Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-01 / 74. szám

SZEGED Szeged, 1923 április 1. Az uj lakásrendelet intézkedései. Vass József népjóléti miniszter legutóbb a sajtó előtt ismertette a legközelebb megjelenő uj lakásrendeletet. A rendelet, amely 85 paragrafusból áll, részletesen intézkedik a lakásügy minden kérdésének rendezése felöl. Az első rész a lakásügyi igazgatásról szól. Eszerint a 4000 lélekszámot <mg nem haladó községekben 1923 május l-re*a lakások forgalma teljesen szabaddá válik. Ennél nagyobb községekben a szabadforgalom 1926 november 1-i hatállyal szinten visszaállittatik. A 4. § szerint az üzleti célra szolgáló és nem lakás céljaira épült helyiségeket a háztu lajdonos bejelenlés és lakásigazolvány nélkül szabadon bérbeadhatja. Átruházás, vagy csere ilyen helyiségeknél csak a tulajdonos hozzájárulásával érvényes, hatósági engedély nem szűkcéges. A következő szakaszok fenntartják azokat az intézkedéseket, hogy csak helybenlakásra jogosult igényjogosult egyének kaphatnak lakást, az üres lakások a hatóságnak bejelentendők. Hí a tulajdonos egy üres lakást magának, vagy közeli rokonának akar bérbeadni, igénybevételi eljárás nélkül kiadhalja. A 9. §. szerint albérletbe adni bármely lakásrészt bejelentés és lakásigazolvány nélkül lehet. A 10. §. szerint lakást átruházni cjak a háztulajdonos beleegyezésével lehet, viszont, hogy hí a tulajdonos beleegyezését adja, a lakásügyi hatóságnak szintén hozzá kell járulni. A háztulajdonos hozzájárulása nélkül csak közszolgálati alkalmazottak, vagy a régi lakók közeli rokonai számára lehet lakást átruházni. Nem lehet igénybe venni egyes lakásrészeket, nyári lakásokat, amelyek fürdőhelyeken, vagy a város külső részén épültek, s amelyeket a tulajdonos nyári időszakban maga használ. Igénybevennl csupán olyan üres lakásokat lehet, ameis^rp • tulajdonos bérlőt nem jelölt ki, vagy job .-utlan egyént jelöli ki. Igénybe lehet venni olyan lakásokat Is, amelyek üzleti, vagy irodai célokra használtatnak, továbbá olyan lakásokat, melyekkel üzérkedést folytatnak. A 32-36. § ok üres telkeknek építkezési célokra való igénybevételéről intézkednek. Eszerint igénybe lehet venni minden telket, ha a tulajdonos nem hajlandó azon maga építkezni. Az igénybevétel legfeljebb tiz évre szólhat megfelelő bérösszeg ellenében. A tiz év elmultával az építkező köteles a telkeket a régi állapotukban visszaadni a tulajdonosnak. A 46. szakasz szerint 1923 május 1-én az 1917. évi november 1-én érvényben volt lakbérek harmincszorosa, 1923 augusztus 1 én pedig az 1917, évi november 1-i bérösszeg ötvenszerese fizetendő. A rendelet tehát nem az 1914. évi béreket veszi alapul, mint azt az eddigi híradások tévesen jelentették, hanem az 1917 november 1-i bérösszegeket. Üzlethelyiségeknél máju3 1-én az 1917 november 1-i bérösszegek ötvenszeresét, 1923 augusztus l én százszorosát, november 1-én pedig százötvenszeresét kell fizetni. A háztulajdonos a bérelt helyiségben nem köteles karbantartási, vagy helyreállítási munkálatokat végezni. A megjelölt időpontok előtt is felmondhatók egyes l&kások, ha a háztulajdonos közeli rokonának van arra szüksége, vagy ha az állam, vagy más közhatóság saját házában olyan hivatalnokoknak akar lakást juttatni, akiknek természetbeni lakásigényük van. A régi bérlők ziámára ebben az esetben uj lakásról kell gondoskodni. Vitás bérmegállspitási és felmondási ügyekben az illetékes járásbíróság dönt. ítélete ellen felfolyamodásn <k van helye a kir. törvényszékhez. Ennek Ítélete végérvényes. Háborúval fenyegetődznek a törökök. Konstantinápolyból jelentik, hogy