Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-25 / 93. szám

SZBQBD Szeged, 1923 márcitis 209. adóknál helyzetük javítására. A rendőrfőianácsos dr. Árvay Ferenc rendőrfogalmazót bízta meg az ügy elintézésével és sikerült is nagy nehezen husz százalékos fizetésemelést elérni. — Ezzel szemben saját füleimmel hallottam — mondotta Kincsey — midőn legutóbb azzal érveltek a vendéglősök az árvizsgáló bizottságnál, hogy a pincérek fizetése január óta a négyszeresére emelkedett és ezért kérték a főzelék árának felemelését, amit meg is kaptak. Javasolja, hogy dr. Bottka Sándor rendőrfótanácsost kérjék fel ismét, tegyen lépéseket érdekükben a főnököknél, akikhez személyesen hiába fordulnak, mert a kávésok és vendéglősök szokásuk szerint még válaszra sem méltatják fizetésemelésre irányuló kérelmeiket. Lájer Dezső, a szociáldemokrata párt titkára, szólott ezután a tárgyhoz. Helyteleníti, hogy a rendörfötanácsoshoz akarnak fordulni a pincérek, ahelyett, hogy saját erejükre és szervezettségükre támaszkodva közvetlenül igyekeznének fizetésemelést elérni. — A rendörfötanác30s ur — mondotta Lájer — politikán és gazdasági érdekeken felül álló személy és csak akkor avatkozik be a bérharcokba, ha az már a közérdek szempontjából is kívánatos, vagy valamelyik fél felkéri erre. Öt hónapja vagyok Szegeden s ezalatt azt tapasztaltam, hogy a kávé 30 koronáról 90 koronára, tehát 200 százalékkal emelkedett, de azt nem tapasztaltam, hogy a pincérek fizetése, vagy borravalója is ennyivel emelkedett volna. Javasolj*, hogy dolgozzanak ki egy memorandumot, amelyet a főnököknek megküldenek s ha ez nem járna eredmé nnyel, ráérnek akkor a rendőrséghez, vagy erősebb eszközökhöz nyúlni, de hogy ezt megte hessék, le kell győzni a pincérszervezet gyánoltalanságál és egyenlőknek, vagy még erőtebbeknek kell lenni a főnököknél. A pincérek fizetési igényeire nézve kétféle javaslat hangzott el a gyűlésen. Az egyik az volt, hogy ugyanolyan fizetést kér jenek a munkaadóktól, mint Budapesten van, mig Bécsi András pincér a következőket mondta: — Szdzalékrendszeit és alapfizetést kell kérnünk, mint az Miskolcon és Pécsett is van. Ezzel biztosithaljuk magunknak, hogy a drágaság arányában nő a fizetésünk is. Legyen már vége egyszer a mai helyzetnek és nekünk azt a piszkos, lealacsonyító borravalót ne adják. A vendég nem törődik azzal, hogy mi miből élünk és nem tudja, hogy nekünk fizetésünk alig van. Letesz az asztalra 1—2 két koronást, hál mit veszünk abból? Javasolja, hogy százalékrendszer és alapfizetés alapján kollektív szerződésre lépjenek a munkaadókkal. A gyűlés a javaslatot elfogadta és megbizta a vezetőséget a memorandum és a kollektív szerződés kidolgozásával. Már is érezhető a hangulat, hogyha a kávésok és vendéglősök elzárkóznak a pincérek kérelmének teljesítése elöl, Miskolc példájára Szegeden is sztrájkba lépnek a ,kis diplomaták". MMMMMMMMMMMMMMMMMMAMM A németek uj ajánlatot terveznek. A mai londoni lapok berlini tudósítói táviratai nyomán azt irják, hogy a német vezető államférfiak és a német birodalmi gyűlés pártelnökei sűrűn tanácskoznak egymással egy uj ajánlat felett. A német kormány érintkezésbe lépett a nagyiparosokkal, akiktől elvárja, hogy garantálják a jóvátételi fizeéeeket, amelyeknek végösszegét a német kormány most megteendő uj ajánlatában negyvenmillió arany márkában jelölne meg. — A hatósági liszt uj ára. A kormány rendeletet adott ki, mellyel módosítja a korábbi rendeletekben megállapított hatósági lisztárakat. A rendelet a kormány részéről közfogyasztás céljaira