Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)
1923-04-22 / 91. szám
SZEGED Két különSs haláleset bonyodalmai. (A Szeged tudósítójától) Szinte páratlanul álló szerencsétlenség foglalkoztatja Szegeden az orvosi köröket; két fiatal szatymazi legény halála, akik a kerületi tiszti orvos jelentése szerint takonykórban haltak el. A szokatlan eset körül — amelyhez hasonló nem igen fordul elö — bizonyos homály lebeg. Dr. Jung Sándor, a szatymazi kapitányság kerületi tiszti orvosa bejelentette a főorvosi hivatalnak, hogy Lippai Sándor gazdálkodó szatymazi kapitányság 214. számú tanyáján március 18 in elhalt ifj. Lippai Sándor és április 7-én bátyja, Lippai József. Dr. Kertész József magánorvos, aki megvizsgálta a halottakat, a halál okát tüdőgyulladásban állapította meg. Dr. Jung Sándornak azonban gyanús volt az eset. A halott váladékát mikroszkópiai vizsgálat alá vette és megállapított, hogy mindketten takonykórban haltak el. Kéri a főorvosi hivatalt, hogy Lippai Sándor tanyáját haladéktalanul vizsgáltassa meg az állatorvosi hivatallal és a szükséges intézkedéseket tegye meg. Dr. Andrássy Ferenc tb. főorvos, aki a főorvosi hivatal élén a távollevő dr. Wetf Ferencet helyettesíti, az esetről jelentést tett az államrendőrségnek, elrendelte a tanya lezárását, a betegek — ha ugyan vannak — gyógykezelését és annak megállapítását, vájjon beteg ló Lord Curzon nagyszabású expozéja a Ruhr-kérdésről. nak Franciaország iránt érzett barátságos érzelmének kifejezésével végződik. Lord Curzon kijelenti, hogy ez a nyilatkozat híven visszatükrözteti az angol nemzet érzelmeit és azóta is az angol politika alapja volt. A külügyi államtitkár ezután elmondotta, hogy az angol kormány miként használta fel befolyását az ügy minden stádiumában arra, hogy békés megegyezést létesítsen, ugy a közlekedési utak, valamint a közrend érdekében azokon a területeken, ahova a francia hadsereget kiküldték. Angolország is számos esetben interveniált azért, hogy ezeken a területeken a franciák és németek egyenes összeütközését megakadályozza és más hasonló okokból is. Ami a kereskedelmet illeti, Németország tekintetében az angol bevitel és kivitel mennyisége a ruhr vidéki francia előnyomulás óta tetemesen nagyobb, mint a mult év megfelelő időszakában. Ugy értesülünk, hogy a felmerült nehézségek is kisebbek, amennyiben a német kormány valószínűleg meg fogja szüntetni őket. Az angol csapatok azért voltak a megszállott területen, mert Angolországot a szerződés erre kötelezte, csak e kötelezettség végrehajtása van-e még a tanyán, mert állítólag egyet már lebunkóztatott néhány héttel ezelőtt az állatorvosi hivatal. Andrássy főorvos kijelentette munkatársunk előtt, hogy dr. Kertész József ellen, aki dr. Jung Sándor jelentése szerint nem ismerte fel a halál okát, hanem tévesen tüdőgyulladást állapított meg, vizsgálatot indítanak, mert a felületes megállapítás a betegség rendkivül heves fertőzése miatt kiszámíthatatlan veszéllyel járhat az egész környezetre. A hivatalos vizsálat eredményét nem akarjuk ugyan különvéleményünkkel keresztezni, de mivel egy — a tanyavilágban köztiszteletben örvendő orvosról van szó — szükségesnek tartottuk, hogy illetékes helyen, az egyetem belgyógyászati klinikáján érdeklődjünk ebben az ügyben és a következő felvilágosítást kapluk: — A takonykórban elhalt emberen a szokásos haloltviz8gálattal csak abban az esetben ismerhető fel a halál tulajdonképeni oka, ha a betegség előrehaladott stádiumban volt, aminek külső nyomai is vannak. Abban az esetben azonban, ha a takonykór gyorsan végez áldozatával, külső nyomok nem maradnak a hullán. Előfordulhat azonban, hogy az eredeti kór tüdőgyulladással komplikálódík és a halál oka a tüdőgyulladás. Valószínűnek tartom, hogy a szatymazi esetben is hasonló komplikáció forgott fenn. Szeged, 1923 április 22. Az angol felsőház tegnap délulán a jóvátétel