Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-15 / 60. szám

•ÚA'jLtJ. t HS íWÍ •Zmihá [ Kiií ' i SZEGED Szeged, 1923 március 15 Bethlen nyilatkozott a tisztviselő-kérdésről. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Egri Nagy János a földmivelésügyi, pénzügyi és munkaügyi bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését. Az Alföld erdőtelepítéséről és fásításáról szóló törvényjavaslatot Marschall Ferenc stiláris módosításával harmadszori olvasásban elfogadja a Ház. Áttérnek az erdészeti alapokról szóló törvény* javaslat általános tárgyalására. Első felszólaló Strauss István: Szerinte a földmivelésügyi miniszternek mentesittetni kellene magát az erdészeti közigazgatás vezetőinek egyoldalú befolyásától. A trianoni békeszerződés elszakította erdőink legnagyobb részét s igy nagyon nehéz a nagyszabású erdészeti közigazgatási tervet megvalósítani. Kérdi a földmivelébügyi minisztertől, meddig kívánja fentartani a faértékesitö hivatait és a fakormánybiztosságot. Határozati javaslatot nyújt be arra, hogy a miniszter vonja vissza a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot. Több felszólaló nem lévén, az elnök a vitát berekeszti. Nagyatádi Szabó Islván földmivelésügyi miniszter: A javaslat visszavonása azt jelentené, hogy a törvényre nincs szükség, mar pedig nemzetgazdasági szempontból is óriási fontosságú ez a törvényjavaslat, ezért nem járulhat hoszá Strauss István határozati javaslatához. A fiértékesitő hivatal megszüntetésére vonatkozólag megjegyzi, hogy ezt a hivatalt a szükség hozta létre és a minisztertanács még nem látja elérkezettnek az időt a hivatal megszüntetésére. Kéri a javaslat ugy általánosságban, mint részleteiben való elfogadását. Strauss István a zárószó jogán szólal fel. A jóvátétel miatt veszélyes ez a javaslat, mert a kisántánt mindent kihasznál ellenünk, akár jogos, akár jogtalan is az. Az elnök szavazásra teszi fel a kérdést. A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Ezután áttérne^ a javaslat /észlelés tárgyaiéKisebb módosítások ulán az elnök jelenti, hogy a javaslatot részleteiben is letárgyalták. Ezután áttérnek az erdő és birtoKhitelről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Horánszky előadó ismerteti a javaslatot. Minthogy általánosságban senkisem kiván a javaslathoz szólni, áttérnek a részletes tárgyalásra. Ezután sz ópiumegyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot fogadta ei a Ház részleteiben is. Mentelmi ügyek. Ezután áttérnek a menteimi bizottság jelentésének tárgyalására. Mikovényi Jenő jelenti, hogy Lingauer Albin ellen sajtó utján elkövetett kétrendbeli rágalmazást jelenteitek be. A bizottság mindkét esetben helyt adott a mentelmi jog felfüggesztésének. Kiss Menyhért ellen sajtó utján elkövetett becsületsértés vádját emelték. A mentelmi bizottság nem látott büntetendő cselekményt fennforogni és igy nem függesztette fel Kiss Menyhért mentelmi jogát. Esztergályos János mentelmi jogának felfüggesztését sajtó utján elkövetett rágalmazás címén kérték. A bizottság ugy határozott, hogy Esztergályos mentelmi jogát ez esetben nem függeszti fel. Ezzel szemben Nemes Bertalan a mentelmi jog felfüggesztését kéri. Pakots József és Drózdy Győző ellenzi a mentelmi bizottság javaslatának elvetését. Az elnök szavazásra teszi fel a kérdést. A laLál^ 8 meníeIrni fentartása melle.t fog. Máléffy Viktor ellen levéltitok megsértése c'mén kérték a bizottság vizsgálatát. A bizottr * nSF függeszti fel Mátéffy mentelmi jogát. ho.a } mentetmi jogának felfüggesztését néfkül tartott népgyűlés cibizottság zaklatást látott fennforogni és C«iket nem adta ki. Q,,íS öt $*rc tünetet redel el. l ieo. o h2 eln0k n^end, indítványt lesz. Javasolja, hogy a legközelebbi ülést kedden, március 20-án délelőtt 11 órakor tartsa a Ház. Horváth Zoltán a napirendi indítványhoz kért szót. Javasolja, hogy a legközelebbi ülés holnap legyen és egyedüli