Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-14 / 84. szám

Eqves szám ára 30 korona nnrk«*its»ég é* kiadóhiva­tal EOIcsey-olea 6. (Próféta­.'.HM, 1. emelet 6.) Teleion 13 -33. A .Szeged" megjele­,ií SélíS kivételével minden Egyet szám ára 30 ko­Btíflzelésl árak: Egy i^npri Szegeden 630. Buda­vár «a *s vidéken 630 kor. i S7VOT > WiiilBI Hirdetési árak ; Fclhasáboa 1 min. 12, cjbj hasábon 20, más­fél hasábon 30 K. SzSvcgköil 23 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 10, kövér beinkkel 20 IC. Szövegközi! közlemények •oronkénl 130 K. Nylltlér, csa­ádl értesítés 200 K. Több tzör) feladásnál árengedmény. IV. évfolyam. S?eged, 1923 április 14, SZOMBAT. 84-ik szám. líyx ezredes. Nem kell Vyx ezredest bemutatnunk a magyar közönségnek, sajnos eléggé ismerté tette nevét az alatta négy hónap alatt, mig Magyarországon képviselte a győztes ámántot és közvetített az akkor még fennálló, sőt egyedül parancsoló versaillesi haditanács és Magyarország között. Mindtn parancs és rendelet alatt, amit 1918 októberétől 1919 március 21-éig mihozzánk intéztek, i— Vyx ezredes neve állott és igy csakhamar olyan ismert személyiség leit belőle, mint Stein tábornok volt a háború első hónap­jaiban, akit spártai rövidségü hadijelentéseiből ismert meg a világ. Slein tábornok neve kellemesen hangzott előttünk, magyarok előtt, hiszen amig ő volt a német nagyvezérkor szállásmestere 1914 augusz­tusától 1915 elejéig, csak jó hireket hallottunk tőle. Az ő idejére estek mindazok a hadiíények, amelyek bámulatba ejtették Európát és néki megadatolt az, hogy nem kelteit beszámolnia a németek nagy vereségeiről: a kivonulásról arról a területről, aminek elfoglalását oly klasszikus rövidséggel jelentette. Namur, Brüsszel, Ant­werpen és a többi belga város és erőd elfog­lalása csak egy-egy rövid alany-állitmányos mondatban kapott helyet az ő hadijelentéseiben, pedig ezek egytöl-egyig olyan események vol­tak, melyek szinte azt a látszatot keltették, hogy a németek előnyomulása elé nem lehet akadályt gördíteni, hiszen azok még a „be­vehetetlen" erődökkel is tizenkét óra alatt végeznek. Siein tábornok volt akkoriban nap­nap után „a nap hőse" és az újságok vezércikkeket irtak arról, hogy Clio aranybetükkel fogja hal­hatatlanná tenni e kései utódjának a nevét. Vyx ezredesre más szerep várt az összeom­lás után, az ö átiratai csak gyászt és szomorú­ságot jelentettek miránk, legyőzött, földre tiport magyarokra, kik félve nyitó luk ki reggelenkint az újságot, hogy szerepel-e benne ez a furcsa, rövid nevü francia tiszt, hiszen ha az ő aláírá­sával jelent meg valami, abból csak rossz szár­mazhatott miránk. Egy közös tulajdonsága volt azért Vyx ezredesnek Stein tábornokkal: ő is nsgyon rövid volt írásaiban, de mig a német generális rövidsége szinte klasszikus volt, ad­dig az ő telegramstilusa nehezen érthető és za­varos maradt. Azután meg a hangban is nagy volt a különbség közöttük, mert Vyx ezredes parancsai durvák és vérig sértők voltak, körül­belül olyanok, mint a francia tiszt parancsai le­helnek kutyamosójához. Egy megbocsáthatatlan bűne van még mind­ezeken kivül Vyx ezredesnek: ö volt a kom­mün kitörésének közvetlen oka, ő irta meg ugyanis március 19-én a legfelsőbb tanácsnak azt a jegyzékét, amely a már megcsonkított or­szág közé egy úgynevezett semleges zónát vont és amelybe a legnagyobb magyar határszéli városok, igy például Debrecen és Szeged is, beleestek. Nem mondjuk, hogy nélküle nem jutottak volna Kun Béláék uralomra, de t ián ez jelen­tékeny halasztást szenvedett volm és tudjuk, hogy az időnyerés sokat, aokszor mindent je­lent. Ma már kétségtelen, hogy Vyx ezredes utolsó átiratát a magyar