Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-25 / 93. szám

Szeged, 1923/április 25 SZEGED Himnusz, munkabérek, Fecske-utcai robbanás. A nemzetgyűlés mai ülését negyed 12 órakor nyitotta meg Almássy László alelnök. Bemutatja Békés vármegye közönségének feliratát a lakásügyről szóló tőrvényjavaslat 5. § ának módosítása tárgyában. Ezután Rakovszky Iván belügyminiszter részletesen válaszol Szilágyi Lajos április 19-iki beszédére, melyben ólesen támadta működését. Hosszú beszéde során többek között a kővetkezőket mondotta: — Szilágyi Lajos kifogásai három csoportra oszthatók. Kifogásolta először a Horthy-inségakció kivetésének és behajtásának módját, továbbá azt, hogy a kormány az egyetemi hall gatók nyomorának-enyhítésére is fordított bizonyos összeget és végül kifogás tárgyává te'te, hogy mi történt a felesleggel. Ami a kivetés és behajtás mód/át illeti, tényleg megtörtént, hogy a vármegyei határozatok sok esetben nem voltak szabályszerűek. Egye? vármegyék pótadók formájában vetették ki az adományt. Én ezeket a vármegyei határozatokat megsemmisitet em. Minden községben megindultak a közmunkák. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ezekre a közmunkákra nem jelentkeztek tömegesen a munkások. Ez örvendetes jelenség, mert azt igazolja, hogy a nyomor nem olyan nagy, mint amilyenre számítottunk. Március végével beszüntették a közmunkákat, mert ez az akció csak a téli hónapokra volt tervezve. Szilágyi képviselő urnák másik kifogása az volt, hogy bár ezeket az összegeket arra a célra adományozták, hogy munkaalkalmakat teremtsünk, mégis négy és fél millió koronát a diáknyomor enyhítésére fordítottunk. Azokat az összegeket, amelyek a vármegyékben és községekben folytak be, a helyszínen használták fel. Vannak olyan összegek, amelyeket minden kikötés nélkül juttattak a kormány kezéhez, tetszés szerinti felhasználásra. Ezek a kormányzó személye rendelkezésére állanak és teljesen belátása szerint használhatja fel őket. A Horthy-akció m'rcius végével befejeződött, de az elszámolásokat először a községekben kell megejteni. A fölöslegeket addig nem használják fel, cs^k ha ujabb szükség mutatkozik azok felhasználására. Az elszámolás rövid időn belül megtörténik. (Taps és helyeslés az egész Házban.) Az elnök jelenti, hogy Drózdy Győző a kiskunfélegyházai gyűlés megzavarása tárgyában napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Apponyi Albert gróf p^dig a cseh határincidensek tárgyában sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Az utóbbira a napirend letárgyalása után fél 1 órakor térnek át, ezelőtt a kereskedelmi miniszter óhajt válaszolni a mult szerdai interpolációs napon Kéthiy Anna részéről elhangzott interpellációra, a Fecske-utcai robbanás ügyében. Profanizálják a Himnuszt. Drózdy Győző azért akar napirend előtt felszólalni, mert tudja, hogy ha nem ő szólal fel, a közel jövőben már több képviselő szóvá fogja tenni, hogy a Himnuszt és a Szózatot egyesek profanizálták és korlescélokra használták fel. A vasárnapi félegyházai gyűlésen történtekről nem akar beszámolni és nem akar pártja számára belőle politikai előnyöket kovácsolni, csak egyes lényeket akar leszögezni. Nem személyi o\ból hozza a kérdést a Ház elé, mert a renilenskedők úgyis elveszik méltó jutalmukat, de nem tűrheti, hogy a Szózatot és a Himnuszt profanizálják a társadalomnak ama rétegei, amelyek mindig csak felforgatásra törekszenek. Kérdi a Házat, kik a destruktivok, azok-e, akik ugy dolgoznak mint ők, vagy pedig azok. akik midőn a Horthy-bunkóval való érvelésből kifogytak, korteseszközöknek használják fel a Szózatot íf « ÍV™""*- (Az elnök Drózdyt rendreDrfody kéri a Házat, ne engedje továbbra ts profanizálni a SzózMot és a Himnuszt. A mezőgazdasági munkabérek. Az elnök jelenti, hogy áttérnek a mezőgazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatására. Az első szónok