Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-04 / 75. szám

Szeged, 1923 március 4. SZEGED A városi háztartás törvénye. (A Szeged tudósitójdtől.) A kormány húsvéti meglepetés gyanánt tette közié a közigazgatási reformról szóló törvénynek a tervezetét. Ennek a tervezetnek mintegy kiegészítése az a törvényjavaslat, amelyet a kormány a városok, illetve községek háztartásáról készített és amelyet előzetes hozzászólás céljából most küldött meg az alispánoknak, a törvényhatósági joggal bíró városok polgármestereinek és a kereskedelmi és iparkamaráknak. Ez a törvénytervezet nem politikai, hanem adminisztracionális jellegű, amennyiben egységet akar vinni a városok, illetve községek háztartásába A törvénytervezetnek alsp/ető gondolata, hogy a törvényhatósági városok a belügyminiszter közvetlen felügyelete alatt, a rendezett tanácsú városok és községek pedig az alispán, illetve a megyei törvényhatósági bizottság felügyelete alatt intézik vagyoni természetű ügyeiket. Vagyontárgyak bérbeadásánál, elidegenítésinél, szerződések megkötésénél és felebbezéseknél az elv az, hogy törvényhatósági városoknál egymillió koronán felüli tételek a belügyminiszter, rendezett tanácsú városoknál 500.000 koronánál nagyobb tételek, községeknél pedig 300.000 koronánál nagyobb tételek az alispán jóváhagyása alá tartozna*. A városi vagyon két évenkint leltározandó. Az időközi változásokat a számvevőség tartozik a leltáron keresztülvezeti. A vagyonkezelés módfdnak megállapítása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Ha a város ellen pört indítanak, a polgármester a belügyminiszternek tartozik jelentést ttnni, aki a közvagyon megvédésére az intézkedéseket hivatalból megteheti. Ha a várost vagyonbukis fenyegeti, a belügyminiszter a város vagyonára záilatot rendelhet el és snnak kezelésére zárgondnokot nevethet ki. Közcélok ellátására a városok akár egyenkint, akár egyesü ve, akár magánosokkal társulva, közüzemeket létesíthetnek. Szükség esetén erra őket a belügyminiszter is kötelezheti. Az üzemekről szóló kimutatások ugy a költségvetésben, mint zárszámadásban feltüntetendők, de a rendes háztartási tételektől elválasztandók. A költségvetést a rendes naptári évre kell elkészíteni. Ha a költségvetést a közgyűlés által kiküldött bizottság letárgyalta, 15 napig közszemlére kell kit* Hni. A költségvetéssel szemben a város bármely polgárának felebbezési joga van. A tanács tartozik a költségvetést a közgyűlésnek olyan időpontban bemulatni, hogy az a belügyminiszteihez október 31-ig felterjeszthető legyen. A belügyminiszter a költségvetést azon ecetben veszi tudomásul, ha az előirt vagyonkezelési feltételeknek megfelel, hi a pótadó 75 százaléknál nem magasabb és ha ellene felebbezés nem adatott be. Ha a belügyminiszteri jóváhagyás január l-ig nem érkezik meg, a város 60 napig a régi költségvetés keretein belül eszközölhet kiadásokat; ezen időponton tul az uj költségvetés automatikusan életbelép. A költségvetés megsemmisítésének van helye, ha olyan bevételek vétettek fel, amelyhez a városnak joga nincs, ha a bevételek a törvények vagy szabályrendeletek tételeit meghaladjak, ha kötelező bevételi tételek a költségvetésből kihagyatlak, ha köteles kisdások beállítva nincsenelr, vagy ha a város valamely kötelező közsüolgáltatást nem léptet életbe. Ha a bevételek a kiadásokat nem fedezik, a belügyminiszternek jogában áll, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértőteg uj bevételi forrásokat állítson be a költségvetésbe. Az évközben készített pótköltségvetésre ugyanezen szabályok állanak. A költségvetés egyes rovatain belül a várost átutalási jog illeti meg. Ugyanezek a szabályok állanak a rendezett tanácsú városokra és községekre is, azzal a különbséggel, hogy az első fokon, mint ellenőrző fórum, az alispán szerepel. A zárszámadásra a költségvetéshez hasonló szabályok áltenak, az is 15 napig közszemlére teendő ki, átvizsgálását azonban a belügyminiszternek egy esztendő alatt kuli megejteni. A törvénytervezetnek a zárszámadásra vonatkozó szakaszai intézkednek a vagyont kezelő tisztviselők felelősségének