Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)
1923-04-04 / 75. szám
SZEGED Szeged, 1923 április 4. Legutóbb Hadházy Zsigmondnak főispánná történt kinevezése folytán megüresedett hajduhidházi kerületben akart külügyeink minisztere biztos mandátumhoz jutni, azonban még azt sem tudta elérni, hogy pártja öt jelölje a kerületben, mert egyrészt egyéniségének szürke mivolta, másrészt pedig még a saját pártjában és ellene megnyilatkozó hangulat folytán a miniszterelnök szemében sem vált possztbilis képviselőjelöltté külügyminisztere. A sikertelen hajduhadházi kísérlet ulán sem adla fel azonban Daruváry a reményt, hogy mandátumhoz jusson és most legutóbb az egyik megürülő ceglédi mandátumra kezdett pályázni. Legalább is arra vallott a „ballon d'essay", amelyet szombaton röppentett fel több fővárosi lapban ceglédi jelöltsége mellett. A ballon azonban tökéletes szélcsendet jelent személye iránt Cegléd politikai köreiben, sőt értesüléseink szerint, bár finom és diplomatikus formára közölt is — hiszen ennyit minden bizonnyal elvárhat egy külügyminiszter — tudomására is hozták, hogy egyéni súlya és jelentősége megméretett ugyan, Kossuth Ferenc egykori kerületében azokban „kevésnek találtatott'. Igy azután már a második bukás éri a külügyminisztert, még mielőtt egyáltalán választásra került volna a sor. Érdeklődéssel várjuk, hogy ezek után hol fog megint kísérletezni kitűnő külügyminiszterünk és hogy skad-e kerület a kormány e fekete báránykája számára? Ujabb véres incidensek Essenben. Noha a franciákrendezte essani vérfürdő nagy izgalmat keltett, húsvét vasárnapja és hétfője nyugodtan telt el. Azon a 11 halotton kivül még 19 ember szenvedett súlyos sebesülést, ugy hogy többen közülök élet-halál között lebegnek. A könnyebb sebesültek száma nagy. Húsvét vasárnapján a Krupp gyár négy igazgatóját letartóztatták. Két másikat ig kerestek, de azok nem voltak Essenben. Mint megállapították, az az egy tisztből és 11 katonából álló francia különítmény, amely vasárnap reggel két órakor érkezett autók lefoglalása céljából a Krupp-gyárba, egy francia bizottságra várt. Ez a bizottság azonban kevéssel megérkezése után 9 óra tájban ismét eltávozott, mert a gyár szirénái búgni kezdtek. A francia kfllönitmény az 8utócsarnok előtt maradt, amelynek közeiéhen 9 órától kezdve a kön.yezó müvek munkásai gyülekezni kezdtek. A munkáitanáci két képviselője megkér e a különítményt, hogy vonuljon el. Fél 10 órakor az alkalmazottak tanácsának tagjai megismételték a kérést és akadálytalan elvonulást biztosítottak a különítmény számára. Fél 11 órakor az üzemi alkalmazottak képvielői részéről ujabb, f zintén eredménytelen kérés történt. Időközben a munkások megszállották a közelben levő kapubejáratot és a szemközt emelkedő tetőket. Kevéssel 11 óra után a szirénák búgása megszűnt. Ez volt a jel a munkások számára, hogy a műhelyekbe térjenek vissza. A munkások és alkalmazottak képviselőinek sikerült a munkásokat erre rávenni. Mielőtt azonban ez megtörtént volna, elpattantak az első géppuska-lövegek, amelyek a kapubejárattal szemben levő tetőre irányultak. Nyomban több sebeiülés eseti és a golyók néhány munkást valószínűleg halálosan találtak. Az emberek szélrebbentek, amire a franciák a kapubejárón keresztül kivonultak é« fegyvereiket a tömeg ellen fordították. Az orvosok megállapították, hogy a legiöbb sebesülés hátulról történt. A tiszt eiután különítményével akadálytalanul elvonult. Déli 12 órakor a tömeg feltartóztatott egy francia autót. A bennülőket elverte, még pedig a soffőrt erősebben, a két mérnököt, az egyik francia, a másik belga volt, könnyebben. Egy francia bűnügyi biztost, akit a tömeg fenyegetni kezdett, a munkátok és hivatalnokok vették védelmükbe ugy hogy semmi baja nem örtént. Ezért köszönetet is mondott a németeknek. Az esseni incidensről az Havas-ügynökség a következőket jelenti: A tegnapi incidensül szóló német beszámolás elismeri, hogy a francia katonákat szénnel és kokszdarabokkal