Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-18 / 87. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 április 18. „A kisgazdapárt elhagyja a kisgazdákat." A nemzetgyűlés mai ülését negyed 12 óra előtt nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentések után azonnal áttértek a mezőgazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Farkas István: A magyar mezőgazdasági munkások olyan szomorú helyzetben vannak, hogy már szinte elviselhetetlen. Bár jogilag és formailag a jobbágysági munkabérrendszer megszűnt, de a mai földmunkások helyzete sem különbözik a jobbágyokitól. Nemcsak a nagybirtokosok voltak érzéketlenek, de az állam is érzéketlen volt ezeknek az embereknek sorsa iránt. Ennek az osztálynak megmentése csak erös birtokpolitikával Mietséges. A mai birtokpolitika nem egyéb, mint a régi parcellázás folytatása. Csak a nagybankok és az egyes egyének meggazdagodásával jutnak a földhöz emberek. Ezzel a módszerrel forgatták ki az erdélyi bankok is az erdélyi magyarokat vagyonukból. Ezzel a módszerrel nem lehet megmenteni a mezőgazdasági munkásokat. A kisgazdapárttól várta az ország a demokratikus Magyarország megteremtését. Ez azonban csak ugy lehetséges, ha a földmunkásoknak is megadják a szervezkedést jogot. A nagybirtokok ne zsákmányolják ki őket. (Nagyatádi : Ezt akarja a mai javaslat íf. Dénes István: Akkor ne szövetkezzenek a mungókkal.) Farkas: A javaslatban nem látja ezt, tehát nem fogsdja el. Vasadi Balogh György: Ha vizsgálja, honnan ered a magyar mezőgazdasági munkások teljes lerongyolódása, arra jön rá, hogy az abszolút hibás gazdasági rendszer az ok, amelyei eddig folytattak. Nem ért egyet Dénes htván múltkori felszólalásával, mert nem tartja kivihetőnek, hogy egy év alatt az összes nagybirtokokból kisbirtokot kiszakítsanak. A mai javaslat öt sem elégíti ki teljesen, ő is jobbat szeretne. (Dénes István: Ez az a bizonyos arany középút.) Szeretné, hogy a mezőgazdasági munkások számára téli munkaalkalmakat is teremtenének. Rupert Rezső: Szégyennek tartja, hogy ezzel a javaslattal ide kellett jönni a Ház elé. Szomorú, hogy ennyire elfajultak a magyar viszonyok. A magyar földbirtokosok bizony nagyon leigázták a munkást. Azonban nem akar általánosítani, mert voltak olyanok is, akik szeretettel viseltettek a munkásság iránt. Ott van például a Návay-család. (Szomjas: Azért hálálták meg az utódok.) Nem lehet ezt a dolgot ilyen sötélen beállítani. Kifogásolja, hogy a mezőgazdasági munkások szervezkedését nem engedik meg és igy nincs módjukban, hogy a helyzetükön javítsanak. Teremtsen a kormány olyan állapotokat, hogy a munkások ne essenek a nagytőke martalékául. Hibáztatja, hogy a munkabérek megállapításánál a szokásos munkabéreket veszik figyelembe. Nézete szerint a buza árát kellene alapul venni. A mai javaslatot a mágnásosztály nem támadja, de a balo d il kénytelen támadni. Ez is amellett szól, hogy a kisgazdapárt elhagyja a kisgazdát. (Nagyatádi Szabó: Kenyeret ad neki.) A magyar nép nagy tömegei a tisztviselőktől kezdve a mezőgazdasági munkásokig, mind nyomorognak. (Dénes István: Cserben hagyták a nagy tömegeket.) A munkások számára munkaalkalmat kell teremteni. A javaslatot nem fogadja el. Lovász János az idő előrehaladott voltára való tekintettel kéri beszédének holnapra való halasztását. A Ház hozzájárul. Az elnök napirendi indítványa szerint a legközelebbi ülés holnap, 18 án délelölt 10 órakor lesz, melyen folytatják a mezőgazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását, melyet a mentelmi bizottság jelenlése fog követni. Az ülés 2 órakor ért véget. A franciák nem tartják kielégítőnek Rosenberg válaszát. Rosenberg német külügyminiszter tegnapi expozéja francia politikai körökben csalódást keltett. A Quai D'Orsayn azt mondták a sajtó képviselőjének, hogy a német külügyminiszter tegnapi nyilatkozatai egyáltalán nem nyújtanak alapot a jóvátételi probléma megoldására, ámbár eiisnerik, hogy a beszéd