szánt búzából, rozsból és kétszeresből előállított hatósági lisztért a közvetlen fogyasztásra szolgáló forgalmon kivül követelhető legnagyobb árakat május 1-től kezdve métermázsánként a következőkben állapítja meg: Búzaliszt, búzadara és finom tésztaliszt 16,000, fózőliszt 12,000, buzakenyérliszt, egységes rozsliszt, 5000 korona. Védekezés a tífuszjárvány ellen. (A Szeged tudósítójától.) Megirla a Szeged tegnapi számában, hogy Hódmezővásárhelyen két gyári munkás kiütéses tífuszban megbetegedett. Az ottani hatóság a rendkivül veszélyes betegség konslatálása után nyomban a legszigorúbb óvin'ézkedéseket léptette életbe, a téglagyárakat, ahol a megbetegedett munkások dolgoztak, lezáratta, a gyárak összes munkásait pedig tizennégynapi megfigyelés alá vette. A kiütéses tífusz már régebben kisért az ország határain és az utóbbi időben néhány határon belüli városban, igy Szolnokon is megjelent. Az előfordult esetekből megállapították, hogy a ragály csiráit a cigányok terjesztik és éppen ezért a hatóságok a népjóléti miniszter utasítására megs?igoritott ellenőrzés alá vették Fáraó sötét és a tisztaságért nem igen rajongó ivadékait. A hódmezővásárhelyi megbetegedésekkel kapcsolatban kérdést in'éztünk dr. Andrássy Ferenc tb. főorvoshoz, a főorvosi hivatal helyettes vezetőjéhez, aki a követezőket mondotta a Szeged munkatársának: — Mivel az ország területén többfelé, de leginkább Hevesmegyében járványszerüen lépett fel a kiütéses tífusz, sőt Szeged környékén is előfordultak már hasonló megbetegedések és mivel a tífuszban megbetegedettek nyolcvan százaléka cigány, a népjóléti miniszter rendelete értelmében a város bel- és külterületén lakó cigányokat összeírtuk, felkértük a csendőrséget, rendőrséget, határ- és vámőrségeket, hogy a város területére cigányt ne engedjenek be és utasítottuk a kerületi tiszti orvosokat, hogy az összeirt cigányok lakásában tartsanak szigorú egészségügyi vizsgálatot. Ahol a vizsgálat során megállapítják, hogy a legelemibb egészségügyi szabályokat nem tartják be, ott a lakást is és a cigánylakókat is kíméletlenül fertőtlenítjük és elkülönítjük. A szomszédos községek közül Szőregen, Félegyházán és Kisteleken cigánytelep van, mindhárom község hatóságát értesítettük, hogy Szeged város területére tilos a bejövetel. - A kiütéses tífusz rendkivül hevesen fertőző, súlyos betegség, a megbetegedéseknek átlag huszonöt százatéka halállal végződik. A lappangási idő nagyon bizonytalan, háromtól huszonegy nipig is eltarthat. A betegség leginkább élősdiek által fertőzik, de érintkezés utján is átragadhat, éppen ezért a legelemibb védekezés ellene a fokozott tisztaság, a kéz, a test, a lakás, a város fokozott tisztántartása. Ajánlatos ezenkívül, hogy a legkisebb gyanús megbetegedésnél azonnal orvost hívjanak, mert az esetleges nagyobb baj csak igy hárítható el. Sok beszéd — szegénység". if (A Szeged tudósítójától.) A szinügyi bizottság kedden délután tartotta meg rendes kétheti ülését, amely pénteken, a színigazgató távolléte miatt elmaradt. Az ülés szokatlanul viharos volt, az igazgatóra nézve és a város közönsége kárára fájó és — ami a legfájóbb — megcá' tolhatatlan igazságokról lebbent Jel végre az a fátyol, amit eddig a kétségtelenül ügyes taktika Í