a megállapításáról is. A tanács által készített zárszámadás ellen a törvényhatósági bizottsághoz, a törvényhatóság által történt elutasitis esetén pedig 15 napon belül a belügyminiszterhez kell felebbezni. A miniszter intézkedése ellen a közigazgatási bírósághoz van panasznak helye a törvényhatósági joggat bíró városoknál, ha a miniszter a költségvetés tudomásul vételét a törvényben előirt feltételek fennforgása mellett megtagadja, vagy ha a költségvetést megsemmisíti és hivatalból maga állapítja meg. A törvénytervezetnek legfontosabb szakasza a 68. §, amely a városok jövedelmi forrásait állapítja meg. Ezek a városi vagyon jövedelmén kívül a következők: az általános kereseti adó jövedelme, az általános forgalmi adóból járó részesedés, a városi fogyasztási adók és adópótlékok jövedelme, az italmérési engedély illetékből származó bevétel, a bortermelési adóból való részesedés, a helypénzek jövedelme, az állami egyenes adók után 75 százaléknál nem magasabb pótadó, az állam által igénybe nem vett uj adókból eredő jövedelem és kivételesen a 75 százalékon felül szedett pótadó. A következő szakaszok intézkednek arról, hogy ezeknek a jövedelmeknek beszedése és kezeléte milyen módon történjék. Külön rendeltetésű közszolgáltatásokat állapithatnak meg a vásosok a városrendezés, a mezőrendészet, tűzvédelem, védelmi adó, ebadó, különleges jótékonysági adó, vám és kövezetvám, közintézmények használata címén, továbbá közmunka megváltási dijakat is állapithatnak meg. A 101. § állapítja meg, hogy ilyen különleges szolgáltatások ellen milyen jogorvoslatnak van helye. Legterhesebb a városok tzemponijából a már hetekkel ezelőtt beharangozott 111. §, amely kimondja, hogy a városi alkalmazottak es nyugdijasok javára megállapított háborús segélyt, havi drágasági segélyt, rendkívüli segélyt, családi pótlékot, vagy bármilyen elnevezésű 1916. augusztus 1. óta engedélyezett ilyen természetű illetményt 1923. január l-lől kezdve a városok tartoznak viselni. Átmenetileg december 31-ig ezeket a költségeket az állam előlegezi, de az előlegezett összegeket a városok megtéríteni tartoznak. A városi alkalmazottak természetbeni kedvezményes ellátása december 31-én szintén megszűnik, kivéve az olyan városokat, amelyek a természetbeni ellátás összes költségeit havonta az államnak megtérítik. Mint ebből az ismertetésből látható, ez a törvénytervezet a közigazgatási reformról szóló javaslattal egyetemben a központi hatalomnak lényeges kiterjesztését célozza. Amennyire helyesnek látszik a tervezetnek az az intenciója, hogy a városokat ellenőrzés alá akarja helyezni abban a tekintetben, hogy terheiket az összes polgárok között arányosan és igazságosan oszszák meg, annyira aggodalmas a túlzott állami gyámkodás. Ma például az értékeknek viharos eltolódása mellett egyenesen komikusan hat, hogy például Szegednek egymillió értékű vagyontárgy bérbeadásához a belügyminiszter engedélyét kelljen kikérni. Értesülésünk szerint a városoknak legköze'ebb megtartandó kongresszusán a tervezetet ebből a szempontból erős kritika alá is fogják vonni. Magánál a tetvezetnél talán még érdekesebb az indokolás, amely rendszeresen feldolgozva ismerteti a magyar városok háztartását 1914től kezdve mostanáig. Ennek az ismertetésére még visszatérünk, mert nagyon érdekes bizonyítékát látjuk benne más városokkal való ö sszehasonlítás révén annak, hogy Szeged a tulajdonában levő földekből eredő jövedelmi lehetőségeket mennyire elhanyagolta és költségvetéseit mennyre tiein a reális szükségleteknek megfelelően állította össze az utolsó évek folyamán. Uj választásokat irnak ki zágban. A török nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta azt a javaslatod hogy két hónapi határidővel uj választást rendeljenek el. A határozat, amely váratlanul történt, általános meglepetést kellett. A nemzetgyűlés döntését különb^zőkép magyarázzák, de általában az a vélemény uralkodik, hogy a kormány az ellenzék erőssége miatt aggodalomban van és most arra a lépésre határozta el magát, hogy a nem kivánatos elemeket távol tartsa és még mielőtt az ellenzék