nem volt olyan éleshangu, mint Rosenberg eddigi beszédei. A francia álláspontot Rosenberg tegnapi beszéde után abban foglalják össze a Quai D'Orsayn, hogy nem fontos, mit beszélnek a német miniszterek, minden attól függ, hogy mit cselekszik a német kormány. Két nagy angol lap kommentálja ma a német külügyminiszter tegnapi beszédét, a sajtó többi része az idO rövidségére való tekintettel beéri azzal, hogy b5 kivonatot közöl minden méltatás nélkül. A Daily Telegraph szemlátomást hivatalos forrásból eredő közleményt fűz dr. Rosenberg beszédéhez, írván a következőket: A tegnapi ujabb német javaslat az eddigi német javaslatokhoz képest lényeges haladást tüntet fel. azonban nem megy el odáig, hogy Franciarszágot kielégíthetné vagy a többi szövetséges kormányoknak lehetővé tenné, hogy a javaslatot támogassák. Nagyon sajnálatos, hogy a politikai üzelmek a kancellárt és kormányát megakadályozták abban, hogy mintegy 40 milliárd aranymárkát jelöljön meg, mert azt csak ugy könnyű szerrel nem lehetett volna elutasítani azzal, hogy nem alkalmas a további tárgyalások alapjául. Ezt a benyomást keltette Londonban a német külügyminiszter beszédének a tárgyalások alapjára vonatkozó része. A Morning Post, amely franciabarát lap, vezércikkében ezt az eszmemenetet követi: A német külügyminiszter nem nyújtott olyan garanciákat, amelyek Franciaország számára lehetővé tették volna, hogy csapatait visszarendelje a Ruhr-terUletröl, hanem viszatért ahhoz a régi javaslathoz, amelyet a német kormány már a párisi konferencián előterjesztett: 30 milliárd aranymárka minden garancia nélkül, amely alkalmas volna a hitelezők megnyugtatására olyan irányban, hogy Németország részéről megvan a jószándék az adósságok törlesztésére, ami eddig sok kétségre adott okot. A hivatalos Németország ugylátszik. még mindig abban a hitben van, hogy a passzív resisztcnci* fegyverével győzni fog. Január óta tegnap este fogadta először Poin- } caré a nagy külföldi lapok párisi tudósítóit és * nyilatkozott előttük a Ruhr-megszállásról és az ujabb keleti konferenciáról. Az angol hírlapíróknak azt mondta a miniszterelnök, hogy a londoni kormány nem egy ízben bebizonyította, hogy a francia akciót semmikép sem akadályozza. A francia kormány felfogása szerint Anglia akkor adta legkétségtelenebb tanújelét előzékenységének, mikor hozzájárult az angol megszállásu zónán a vasutak igénybevételéhez. Az ohsz lapok tudósítóihoz fordulva igy szólt Poincaré: Az olasz kormány határozottan helyeselte a Ruhr-akciót és diplomáciai értesüléseink szerint Mussolini miniszterelnök a jelenlegi Ruhr-politikát az ez idő szerint egyesegyedül lehetséges pozitív politikának nevezte. Németország bizonyára hamarosan kénytelen lesz engedni. A franciák csak közvetlenül előterjesztett javaslatokat hajlandók elfogadni a német kormánytól. Számukra a tárgyalás nem sürgős, mert Franciaország a beati possidentes kellemes helyzetében nyugodtan várhat. A lausannei tárgyalásokról Poincaré nagyon peszszimisztikusan beszél és megjegyezte, hogy az uj békekonferencia nagyon hosszura fog nyúlni. Mint a lapok jelentik, a Poincaré részéről a jóvátételi terv kidolgozására kiküldött bizottság, amelynek tagjai Barlhou, Peretti, Della Rocca, a külügyi hivatal osztályfőnöke és Seydoux, 14 nap alatt befejezik munkálatait, Poincaré a tervezetet április végén Tneunissel és Jasparral megbeszélheti. Azután jóváhagyás végett az angol kormányhoz terjeszti. Brüsszelben Theunis a külföldi sajtó képviselői előtt tartott beszédében szívélyes szavakban emlékezett meg Bslgium és Franciaország együttműködéséről és kijelentette, hogy mindaddig megmaradnak a Ruhr-vidéken, amig Németország el nem ismeri a szövetségesek jogait és a megszállott terűlelet csak Németország kötelezettségei teljesitése arányában fogják kiüríteni. Akciónkat a körülményekhez képest ki fogjuk terjeszteni és szélesíteni. Az Ere Nouwelle jelentése szerint Lionban bizottság alakult, mely kérvényt