Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-19 / 88. szám

Egyes mxám éra 30 korona. 225 «M>te*sl«»ég é> kladAhHa»dl KSIcaey-otca 6. (PrólélaH«SA, L emelet í.) Telelőn 13 -SS. A .Szeged' megjele(B MtU klyéleléyel minden Mp. ügyes szám ára 30 kotaaa. BMBictési Aruk: Egy ». Szegeden 600, Budaéa vidéken 650 kor. IV. évfolyam. Szeged, 1923 április 19, CSÜTÖRTÖK. rtlrdelésl éra: Félhasábo. t mm. 12, egy hasibon 20. másfél hasábon 30 K. S/Bvegküzl 23 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10, kövér belükkel 20 K. SzöfegkSill közlemények soronként IV) K.NylIllér, családi értesllés 200 K. Többszöri leladáanál árengedmény. 88-iK szám. Városi fináncpolitika. A kormány készül a közigazgatási reformra. Ankétokat tartanak, sokat vitá2nak róla, hogy kit kell választani és kit kell kinevezni, szabad-e a kormány hatalmát még fokozni, vagy sem. Mindezekről már kifejtettük a véleményünket; most a reformmal kapcsolatban egy részletkérdésre, a városok fináncpolitikájára, ső| annak is egy szűkebben körülhatárolt részére, a városi földekkel folytatott gazdálkodásra kivánunk rámutatni. A közigazgatási reformmal kapcsolatosan a központi statisztikai hivatal néhány igen érdekes felvételt készített a magyar városok pénzügyi viszonyairól. Alapul vette az 1913. évi állapotokat és összehasonlította ezeket az 1020. évi állapotokkal. Noha igy a legutolsó esztendők adatai hiányzanak, a kimutatások igen érdekes képet mutatnak a magyar városokról és sokat elárulnak a gazdálkodás szelleméből is, amely az egyes városokban folyik. A magyar városok két kategóriára oszthatók. Vannak olyanok, amelyeknek nagy földbirtokuk van s a földbirtokuk jövedelmét, történjék azok kezelése akár házilag, akár más módon, közigazgatási kiadásaik fedezésére fordítják és vannak, akik számbavehető földvagyon hijján kiadásaikat csak a polgáraikra rótt különböző közterhek formájában tudják fedezni. Az első kategóriába tartoznak a törvényhatósági joggal felruházott városok közül 3pja, Debrecen, Kecskemét, Sopron és Szeged. Budapesttől, mtlynek egészen mások a viszonyai, e helyütt el lehet tekinteni. Vizsgáljuk mindenekelőtt a felsorolt városoknak a bevételeit és utána ^lapítsuk meg, hogy a bevé einek mekkora részét nyerték a földvagyon bál 1913-ban és 1920-ban. A bevé'eleket illetőleg a számok következőleg alakulnak: 1613-ban 1920-ban Emelkedés hinyszoros 13 95 95 135 55 19,718 683 54,099.913 25 319.012 27,105674 35915.194 Baja 1,500.734 Debrecen 5,811.810 Kecskemét 2,624.660 Sopron 2,078.474 Szeged 6,572 276 Mit mutat ez a táblázat? Azt, hogy öt körülbelül hasonló viszonyok között levő magyar város közül két esztendő alatt Szeged tudta legcsekélyebb mértékben fokozni a bevételeit. Ez az arány ma sem változhatott meg lényegeden, mert azokban nem állott be változás. Az ok pedig köztudomásu: Szeged az a magyar város, amely legkisebb mérvben használja ki a földvagyondban rejlő bevételi lehetőségeket. Mikor minden a békebeli buzaparitásra törekszik, Szeged város makacsul elzárkózik attól, hogy a békének megfelelő béreket szedje földjei utfrl. E tekintetben már az 1920. évig terjedő adatok is nagyon sokat bizonyítanak. A megnevezett öt város bevétele házilag "kezelt és bérbe adott földjeiből 1913-ban és 1920-ban a következő volt: 1913-ban 1920-ban Emelkedés hányszorot Baja 148.360 2,912.950 20 Debrecen 2,237 609 24,052 477 10'5 Kecskemét 1,171661 15 194285 13 Sopron 661.799 12,801.2S0 20 Szeged 2,072.500 15,660 956 7 1 Világos