Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-22 / 91. szám

1923 tprilis 22 SZEGED Ismét felemelték a közalkalmazottak rendkiviili segélyét. A miniszterelnök a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak rendkivtlli segélyének 1023. évi május hó 1 tői kezdődő hatállyal való felemelése tárgyában a következőket rendeli el: A közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak felemelt rendkívüli segélyei 1923. évi május hó 1-i hatállyal a mellékelt kimutatásban feltüntetett összegben újból felemeltetnek. A nyugellátásban, vagy kegyelmi ellátásban részesülő volt dijrokokat megillető rendkívüli segélyek egy havi összegét 10.0000 koronában, az állandóan alkalmazva volt és nyugbérben, vígy kegyelmi ellátásban részesülő napszámosok, munkások és ezekkel egy tekintet alá eső alkalmazottak rendkívüli segélyének egy havi ősszegét pedig 7000 koronában állapítja meg. Az 1918. évi december 31. elő t elhal^, valamint az 1918. évi december 31. előtt nyugalomba helyezett és 1918 évi december hó 31. után elhalt altisztek özvegyei 15840 korona összegű rendkívüli segélyben részesülnek. Az Í918. évi december hó 31 előtt elhalt, valamint az 1918 évi december 31. elő t nyugalomba helyezett és 1918. évi december hó 31. után elhalt hivatalszolgák özvegyei 7200 korona összegű rendkívüli összegben részesülnek. Az utalványozási joggal felruházott hatóságok és hivatalok a jelenlegi . rendelettel az 1923. évi május hó 1 tői számított hatállyal felemelt összegű rendkívüli segélyeket hivatalból, soronkivül kötelesek megállapítani és folyósítani. A rendkívüli segélyek részletes kimutatása a miniszterelnök 1800. M. E. rendele'e szerint: í. 1. pontjában (ide tartoznak az állami rend szerű I. és II. fizetési osztályok, az itélőbirák és ügyészek 6. fiz. csoportja) ténvleges szolgálatban levők drágasági segélye 160 000 K. 100 százalékkal nyugdíjazott nyugdíjasoknál 144.000 K, a tisztviselők özvegyeinél 72 000 K, a tisztviselők és egyéb alkalmazottak szülőtlen árváinál egyenként 36 000 K. I. 2. pontjában (állami rendsz. III. Jiz. oszt. birák és ügyészek 5. f. cs.) lényleges szolgálatban levő tisztviselők es egyéb alkalmazottaknál 108.000, 100 száz. nyugdíjasoknál 97.200, tisz viselők és egyéb alkalmazottak özvegyeinél 48.600, tisztviselők és egyéb alkalmazottak árváinál egyenként 24 300 K. I. 3 pontjában (állami rendsz. IV. f. o. főispán, polgármester, állami rendőrségi tisüv. IV. J. o.) tényleges szolgálatban levő tisztviselők és egyéb alkalmazottaknál 92 000, 100 száz. nyugdijatoknál 82 800, tisztviselők es egyéb alkalmazottak özvegyeinél 41.400, tisztviselők és egyéb alkalmazottak árváinál egyenkéni 20.700 K. mindenki, az utolsó bejegyzés megint egy fő szabadgondolkodó gonosztévő: „Montesquieu: a' "Törvények lelke, 3 kötet, Posonban, 1833". Az orvosi könyvek közt Van Swieten és Hüfeland szép barátságban; az akkori fi'ozófusok közül Krüger, Reusch és Imre János. A folyóirások közt ott van a Hasznos Mulatságok, a hazai és külföldi „Tudósítások", a „Jelenkor", a „Társalkodó". Igaz, hogy ott van mellettük a „Száz esztendőre szollá kalendárium" is, meg a Magyar Szakátskönyv is; van arithmetika is, van „a nevelésnek módjáról" való értekezés is, van természethistória is: a Mikolfczi Gáspár jeles Vadkertje és a Diószeghy Sámuel füveskönyve. A libri poetici közt Gyöngyössy István, Kazinczy 9 kötetben, Vannier Paraszti majorsága, Baróti Szabó Dávid — és az akkori nagy újság, a Himfy szerelmei. A Romanes szakban pedig ott a Kártigám, Barklágus, Faludi meg a Teljes Dugonics. (Hány szegedi -házban van most meg a teljes Tömörkény? aki éppen a héten lesz hatodik esztendeje, hogy kiköltözködött a halottak csöndös városába és árvácskás szemfödél alatt örül annak, hogy se nmi köze ehhez az innetső világhoz.) Az ur félelme a bölcsesség kezde e. Tary Pál megforditolta a mondást: ő záradékul adja a teológiai könyvek lajstromát. Köztük van a biblián kivül a Szentek Élete, Kempis Tamás és Pázmány Kalauza. Hát ilyen volt egy bennszülött szegedi közéleti férfi könyvtára a XIX. század elején. Hát a XX. század elején milyen? I. 4. pontjában (állami rendsz. V. f. o. birák és ügyészek III f. cs., rendőrségi tisztv. V. f. o.) tényleges szolgálatban levő tisztviselők és egyéb alkalmazottaknál 68.000. 