ott minden pillanatban várják a szövetségesek válaszát a törökök ellenbékejavaslataira. A választ a szövetséges főmegbizotlak Konstantinápolyban közölni fogják Adnan béggel, a kemalista kormány konstantinápolyi képviselőjével, hogy továbbítsa Angorába. A török sajtó felsőbb sugalmazásra azt irja, hogy a szövetségesek a törökök javaslataival szemben ním helyezkedtek megértő álláspontra és ezért a háború valószínűleg elkerülhetetlen. A Westminster Guardian jelenti Washingtonból: Az Egyesüll-Áilamok a küszöbön álló kele i konferencia tevékenységében résztvesz és különösen ragaszkodni fognik a kapitulációkhoz. Lehetséges, hogy a keleti konferenciát egy világkonferencia követi. A Daily Mail washingtoni jelentése szerint amerikai körökben számolnak azzal, hogy az Egyesült-Államok és Törökország külön békét kötnek. Mindenáron békülnének a németek. Newyorkból jelentik: Hivatalos körökben ugy tudják, hogy a nemzetközi helyzetben változás következelt be, amennyiben Angliát és az Egyesült-Államokat érlesitették, hogy Németország most már kész tárgyalni anélkül, hogy előbb a franciák kivonulását követelnék a Ruhr| vidékről. , Poincaré miniszterelnök a francia kamarában nyilatkozatot tett, melyben a Ruhr-vidék kiürítésére vonatkozólag ezt mondta: A Ruhrvidéken csak az elért fizetések arányában fogunk visszavonulni é3 a fizetéseknek a károk összegéhez kell alkalmazkodni. Testa pápai kiküldött Essenbe érkezett. A pápai kiküldöttet tegnap Degoutte tábornok fogadta. Dr. Fodor Kálmán lesz a vegykisérleti állomás uj vezetője (4 Szeged tudósítójától.) Annakidején megírta a Szeged, hogy a földmivelésügyi miniszter felmentette dr. Tólh Edét a szegedi vegykisérleti állomás vezetékétől és helyébe ideiglenesen dr. Berkó József budapesti fővegyészt nevezte ki. Dr. Tó;h Edét váratlanul érte felmentése, illetve áthelyezteíése — amelyhez indokolást nem fűzött a földmivelésügyi miniszter és a leirat kézhezvéiele uíán nyomban táviratilag kérte a fegyelmi vizsgálatot maga ellen, mert igy akarta megakadályozni a felmentéséből keletkező esetleges kombinációkat. Dr. Berkó József, a vegykisérleti állomás kinevezett uj ideiglenes vezetője azonban nem foglalhatta el állását, mert Szegeden nem kapott lakást és igy visszautazott Budapestre. A földmivelésügyi miniszter akkor ugy intézkedett, hogy az állomás ügyeit dr. Csonka Ferenc gazdasági főtanácsos vezesse mindaddig, amig más intézkedés nem történik. Azóta hetek multak el, dr. Csonka Ferenc egyedül vezette a kibővített és megnövekedett forgalmú hivatalt, de a várt és beígért ujabb intézkedés nem következett be. A földmivelésügyi miniszter mindössze arról értesítette, hogy dr. Tóth Ede ellen • nem rendelheti el a fegyelmi vizsgálatot, mert annak semmi alapja sincs, áthelyezését a „szolgálati érdek" követelte. Más forrásból most arról értesülünk, hogy a szegedi vegykisérleti állomás élére dr. Fodor Kálmán, a magvaróvári vegykisérleti állomáj fóvegyésze kerül. Dr. Fodor Kálmán a napokban már Szegeden járt, érintkezésbe lépett a főispánnal és a polgármesterrel, akik megférték, hogy föltétlenül gondoskodnak számára megf-ielő lakásról. Értesülésünk szerint dr. Fodor Kálmán kijelentette, ho*y mihelyt lesz lakása, azonnal lejön Szegedre és átveszi az állomás vezetését. Dr. Fodor Kálmán ne^e egyébként nem ismeretlen Szegeden. Éveksel ezelőtt az itteni vegyvizsgáló állomáson dolgozott. Megbízható forrásból nyert információnk szerint az érdekeltségek személyében teljes garanciát látnak arra nézve, hogy — különösen a paprika-kérdés körül támadt diferenciák elsimulnak, ha ő irányítja a