ebből, hogy Szeged város, az országnak egyik legnagyobb földbirtokosa, öt város £özül a legkevesebbet tud, vagy legkevesebbet akar isihozni a földjéből. Azt * politikát követi, hogy a terheknek aránytalanul nagyobb részét rakja a szorosan vett városi lakosságra, mint azokra, akik a város földjén gazdálkodnak. Ennek még az sem. mond ellent, hogy 1913-tól 1920-ig a város bevételei 5.5-szeresen, földjéből származó jövedelmei ellenben 7.1-szeresen emelkedtek, ami látszólag azt mutatná, hogy a föld 1920-ban erősebben volt megterhelve, mint 1913-ban. Szintén a statisztikai hivatalnak emiitett kimutatása szerint ugysnis Szeged város háztartása 1920-ban 9,084.092 korona hiánnyal zárult s ezt a hiányt a következő évben B város nem a földből, hanem egyéb, igazán városi természetű szolgáltatásokból pótolta. Ami földbéremelés pedig azóta történt, még mindig mélyen alatta van a többi közterhek emelkedésének és különösen nem éri el azt a nivót, amit hasonló minőségű földek bérei magánosoknál elértek. A városi fináncpolitikának ez a kflipn'egessége, amely a bérlőknél sokkalta jobban terheli meg az ügyvédet, orvost, tisztviselőt, egyéb lateinert, iparost és kereskedőt, akiknek jövedelme távolról sem emelkedett a mezőgazdasági termények értékesítésének az arányában, akármekkora előszeretettel viseltetnek is a torony alatti ügyek intézni egy réteg iránt, nem tartható sokáig. A városnak 1923. évi költségvetése, amint azt elkészítése alkalmával megjósoltuk, felborult. Elismerjük, rossz próféták voltunk: sokkal hamarább bcrult fel, mini hittük volna. Az állam a rendkívüli segélyek, természetben való ellátás terheit áthárította a városokra és Szeged nem tudji a födözétet előteremteni. A városházán titkos tanácsüléseket tartanak, a tisztviselők pedig, enyhén szólva, türelmetlenkednek, mert ugy érzik, hogy az ö gyomruk sincsen másként teremtve, mint az államiaké. Ideiglenes eszközökkel, financiális bűvészkedésekkel ezt a kérdést, a város háztartásáriak egyensúlyba hozatalát megoldani nem lehet. Nem kívánjuk egy osztálynak sem a többieknél nagyobb mérvben való megterhelését, de méltányosnak tartjuk, hogy a fübér legalább olyan mértékben émelkedjék, mint a partjavadalmi dijak és a kövezetvám és azok, akik békebeli paritáson adják el terményeiket, békebeli paritáson fizessék a béreket Is. Amint a tanács egyÍK tagja megállapította, másként az összeroppanást kikerülni nem lehet, mintha a város fináncpolitikája tekintetében első szerelméhez, a földhöz tér vissza. A jóvátétel kedvelő elintézését remélhetjük. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Az .egységes" párt válságának — legalább látszólagos — elsimulása éppen ma egy hete történt meg és azóta a helyzet lényegesen nem változott. Gömbös Gyula fényes és áöntő győzelme természetesen erősen érezteti hatását és azóta a liberális mozgolódások egészen elültek a kormányzópártban, mert mindenki érzi, hogy ma a Gömbös—Nagyatádi kooperáció ellen mit ser. lehet tenni. Érzi ezt Bethlen István is és éppen ezért egyelőre ki akarja a belpolitikai kérdéseket kapcsolni és a nemzetgyűlést két heti szabadságra küldi, hogy azalatt „gazdasági és külpolitikai kérdésekkel foglalkozhasson a kormány". Bethlen taktikája igen ügyes, mert mig a nemzet legnagyo b gazdasági és pénzügyi kérdései várpak megoldásra, nem igen léphetnek fel Gömbösék agresszíve ellene, ha nem akarják magukat a hazaárulás vádjának kitenni, hiszen a miniszterelnök legbizalmasabb környezete aláhúzottan