kérdését tárgyalta. Többek között jelen voltak lord Curzon, Dárby, Qrey, Haldene lordok és a canterburyi érsek. Az értekezleten Stahner német és St. Anlaire francia nagykövet és nagy hallgatóság vett részt. A vitát lord Bookmaster nyitotta meg. Utána lord Curzon szólalt fel: Ami Németországot és a német jóvátételeket illeti, az angol kormánynak az a célja, hogy megállapítsa azt a legnagyobb összeget amit Németország pénzügyei elviselhetnek. Már annak idején kijelentette, hogy a végső esetben gyakorlati szankciókra is kész, ha a külügyi pénzügyi tanács, amelynek felállítását indítványozta, azt fogja jelenteni, hogy Németország nem őszinte. A többi javaslatot, amit a francia, belga és olasz kormány terjesztett elő, az angol kormány ismert okokból nem fogadta kedvezően. Amikor a miniszter kijelentette, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a javaslatot elfogadja, ezt a kijelentését nyilatkozattal kisérle, amelynek felolvasására a szónok a Háztól engedélyt kért, pusztán olyan okból, amit később meg fognak érteni. Ezután felolvasta a nyilatkozatot, ami AngliáRégi szegediek. — Irta: Móra Ferenc. — IV. Tary Páll könyvei. Tekintetes Tary Pál urammal sokat találkozik az ember Szeged monográfiájában. Egyszer mint városi fiscus veri mérgesen az asztalt, máskor mint szenátor viseli a curulisi tógát, a szabadságharc kitörésekor meg éppen főkapitány. A végén már nem az, akkor Johann Wolfnak hívják a szegedi főkapitányt. Ez is jeles ember volt a maga nemében, valódi bennszülött rézbőrű indiánus, világéletében Farkas János névre hallgatott, csak a Bach-korszak tiszteletére keresztelkedett ki Johann Wolfnak. Mikor elcsapták, megint vissza farkasjánosodott kuruc magyar urnák. Hanem erről majd máskor beszéljünk, most maradjunk Tary Pál urunknál, aki hol szegényházat fundált, hol utakat agyagoltatott, hol a pozsonyi diétán könyörgött városa számára egy kis segedelemért. Közben azonban gondja volt a maga házatájára is. Nagy szerző volt és igen fogas ügyvéd, akiről e minőségébea még példabeszédet is csináltak. (Czimer igazgató ur tán még verset is tud róla, mint ahogy Czimer igazgató ur általában mindent tud a régi Szef edről, csak éppen hogy nem irja le, amit tud. ppen fordítva csinálja, mint én, aki keveset tudok róla, mégis már negyedik hete élek bebelőle. Nem is jól van ez igy. Ha Czimer igazgató ur irr.a, én meg csak olvasnék, azzal én is jobban járnék, meg az igazság is, meg a közönség is. Már hogy az igazgató ur jobban járna-e, azt nem tudom.) Elég az hozzá, hogy az emb:r azok alapján, amiket eddig tudott Tary Pálról, hajlandó lenne a spektábilisban örökéletű szegedi tipust látni, aminek, hála istennek, azóta se szakadt magja. Találtam azonban pár esztendeje a Somogyikönyvtár nem haszonra valónak itélt lim lomjai közt egy könyvet, amely igen megmásitotta a Pál úrról való vélekedésemet. A sárga levelű, dohos foliánsnak, ame'yet persze a lim lomból a megbecsült szegedi klenódiumok közé raktam be, maga a papirtáblája is kész studium. Száz esztendővel ezelőtt ez a sárgával csíkozott kék márványpapir volt a legdivatosabb tábla. Az én gyerekkoromba már csak ábécés-könyveket kötöttek bele, ma pedig már előzék-papit nak se használják. A könyv táblájára fehér árkuspapirosból kivágott nagy tulipán van ragasztva s azon van a könyv cime a következőképen : Tary Páli-István hites ügyész s. a t. Úr kézi-könyv-tárának, belső tárgy és a-b-c sorával díszessen elrendelt Lajstroma' Készíttetett Urunk Születése 1832 Évében A könyv első, üres lapján idézet Bölcs Sírákból : .ifjúságodtól fogva vedd-bé á tudományt, és megószülésig feltanálod a bölcsességet t" Hát ezért mondom én, hogy talán mégse egészen szegedi tipus ez a Tary Pál. végett és nem önző célokból. Az angol csapatok költségeit a jóvátétel törvényes bevételeiből födözték, ami erre bőségesen elegendő volt. Reméli, hogy nem fogják fellenni