Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-22 / 91. szám

S 7. B 0 E D Szeged, 1923 ápriiis 22. alalt, mint aminő a múltban volí, hogy a kövezési programot évenkint állapították meg a szerint, amint egyes bizottsági tag uraknak befolyása azt megszabta, hanem olyat, hogy városrészenkint állapittassék meg a kövezetlen utcák száma, ezulán a mérnöki hivatal készítsen javaslatot, hogy a közérdek szempontjából mely városrészből mely utcák vétessenek fel az első, második stb. években végleges rendezés alá. Ha tehát kétszáz u'cát veszünk, hogy husz év alatt ezeket kiépitjük, ugy évenkint tiz utcát kell évi sorozat szerint felvenni, amelyik évben az ki fog építtetni. A tiz utca közül pVdául kettő a Belváros (Újszeged), három Felső város, kettő a Rókus és három az Alsóváros utcáiból jelölendő ki, amelyekben oly feltöltéssel egybekapcsolt burkolás és csatornázás építtessék ki, hogy a végleges csatornázás kiépíthető legyen. Minden utcában épülő csatorna már a végleges csatornázásnak egy képitett része legyen. Igy megállapíthatjuk pontosan, hogy husz éven belül melyik utcára melyik évben kerül a sor s nem lesznek évenkint meddő viták, hogy kinek sz utcáját rendezzék előbb. Ennek a pongyola tervezetnek azonban megvan a maga pénzügyi része is. Ha a város közönsége a köznek vagyonával és munkájával a ház- és telektulajdonosoknak nagy vagyoni elör.yt, vagy értékemelkedést biztosit, ugy méltán és jogosan követelheti a város közönsége, hogy az ó munkája által egyeseknek szerzett értékemelkedésnek egy hányada a köznek visszatérittessék. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy minden ember elképzelhesse azt, hogy egy sartengerbe fu'ladt utcát, ha a város véglegesen kiképeztet, kitöltet, burkoltat, csatornával, járdával, világifással és vízvezetékkel elláitat, akkor abban az utcában lévő házak és telkek mily szédületes összeggel érnek többet a régi értéküknél és ezen ingatlanok hozadéka is mennyivel emelkedik. Ezt az értékemelkedést pedig nem a ház- és telektulajdonos munkája hozza létre, hanem az egész város közönségének munkája, ennélfogva joga van a város közönségének ahhoz, hogy egyesek vagyonértékének emelésére fordított munkájának legalább egy rész-értéke a köznek visszatérittessék. A város ezt az eredményt pedig csak ugy érheti el, ha a városrendezési kérdéssel együtt elkészíti a csatornázási és burkolathozzájárulási szabályrendeletet, valamint az érlékemelkedési szabályrendeletet is. Ezekben a szabályrendeletekben lehet gondoskodni arról is, hogy akik eddig ingyen részesültek a városrendezés előnyeiben, azok meghatározott időre megszabott évi járulékot fizessenek, hogy ezzel az osztó-igazaágnak is deget legyünk. Bizonyéra lesznek olyanok, akik a mai időben mosolyognak azon, hogy miként lehet most városrendezési nagy kérdéssel előhozakodni, mikor ma elsősorban a mindennapi kenyér megteremtésétől is síig lehet gondoskodni. Ezeknek a kishitű embereknek azt mondom, hogy a város vagyoni ereje ma is az, ami békében volt. A föld hozadéka ma is aranykoronában jut kifejezésre, ennélfogva a város földvagyonának is sranyat kell hozni, éppen ugy, mint magánemberek földvagyonának. A város közönségén áll, hogy a jobbat válassza s ezzel a fejlődés útjára lépjen. A fejlődés az élet, a megállás nem élet, hanem hálái. Ego. Kávéházak, vendéglők és szállodák alkonya. E-| linn kertes családi házak, uri magánháLLNUU Zak, bérházak, ujszegedi kertes villaépületek, kisebb-nagyobb tanyás és uri birtokok, szőlőtelepek, kertek, házhelyek, malmok, ipartelepek, szállodák, vendéglök, berendezett szegedi és vidéki életképes üzletek. Bútorozott szobák. Lakáscserék. Társulások. PénikBlctBn o>si. áru- és ingatlanforgalmi irokíivetlté.. llu£.