hangsúlyozza, hogy Bethlen ezúttal akarja a mérleg serpenyőjébe állítani erejét, presztízsét és szaktudását a külföld fóruma előtt, mert ugy véli, hogy „ez az utolsó alkalom a pénzügyi és gazdasági feltámadás megkísérlésére". Ezeknek a nagyfontosságú kérdéseknek elintézése elöt| az ellenzék köreiben felmerüli a terv, hogy a nemzetgyűlés felvilágosítása és az ügy megfelelő megbeszélése céljából zárt ülést kérjenek és ezen tegyék szóvá azokat a külpolitikai és gazdasági kérdéseket, amelyeket ellenzéki felfogás szerint a nemzetgyűlés meghallgatása nélkül nem volna szabad elintézni. A délelőtt folyamán a zárt ülés elrendelés érdekében már megindultak az aláírások és a Szakáts Andor által körözött ivet az ellenzék nagyrésze már alá is irta, ugy hogy minden valószínűség fiZerint pénteken a miniszterelnöknek már módjában is fog állani a zárt ülésen beszámolni a nemzetgyűlésnek az aktuális kérdésekről. Értesüléseink szerint a „gazdasági tárgyalások" alatt, amire a miniszterelnök hivatkozik, a most aktuálissá váló jóvátételi problémát és a külföldi kölcsön ügyét kell érteni. Persze külföldi kölcsönre csak akkor kerülhe) sor, ha az egyébként kedvezően álló jóvátételi tárgyalásaink, melyek elöbbrevitelére Kállay pénzügyminiszter a jövő hónap második felében Párísoa utazik, befejeződtek abban a ma már Qémi joggal remélt formában, hogy a magyar állam e tekintetben moratóriumot s egyúttal nemzetközi kölcsönt Is kap. Szocialista beszédek — viharokkal. | Lovász János sajnálja, hogy olyan távszónok után kell felszólalnia, mint Rupert Rezső. Tudja, hogy vannak emberek, akik minden gyakorlati érzék nélkül vetnek fel eszméket, amelyeknek, habár kivihetetlenek, mégis akadnak Í

öveiői. Ezek ajoj^ban csak fantáziájuk után idulnak. A kisgazdaképviselőkről azt állítják, hogy nem képviselik a földmivelöket. Hát ha nem ők képviselik, akkor kik képviselik őket? A kisgazdaképviselők nagyon jói tudják, hogy a szélsőbaloldal sohasem lesz velük egy vél*> ményen, de nem is kívánják. Visszautasít minden olyan forradalmi bangót, mely az 1918-gt is előidézte. A falu népe már egyszer békében szeretne szántani, vetni, dolgozni akar, de megköveleli, hogy más is dolgozzék. (Esztergályos János: Háromszáz korona napszámért? Felkiáltások a jobboldalon: Mi köze hozzál) Napirend szerint a? indítvány és interpolációs könyvet olvassák fel. Az indítványozó könyvbe Drózdy Győző, Kabók Lajos és Láng János írtak be indítványokat. Szakáts Andor a házszabályokhoz kér izét. Rámutat, hogy 9 kormánypárt és az ellenzék részéről több képviselő jegyzett be fontps indítványt. A képviselőknek mindezideig nem volt alkalmuk arra, hogy megokolják indítványukat. Kéri az elnökséget, adjon erre módot a képviselőknekAz elnök kijelenti, hogy a képviselőknek joguk van az elnök napirendi javaslatával szemben javaslatot tenni. Az interpellációs könyvben 24 interpelláció van bejegyezve. Ezután &ud János közélelmezési miniszter az 192Í/22. és az 1922/23. évre fizetett őrlési adó behajtására vonatkozó jelentést terjeszti a Ház elé. Szabó Sándor beterjeszti a pénzügyi bizottság jelentését. A napirendre áttérve, folytatják |a gazdasági munkabérek szabályozásáról szóló .törvényjavaslat általános tárgyalását. A sztrájktörő egyet*ml Ifjúság. Ezután Györki Imre szólal fel. Sajnálattal állapítja meg, hogy a javaslat nem védelmezi meg a földmunkásokat. (Csontos: Ne izgasson. Drózdy Győző: Nem reatelnek 300 korona munkabért fizetni? Nagyatádi Szabó István: E* nem igaz.) É