megdobálták, amire azok német nyelven figyelmeztetést intéztek a tömeghez, majd előbb a levegőbe, majd pedig a tömegre lőttek, amely 3 óra hosszat háborította őket. Megállapították azonban, hogy az incidens a munkásság spontán felháborodására vezethető vissza s nem a Krupp-müvek igazgatóságának terhére irandó. Ez esetben azonban érthetetlen, hogy a gyár szirénái két óra hosszat működésben voltak s s ezidö alatt a munkásság ezerszámra gyűlt össze, s hogy az igazgatóság parancsa, vagy beleegyezése nélkül elhagyhatta munkahelyét. A meghalt németek száma 10, a súlyosan sebesülteké 23, a könnyű sebesülteké 10. Az áldozatok eltemetése, hir szerint, sterdán lesz. Az angol független munkáspárt gyűlésén határozatot fogadtak el, amelyben a párt tiltakozik a Ruhr vidék megszállása ellen s követeli a megszálló hadseregnek, elsősorban az angol csapatoknak teljes visszavonását. A gyűlés álláit foglalt a második internacionale munkaközösségének javaslata mellett, amely egységes nemzetközi szervezet felállítását indítványozza. Gyógyszerészsztrájk — a szegény betegek ellen. (A Szeged tudósítójától.) A szegedi gyógyszertárak különös piros tojással lepték meg húsvét vasárnapján azokat, akik az országos betegápolási alcp receptjeivel jelentkeztek gyógyszerért ; közölték ugyanis velük, hogy a szegedi gyógyszeiészteslület határozata alapján az összes szegedi gyógyszerészek április elsejétől kezdve nem szolgáltatják ki azokat a gyógyszereket, amelyeket az országos betegápolási alap, vagy az országos tisztviselőalap terhére utaltak ki az orvosok. Ennek a furcsa sztrájknak érdekes előzményei vannak. A szegedi gyógyszerésztestület március 3-án tartott közgyűlésén elhatározta, hogy feliratot intéz a népjóléti és munkaügyi miniszterhez az országos betegápolási és tisztviselőalapok terhére hitelezett gyógyszerek árának sürgős megtérítése ügyében. A fölterjesztésben kérte a gyógy szerésztestület, hogy a két alap tartozását március 25 ig rendezze, mert ellenkező esetben a szegedi gyógyszerészek április elsejéiől kezdve ezekre az alapokra minden hitelezést megszüntetnek. A felterjesztésre válasz azonban nem érkezett. Temesváry József, a gyógyBzerésztestület elnöke március 27-én átiratot intézett a város főorvosi hivatalához és közölte, hogy a népjóléti miniszter a testület fölterjesztésére nem is válaszolt. A szegedi gyógyszerészek gazdasági összeroppanás előtt állanak, a két alap tar ozásait csak szórványosan, vagy egyáltalán nem likvidálj ik, pedig a hitelezés óta elmúlt már közel két esztendő. A testület most a főorvosi hivatalt kéri meg, hogy intézkedjen ebben az ügyben, „különben a testület a március 3-án hozott határozatának szabad folyást fog engedni". Bejelentette azt is a testület elnöke, hogy a gyógyszerészek a „sta'ni" rendeléseket az emiitett alapokra ezután is kiadják. A főorvosi hivatal természetesen nem intézkedhetett megfelelő módon, mert hiszen az alapok tartozásait saját hatáskörében nem téríthette meg a hitelező gyógyszerészeknek. A gyógyszerésziestül radikális határozatának komolyságában különben sem hitt nagyon senki sem a főorvosi hivatalban, mert hiszen az idevonat kozó közegészségügyi törvények szigorúan kötelezik a gyógyszertártu'ajd jnosokat a gyógyszerek minden fölétel nélkül való kiszolgáltatására. Nagy meglepetést és megütközést keltett húsvét vasárnapján az a hir, hogy a szegedi gyógyszertdrtulajdonosok beváltották mégis fenyegetésüket, amennyiben vasárnap már a két alap receptjeire senki sem kaphatott gyógyszert. Dr. Andrássy Ferenc egészségügyi főtanácsos, a szabadságon levő tiszti főorvos helyettess a gyógyszerészek eljárásáról hétfőn délelőtt hivatalos jelentést tett a polgármesternek. A polgármester azonban kedden Budapestre utazott, a gyógyszertárotok ügyét kiadta dr. Turóczy Mihály tiszti főügyésznek azzal az utasítással, hogy igazítsa valahogyan el ezt a kérdést, még pedig haladékta<anul. A sztrájk azonban nem szűnt meg, még kedden is visszautasították