Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-19 / 88. szám

Szeged. 1923 április 19. SZEGED szet terén említésre érdemes változási az elmúlt hónap sem hozott. A közegészség általában kielégítő, járvány nem volt. Hogy azt a melegebb idők beálltával is elkerüljük, az utcák, terek fokozottabb tisztántartását is gyakoribb locsolását tartom elengedhetetlenül szükségesnek. Kérem, hogy a közigazgatási bizottság erélyesen utasitsa erre a város köztisztasági üzemét annál is inkább, mert a forgalmasabb utcák porfelhője már is tűrhetetlen. — Az elmúlt hónapban negyvenkét esetben tettek jelentést az esőzés miatt omladozó épületekről. A halaszthatatlanul szükséges intézkedések a közvetlen életveszedelem elhárítására megtörténtek, de több kilakoltatást csak a kővetkező hónapban hajt végre a rendőrség. — A kapitányság területén a közbiztonsági állapot kielégítő volt, különösebb bűncselekmény nem fordult elő. A bizottság elhatározta, hogy átír a város .anácsához és felkéri, hogy a köztisztasági üze met fokozottabb munkára utasitsa. A tanfelügyelő jelentéséből megtudtuk, hogy a tavasz beálltával végre a külterületi iskolák ismét benépesedtek. A télen ugyanis a legtöbb tanyai iskolában tüzelöanyaghiány miatt szünetelt az előadás. — Az áliamépitészeti hivatal képviselője bejelentette, hogy a kereskedelmi miniszter megbízta a hajózási főfelügyelőségeket a kerületükben levő iparvasutak összeírására, mert ezeket szükség esetén teher- és személyszállításra kivánja rendeletileg kötelezni. Javaslatára a bizottság az államrendőrséget bizta meg a kívánt kimutatás elkészítésével. Ezzel a tárgysorozat ki is merült, de amikor a főispán berekesztette az ülést, Taschler Endre észrevette, hogy az állatorvosi hivatal jelentése még ott fekszik előtte. A tagok a rövid jelentést állva hallgatták végig, de legfeljebb azt tudták meg belőle, hogy milyen volt a vágóh'd mult havi forgalma. aiiawoauu* » ..ugy a nu*u»*iaoaR> »«.- , •• « »«-.. •"•fiu.ma. Pálfy Dániel igazolása az ipartestületben. (A Szeged tudósítójától.) Április 1-i számunkban .Csődbe kergették az iparosok beszerzési szövetkezetét* cím alatt megjelent cikkünk, akaratunkon kivül, olyan hatást váltott ki a szegedi ipartestületb n és az iparosság körében, amelynek következtében Pálfy Dániel igazoló vizsgálatot kért maga ellen. Az ipartestület elnöksfge ma déielőtt 11 órakor Körmendy Mátyás elnöklete alatt rendkívüli ülést tartott ebben az ügyben, amelynek során Pálfy Dániel ismertette az anyagbeszerző szövetkezet csődjének történetét és előadta védekezését azokkal a vádakkal szemben, amelyek Korányi Márton általunk ismertetett levelében foglaltattak. A minden mozzanatában rendkivül érdekes elnökségi ülésről a következőkben számol be tudósítónk: Körmendy Mátyás elnök nyitotta meg az ülést és bejelentette, hogy Pálfy Dániel felkérésére bizottságot küldött ki a vádak kivizsgálására. Majd Pálfy Dánielnek adta át a szót, aki elsősorban a Szeged inkriminált cikkét ismertette a jelenlevőkkel, majd a következőket mondotta: — A cikk azon részeivel nem akarok foglalkozni, amelyek poliiikai célzatosságnak, de foglalkoznom kell azokkal a vádakkal, amelyek ha igazak, nem vagyok méltó sem a szegedi ipartestület, sem az Ipartestületek Országos Szövetségének elnökségére. Korányi Márton állításaival szemben bizonyítani kívánom: igaz-e, hogy én voltam az, aki csődbe kergettem az anyagbeszerző szövetkezetet, igaz é, hogy Korányit kitúrtam a szövetkezet elnökségéből és az én hozzá nem értésem okozta a szövetkezet csődjét ? Rubinok és Korányi paktuma. — Ott kell kezdenem, hogy mikor a kommün bukása után elfoglaltam az Ipartestületek Országos Szövetségének elnökségét, akkor jött hozzám egy Korányi Márton nevü ember, akit azelőtt sohasem ismertem, akit a forradalmak dobtak felszínre s akihez nekem az első pillanattól kezdve nem volt bizalmam, bár többen ajánlották, mint agilis, élelmes embert, akit az össziparosság érdekében használni lehet. Miután tudtam, hogy Korányi Márton politikailag Ábrahám Dezső volt szegedi miniszterelnök táborához