatt levő törvényjavaslatban a magyar föld védelmét látja. Helyesli, hogy járásonként állapítják meg a munkabéreket, mert az országos megállapítás lehetetlen. Nagy különbség, h;gy a nemzet érdekében támogat-e valaki valamely javaslatot, vagy pedig demagógiából és a man­dátum megtartásáért mindent fel akar forgatni. A bisgázdatársadalom bizonnyal konzervatív, de a haza szeretetében és az istenfélelemben, min­den egyébben azonban a haladás hive. Elnök ezután napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz. Mielőtt sz interpellációkra áttérnének, elnök 10 percre felfüggeszti az ülégi. Az interpellációk. Két óra előtt nyitja meg újból Almássy László elnök az ülést. Az első interpelláló, Szakáts Andor kéri inter­pellációjának elhalasztását, minthogy a minisz­terelnökhöz óhajtotta intézni azt, a miniszter­elnök pedig jelenleg nem vehet részt az ülésen. A Ház hozzájárul. A következő Bozsik Pál. Interpellációjában a magyar bortermelés válságáról beszél. A magyar szőlősgazdák látják azt, hogy komoly formában semmiféle intézkedés nem történik a borkivitel előmozdítására. Kéri a földmivelésügyi minisz­tert, adjon felvilágosítást abban a tekintetben, mi az oka annak, hogy nem sikerül a bor­kivitel. Interpellációjában kérdi, milyen intéz­kedéseket tart a kormáiy szükségesnek a bor­kivitel fokozása érdekében és hajtandó-e áldo­zatok árán is megkönnyíteni a magyar bor kivitelét. Halandó-e a miniszter a bortörvény módosításáról a legsürgősebben benyújtani uj törvényjavaslatot, amely megengedi a mustnak részleges elpároltatását. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi mi­niszter az interpellációra azonnal válaszol. Ki­jelenti, hogy a borkivitel tekintetében a külföldi államokkal több ízben folytattak tárgyalásokat. A kormány mindenesetre hajlandó áldozatokat hozni a borkivitel tekintetében. Most i3 lehetővé tette, hogy Svájcba 20.000 hkl. és Francia­országba 100 000 hkl. bor elhelyezését biztosítsa. Az uj törvényjavaslat már elkészült és az igaz­ságagyminÍEztériumban van és mihelyt onnan vi8S7aküldik, a kormány azonnal a nemzet­gyűlés elé terjeszti. Ami a hegyi szőlők vesze­delmét illeti, arr3 vonatkozólag megjegyzi, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot is beter­jeszti a nemzetgyűlés elé, mihelyt annak munka* rendje megengedi. Paeifizmus. Rainprecht Antal: Az európai helyzet félre­ismeréséből származó téves kormánynyilatkozatok miatt interpellál az összkormányhoz. Felemliti, hogy a nemzetgyűlés egyik ülésén az egyik képviselő megbélyegezte a pacifizmust és a pacifistákat hazaárulóknak nevezte. A miniszter­elnök a felszólaló képviselő vádjait jóváhagyta és azt mondotta, hogy minden köztársasági mozgalom tűzzel-vassal büntetendő. Interpellá­ciójában kéri a miniszterelnököt, helyezzen nagyobb súlyt arra, hogy a kormánynyilatkoza­tok közt meg legyen az összhang. Az interpellá­ciót kiadják a miniszterelnöknek. Vanczák János: Amikor a szociáldemokrata párt belekapcsolódott a politikai életbe, ezt nem azzal tette, hogy félrevesse eddigi elveit, hanem mert a nemzet szempontjából is helye­sebbnek tartotta, ha a szociáldemokrácia nem az utcán, hanem a nemzet fóruma előtt vivja meg elvi harcát. Meg vannak győződve, hogy a szociáldemokrácia nevelő munkájával itt a parlamentben is célt fognak érni. Azt mondot­ták, hogy a munkásság dobja el magától az internacionálét és olyan értelemben legyen magyar, mint azt a többség szeretné. (Hedry Szeged, 1923 április 19. Lőrinc: Csak egyféle értelemben lehet valaki magyar.) Vanczák megállapítja, hogy a mun­kásság helyes értelemben véve akar magyar lenni, nincs egyetlen gondolata és tette sem a munkásságnak, amellyel nem ennek az ország­nak javát szolgálná. Azonban nem hajlandók a kormányzati rendszert á nemzettel