Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-25 / 93. szám

SZBQBD Szeged, 1923 márcitis 209. adóknál helyzetük javítására. A rendőrfőianá­csos dr. Árvay Ferenc rendőrfogalmazót bízta meg az ügy elintézésével és sikerült is nagy nehezen husz százalékos fizetésemelést elérni. — Ezzel szemben saját füleimmel hallottam — mondotta Kincsey — midőn legutóbb azzal érveltek a vendéglősök az árvizsgáló bizottság­nál, hogy a pincérek fizetése január óta a négyszeresére emelkedett és ezért kérték a főze­lék árának felemelését, amit meg is kaptak. Javasolja, hogy dr. Bottka Sándor rendőr­fótanácsost kérjék fel ismét, tegyen lépéseket érdekükben a főnököknél, akikhez személyesen hiába fordulnak, mert a kávésok és vendéglő­sök szokásuk szerint még válaszra sem méltat­ják fizetésemelésre irányuló kérelmeiket. Lájer Dezső, a szociáldemokrata párt titkára, szólott ezután a tárgyhoz. Helyteleníti, hogy a rendörfötanácsoshoz akarnak fordulni a pincérek, ahelyett, hogy saját erejükre és szervezettsé­gükre támaszkodva közvetlenül igyekeznének fizetésemelést elérni. — A rendörfötanác30s ur — mondotta Lájer — politikán és gazdasági érdekeken felül álló személy és csak akkor avatkozik be a bérhar­cokba, ha az már a közérdek szempontjából is kívánatos, vagy valamelyik fél felkéri erre. Öt hónapja vagyok Szegeden s ezalatt azt tapasz­taltam, hogy a kávé 30 koronáról 90 koronára, tehát 200 százalékkal emelkedett, de azt nem tapasztaltam, hogy a pincérek fizetése, vagy borravalója is ennyivel emelkedett volna. Javasolj*, hogy dolgozzanak ki egy memo­randumot, amelyet a főnököknek megküldenek s ha ez nem járna eredmé nnyel, ráérnek akkor a rendőrséghez, vagy erősebb eszközökhöz nyúlni, de hogy ezt megte hessék, le kell győzni a pincérszervezet gyánoltalanságál és egyenlők­nek, vagy még erőtebbeknek kell lenni a főnö­köknél. A pincérek fizetési igényeire nézve kétféle javaslat hangzott el a gyűlésen. Az egyik az volt, hogy ugyanolyan fizetést kér jenek a munka­adóktól, mint Budapesten van, mig Bécsi András pincér a következőket mondta: — Szdzalékrendszeit és alapfizetést kell kér­nünk, mint az Miskolcon és Pécsett is van. Ezzel biztosithaljuk magunknak, hogy a drága­ság arányában nő a fizetésünk is. Legyen már vége egyszer a mai helyzetnek és nekünk azt a piszkos, lealacsonyító borravalót ne adják. A vendég nem törődik azzal, hogy mi miből élünk és nem tudja, hogy nekünk fizetésünk alig van. Letesz az asztalra 1—2 két koronást, hál mit veszünk abból? Javasolja, hogy százalékrendszer és alap­fizetés alapján kollektív szerződésre lépjenek a munkaadókkal. A gyűlés a javaslatot elfogadta és megbizta a vezetőséget a memorandum és a kollektív szerződés kidolgozásával. Már is érez­hető a hangulat, hogyha a kávésok és vendég­lősök elzárkóznak a pincérek kérelmének telje­sítése elöl, Miskolc példájára Szegeden is sztrájkba lépnek a ,kis diplomaták". MMMMMMMMMMMMMMMMMMAMM A németek uj ajánlatot terveznek. A mai londoni lapok berlini tudósítói táv­iratai nyomán azt irják, hogy a német vezető államférfiak és a német birodalmi gyűlés párt­elnökei sűrűn tanácskoznak egymással egy uj ajánlat felett. A német kormány érintkezésbe lépett a nagyiparosokkal, akiktől elvárja, hogy garantálják a jóvátételi fizeéeeket, amelyeknek végösszegét a német kormány most megteendő uj ajánlatában negyvenmillió arany márkában jelölne meg. — A hatósági liszt uj ára. A kormány rendeletet adott ki, mellyel módosítja a korábbi rendeletekben megállapított hatósági lisztárakat. A rendelet a kormány részéről közfogyasztás céljaira szánt