programpontként a Petőfi-emlékünnep törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása szerepeljen Indítványozza továbbá, hogy 20-án ne tartson a Ház ülést, mert ez Kossuth Lajos halálának évfordulója. Lukács György az elnök napirendi indítványát leszi magáévá. Szakács Andor Horváth Zoltán indítványát teszi magáévá. Nincs tudomása róla, . hogy a kormány megkísérelte volna a holnapra terve zett ünnepélyes ülés zavartalan lefolyásának biztosítását. Bethlen István gróf miniszterelnök: Nagyon szívesen hozzájárultam volna ahhoz, hogy a nemzetgyűlés holnap ülést tartson Petőfi emlékének törvénybeiktatá-íára. Hozzájárultam volna abban az esetben, ha biztosítva lett volna az ülésnek valóban ünnepélyes lefolyása s ha nem kellett volna tartani disszonáns hangoktól. Ez az oka annak, hogy helyeslem, ha a nemzetgyűlés holnap nem tart ülést. A Ház az elnök napirendi indítványát fogadja el. Peidl Gyula személyes kérdésben szólal fel. A napirendi indítvány kapcsán és a sajtóban is a szociáldemokra pártot olyan támadások érték, amelyeket sem ö, sem a párt nem hagyhat $zó nélkül, ügy tüntették fel a szociáldemokrata pártot, mintha ünneprontó akarna lenni. Pártpolitikától mentesen óhajtják Petőfit ünnepelni és soha sem járu nak ahhoz, hogy Petőfit pártpolitika szolgálatába állítsák, mert csak szemfényvesztés ez. Bethlen István gróf miniszterelnök: Azt hiszem, amit a képviselő ur itt elmondott, bizonyítja, hogy helyesen jártam el előbbi felszólalásomban. (A miniszterelnök a szociáldemokraták felé fordul és igy folytatja a beszédét.) — Igen, tudok olyan képviselőket, akik Petőfit csak ötszázalékig hajlandó* ünnepelni. Vannak, akis Petőfi költeményéből csupán az olyanokat akarják, amelyek it>y kezdődnek: Akasszátok fel a királyokat I (Ezekre a szavakra óriási vihar tör. l'k a széfrö<vif«dri.aln4. tíg/ hogv a miniszterelnök nem tuaji folytatni beszédé'). Botrány Tisza körül. Ezután Zsitvay Tibor interpellál: Nap-nap | után lehet látni tüneteket, melyek már husz éve csak a nemzet veszedelmét jelentik. Oly tünetek ezek, melyek előídcztéu Trianont. (Szeder Ferenc: Tisza Istvánék, akik a háborút csinálták.) Óriási bo rány az egész Házban. Giesswein a padot veri és teljes erővel kiabál: Rendre, rendre. A szélső balold don állandóan zajonganak, az elnök szatfát alig érteni. Oiesswein felé az elnök ezt kiáltja: Minek mondja, hogy rendre, rendre, hiszen már megtörtént. (A zaj csillapodni kezd) Zsitvay: Újra dolgoznak a pacifisták, sőt ujabban a köztársasági pártiak is, akik propagandát csinálnak eszméiknek. (Horváth: Csak Habsburg propagandát szabad, a szociáldemokraták állandóan zajonganak. Hébelt: Hol a sajtószabadság? Az elnök Hébeltet rendreutasítja.) Októbrizmus ós paoifizmus. Zsitvay: Ezeket a jelenségeket egyszóval igy lehet jel'emezni: Odóbrizmus (Hébelt: Kecskemétről beszéljen. Pikler: Francia Kis Mihály megbízásából beszélje i.) Az előző kormányok mulasztásának ludható be, hogy nem fordítottak nagyobb gondot az októbristák letörésére. Ezért fordul interpellációval az összkormányhoz figyelmeztetésül a közeli veszedelemre. Magyarországon még nincs békeállapot, mert a győzők állig fegyverkeznek és folytatják a gazdasági háborút a legyőzöttekkel szemben. Mi egy letiport, kifosztott nemzet vagyunk. Nem szabad tűrni a pacifizmust. (Giesswein: A padot veri és teljes erejével kiabál: Miért nem szabad pac'fistának lenni. Drózdy: A kormány is az, mert fizeti a jóvátételt.) Zsitvay: A hazafias politikával nem tartja összeegyeztethetőnek a pacif izmust. (Erre Giesswein felugrik, az elnök felé integet.) A következő interperpellációt terjeszti elő: Hajlandó-e a miniszterelnök az ország össze omlását már egyszer előidézett s most megismétlődni szándékozó októbrista törekvéseket, izgatásokat, szervezkedéseket lehetetlenné tenni. Gróf Bethlen István: Tisztelt nemzetgyűlési A képviselő ur azt kérdi tőlem, hogy ha|iandó-e a kormány gondoskodni