azonosí­tani. Interpellációjában bizalmas belügyminisz­teri rendeletet olvas fel. melyben a belügy­miniszter a közigazgatási hatóságokat arra szólítja fel, hogy a szociáldemokrata szakszer­vezetek működését zavarják meg. Egy kit vihar. Rupert Rezső közbekiáltja a belügyminiszter felé: Hogyan lehet egy miniszternek ennyire lealacsonyodni? Mire Rakovszky belügyminisz­ter magából kikelve, felugrik és azt kiáltja Rupert felé: Kikérem magamnak ezt a hangot. A szociáldemokraták tapsolnak Rupertnek. A jobboldalon a képviselők falugrálnak a helyeik­ről és azt kiabálják: Ki vele, ki vele, itt nincs helye! Patacsi Dénes: Ez valóban finom par­lamenti hang. Mózer Ernő és Csizmadia An­drás a középre futnak és ugy kiabálnak a szo­ciáldemokraták felé. A képviselők n"gy része a terem közepe felé tódul. Csupán Erdélyi Ala­dár hangja hallatszik: Ezek olvasnak fel ilyen rendeletet és mégis ők csinálnak botrányokat. Az elnök a tumultusban nem tudja a rendet helyreállítani és ezért az ülést felfüggeszti. Szünet után Huszár Károly nyitja meg az ülést, elnöki enunciációjában rendreutasítja Rupert Rezsőt és Ptopper Sándort a nagy zajban tett kijelentéseikért. Ezután Vanczák János eseteket sorol fel, me­lyek a belügyminiszteri rendelet következményei voltak. Helytelennek tartjs, hogy gyártelepeken csendőrséget helyezzenek el. Interpellációjában kérdi a miniszterelnököt, van-e tudomása arról, hogy az alispánokhoz titkos belügyminisz­teri rendelet érkezett, melyben nemzet­elleneseknek mondotta a szociáldemokraták szervezkedéseit. Az ilyen intézkedések a köz­igazgatási halóságoknak a szociáldemokrata szakszervezetekkel szeriben való gyűlöletét eredményezik. Hajlandó-e a kormány ezeket a rendeleteket visszavonni éa hajlandó-e minél előbb beterjeszteni az egyesülésről és a gyüle­kezésről szóló törvényjavaslatot. Abban az eset­ben, hl a kormány nem hajlandó kielégi'ő választ adni az interpellációra, minden rendel­kezésűkre álló eszközt fel fognak használni arra, hogy akaratuknak érvényt szerezzenek. Rakovszky Iván belügyminiszter: A felolva­sott rendeletek közű! az 1923—1818. számú rendeletnek a szövege valóban hiteles s meg­felel annak, amit az interpelláló képviselő fel­olvasott. A szóbanforgó rendeletben a tulajdon­képeni rendelkezés semmi egyéb, mint az, hogy a hatóságok a gyűlések engedélyezésében bizo­nyos óvatossággal járjanak el s lefolyásukat fokozottabban ellenőrizzék. Azt, hogy a rende­letben két helyen is a nemzetellenes szó mö­gött a szociáldemokraták és az októbristák szó áll, nem kell általánosítani. Az elnök a folytonosan közbeszóló képvise­Az utcák és terek fokozottabb tisztítása. löket kéri, maradjanak csendben, különben kénytelen lesz felfüggeszteni az ülést. A zaj egyre növekedik, a szociáloemokraták folytono­san közbekiáltanak: Az elnök ne legyen pártas­kodől A nigy zaj nő. Elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után Rakovszky folytatja : Mégegyszer kijelenti, hogy a rendelet nem foglalja magá­ban azt, hogy a polgárok százezreit üldözzék, hanem, hogy a nyilvános népgyűléseken a ha­tóságok fokozottabb ellenőrzést gyakoroljanak. Ez normális bizalmas rendelet, amely a ható­ságokat felhívja kötelességük fokozottabb tel­jesítésére. Vanczák János a választ nem veszi tudo­másul. Hegymegi Kiss Pál a választási visszaélése­ket tárgyalja. Kérdi a kereskedelmi miniszter­től, van-e tudomása arról, hogy Baján az egységespárt bizottságának kiadásában meg­jelent Baja cimü lapban az ellenfél tisztességét mélyen sértő cikkek jelentek meg. Kérdi, he­lyesli-e mindezeket. Ezután szóváteszi Klebels­berg Kunó komáromi megválasztását. Nem helyesli, hogy a választásokon a miniszterek ígéretet tettek. Fábián Béla a bírák és az ügyészek fizetés­rendezése tárgyában kérdi az igazságügymi­nisztert: van-e