a bojkottált recepteket. Dr. Andrássy Ferenc kedden délben értekezletre hívta össze a tiszti orvosokat. Az értekezlet a következő határozatot hozta: „Szeged szabad királyi város tiszti orvosi kara nagy megütközéssel vette tudomásul a szegedi gyógyszerésztestületnek ama embertelen határozatát, nogy miután az állqm az országos bstegápolási alap terhére kiszolgáltatott gyógyszer árát nem fizette és nem fheti, ennek megtorlásául a szegény betegek részére mindaddig nem szolgáltatnak ki gyógyszert, amig az állam kötelezettségének eleget nem tesz. A gyógyszerészek mindegyike a hozzájuk küldött szegényalapra írott vénnyel ellátottakat elutasította és gyógyszert nem adtak nekik. A ttszti orvosi értekezlet azon álláspontra helyezkedik, hogy ezt egy napig sem lehet tűrni és ezért azonnali erélyes intézkedésre kéri fel a hatóságot annál is inkább, miután a népjóléti miniszter 22356— 923 március 2-án*fciadott leiratában elrendeli a hátralékok sürgős kifizetését. Mirevaló az anyaés csecsemővédő és gondozó intézet, mi szükség van a gyermekvédelemre, ha a beteg szegénygyermekek gyógyszer hiányában elpusztulnak". „Törvénybe ütkizik .. A gyógyszertártulajdonosok eljárásáról dr. Andrássy Ferenc a következőket mondotta munkatársunknak: — A gyógyszerészek megtorló lépése minden méltányossági vagy emberségességi szemponttól eltekintve, elsősorban is törvényellenes. Az 1879. évi 40. törvénycikk 93. paragrafusa határozottan kimondja, hogy „a gyógyszerésznek az a ténye, hogy kellően megrendelt gyógyszert alapos ok nékül ki nem szolgáltatja, büntetemiő cselekmény\ Eddig körülbelül 15 olyan receptet hoztak be a főorvosi hivatalba, amelynek kiszolgáltatását megtagadták a gyógyszerészek. A visszautasított receptekkel mi magunk is kísérleteztünk, de eredménytelenül. Megbízottunkat mindenütt visszautasították, sok helyen még gorombaságot is zsebre kellett vágnia. A törvénytelen eljárás megtorlása egyébként az illetékes hatóságokra tartozik. Kétszer koronáig terjedhet* pénzbüntetés. Az illetékes hatóság az elsőfokú közegészségügyi hatóság, a város közrendészeti ügyosztálya, amelynek dr. Szendrey Jenő tanácsnok a vezetője. Ez az ügyosztály a gyógyszerészek törvénytelen eljárásáról még kedden sem kapott semmiféle hivatalos értesítést, pedig a polgármester „haladéktalan intézkedéssel" bizta meg a tiszti főügyészt... Szendrey tanácsnok kijelentette munkatársunk előtt, hogy mihelyt a hivatalos jelentést megkapja, azonnal felszólítja a szegedi gyógyszertártulajdonosokat a sztrájk beszüntetésére, azok ellen pedig, akik megtagadták a receptek kiszolgáltatását, minden visszautasított recept alapján külön-külön feljelentést tesz a kihágási bíróságnál. Az idevonatkozó törvény a maximális büntetést csak száz forintban állapítja meg ugyan, ennek a büntetésnek az ujabb rendelkezések értelmében a tízszeresét, tehát kétezer koronát állapithat meg a kihágási biróság ... A gyógyszerészek radikális lépése nemcsak visszatetsző, hanem jogtalan is. A lépés indokolása sem menti ezt a jogtalanságot, legfeljebb magyarázza. A gyógyszerészek fölzudulása azonban a kötelezett gyógyszerek árának közei két éve húzódozó visszatartása miatt teljesen jogosult. Két év óta a gyógyszerárak megsokszorozódtak, a hitelezett összegek értéke az eredeti érték tizedére, századára csökkent, tehát a hitelező gyógyszerészeket a bürokratikus kezelési rendszer miatt nyilvánvalóan nagy károsodás éri, ami joggal keseríti el az egész testületet. Azonban a népjóléti minisztérium, illetve az alapok iránti elkeseredésüket még sem bosszulhatják meg a szegény betegeken, akik egyáltalában nem tehetnek a késedelmes kifizetések ellen semmit, legfeljebb gyógyszer nélkül elpusztulhatnak. A gyógyszerészek károsodása teljesen magánjogi kérdés és a biróság benne a döntő fórum, nem pedig a retorzió, amely semmiesetre sem oda sujt, ahova szánták. — KÜúFÖLD. Alhénban a kormány elutasította egy amerikai csoportnak 12 millió dolláros kölcsönajínlatát.