Szeder Ferenc. A javaslatot nem tartja kielégítőnek, mert az nem alkalmazkodik az élethez. Nem sokat változtat a mezőgazdasági munkások helyzetén ez a javaslat. Hire jár, hogy a nemzetközi munkaügyi hivalal kiküldöttje rövidesen Magyarországra jön megvizsgálni szociális törvényhozásunkat. Kívánatos volna minél jobb szociális törvényeket felmutatni. Foglalkozik a mezőgazdasági munkások munkabérviszonyaival. Megállapítja, hogy egyes vidékeken 3—400 koronás munkabért kapnak ellátáson kivül. Ismerteti az aratási szerződéseket. Sürgeti, hogy a kormány radikális eszközökkel segítsen a mezőgazdasági munkások helyzetén. A kisbirtokosok aránylag löbb embernek adnak kenyeret, mint a nagybirtokosok. Addig ebben az országban igazi konszolidáció nem lesz, mig milliók kis földhöz nem juthatnak, ellenben a százezer holdak egy család kezében lesznek. 0 pem tagadja, hogy a Házban hozzá a legközehbb állóknak a kisgazdákat tartja, akik társadalmi helyzetüknél fogva majdnem epy nézeten lehetnének a szociáldemokratákkal. (Nagyatádi: De magának itt volna a helye, nem ott.) Szól az egyesülési és gyülekezési jogról. Helyteleníti, hogy a szociáldemokrata földmunkások alakuló gyűléseit betiltják. Huszár Károly elnök napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés április 25 én délelőtt 10 órakor lesz. A Fecske-utcai robbanás. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter szólal fel ezután. A Fecske-utcai megrendítő szerencsétlenség ügyében óhajt válaszolni Kéihly Anna szerdai interpellációjára. Az ipartörvény szerint valamely ipar gyakorlásához kétféle engedélyre van szükség. Iparengedélyre és letelepedési engedélyre. Az iparengedélyre vonatkozólag a törvény felsorolja azokat az eseteket, amelyekben az engedélyt meg lehet adni. Ide tartozik a robbanószerek gyártása is. A másik a letelepedési engedély. A törvény itt is feiii*ii —— rn n n\iinim vutuuu Teljes a szélcsend a belpolitikában. sorolással szolgál. A régi törvényben azonbaii nincs szó erről, hogy a celluloid anyagokkal való dolgozásra adható e engedély és milyen körülmények között. Amikor a törvényt hozták, erről nem intézkedtek. A gyakorlat azonban ugy segített msgSn, hogy amikor valaki celluloid anyagokból való gyártásra kért engedélyt, az iparhatóság megvizsgálta a gyártelepei a tűzveszélyesség szempontjából. A jelen esetben is ez volt a helyzet. A Fecske utcai gyárosok januárban arra kértek engedélyt, hogy részvénytársasággá alakulhassanak át. A részvénytársaság azonban még nem volt bejegyezve. A régi társaság a mai népig ugy van bejelentve, mint gombkötésre, fésű, stb. gyártásra alakult cég. A szerencsétlenségből kifolyólag vizsgálatot indított, hogy kit teihel a felelősség. A jövőre való tekintettel még ennél is tovább ment: vizsgálatot rendelt el az összes olyan telepekre, ahol tűzveszélyes anyagokkal dolgoznak. Mindent el fog követni, hogy az igezság napfényre kerüljön. Kéihly Anna: A miniszter válaszát már azért sem lehet tudomásul venni, mert a miniszter egy szót sem mondott arról, hogy mi lesz azokkal, akiket felelősség terhel. (Esztergályos, Klárik, Propper: Mi lesz Hegyeshalmyval ?) A kapzsi munkaadó, aki egyik okozója volt a szerencsétlenségnek, már az ügyészségen van, azenban nem látja biztosítottnak, hogy igy járnak el a többi bűnössel szemben is. A Hta a miniszter válaszát tudomásul veszi. Apponyi Albert beszéde után — melyről lapunk más helyén számolunk be — Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszter helyett beterjeszti a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsola'oj beliö elszámolásról szóló törvényjavaslatot. Eután az ülés háromnegyed 3-kor véget ért. (A Szeged budapesti tudósítójától) A teljes politikai szélcsendbe ma csak Apponyi Albert grófnak és a külügyminiszternek a cseh határzár kérdésében mondott beszédei vittek némi élénkséget és a mai este folyamán jóformán nem is