tudomása arról, hogy a birák és az ügyészek el vannak tiltva a mellékfoglal­kozástól és igy elsőrendű életszükségleteiket sem tudják fedezni. Nagy Ernő interpellációjában a beszámoló­beszédek betiltását teszi szóvá. Kéri a belügy­miniszter intézkedését ezen betiltások megszün­tetése tárgyában. Ezután Nagy Ernő Gulácsi beregmegyei al­ispán fegyelmi ügyében interpellál. Kéri a bel­ügyminisztert, hasson oda, hogy Qulácsi fegyelmi ügye az iiletékes bíróság elé kerüljön. Szijj Bálint azoknak a törpebirtokosoknak az ügyében interpellál, akik még nem tudták befi­zetni a földidóhátralékot. Botrány fléjjas Iván körül. /?e/sc/i/ Rihárd Rupert Rezsővel polemizál, mert oly embert vett védelmébe, akit a magyar bi­róbág annak idején elitélt nemzetellenes maga­tartása miatt. Az ilyen embereket olyan erkölcsi testület, mint az egyetemi tanács diplomájától megfoszthat. (Peyer: Kapott amnesztiát.) Reischl: Mindegy, aki amnesztiát kap ilyen ügyben, húzza meg magát. (Pikler: Mondja ezt Héjjas Ivánnak. Óriási botrány tör ki. Szabóky, Erdélyi, Szomjas, Hegyeshalmy, Sokeropátkai, Podma­niczky, dabasi Halász együtt kiáltják: Hallatlan galádság ilyen összehasonlítást tenni. Nem tűr­hetjük tovább. A n^gy ?aj csillapultával Reischl folytatja beszédét. Csodálkozik azon, hogy a baloldali képviselők védelmükbe veszik azt az embert, akit annak id 'jén az egész szociáldemokrata párt elitélt. Kéídi a népjóléti minisz.ert, tud-e arról, hogy az esküszegés és hazaárulás miatt elitélt s orvosi diplomájától megfosztott Pajzs Elemér ennek dacára orvosi gyakorlatot folytat, tehát kuruzslást követ el. Az ülés 7 órakor ért véget. (A Szeged tudósítójától.) A közigazgatási bi­zottság szerdán délután tartotta meg a főispán elnökJésével április havi rende6 ülését — a szo­kottnál is sablonosabb tárgysorozattal. A hiva­talvezetők szürke jelentéséből semmi élet, semmi mozgás nem csendült ki, száraz számok, az érkezett, elintézett és hátralékba maradt ügy­darabok unalmas számadatai peregtek le álmos egyhangúsággal. Mintha a város közigazgatásá­ban nem is lenne megoldásra váró probléma, mintha olyan páratlanul normálisan intéződné­nek az ügyek, hogy kezdeményezésre nem is lenne szükség. A polgármester jelentéséből semmi ujat sem tudtunk meg. Taschler Endre főjegyző bejelen­tette, hogy a kereskedelmi miniszter válaszolt arra a fölterjesztésre, amit Regdon Gejza mű­szaki főtanácsos indítványára terjesztett fel a közigazgatási bizottság és amelyben azt kér­ték, hogy a közalkalmazottak vasúti kedvezmé­nyének redukálását szüntesse meg a miniszter. Leiratában most arról értesiti a miniszter a bi­zottságot, hogy a kérelmet el kell utasítania, 1 mert a közalkalmazottak vasúti kedvezményé­nek redukálását a minisztertanács határozata alapján rendelte el. — Az alsótanyai gazdák tömeges aláírással ellátott kérvényükben pedig »zt kérték, hogy Nagyszéksós és Szeged . kö­zött egy esti vonatpárral szaporítsák meg a for­galmat. A bizottság ebben az ügyben átir az üzlet vezetőséghez. Az árvaszéki elnök olvasta fel ezután jelen­tését. M3jd dr. Andrássy Ferenc tb. főorvos ismertette a közegészségügyi helyzetet. A mult hónap folyamán a ragályos betegségek minden fajából előfordult néhány szórványos eset, de a megbetegedések száma a hónap vége felé ör­vendetesen apadt. A népességi szaporulat 73, élve született 288, halva 5, meghalt 215 em­ber. A gyermekhalandóság százalékszáma szin­tén javult, amennyiben márciusban az öt éven aluli gyermekek 18 százaléka halt el, mig az előző hónapokban harminc negyven százalék is volt. Dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsos olvasta fel ezután az államrendőrség működéséről szóló jelentését, amelyben többek között a követke­zőket mondotta: „A közigazgatás, közrendé-

Next

/
Thumbnails
Contents