olyan szép redőkbe szedve vont a kérdés fölé. A tárgysorozat első pontja most is a jövő kétheti mtlsortervezet volt. A bizottság hivatalosan is tudomásul vette a már ismeretes vea1 dégszerepléseket. A műsortervezet ezerint szinre " kerül a Válóperes hölgy, a Bajadér, az Égi és földi szerelem, a Tüzek, a Traubadour, az Uj földesúr, Bajazzók, Salome és a Bolond Istók. Ezután Rózsa Béla szólalt fel. Bejelentette a bizottságnak, hogy az államrendőrség szegedi kapitányságától háromszáz koronára szóló büntetőparancsot kapott, mert az államrendőrséget a szinügyi bizottság egyik októberi ülésén zsarolással vádolta. A dolog ugy történt, hogy azon az októberi ülésen a rendőri ügyelet dijaival kapcsolatosan szóba került at is, hogy egy rendőrtisztviselő közölle az igazgatóval, hogy abban az esetben, ha nem fizeti meg az ügyeleli dijakat, megakadályozza az esti előadás megtartását. Érte mondta Rózsa Béla, hogy ez — ha igy történt — zsarolás. „Mivel pedig — mondotta Rózsa Béla — egy közérdekű tanácskozáson közérdekből gyakoroltam kritikát egy eset fölött, az elnök úrtól kérek védelmet. A büntetőparancsot pedig leteszem a bizottság asztalára." Back Bernát szólalt a kérdéshez, kijelentette hogy az emiitett eset, ha valóban megtörtént, teljesen kimeríti a zsarolás fogalmát, meri erőszakos eszközökkel nem lehet a fizetést kikényszeríteni. Gaál Endre bejelentette, hogy jelentést tesz róla a város tanácsának. Ezután Wimmer Fülöp ismét felvetette a j'Wő évi társulat megszervezésének kérdését. Az igazgató a legutóbbi ülésen közölte, hogy társulatának minden tagját együttesen kérte fel a jövő évi szerződések aláírására. A bizottságnak akkor az volt a véleménye, hogy eredmény csakis ugy érhető el, ha az igazgató minden színésszel külön tárgyal és ezt a föltevéit teljesen igízo'ja az, hogy az általános felhívásra mindössze egy tag jelentkezett. — Palágyi Lajos — mondotta Wimmer Fülöp — annyira kicsinyes, hogy nem tud, vagy nem akar a viszonyokkal számolni. Kicsinyességében odáig megy, hogy társulatával szemben illoyális. Palágyi hosszabb szónoklattal válaszolt. Elmondotta ismeretes frázisait. A szervezkedést a szerdai közgyűlés határozatától teszi függővé. Az illoyalitás vádjáról nem akart beszélni, pedig a hosszura nyúlt szónoklatot Back Bernát több izben türelmetlenül félbeszakította: — Azt szeretnők tudni, miért emelte fel április tizenötödike előtt a helyárakat. Azt hiszi talán, hogy a színész és a színésznő ingyen él? Palágyi szonban mindenről beszélt, csak arról nem. Végre Palágyi belá ta, hogy valamit mégis csak kell válaszolnia a kényes kérdésre és a válasza az volf, hogy ő sem ingyen él, a bizottság téves utakon iár, az egyesület március legelején hozta határozatát (az egyesületi közgyűlés március 29-én volt. A szerk.) és éppen ezért léptette csak április 15-én életbe, hogy addig kiemelhessék magukat az igazgatók. Balogh Károly ezután visszautasig az igazgatónak a város közönségéről tett kijelentéseit. Palágyit nem hivla Szegedre a város közönsége, önként pályázott az általános föltételek mellett. A színházat láthatatlan betegség sorvasztja. A diagnózis csakis az „audiatur et altéra pars* elvével állapitható meg. Indítványozza, hogy az elnök jelöljön ki a tagokból egy bizottságot, amely a színészek véleményét kérdezné ki. Palágyi megint védekezett és ismét rosszul védekezett. Balogh Károly még a kórus megszervezését sürgette. Az ülés végén BiLgh Károly azt tanácsolta a színigazgatónak, hogy tanulja meg a következő szegedi közmondást: „Sok beszéd: szegénység, kontraktus: papiros, pénz: a fundamentum!" Brilliáns, arany, ezüst ékszer, kianezüst és műtárgyakért rendkívül magas árat fizet FischerTestvérek ékszerészek ÍTV *7 Szeged, Kárász-u. 11L* Telefon 10-65. A közönség sürgető kívánságára az idei szezon legnagyobb filmattrakciójának felújítása: UTABOLDOGSAG FELESD