azt az indítványt, hogy vegyék fontolóra az angol csapatok visszavonásának kérdését, mert ez az intézkedés Németország szövetségeseinél általános megütközésre találna. A pillanatnyi britt politika a kormánynak fentartja azt a lehetőséget, hogy bármely napon, vagy órában hatásosan léphessen közbe. Kétségtelen, hogy Németország olyan nagy ellenálló képességet mutatott, amely meglepte ugy ellenségeit, mint barátait. A franeia megszállás eredménye a jelen időpontig komoly, de nem olyan végzetes, mint várták. Németország nyakas készséget mutatott arra, hogy sanyargatásokat és bántalmazásokat viseljen el. A helyzet kétségkívül igen nehéz Németországra nézve, nyersanyag készletében komoly hiány állott be, termelési költségei rendkivül emelkedtek és kivitele meggyérült. Ehhez járult a márka árfolyamának ingadozása. Noha a német kormány külső látszatra eredményes erőfeszítést tett a márka stabilizálása érdekében, további végzetes áresés következett be. , Németország azt is javasolta, hogy a jövő biztosítására Intézkedés történjék, hogy Nagybritannia, Franciaország, Németország és Amerika — ha ugyan az utóbbi erre hajlandó —, kötelezzék magukat arra, hogy 30 évig semmiféle háborút nem viselnek. A pillanatnyi helyzete nézve ez a javaslat megkönnyebbülést jelent. Hogy a rajnai tartomány a jövőben külön kormányzat alá kerüljön, Németország visszautasítja az olyan javaslatnak még a mérlegelését is, mely Németország szuverénitásával össze nem egyeztethető, vagy territoriális politika tekintetében ezt a területet ellenőrzés alá helyezi. Ezeknek a nézeteknek megfontolása után egyrészről Franciaország és Belgium, másrészről ped;g Németország kifejezte azt a véleményét, hogy nézete szerint az ügy holtpontra jutott. Lord Qay is felszólalt a vita során és a jóvátételről a következőket mondotta: A jóvátételek Franciaország és Belgium biztonságának kérdésével sokkal szorosabban függenek össze, mint azt lord Curzon megjelölte. Érdekesnek taríottuk volna, ha Curzon a lordok házának álláspontját nyíltan kifejezte volna Ha az ántánt Franciaországgal eltűnik, Európa helyzete reménytelen. Kif jezte azt a meggyőződését is, hogy a ruhfvidéKi akció nem bizonyult a jóvátételi kérdésében kielégítő megoldásnak. Mint a német lapok Müh'heimból jelentik, a rendőrség ötven zendülőt letartóztatott. A zendülők vallatásából kiderült, hogy csakugyan tervük volt a városházát megszállni és a város feletti uralmat magukhoz ragadni. Ma sincs az a nyilvános könyvtár, amelyiknek a katalógusa pontosabb, rendesebb, gondosabb lehetne, mint ez a „díszesen elrendelt Lajstrom." Tizenhárom szakba vannak sorakoztatva a könyvek: az első a Lexica, amelybe szótárak tartoznak, az utolsó a Romanenses, ami alitt ne n oláh könyvek értendők, amik akkor még nem is voltak, hanem románok, vagyis regények. Darabszám szerint nem sok könyve volt Tary Pálnak. Egy pár ezer. De hát mi volt az akkori litteratura is a maihoz képest I És az a pír ezer darab ugy volt összeválogatva, hogy abban minden benne vot, amit abban az időben érdé nes volt elolvasni. Mert akkor még ez volt az* összeválogatás szempontja, nem a kötéseknek a bútorral harmonizáló szine. A szótárak közt Póriz-Pápai és Márton Joseph; a görög és latin klasszikusok valamennyien, de ott ám a gonosz destruktív Voltaire is. A geográfiában Lassú Ist-in, Görög Demeter s a fökapacrás, Fényes Elek, aki nagy geográfiai és statisz ikai müvében őszintén kimondja egy híres alföldi közsígről, hogy „lakosai nagyrészben marhalopásból élnek". A libri grammatici közt francia és német nyelvtanok, magyar csak egy, az is latin nyelvű; mert ebben az időben még nem leheteti könyvből tanulni a magyarságot s nyilván azért tudtak jobban magyarul, mint mi. A históriabéliek polcán ott nyomakodtak Schoenwiesner, Glycerius Spányik, Virág Benedek, Hajnik és — Anonymus. A juris prudenciában Werbőczytől Kovachichig