közvélemény félrema­gyarázta, de az is bizonyos, hogy ennek az át­irat zavaros fogalmazása volt az oka, mert abból valóban nem igen tünt ki, hogy csa* egy sem­leges zóna megvonásáról van szó és hogy ez is csak átmeneti intézkedés, mert a jegyzék csak arról szólott, hogy mi tartozunk ezt a zó­nát is kiüriteni és azt az ántánt meg fogja szállni. Sokszor egy ékeiet, egy vessző hiánya vi­lágraszóló jelentőséggel bir, igy nem szabad csodálkozni, hogy az a tény, hogy Vyx ezredes rossz stiliszta volt, a proletárdiktatúra öt sö­tét hónapját hozta magával. Akkoriban való­ha nem is azt büntetik vele, aki a bünt elkövette. Azért Vyx eziedest most végre utolérte a büntetés, amit mi magyarok kivántunk neki, mert, >> int hí llju", Franciaországban haditör­vényszék itél magyarországi viselt dolgai fűlött ét? az ezredest fogságra is ifélte. Nem politikai természetű vádakat sorakoztatott fel ellene a katonai ügyész, hanem holmi pénzekről esett szó, amelyeket a szigorú francia ezredes a magyar kormánytól olyan természetű ellen­szolgáltatásokért vett fel, amelyek többé-kevésbé hezaáruiást jelentettek a francia állammal szem­ben. Igy arról esett sok szó a haditörvényszék tárgyalásán, hrgy Vyx ezredesnek hatmillió darab töltényt kellett volna a magyar kormány­tól követelni és ehelyett ö megelégedett két­millióval is, mert másik kétmillió darab árát ő kopta meg készpénzben. Nem áll módunk­ban, sajnos, bizonyosságot szerezni arról, hogy igaz-e mindez, igy fentartással adjuk közre a világsajtóban elsőnek ezt a hirt, de az ember­ben elő belső igazságszolgáltatás hangosan követeli, hogy igaz legyen, mert a Vyxek és társsi megérdemlik a legszigorúbb büntetéseket is árokért, amiket ez ellen a szegény, sokat szenvedett ország ellen vétettek. Szélcsönd a politikában,, ban azt hitte mindenki, hogy csak egy vagy tiszta po.'gári, vagy tiszta szocialista kor­mány határozott és erélyes fellépése változtat­hat Vyx ezredes psrarcsán, mert ezt mindenki látta, hogy a Károlyi-rezsim teljesen tehetetlen. A Vjx-jegyzék hatása alatt mondott te azután Károlyi Mihály és a Vyx-jegyzék hatása alatt szüléiéit neg a hires plottform, a kommunis­ták megegyezése a szocialista párttal, emeiy a proletárdiktatúra kikiáltásával járt. Igy lett Vix ezredes neve a legtöbbször meg­átkozott névvé előttünk magyarok előtt, pusz­tán azért, mert egy általa interpretálandó pa­rancsot rosszul fogalmazott meg. A francia akadémiában a negyven halhatatlan között a a háború győzelmes befejezése óta feltűnően nagy számban foglalnék htíyet a francia had­sereg tagjai, ugy hogy azt hihetné a szemlélő, hogy a francia unifotmis feltűnően sok stilus művésznek a mirdennépi ruhája, de hogy ez nincsen egészen igy, arra csattanós példát mu­tatott Vyx ezredes, csik éfpen az a baj, hegy a példa mirajtunk szegény, smugy is eleget szenvedett magyarokon csattant el. Egy zava­rosan fogaimszolt jegyzékért öt hónapos pro­letárdiktatúra, valóban súlyos büntetés, kivált (i4 Szeged budapesti tudósítójától.) Ennek a hétnek mozgalmas élete után mára egyrészt a háromnapos parlamenti szünet folytán, másréezl, mert mint az „egységes" párt kőnyomatosa mordja: „a legutóbbi napok eseményei után a képviselek között a fáradtság bizonyos jelei mutatkoznak", mára tökéletes szélcsönd állott be az egységes párt politikai életében. Ez ter­mészetesen csak a vihar előtti szélcsönd, mert ű szerdai pártértekezlet nemhogy közeledést hozott volna létre Gömbösék és Bethlen között, hanem ellenkezőleg az ellentéteket szinte a vég­letekig kiélezte. Ma reggel több lap ift olyan érielemben, hogy Bethlen István gróf a nemzetgyűlés fel­oszlatásának gondolatával] foglalkozik. Értesülé­seink