minősítést. F^égi szegediek. — Irta: Móra Ferenc. — 1. Richelieunek bizonygatta egyszer valami skriblifex, hogy milyen nagy hatalom az irás. — No nem mondhatnám, — mosolygott maliciózusan a bibornok. — Hogy volna az halalom, aminek a képviselőit én akkor csukathatom le, amikor akarom? — No de ha nem adunk rá okot ? — kérdezte naivul az író. (Mert az ujságiró még akkor ismeretlen csapás volt. Csak ugy a messze jövőben ködlött, mint most a „sárga veszedelem.") — Nem is önöknek kell arra okot adni, monsieur — legyintett a bíboros fölényesen. — Az okot én találom meg, ott, ahol akarom. Nincs az a sor irás, amelyiknek az Íróját én a Bistilleba ne tudnám vitetni 1 A monsieur még mindig makacskodott és erővel próbát akart tenni. Ir ő olyan sort, amibe senki a világon bele nem köthet. — Hát próbálja meg. A monsieur kapta a lúdtollal, felvett az asztalról egy kitöltetlen lettre de cachet-1 (igy hívták az elfogatási parancsot) és ráírta ezt az ártatlan igazságot: egy, meg kettő, az három. — Micsoda? — förmedt rá a bíboros herceg, ahogy belepillantott az irásba. — Egy, meg kettő, az három? Mars a Bastilleba, hiszen ön kicsúfolta a szentháromságot I J ... A világ nem sokat változott azóta és* a mai skriblifexnek, különösen ha természettől olyan félénk ember, mint én vagyok, nagyon vigyáznia kell, hogy még ibolyaszálakkal se hajigálódzzék, mert akadhat, aki nekem támad, hogy agyon akartam ütni. (Mert hiszen csakugyan történt is már ilyesmi: az Ezeregyéjszakában a halász egy gondatlanul elhajított datolyamaggal üti vakszemen a Szellemet.) Hát egy életem, egy halálom, de én azért csak kimondom, hogy én a régi Szegedet jobban szeretem, mint a mostanit. T. i. azt a régi Szegedet, amelyik már kiköltözött az élők városából a halottakéba. S mielőtt a sorok közt szaglászó felebarátom oldalba lökné a szomszédját, hogy ahá, a terrorista mindnyájunkat ki akar hurcoltatni a temetőbe, — sietek kijelenteni, hogv én éppen az ellenkezőt szeretném. A rég elpóriadt halott szegedieket szerelném föltámasztani és behozni az élők közé. (Legalább elcsudálkoznának a nagy változáson. Már mint a holtak az élők elváltozásán.) Elég régi szegedi vagyok már én ahhoz, hogy mindig fölbosszankodjak rajta, amikor Szegedet leparasztozzák. De gondolom, ez j nekünk szépiróknak is bününk, akik kultuszt ' csináltunk a parasztból. Persze, nem ez a bününk, mert a parasztunk rászolgált arra, hogy híressé tegyük. H?nem az volt a hiba, hogy másrul nem beszéltünk és azt nem mondogattuk el az országnak, hogy mindig volt ám itt más is, nemcsak suba, meg paprixa, meg p3raszt-humor. Azon kezdem, hogy régebben ezek a szegedi hírességek nem is voltak meg. A mult század elejének Szegedje nem subás város volt, hanem kaputos. (Persze télen a főbiró is fölvette a kaput fölé a subát, mint ahogy most is fölveszi uri ember is, akinek van, csakhogy most bőrkabátnak hívják.) A régi Szeged az iparosok és kereskedők városa volt és az akkori világhoz képest volt benne annyi kullurember, mint ma van. Ezeknek az elfelejtett kulturembereknek az emlékezetét szeretném én föleleveníteni. Egyrészt azért, mert megérdemlik. Másrészt azért, hogy itt-ott megszégyeljük magunkat. Mert néha a szégyen is ránk fér. Legfőképen pedig dicsekedni szeretnék ezekkel a nagyszerű régi szegedi magyarokkal. Itt van például Vedres István, a mult század elejének hires szegedi földmérője, aki elsőnek irt könyvet a Duna-Tisza-csatornáról. Lángelme volt és annyi nyoma se maradt a köztudatban, mint egy faggyugyertyának. Aztán itt van 'lary Pál uram, aki talán az első bibliofilja volt Szegednek. Különben sze-