100 száz. nyugdijasoknál 61.200, tisztviselők és alkalmazottak özvegyeinél 30.600, tisztviselők és egyéb alkalmazottak árváinál egyenként 15 300 K. I. 5. pontjában (állami rendsz. VI. f. o. birák és ügyészek II. cs.,, rendőrségi tisztv. VI. f. o.) tényleges szolgálatban levő tisztviselők és egyéb alkalmazottaknál 48 000, nyugdijasoknál 43 200, özvegyeknél 21.600, árván nál egyenként 10.800 K. I. 6 pontjában (állami rendsz. VII. f. o. birák és ügyészek I. f. cs, rendőrs. tisztv. VII. f. o) tényleges szolgálatban levő tisztviselők és egyéb alkalmazottaknál 40 000. nyugdijasoknál 36 000, özvegyeknél 18.000, árváknál egyenként 9000 K. I. 7. pontjában (állami rendsz. VIII. f. o. rendőrs. tisztv. VIII. j. o.) tényleges szolgálatban levő tisztviselők és egyéb alkalmazottaknál 32 000, nyugdijasoknál 28 800, özvegyeknél 14 400, árváknál egyenként 7200 K. I. 8. pontjában (állami rendsz. IX. j. o. rendőrs. tisztv. VIII. f. o.) tényleges szolgálatban levő tisztviselők és egyéb alkalmazottaknál 29.600, nyugdijasoknál 26.640, özvegyeknél 13 320, árváknál egyenként 6660 K. I. 9. pontjában (áll. X. f. o. rendőrs. tisztv. IX. f. o.) tényleges szolgálatban levő tisztviselőd és egyéb alkalmazottaknál 27 200, nyugdijasok. nál 24.480, özvegyeknél 12.240, árváknál egyenként 6120 K. I. 10. pontjában (áll. XI. f o. rendőrs. tisztv. XI. f o.) ténylegeseknél 25.600, nyugdíjasoknál 23.040, özvegyeknél 11 520, árváknál egyenként 5760 K. I. 11. pontjában (középisk. VIII. o. végzeit gyakornokok, segéd és helyettes tanerők) ténylegeseknél 24.000, nyugdijsüohnál 21 600, özvegyeknél 10.800, árváknál egyenként 5.400 K. I 12. pontjában (IV. o. végzett segéddijas gyakorn., h. óvónők, f. o. nem sorolt városi és megyei tisztv) ténylegeseknél 22 400, nyugdíjasoknál 20 160, özvegyeknél 10.080, árváknál egyenként 5.040 K. I. 13. pontjában (áll. hivatalokban alkalm. napidijasok) ténylegeseknél 19.200, nyugdijasoknál 17.280, özvegyeknél 8640, árváknál egyenként 4320 K. I. 14. pontjában (altisztek) ténylegeseknél 17.600, nyugdíjasoknál 15.840, özvegyeknél 7920, árváknál egyenként 3960 K. 1.15. pontjában (napidijasok és hivatalszolgák) ténylegeseknél 16.000, nyugdíjasoknál 14.400, özvegyeknél 7200, árváknál egyenként 3600 K. I. 16. pontjában (havi, heti és napibéres hivatalszolgák) ténylegeseknél 12.800, njugd jajoknál 11.520 özvegyeknél 6000, árváknál egyenként 3000 K. Vakáción a kisgazdák. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A ma megkezdődölt háromnfcpos parlamenti szünet erősen meglátszott a kormányzópárt klubjában, a fényes termekből teljesen eltűntek a kisgazdák, akik hazautaztak falura. Egy elmés, a „liberális" frakcióhoz tartozó honatya meg is jegyezte, h°gy „egészen olyan a ma este, miniha Nagyatádiékat és Gömböséket már sikerült volna kitessékelni a pártból". Természetesen a gazda távolié ében megint erősen kölötte az ebet a karóhoz a liberális szárny, hogy a NagyatádiGömbös egyesülés korántsem jelent olyan súlyt, mint egyesek hiszik és hogy Bethlen teljesen a keiében tartja a pártot. Kíváncsiak vagyunk, hogy l-edden a kisgazdák megérkezése után is olyan határozottsággal fogják-e ezt állítani? A tegnapi rendes heti minisztertanácsról egyes lapok azt irták, hogy azon Nagyatádi földbirtokreform-javaslalát tárgyalták le. Ez, értesülésünk szerint, már csak azért sem igaz, mert a föld mivelésügyi miniszter még azt ?em tudja, hogy melyik javaslatot fogadja el a három elkészült javaslat közül: azt, amit Neubauer Ferenc képviselő, a javaslat leendő előadója, Börcsök Andor, az O/szágos Földbirtokrendező Biróság elnöke, vagy pedig azt, amelyiket a földmivelésügyi minisztérium kodifikáló osztálya készített ? Politikai körökben valószínűnek