búzából, rozsból és kétszeresből előállított hatósági lisztért a közvetlen fogyasz­tásra szolgáló forgalmon kivül követelhető leg­nagyobb árakat május 1-től kezdve métermá­zsánként a következőkben állapítja meg: Búza­liszt, búzadara és finom tésztaliszt 16,000, fóző­liszt 12,000, buzakenyérliszt, egységes rozsliszt, 5000 korona. Védekezés a tífuszjárvány ellen. (A Szeged tudósítójától.) Megirla a Szeged tegnapi számában, hogy Hódmezővásárhelyen két gyári munkás kiütéses tífuszban megbetege­dett. Az ottani hatóság a rendkivül veszélyes betegség konslatálása után nyomban a leg­szigorúbb óvin'ézkedéseket léptette életbe, a téglagyárakat, ahol a megbetegedett munkások dolgoztak, lezáratta, a gyárak összes munká­sait pedig tizennégynapi megfigyelés alá vette. A kiütéses tífusz már régebben kisért az or­szág határain és az utóbbi időben néhány ha­táron belüli városban, igy Szolnokon is meg­jelent. Az előfordult esetekből megállapították, hogy a ragály csiráit a cigányok terjesztik és éppen ezért a hatóságok a népjóléti miniszter utasítására megs?igoritott ellenőrzés alá vették Fáraó sötét és a tisztaságért nem igen rajongó ivadékait. A hódmezővásárhelyi megbetegedésekkel kap­csolatban kérdést in'éztünk dr. Andrássy Ferenc tb. főorvoshoz, a főorvosi hivatal helyettes ve­zetőjéhez, aki a követezőket mondotta a Szeged munkatársának: — Mivel az ország területén többfelé, de leginkább Hevesmegyében járványszerüen lépett fel a kiütéses tífusz, sőt Szeged környékén is előfordultak már hasonló megbetegedések és mivel a tífuszban megbetegedettek nyolcvan százaléka cigány, a népjóléti miniszter rendelete értelmében a város bel- és külterületén lakó cigányokat összeírtuk, felkértük a csendőrséget, rendőrséget, határ- és vámőrségeket, hogy a város területére cigányt ne engedjenek be és utasítottuk a kerületi tiszti orvosokat, hogy az összeirt cigányok lakásában tartsanak szigorú egészségügyi vizsgálatot. Ahol a vizsgálat so­rán megállapítják, hogy a legelemibb egész­ségügyi szabályokat nem tartják be, ott a la­kást is és a cigánylakókat is kíméletlenül fer­tőtlenítjük és elkülönítjük. A szomszédos köz­ségek közül Szőregen, Félegyházán és Kistele­ken cigánytelep van, mindhárom község ható­ságát értesítettük, hogy Szeged város területére tilos a bejövetel. - A kiütéses tífusz rendkivül hevesen fer­tőző, súlyos betegség, a megbetegedéseknek át­lag huszonöt százatéka halállal végződik. A lappangási idő nagyon bizonytalan, háromtól huszonegy nipig is eltarthat. A betegség leg­inkább élősdiek által fertőzik, de érintkezés utján is átragadhat, éppen ezért a legelemibb védekezés ellene a fokozott tisztaság, a kéz, a test, a lakás, a város fokozott tisztántartása. Ajánlatos ezenkívül, hogy a legkisebb gyanús megbetegedésnél azonnal orvost hívjanak, mert az esetleges nagyobb baj csak igy hárítható el. Sok beszéd — szegénység". if (A Szeged tudósítójától.) A szinügyi bizott­ság kedden délután tartotta meg rendes kétheti ülését, amely pénteken, a színigazgató távolléte miatt elmaradt. Az ülés szokatlanul viharos volt, az igazgatóra nézve és a város közönsége kárára fájó és — ami a legfájóbb — megcá­' tolhatatlan igazságokról lebbent Jel végre az a fátyol, amit eddig a kétségtelenül ügyes taktika Í olyan szép redőkbe szedve vont a kérdés fölé. A tárgysorozat első pontja most is a jövő kétheti mtlsortervezet volt. A bizottság hivata­losan is tudomásul vette a már ismeretes vea­1 dégszerepléseket. A műsortervezet ezerint szinre " kerül a Válóperes hölgy, a Bajadér, az Égi és földi szerelem, a Tüzek, a Traubadour, az Uj