akar intézni az intellektuellekhez, a szabadkőműves páholyok, a nemzeti jogok ligája, a radikális, szocialista és kommunista párt tagjaihoz. A kérvényben az 1919-iki békeszerződés revízióját követeli és arra hivatkozik, hogy a béketárgyalások Wilson 14 pontjának megszegésével folytak le és önkényesen, egyoldalúan állapították meg Németország felelősségét a háborúért. A bizottság a Ruhr-vidék haladéktalan kiürítését kivánja és kontradiktorius általános tárgyalást követel valamennyi háborút viselő fél felelősségéről, a háború okairól és a hadviselés módjairól. Esseni jelentés szerint két kísérlet is történt arra, hogy a düsseldorf—pírisi expresszvonatot, melyről a németek azt hitték, hogy Le Trocquer tartózkodik rajta, Düsseldorf és Düren között kisiklásra bírják. A sínen két helyen robbanószert helyeztek el, mely a vonat áthaladásakor a sínt néhány centiméternyi távolságban felszakította. Emberéletben nem esett kár. A forgalmi akadályt néhány óra alatt megszüntették. A másik akna még néhány száz méterrel a vonat áthaladása előtt robbant fel és csupán a felépítmény ágyazatában okozott kárt. M < reggel egyébként Aix la Chapella mellett egy őrjáratnak sikerült tettenérnie egy csapatot, mely a síneket feszegette. Az épp°n odaérkező vonatot, melyen Goude belga hadügyminiszter és Tneunis miniszterelnök tartózkodott, idején meg tudták állítani. Düsseldorfban La Trocquer a sajtó képviselői elölt kijelentette, hogy mig március folyamán nsponként csupán 350 tonna kokszot sikerült biztosítani, áprilisban már elérték a napi 7600 tonna termelést, mely a mai napig a 8000 tonnát is meghaladja és néhány nap múlva rnár 10.000 tonna várható. Ilyenformán sikerülni fog a megszállás alatt is megközelíteni a megszállás előtti német termelés mennyiségét. összeült a Népszövetség tanácsa. Ma ül össze Genfben á népszövetségi tanács 24 ik ülésszakára. A tárgysorozaton szerepel a magyar-cseh határmegállapitás ügye. Ebben a kérdésben a magyar kormányt 'lánczos Gábor altábornagy képviselj, mig szakértőként Tencsy Zoltán h ítármegállapitó biztos vesz részt a tárgyaláson. Napirendre kerül továbbá a magyar kormány folyamodványa az erdélyi magyar optársok földb rtokának kisajátítása ellen, amely kérdésben a kormányt Lukács György képviseli, akinek helyettese Gajzágó László belügyminiszteri tanácsos, mig szakértőként Jancsó Benedek egyetemi tanár szerepel. A tanácsülés folyamán Csszeült a tanács kisebbségi albizottsága is, amelynek >agj i Anglia, Franciaország és Svédország kormányképviselői. A kisebbségi albizoitság a különböző kisebbségi ügyi petíciókat tárgyalja, köztük a magyar-székcy egyesület felterjesztését, amely a/ erdélyi magyar kisebbség védelmét kéri a szőve ségtől. Az egyesületet az albizottság előtt gróf Bánffy Miklós külügyminiszter és Boér Elek egyetemi taaár fogja képviselni. A magyar delegátusok már tegnap Genfbe érkeztek. A tanács előreláthatólag egy hét g ü ésezik. A magyar ügyek valószínűleg e hét végén kerülnek sorra. Az optációügy előadója a tanácsban Adatsi brüsszeli japán nagykövet. Genfből táviratozzák az éjszakai órákban: A népszövetség tanácsa ma tartotta első ülését Wood (Anglia) elnöklésével. A bizottság megejtette a választást a vegyes választott bíróságokba, köztük az osztrák-belga választott bíróságba, mely a jövö héten Genfben ül össze és abba a bizottságba, mely a kettős megadóztatás kérdését és a tőkekivitel megakadályozását fogja tárgyalni. — Erzsébet királynő-emlékmű Genfben. Bánffy Miklós gróf a népszövetségbe való felvételünk idején a genfi hatóságokkal tárgyalásokat folytatott Erzsébet királyné tragikus halálának valamelyes emlékjellel való megjelölése érdekében. Azóta az emlékjel elkészült; Szentgyörgyi István készítette, homlokzatán a következő mondat áll: E helyen dobbant utolsót Erzsébet királynő magyar szive. Bánffy gróf a napokban u ázott Genfbe, ahol az emlékmű elhelyezésének időpontját és a rendezendő ünnepség részleteit beszéli meg.