tartják, hogy a három javaslatból egy javaslatot készítenek és azt terjesztik a nemzetgyűlés elé. Képek. Városfejlesztés. A tavasz nyiltával az emberek a városban nagyobb sétákat tesznek, ekkor önkénytelenül elébük tárulnak mindenütt és mindenben a pusztulás borzalmas nyomai, pedig ezt a várost a világháborúban ellenség meg nem támadta, harcszintér nem volt. Az épületek különösen a külvárosokban elhanyagoltak, a szegénység és nyomor szinte kiabál róluk. A házak között legrongyosabbak az egykor gazdag Szeged városnak tulajdonát képező házak. Középületek, iskolák, templomok ttb. egyformán pusztulásnak indulnak, mert nincs hozzá elegendő anyagi erő, hogy azok közel tízévi tatarozáshiány után újra karban tartassanak. Legszembetűnőbb az elhagyatottságnak és a pusztulásnak nyoma a Kálvárián. Az országnak ebben a legnagyobb katolikus városában legszegényebb, szégyenle'e«en elhanyagolt állapotban van az isten-ember nagy tragédiájának jelképes színhelye: a Kálvária. A mult század nyolcvanas éveiben a rekonstrukció munkája közé az újjáépítést végző királybiztos felvette programjába a Kálvária építését és a nagy katolikus város hitéletéhez méltó keretet teremtett meg a Kálváriának: gyönyörű nagy teret hasított ki e célra, azt parkiroztatfa s a felállított stációk végén mesterségesen készített kis domb tetejére építtetett egy kéttorony és kupolával etlátott Kálváriakápolnát. Ez a kápolna mindenütt ki van emelve, ahof az árviz után felépült Szeged képei láthatók. A mult század nyolcvanas éveitől eltelt már negyven esztendő, a Kálvárián azonban azóta egyetlen kalapács-ütés sem történt, igy hát nagyon természetes, hogy a megalkotott keret is elpusztul*, a park kiveszett, az időközi ulcafeltö!tásek folytán a tér vízgyűjtő medence lett, a s'ációkat elpusztították, a kápolna omladozni kezdett. Mikor az emberek a nagyhéten áj atos buzgalommal elzarándokolnak a Kálváriához, onnan pirulva távoznak el. A római katholikus hitközségnek kellene kezébe venni az elhanyagolt és végpusztulásnak indult Kálvária-kert ügyét, hogy azt a városnak és a hitélet méltóságának megfelelő módon rendbe hozzák és újjáépítsek. Hiszem, hogy a százezer római katholikus hivő, Isten dicsőségére tudni fogja kötelességét, csak a hivatott vezetők álljanak ennek az ügynek élére és akkor a siker nem maradhat el, mert mindenki meg fogja hozni a szükséges áldozatot. * Szánalmas képet mutat a kövezetlen utcák helyzete különösen esős időben. Itt végre határozott haladó irányba kell cselekedni, hogy a sár- és viztenger megszűnjön. Az egész város mintegy háromszáz utcából és térből áll. Ezek közül jól és rosszul ki van kövezve mintegy száz u ca, kétszáz u ca pedig kövezetlen. A közérdek azt kívánta volna, hogy mikor 1884-ben a váro3 visszakapta önkormányzati jogát és a királybiztosság Szegedről távozott, azt a nagy kerelet, amit a királybiztosság megalkotott és átadott a város közönségének, lassan, de biztosan megtöltse tartalommal. E közé tartozott volna elsősorban az utcák végleges kiképzése, csatornázása és burkolattal való ellátása. Ha 1884 óta minden évben tiz utcát rendeztek volna, ugy harminc év alatt már valamennyi utcánk csatornázva és burkolva lenne. Sajnos, nem igy történt, ez a városfejlesztési polilika elmaradt, e helyet más irányú politikára fogyott el a pénz. A mult hibáiból azonban le kell vonni a tanulságot és meg lehet állapítani azt, hogy mit nem szabad jövőre cselekedni s minő városfejlesztési politikát keli követni. Nem szabad elhanyagolni a meglevő épületeket, építményeket, burkolatokat, azokat mindenáron jókarbn kell tartani s az ehhez szükséges pénzt kel'ő időben rendelkezésre Kell bocsátani. A városfejlesztési tervezetet pedig egységcsen kell kidolgozni.és megállapítani, hogy minden évben melyik városrészből melyik utcák jönnek rendezés alá. A városrendezés munkáját tizenöt, legfeljebb husz évre kell beosztani és a munkára szükséges hitelt költségvetésileg biztosítani. Nem olyan városfejlesztési tervezetet értek ez