földesúr, Bajazzók, Salome és a Bolond Istók. Ezután Rózsa Béla szólalt fel. Bejelentette a bizottságnak, hogy az államrendőrség szegedi kapitányságától háromszáz koronára szóló bün­tetőparancsot kapott, mert az államrendőrséget a szinügyi bizottság egyik októberi ülésén zsa­rolással vádolta. A dolog ugy történt, hogy azon az októberi ülésen a rendőri ügyelet di­jaival kapcsolatosan szóba került at is, hogy egy rendőrtisztviselő közölle az igazgatóval, hogy abban az esetben, ha nem fizeti meg az ügyeleli dijakat, megakadályozza az esti elő­adás megtartását. Érte mondta Rózsa Béla, hogy ez — ha igy történt — zsarolás. „Mivel pedig — mondotta Rózsa Béla — egy köz­érdekű tanácskozáson közérdekből gyakoroltam kritikát egy eset fölött, az elnök úrtól kérek védelmet. A büntetőparancsot pedig leteszem a bizottság asztalára." Back Bernát szólalt a kérdéshez, kijelentette hogy az emiitett eset, ha valóban megtörtént, teljesen kimeríti a zsarolás fogalmát, meri erő­szakos eszközökkel nem lehet a fizetést ki­kényszeríteni. Gaál Endre bejelentette, hogy jelentést tesz róla a város tanácsának. Ezután Wimmer Fülöp ismét felvetette a j'Wő évi társulat megszervezésének kérdését. Az igazgató a legutóbbi ülésen közölte, hogy tár­sulatának minden tagját együttesen kérte fel a jövő évi szerződések aláírására. A bizottságnak akkor az volt a véleménye, hogy eredmény csakis ugy érhető el, ha az igazgató minden színésszel külön tárgyal és ezt a föltevéit tel­jesen igízo'ja az, hogy az általános felhívásra mindössze egy tag jelentkezett. — Palágyi Lajos — mondotta Wimmer Fü­löp — annyira kicsinyes, hogy nem tud, vagy nem akar a viszonyokkal számolni. Kicsinyes­ségében odáig megy, hogy társulatával szem­ben illoyális. Palágyi hosszabb szónoklattal válaszolt. El­mondotta ismeretes frázisait. A szervezkedést a szerdai közgyűlés határozatától teszi függővé. Az illoyalitás vádjáról nem akart beszélni, pe­dig a hosszura nyúlt szónoklatot Back Bernát több izben türelmetlenül félbeszakította: — Azt szeretnők tudni, miért emelte fel áp­rilis tizenötödike előtt a helyárakat. Azt hiszi talán, hogy a színész és a színésznő ingyen él? Palágyi szonban mindenről beszélt, csak arról nem. Végre Palágyi belá ta, hogy vala­mit mégis csak kell válaszolnia a kényes kér­désre és a válasza az volf, hogy ő sem ingyen él, a bizottság téves utakon iár, az egyesület március legelején hozta határozatát (az egye­sületi közgyűlés március 29-én volt. A szerk.) és éppen ezért léptette csak április 15-én életbe, hogy addig kiemelhessék magukat az igaz­gatók. Balogh Károly ezután visszautasig az igaz­gatónak a város közönségéről tett kijelentéseit. Palágyit nem hivla Szegedre a város közönsége, önként pályázott az általános föltételek mellett. A színházat láthatatlan betegség sorvasztja. A diagnózis csakis az „audiatur et altéra pars* elvével állapitható meg. Indítványozza, hogy az elnök jelöljön ki a tagokból egy bizottságot, amely a színészek véleményét kérdezné ki. Palágyi megint védekezett és ismét rosszul védekezett. Balogh Károly még a kórus megszervezését sürgette. Az ülés végén BiLgh Károly azt tanácsolta a színigazgatónak, hogy tanulja meg a követ­kező szegedi közmondást: „Sok beszéd: sze­génység, kontraktus: papiros, pénz: a funda­mentum!" Brilliáns, arany, ezüst ékszer, kianezüst és műtárgyakért rendkívül magas árat fizet FischerTestvérek ékszerészek ÍTV *7 Szeged, Kárász-u. 11L* Telefon 10-65. A közönség sürgető kívánsá­gára az idei szezon legnagyobb filmattrakciójának felújítása: UTABOLDOGSAG FELESD

Next

/
Thumbnails
Contents