esett másról szó a pártkörökbsn. Az eseményekkel tisztában lévők közölt az a véle mény merült fel, hogy a csehek agresszív magatartásának feltétlenül mélyebb okai vannak. Egyesek szerint ennek az oka gazdasági természetű és szórói összefüggésben van azokkal a gazdasági természetű kérdésehkel, amelyek a legutóbbi időkben Magyarország részé' ről akluálisokká váltak. Természetesen mindez csak telálgalás, de nem lehet elvitatni, hogy nem nélkülözik a valószínűség látszatát. A parlament folyosóin különben az a hir volt ma elterjedve, hogy Bethlen István gróf Kállay Tibor társaságában ma reggel Párisba utazott a magyar jóvátétel ügyében szükségesnek mutatkozó tárgyalások lefolytatására. A Szeged már ma reggeli számában megírta, hogy a miniszterelnök párisi utazásáról beszélni egyelőre korai és ez beigazo'ást is nyert, mert ugy a miniszterelnök, mint a pénzügyminiszter még Budapesten tartózkodnak. Pincérek harca a kenyérért. (-4 Szeged tudósítójától.) Ismeretes, hogy Miskolcon sztrájkba léptek a pincérek és százalékos részesedésük kulcsának felemelését követelik a munkaadóktól. Szegeden a pincérek jóval hátrább állanak a miskolciaktól, mert itt a százalékos rendszer behozatalának még a gondolatától is irtóznak a munkaadók, viszont kétségtelen és ezt már nem egyszer szóvátettük, hogy a pincérek fizetése Szegeden kivétel nélkül mesébe illően alacsony. A pincérek többször megismételt „bérmozgalma" mindeddig eredménytelen maradt, a pneérszervezet hiába dönget kaput s falat, a munkaadóknak egyetlen súlyos érvelésük van látszólagos igazságuk bizonyítására : a borravaló. Minden más erkölcsi szempontot figyelmen kivül hagyva azonban, már magába véve igazságtalannak tartjuk azt, hogy a kávésok és vendéglősök dolgozó munkásaikat a közönség zsebére alkalmazzák, a közönséggel tartsák el őket, mert, hogy ez igy van, az kitűnt azon a gyü ésen, amelyet egyesületi helyiségükben ma délután három órakor tartottak meg a szegedi pincérek. A gyűlést Kincsey Lajo3 alelnök nyitotta meg, majd átadta a szót Weisz Dezső titkárnak, aki kemény szavakkal ostorozta a tagokat, mert nem fizetik rendesen a tagdíjakat, a gyűlésekre nem járnak el, ügyeikkel nem törődnek, összetartást nem mutatnak és ezzel csak tápot adnak munkaadóiknak arra, hogy sérelmei-kel szemben minél ridegebb álláspontot foglaljanak «I. Ezután rátért a gyűlés tulajdonképeni tárgyára : a fizetésrendezésre. — Miskolcon — mond>tt3 — sokkal rózsásabb a helyzet, mint nálunk, bír ott most sztrájkolnak a.szaktársak. Mis'so'con százalékreidszer van, e eikiviil alapfi-e-éa és sajnos, nálunk alig van fizetés. Mintjen más szakma tud boldogulni, — a famunkasok már 280 korona órabért kapnak, csak a pincérek nem kapnak rendes, becsületes fizetést. Pedig a pincérek azok a munkások, akiknek valóságos kis diplomatáknak kell lenniök, tiszta gallér, tiszta ruha, rendes megjetenéa a létalapjuk és mindezeken felül naponta 14—16 órát kell a füstös kávéházban robotolniok. Mi most tiszteletteljesen meg fogjuk kérni a főnökökéi, hogy reades fizetést adjanak a pincérnek s ha ez nem jir eredménnyel, ugy a 'ovábbi teendők fölött egy ujabb gyűlés határozhat. összeírták ezután, hogy miiven f zetések vannak az egyes vállalatoknál. A Kass-étteram élelmezést és havi 3000 koronát, a kávéház 8000 koronát fiiét élelmezés nélkül egy pincérnek. A Tisza élterem 2000 koronát és élelmezést a Tisza kávéház 5000 koronát fizet élelem nélkül. Vannak vendéglők, ahol még 1500 koronát fizetnek havonta, viszont megállapítást nyert a gyűlésen az is, hogy 300 korona az a maximum, amelyre a napi borravaló felmegy. Különösen a családos embernek szomorú a helyzete. Kincsey Lsjos alelnök szólott ezután ismét az egybegyűltekhez. Előadta, hogy körülbelül két hónappal ezelőtt felkereste drf Bottka Sándor rendőrfőt anácsost, átadott neki egy fizetési listát és kérte, hogy tegyen lépéseket a munka-