tartozóit, felkerestem Ábrahám Dezsőt és információt kértem tőle. Ábrahám azt mondotta, hogy Korányi teljesen megbízhatatlan, destruktív ember és később én is meggyőződtem arról, hogy Korányi nem az a puritán, becsületes férfi, akivel nekem együtt szabad dolgozni. Segítségére jött azonban Korányinak a poli ika. — Ebben az időben, a választások előtt, a különböző politikai pártok az iparosságra vetették ki hálójukat, többek között a kisgazdapárt is. Rubinek Gyula miniszter felszólított engem, hogy csatlakozzam pártjukhoz és az iparosság támogatását nyerjem meg a kisgazda-párt rész ére. Azt válaszoltam hogy a nemzetiségi kérdésben együtt kell haladnunk a kisgazda-párttal, gazdasági kérdésben azonban a kisgazdák politikája keresztezte az iparosérdekeket, igy a tárgyalásokból nem lett semmi. Rubineknek azonban szüksége volt az iparosságra s miután velem megegyezni nem mdotf, egy kontra iparosvezért állított az élre, Korányi Márton személyében. Hogv az ipirosFágot magukhoz dédelgessék,- 600 000 korona alaptőkével megalapították a Magyar Iparosok Országos Szövetségét, mint szö/etkezetet. Ez a szövetkezet nagyarányú állami támogatást élvezett Rubinek Gyula révén, Korányi egyre másra kapta a kiviteli és behozatali engedélyeket bőrre, fára, cukorra, burgonyára, mert mindig Korányi volt az első, aki Rubineknek feladta a kabátjál és ő adott neki tüzet, ha rá akart gyújtani. Igy például Korányi behozatali engedeiyt kapott ötven vjgon cseh cukorra. A cusor meg is jött, de a kézmüiparosság ebből csak két vagonnal látott, négy vagonnal eladott Korányi a kávésoknak, a többi 44 vagon cukrot pedig a Hungáriabanknak adták át. Ugyanúgy jártak az iparosok a fával, a bőrrel és minden olyan „anyagbeszerzéssel", amelyet Korányi intézett. Rubinek távozása után . . . — A választási paktum azonban netn tartott sokáig. Rubinek Gyula maga is rájöhetett arra, hogy kivel van dolga s csak politikai érdekből tartotta felszínen az iparosság vezéreként szél hámoskodó Korányit. Mikor Rubinek Gyula távozott a miniszteri székből és Korányi elvesztette legfőbb támaszát, akkor kezdődőit a szövetkezet csődje. Százával érkeztek Korányi ellen a feljelentések. A szövetkezet igazgatóságának néhány tagja ekkor eljött hozzám és tanácsot kért, hogy miként lehetne megmenteni a ÍZÖvetkezetet a csőd elől. Én azt tanácsoltam, hogy hívjanak össze rendkívüli közgyűlést é3 ott nyíltan tárjik fel az összes bajokat. E? meg is történt és a közgyűlés felmentés nélkül menesztette Korányit az elnöki székből. A több száz iparos felindultsága csak akkor csillapodott le amikor látták, hogy tisztakezü emberek veszik át a szövetkezet vezetését. Az uj igazgatóság elnöke én lettem, társaimul pedig Perlaky Györgyöt, Vasek Ernőt, Morvay Zsigmodot, Hegedűs Lászlót, Dobsa Ferencet, dr. Dobsa Lászlót, Müller Antalt, Radócz Jánost és a Hungária Bank egyik igazgatóját választották meg. Az eltűnt milliók. — Első dolgunk volt három könyvszakértőt kiküldeni az anyagi helyzet kivizsgálására. A szakértők megállapították, hogy könyvvezetés a szövetkezet első idejében egyáltalán nem volt, Korányiék a mellényzszebből fizettek, a pénzt olvasatlanul egy cukrosládában tartották, szóval az iparosság millióit lelkiismeretlenül kezelték. Hat hónapig tartott a vizsgálat és megállapítást nyert, hogy a szövetkezet 600,000 koronás alaptőké/e eltűnt és legalább még háromszor ennyi adóssága van. A fennálló törvények értelmében, ha a szövetkezet vagyonának kétharmadrésze elvész, ugy az igazgatóságnak kötelessége csődöt kérni. Az én álláspontom is ez volt, de a szövetkezet tagjai részéről történt kapicitálásnak engedve, nem jelentettük be a csődöt. Szemet hunytunk a törvény felett és igyekeztünk tenni valamit a szövetkezet megmentése érdekében. Azt hittük, hogy a Hungária Bank segíteni fog bennünket, de ez nem történt és nekem kemény összeszólásom támadt a Hungária Bank igazgatóságával, amelynek véleményem szerint nem kis része van a szövetkezet csödbejuttatásáb^n Fülembe jutott, hogy a szövetkezet egyes tag|ii azt beszélték, hogy a bank