í.l\ dijában, az Orsi. Földb. Bíróság A tjl engedélyezve, Szegeden, Bástya-utca 19. Kultúrpalotánál. Rendkívül magas árat fizetek arany, ezüst és b i 111— ánsért, valamint kinaeziist dísztárgyakért « Fischer József, Kárász-u.14. (A Szeged tudósítójától.) Mai számunkban behatóan foglalkoztunk a Próféta-szálloda és étterem ügyével, amely talán legtipikusabb példája annak a fékezhetlen mohóságnak, amelylyel egyes házigazdák az uj lakásrendelet által megeresztett gyeplőket ráhúzzák a tehetetlen lakókra és üzlettulajdonosokra. Világos, hogy a hiba eredete nem éppen a házigazdákban van, hanem a lakásrendelet bölcs konslruálóiban, akik nen» elég körültekintéssel alkották meg chef d' oeuvre-jüket. Mert a házigazdák minden méltányosság mellőzésével végrehajtják azt, amit a „szociális" ügyek minisztere számukra megengedhetőnek irt elő. A lakásrendeletet jobbról-balról keresztülkasul bírálták már, mi nem akarunk isméilésekbe bocsátkozni. Inkább &zok»t a jelenségeket vizsgáljuk, amelyek a rendelet ny man fakadtak. A lakásrendelet hatása a kávéházak, éttermek és szállodák lakbéremeléseinél jelentkezik legkirivóbban. Ez természetes is, hiszen nagy üzem nsgy helyet foglal és békében is ezek fizették a legmagasabb házbéreket. E'felejtik azonban, hogy éppen ezek az üzemek azok, amely árvizsgáló bizottsági és más hadikorlátozások mellett állapíthatják meg áraikat, tehát a felemelt házbért nem tudják olyan könnyűszerrel áthárítani a közönségre, mint azt más kereskedő vagy iparos teheti. De még ha az áthárítás menne is valahogyan, akkor is lehetetlen Szegeden rentábilissá tenni az üzemet, mert a forgalom oly*n kicsiny, hogy erre talán sehol az országban nincs példa. Kérdést intéztünk néhány szállodáshoz, vendéglőkhöz és kávéshoz, hogy milyen helyzet állott elő iparukban a legújabb házbéremelés*el kapcsolatosan. Schermann Kálmán, a Tisza-szálló bérlője a követsezöket mondotta: — Még nem tárgyaltam a háztulajdonossal és igy nem tudom, mennyivel emel. Ha a lakásrendelet által megengedett mértékhez ragaszkodni fog, akkor lehetetlenné válik az iizlet fentartása. Legjobb lesz, ha kimegyünk az utcára és beszüntetjük a boltot. A lakásrendeletet a budapesti viszonyokhoz idomították, de nem gondoltak arra, hojjy vidéken a forgalom jóval kisebb, mint a fővárosban. Budapesten sort állnak az emberek a szobáérl, itt alig van néhény olcsó hónapos vendég és átvonuló tiszteknek kell adni szobát napi negyven koronáért. — A forgalom hiányának föieg az az oka, hogy az elszakított területekkel nem Szegeden át érintkeznek az emberek. Aki Romániába megy, vagy onnan jön, az Budipest—Békéscsaba—Arad-felé utazik, Szabadkára pedig Kelebbián át mennek. Ilyen módon Szeged teljesen kikapcsolódik az idegenforgalomból. De nem csak a tzállodák üresek, hanem tessék megnézni a kávéházakat és az éttermeket. Konganak az ürességtől, már a mostani árak mellett is, hát még ha a házbéremelés növelni fogja a drágaságot. Ezért tartjuk igazságtalannak a főzelék-feltéies rendszert, mert mig Budapesten könnyen áthárítják a deficitet a többi ételnemüíkre, addig Szegeden jóformán mindenki főzelék-feltétet eszik. A Royal-száiló tulajdonosa a következőket adta elő: I — Jellemző, h >gy 72 szobánk van és tegnap például 16 vendégünk volt. Ez mindent megmagyaráz. Súlyos teher, hogy az átvonu'ó tisz'eknek még mindig negyven koronáért kell szobát adni. Ki nuhtásunk szerint 1920-ban 1762, 1921 ben 2569 és a mult évben 891 s/obát vettek igénybe az átvonuló lisztek. A város ezo.ibart nem hajlandó fiiemelni a 40 koronás napi bért. Az én házbérem 1923. novembertől három millió koronára emelkedik. A forgalom azonban nem fog a százötvenszeresére emelkedni. Es az árak sem emelkednek 150 száz iékfcal. Tessék összehasonlítani a bud pesti árakat a szegediekkel. Budapesten a B i anni i harmadik emeletén egy szűk udvari s.oba 2000 korona. Nálunk a következő árak vannak: egy ágyas utcai szoba 980 korona „ „ udvari szoba 700 „ ket „ utcai szoba 1260 „ * „ udvari szoba 980 „ „ „ szalon 1400 „ — A világításért száz koronát kérhetünk. (Budapesten a villany 10, nálunk 30 korona.) A város ötven koronát kér egy darab bejelentő lapért. Fizetjük még a forgalmi adót és a városi adót. Budapesten tömve vannak a szállodák, nálunk üresek, de azért nálunk épp ugy emelik a házbért, mint Budapesten. A Korzó- kávéház egyike a legsúlyosabban megterhelt üzleteknek. 