arról, hogy az októbrizmus, amely ugylátszik most újból felütötte a fejét (nagy zaj a szélső baloldalon: hol, hol ? A nagy zajban elvesz a miniszterelnök szíva.) Az októbrizmus, más szóvd Jászí-féle radikalizmus, az a politikai irányzat, melynek meg van a maga programja. Ez a progr-tm egy doktrína és megvan a maga methodusa, mely perverz és az országra nézve káros. A doktrina a legszélsőségesebb nézeteket fog'alji msgibm, kezdve a köztársasági államformától. (Zaj a szociáldemokratáknál. Hébelt: Ez nem szélsőséges államforma.) Vannak képviselők, akik e*t az államformát magukévá teszik. (Rassay: ön milyen államformát követ?) Én a törvényes állásponton állok, melynek megfelelően Magyarország nemzeti királyság. (Helyeslés és t ps a kormánypárton.) A doktrina magában foglalja a legszélsőségesebb választójog alapján álló egy kamarás nemzetgyűlést és sok más hasonló követelést. A Gdilei Kör, a szabadkőműves páholyok, melyek akkor a Galilei Körrel közösséget vállaltak, radikális vallásellenes irányzatot vallottak. A földbirtokreformot a radikálispárt nem azért hozta napirendre, hogy a nincsedeneket földhöz juttassa, hanem mert hatalmas fegyvernek tartotta . . . (Nagy vihar tör ki a szocialistáknál és a reform-pártnál.) Iftl8 októberében a dunai konföderáció eszméjevei léptek a porondra. Ha volt valami, ami még perfidebb volt a programnál, amelyet a nemzet elé tártak, csak az eljárás, a methodus volt az. £n csak annyit válaszolhatok a képviselő urnák, hogy a kormány el van szánva, hogy minden eszközt igénybe vesz ilyen események ismétlődésének megakadályozására. Zsitvay tömjénező szavakkal veszi tudomásul a miniszterelnök válaszát. (A szociáldemokraták és a reformpártiak neji veszik tudomásul a váhszj) Oiesswein Sándor: Személyes kérdésben szólal fel. Tiltakozik az ellen, hogy a picifízmust összefüggésbe fcozzáft azzal ajToktőbrizmussal, amely annak idején azt mondot a, hogy nem akar katonát látni. Az a p^cifiznus, amit a római pipa hirdet minden népnek. A béke és a tudomány győzni fog a háború és a tudatlanság felett. Kijelenti, hogy az októbrizthusban nem érdekelt. Nagy Ernő a kerületében nem engedélyezett beszámoló gyűlés tárgyában interpellál. Rakovszky Iván belügyminiszter: A gyűlést formahioa miatt nem engedélyezték. Hégymegi Kiss Pál a belügyminiszterhez intézi interpellációját a bajai választáson á belügyminiszter által elkövetett szabálytalanságok tárgyában. Biján a közalkalma ottak is korteskedtek. Ennek megakadályozására megfelelő intézkedéseket kér a bílűgymini'z'ertől. Rakovszky Iván belügyminiszter: Az időközi választásokat ugyanazon az alapon kell megejteni, mint az általános választásokon. A tisztviselői kérdés. Hegymegi Kiss Pál ezután a tisztviselők'rdésröl terjeszti elő interpellációját. A kormánynak meg kell oldani ezt a problémát. A tisztviselőkön segíteni kell, mert nekik itt kell élni. Az bizonyos, hogy a hivatalnoki kar nem népszerű 'sem az országban, sem a nemzetgyűlésen és pedig azért, mert a tisztviselők elfelejtik, hogy a népért vannak és nem a nép a tisztviselőkért. Népszerüllenné teszi a tisztviselőket az is, hogy a végrehajtó hatalom rendelkezéseinek a végrehajtói, továbbá az is, hogy politikai szolgálatokra használják fel. Ez azonban nem a tisztviselők bűne, hanem magának a mai kormányzati rendszernek a büne. A tiszt viselőfeleslegnek oka egyrészt a háború, melv uj hivatalokat kreált, másrészt csonkaságunk. Volt példa arra, hogy a tisztviselői kart elbocsátották. A 48-as Idők után önként hagyták el hivatalukat a tisztviselők, de akkor a tisztviselőség tiszteletbeli állás volt. Ma a végrehajtás ügyében nagyon óvatosnak kell lenni. Nem a tisztviselőket kellene elbocsátani, hanem a felesleges hivatalokat kell megszüntetni, a menekült tisztviselőket pedig vissza kell küldeni régi helyükre. Azok, akiket kiüldöztek, ittmaradhatnak, de akik önként hagyták el hivatalukat, azok jobban teszik, ha a jelen-