szerint ezek a híresztelések minden tárgyi alapot nélkülöznek, mert ha a miniszterelnök el is határozná magát erre a sorsdöntő lépésre, mely óriási kockázattal járna a ma uralkodó kormányzati rendszerre, nem kapná meg hozzá a legfelsőbb hely hozzájárulását. Lehet, hogy Bethlen István grófnak valóban a legjobb és legliber&üsabb szándékai vannak, mindazon­által bizonyos az is, hogy a jelen körülmények között nem tehet semmit és kénytelen továbbra is szigorúan kötött marsruta szerint járnia a politika most erősen hullámzó tengerét. A protestáns egyházak küldöttsége a miniszterelnöknél. Bethlen István miniszterelnök kevéssel 1 óra után érkezett a parlamentbe s ott fogidta a protestáns egyházak küldöttségét, mely Ravasz László református, Raffay Sándor evangélikus püspökkel az élén a protestáns egyházaknak már több izben hangoztatott óhajtása tárgyában kereste fel a miniszterelnököt. Ezek az óhajtá­sok az 1848. évi XI. törvénycikkel kapcsolatos intézkedésekre és a protestáns felekezeti jog­akadémiák fenntartására irányulnak. A küldött­ség majdnem 1 óra hosszat tárgyalt a minisz­terelnökkel, aki kijelentette, hogy megfontolás tárgyává teszi a kérdést. Uj jóvátételi konferencia párisban. Ma délután egy órakor érkezett Theunis belga miniszterelnök és Jaspar külügyminiszter Pánsba és ezután megindul az uj jóvátételi konferencia. Jule Sauerwein a Matin-ban közre­adja azt az állítólagos jóvátételi programot, amelyet Poincaré a francia szakértőkkel kidol­gozott és amely a mai tárgyalások alapja lesz. Franciaország álláspontja ebben igy jut ki­fejezésre : Kívánatosnak látszik a londoni fizetési tervtől eltekinteni és miután a jóvátételi bizottság a német adósságot 132 milliárd aranymárkában jelölte meg, nincs semmi ok arra, hogy ezt a becslést megváltoztassuk. Azonban módot lehet találni, amelyeknek segítségével Németország adóssága mérsékelhető, amennyiben a leg­közelebbi évekre eső fizetéseket siettetik. A területi garanciák természetesen főleg a Ruhr­és Rajna tartomány megszállásában állanának, amely területek a lefizetési év során fokozatosan szabadulhatnának föl. A megszállás megszün­tetése után uj rezsimnek kellene következni az emiitett területeken vegyes megszállással, amely elegendő megnyugvást * dna Franciaországnak. Esetleg a népszövetség vehetné kezébe nem­ze közi csendörséggel a most megszállás alatt levő német területeket és vasutvonalait nemzet­közi kezelés alá rendelné, mig ellenben bizonyos sztratégiai pontok később meghatározandó feltéte­lek mellett a szövetségesek kezében maradnának. Ez a jóvátételi terv Bonar Law és miniszter­társai részéről valószínűleg nem fog túlságos ellentmondással találkozni, kivéve azokat a részleteket, amelyek főként Angliát érintik. Berlinben a pártvezérek tegnapi értekezletén szóbakerült az a belföldön és külföldön elter­jedt nézet, hogy Németországnak pontosan kör­vonalazott ajánlattal meghatározott jóvátételi összeggel kell előállania. Ezzel szemben a bi­rodalmi kancellár azt a felfogást képviselte, hogy a német kormány alig 14 nappal ezelőtt a birodalmi gyűlés külügyi bizottságának a külügyminiszter utján késznek nyilatkozott Hug­hes amerikai államtitkár javaslatának elfogadá­sára. MivM a biiodalmi kormány ebben az irányban kötve van, most már nem jöhet a maga részéről meghatározott bizonyos ősszeg­gel és nem döntheti halomra eddigi Ígéreteit. | Ezenkívül ezidő szerint számszerűleg meg sem ! állapitható, hogy a Ruhr vidéke megszállása , mily visszahatással lesz Németország teljesítő­J képességére. A tárgyalás ezután teljes meg­egyezésre vezetett a kormány és a kormány­párti képviselők között.

Next

/
Thumbnails
Contents