azért nem ad segítséget, mert én vagyok a szövetkezet elnöke. Emiatt in és az igazgatóságnak még néhány tagja, lemondtunk tisztségünkről. Utánunk Perlaky György próbálkozott, majd Müller Antal lett az elnök, aki két-három hóval ezelőtt kirte a csődeljárás lefolytatását. Bizonyltékek. — A magam igazolására egy levelet kértem Müller Antaltól, a Keresztény Iparosok Országos Szövetségének főtitkárától arra nézve, hogy az általam előadottak a valóságnak tényleg megfelelnek. (Bemutatja Müller levelét.) Ugyanebben az ügyben dr. Dobsa László baratomnak éppen tegnap fejeződött be a pöre a budapesti ítélőtáblánál. Dobsa egy nyilatkozatban nyíltan vádolta meg Korányit viselt dolgaiért, amit Korányi sértőnek talált magára nézve és bepörölte Dobsát. A törvényszék és a tábla azonban elejtette a vádat Dobsa ellen, mert beigazoltnak találta azokat a vádakat, amelyekkel Kordnyit a közmegvetésnek tette ki. Megkértem dr. Dobsa László barátomat, hogy jöjön le Szegedre és ismertesse meg Önökkel, hogy ki is az a Korányi Márion, akinek volt bátorsá.a engem mftrágalm *zni. E/után dr. Dobsa Lá«ló vette át a szót. El.nondotta, hogy Korányi őt becsületsértésért és 14 rendbeli rágalmazásért bepörölte, de büszkén vallja, hogy ö az, ski leterítette és a porondon hagyta ezt az álip'ros vezért, aki arra merészkedett, hogy Clarkhoz, mint a magyar kézmüiparosság vezére ment fel és Friedrich Istvánnak azt mondotta, hogy a magyar iparosság támogatását csak akkor nyerheti meg, ha őt nevezi ki iparügyi miniszterré. Korányi pályafutása. — Ez a Korányi — mondotta Dobsa — a háború elölt Zso iibo'yán mint röfössegéd működött, Kraushaar Márton néven, tehát semmi köze sem volt az iparossághoz, még akkor sem, amikor Budapestre jött és a Marton-cég bSrdíszmüáruűgynöke lett A háború alatt, hogy a katonaságtól megszabaduljon, beállt a Lipták-gyárba gépmunkásnak. Itt kezdődik az ő iparossága. Most valami négy négyszögméter területen fekvő zseblámpaelemtöltögető vállalata van és mint akkumulátorgyáros szerepel. Végigszolgálta az összes politikai frakciókat, Nagy Györgyéktől kezdve Friedrichig. Kiszolgálta a Károlyi érát és most azzal henceg, hogy ő szervezte meg az ellenforradalmat, ő vitte Romanelli ezredeshez az iparosságot, ő verte ki a kommunistákat stb. Szóval fílszájalta magát Rubinek Gyula kegyeibe, akinek segítségével megcsinálta önszövetkezetét, amelynek pénzéből dőzsölt, ravatalra feküdt és ugy húzatta magának a cigánnyal. Megsokalván a dolgot, közzétettem az iparoslapokban és A Nap-ban egy nyilatkozatot, amelyben megírtam, hogy Korányi egy politikai desperddó, svihdk, fa-, cukor- és burgonyaszélhámos, a legutolsó ember a viláon, aki az iparosság ellopott pénzéből él. bböl származott az a pör, amelyben az Ítélőtábla nekem adott igazat. Differenciák az igazolás körfii. Pálfy Dániel és Dobsa László beszéde után a kiküldött igazoló bizottság .ítélethozatalra" vonult vissza. A bizottság hosszas tanácskozás után hozta meg határozatát, amely szerint kimondja, hogy Pálfy Dániel működésivel szemben nemcsak a múltban, hanem a jövőben is bizalommal viseltetnek. Ha ezenfelül mig Pálfy Dániel szükségesnek látja, ugy az iparosságnak nincs kifogása az ellen, ha a független magyar bíróságnál keres védelmet a felmerült vádakkal szemben. A vizsgáló bizottság határozatát dr. Pálfy József ipartestületi titkár kifogásolta, mert nincs benne válasz arra, hogy Pálfy Dániel kergette-e csődbe a szövetkezetet, vagy sem. Schwarcz Manó, a bizottság egyik tagja kifejti álláspontját, amely szerint ez a bizalomnyilvánitás több, mint a vádakkal szemben való igazolás, mert azt jelenti, hogy minden vád ellenére is bizalommal vannik Pálfy Dániel iránt. Körmendy Mátyás is azt találja, hogy nem elegendő Pálfy Dánielnek ilyen formában való igazolása, mert nem adnak benne választ a vádakra, nem mondják meg, hogy bűnös e Pálfy Dániel, vagy sem. Marosán Milán bizottsági tag a következőket mondotta: — Megmondom őszinién, hogy én voltam az, aki jivasoltam, hogy ilyen formában határozzunk és ezt a bizottság is magáévá tette. g El