1923 november elsejétől hárommillió koronára emelték fel a Korzó-kávéház bérét, ami után még 25 százalék kincstári haszonrészesedést kell fizetni. A Korzó-kávéházat tehát körülbelül 12 000 korona házbér terhei naponta. Ez csak a házbér, de hol vannak még az üzemi kiadások? Valóban a sir szélén állnak a kávésok és a vendéglősök, de ki hinné, hogy még a kiskorcsmákra is a tönkrejulást jelenti az uj lakásrendelet. Csak egy példát mondunk: a Kossu h Lajos-sugárut és Tisza Lajos-körut sarkán levő Báló-korcsma bérét novembertől egymillió kétszázezer koronában állapította meg a házigazda.. Vájjon arányban áll-e a mai kereseli viszonyokkal, hogy e;;y házigazdának milliókra menő tiszta jöved Íme legyen egyetlen üzlethelyiség után ? Mert például ha a Próféta után ötmillió házbért kell fizetni és kosztot kell ad i a Lichtenegger-családnak, akkor a házigazda jóformán 15.000 koronát keres naponta tisztán. Ennyit pedig aktív munkával senki sem keres ma Magyarországon. Nem kell külön kommentár, hogy a közönség lássa az^ az anarchiái, amely az uj házbéremelések nyomán fakad A nemzet érdekében látjuk jónak, ha a házigazdák méltányosságára apellálunk. A házigazdáknak be kell látniok, hogy a 20 000 koronákról három milliókra felemelt házbér egy üzletre nézve annyit jelent, mint a hóhér kötele. Az erdélyiek kisajátított földjeinek kérdése a Népszövetség előtt. A népszövetségi tanács ma foglalkozott a magyar kormánynak a román fenhatóság alá került földbirtokok elsajátításáról szóló panaszával. A román kormány ezzel a rendszabálylyal élt azok ellen, akiknek a birtoka az elszakított területen van, de akik igénybe vették a békeszerződésben biztositolt jogokat és Magyarország jivára opláltak. A magyar kormány néze'e az, hogy a román kormány rendszabályai ellentétben vannak a trianoni szerződés határozatával. A magyar megbízott Lukács György volt miniszter és Gajzágó László követségi tanácsos a békeszerződések határozmányain hivatkoztak, amelyek a magyar optáltaknak földeikkel való szabad rendelkezés jogát biztosítják. Felemlítették, hogy az elsajátítások alkalmasak arra, hogy Magyarország és Románia között a jó viszonyt megzavarják és eszerint a népszövetségi paktum 11. cikkelye ama szakaszának érielmében a népszövetségi tanácsnak kell közbelépni. Ezenkívül a nagyköveti konferencia 1922. évi eugusztusi jegyzékével a magyar kormányt a népsövetségi tsnáCBhoz utasította panaszával. Jogi szempontból a román törvényhozás a békeszerződésekbe ütközik, mert a román törvények kimondják, hogy azok az inj gatlanok, amelyeknek tulajdonosai távol vannak, • kisajátithatók és akik 1918 december 1-től a i törvényjavaslat beterjesztéséig nem tartózkodtak Romániában, távollévőknek tekintendők. EzenkivUl az uj román alkotmány is kimondja, hogy c-ak románok szerezhetnek földeket, idegenek birtokai ped:g kártérítés ellenében bármikor elsajátíthatók. A mapyar delegáció ezért azt indítványozza, hogy a Népszövetség a tulajdonjogi rendelkezések sürgősségére való tekintettel még ebben az ülésszakban adjon helyet Magyarország előterjesztésének és döntését gyakorlati ag alkalmazza a mostani helyzetben Mondja ki tehát, hogy a román törvény rendelkezései a békeszerződésbe ütköznek, rendelje el továbbá, hogV a román földreform által sújtott földbirtokok tulajdonostinak visszaadandók s biztosítsa a földbirtokosodat birtokú'* biztonságáéi a jövőben és védje meg őket a zikla'ásoktól. | Valódi angol szövetek és az összes hélésáruk nagyban és ! kicsinyben a legolcsóbb árban kaphatók 151 cégnél Szeged, Kölcsey-utca 4. Schatz