szervezkedhetnék, a választásokat a lehető leggyorsabban megtarthassák. A nemzeigyü'ésen mondott beszédeben Izmed baea a szövetségesek jegyzékére vonatkozóan kijelentette, hogy megnyugtató eredményt vár. Ha ez nem volna ! elérhető, a nemzetnek készen kell állni a há1 borura. A szövetségeseknek a török ellenjavaslatra adott válaszát húsvét napján tették közzé Angorában és a szövetséges államokban. Az ünnepek miatt az angol sajtó még nem foglalkozott hosszasabban az okmánnyal, de az általános vélemény abban foglslható ös;ze, hogy a szövetségesek sokkal barátságosabb magatartást foglalnak el az ügyben, mint eddig. Ezer lakás kellene Szegednek. (A Szeged tudósítójától.) Az uj lakásrendelet megmozgatta az egész ország lakosságát. Mindenkit közelről érint ez a rendelet, mert a födelet veheti ki a gazd3g és szegény ember feje felől egyformán. Tönkretehet exisztenciákat, a kereskedelmet és ipart egyenesen hontalanságba kergetheti és a piacon ujabb drágulási folyamatot idéz elő. Nem kell mondatokat irni arról, hogy a pillanatnyi káosz, amelyet a rendelet végrehajtása okoz, mily csapás less a társadalomra, hiszen mindenki érzi és értékeli, hogy a maga körülményei között mit je'ent a lakásrendelet. Minden végzetesen káros oldala mellett is azonban van a lakásrendeletnek egy olyan előnye (ha egyelőre nem is pozitívum), amely más életkörülmények között kiiünó fellendülést jelenthetne a lakáshiány eliminálására irányuló törekvésekben. Beszélgetést folytattunk dr. Simkó Elemér városi főügyésszel, a iakáshivalal elnökével, aki kijelentette, hogy az építkezések megindulását a legközelebb megjelenő lakásrendelettől várja. A lak- és üzletbérek felemelése, a felmondások és lakáscserék lehetősége bármilyen súlyos terhet jelent is pillanatnyilag az egyes emberekre, mégis magával.hozza az építkezési vállalkozások rentabilitását és ezáltal az építkezési kedvet. Az építkezések megindulása után a lakásínség és a lakáskereslet megszűnik, aminek az lesz a természetes következménye, hogy a lakbérek és üzletbérek olcsóbbodnak, vagy legalább is mérsékelt fokon megállapodnak. Étihez természetesen a lakásigénylések tökéletes kielégítésére lenne szükség. A lakésliivatal elnöke a legalaposabban ismeri a szegedi lakásviszonyokat és az ő számításai szerint, miután az építkezés most már hasznos befektetésnek látszik, mi sem lenne könnyebb, mint a lakásínség eliminálása Szegeden. A normális viszonyok eléréséhez ezer lakásra lenne Szegednek szüksége. Ebbtn az esetben nem kellene senkinek pincékben, pajtákban, barakokban lakni és még felesleg is jutna arra, hogy a fiatal házaspárok megfeielősn elhelyezkedhessenek. A legszükségesebb lakásigénylések kielégítésére azonban elegendő lenne kétszáz lakás is. Az építkezési lehetőségeket a szegedi lakáshivatal elnöke már kész tervekkel várja. Amint a polgármester hazaérkezik Budapestiől, dr. Simkó Elemér előterjesztést tesz neki egy lakásügyi, illetve építkezési ankét összehívására. Az ankétra meghívnák a szegedi kereskedelmi és iparkamarát, az iptrlestüle'.el, az összes szegedi bankképviseleteket, gyárosokat, építkezési vállalkozókat, a kereskedők szövetségét, szóval az összes érdekelteket. Az ankéton a lakáshivatal elnöke előterjesztést kíván tenni körülbelül ezer lakás felépítésére. A tervek szerint hatszáz kislakást építenének a tápéi kapunál, mig a belvárosi telkeken négyszáz lakásnak megfelelő számú bérpalotát építenének. Mindennél fontosabb, hogy a lakáshivatal elnökének javaslata minél előbb megvalósuljon, mert ezáltal el lehetne vágni az útját annak a lak- és üzletbérdrdgitásnak, amely az uj lakásrendelet nyomán fakadna. Azt hisszük, hogy az egybehívandó ankét is hasonló álláspontot foglal majd el s miután a házépítés most már tnsznothajíó befektetés lesz, bizonyára akad a gyárak, bankok és más nagyobb érdekeltségek között vállalkozó szelie n, aki, ha máskép nem, konzorciumos alapon, inditó lökést ad a már egy évtized óta szünetelő építkezéseknek. Az általános érdek azt kívánja, hogy a lakáshivatali elnök propozicióját mindenki szimpátiával fogadja és minden erejével támogassa.