Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-15 / 60. szám
Ircius 14. um légeiben) íöadás rady Böske táncosnő n-Irío \ Jvészei i Böske soubrett réfákü! i közönség izvételével. tonyha. onáíg. egmagasabb őszintén férfi müt Révész, 662 | lackot i et, horganyt, | stb. árut | i veszek 1 NBCRI, 5—24. -sugárul 40. mánctdv >rü válaszol. Bérház, arnok mel>b válás" aphatók Szeged, tsan végei_ 336 i tartózkoílvária- utca l beköltözErtekezés: 382 my, azonnal iadóhiva381 agyérdemtjL szánt aiaü St kielégítő itek szolid ( 366 MSK1* 1ÍÓ Egyes sacám ára 20 korona. Mrk««j|3íé0 éa kl*dóhiva• Jt Ka!cseyulca 6. (Prófétáló. I. emelel 6.) Telelőn IS—SS. A .Szeged" megjele1« fiélíí kivételével minden **9. Efiyes szám ára 20 ko"*»«• Előfizetési árak: Egy MlMpra Szegeden 400, Budaés vidéken 420 kor. IV. évfolyam. Szeged, 1923 március 15, CSÜTÖRTÖK. 1848-1923. • Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 9, egy hr.sábon lí, másfél hasábon 25 K. Szfivegküzl 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 8, kövér bilikkel 16 K. Szövegközi! közlemények soronkénl 100 K. Nyilttér, családi és orvosi hir 100 K. Többszöri Feladásnál árengedmény. 60-ik szám. Hogy mi volt a március lő 1848-ban, arról szerte az országban sokat fognak Oeszélni hol nap és nagyjában igazat is fognak róla mon dani. Ezt a napot még a mai időkben sem tudják meghamisítani, noha többen megkísérelték már. Hiábav.h ló minden erőlködés, nem lehet letagadni, hogy volt 1848 és volt március 15-ike és hogy ezzel a nappal kezdődött az, amit ma destrukciónak hívnak. Nem lehet letagadni, hogy ekkor gondolatszabadság született, sajtószabadság született, közteherviselés született, demokrácia született, jogegyenlőség született, szóval minden akkor született, aminek liberalizmus a neve s amit legalább in effigie mindennap akasz ófára szögez az a sajtó, amely h*z fiatnak és liberális-gyűlölőnek val ja magát. Nem lehet letag dni semmit ez előtt a nemzedék előtt, amely a má cusi eszmék kultuszában nőtt fel s nem lehet letagadni azoknak a tollaknak és azoknak a szájaknak, amelyek éveken és évtizedeken keresztül ugyanolyan sze it lelkesedéssel glorifikálták a márciusi eszméket, amilyennel most mindennek az ellenkezőjét hirdetik, amit a március 15. h020't. Lehet csürni-csavarni a szót, lehet c izió-stílusban találgatni azt, hogy mit hirdenéntk Kossuth Lajos és Petőfi Sándor, ha most élnének, de a legvakmerőbb fantázia is szégyelné azt állítani, hogy Kossuth Lajos rendiörvényt szavaztatna meg a nemzetgyűléssel és Petőfi Sándor a numerus clausus érdekében állítaná talpra a magyart. Mi tudjuk, hogy a cet zurát 1846 ban véglegesen eliflrOIiék és ma a legteljesebb sajtószabadság van és éppen mert tudjuk, hogy i milyen nagyszerű sajtószabadság van ma, mi nem élün^< vele és nem mondunk el mindent március 15 ről, amit mondani tudnánk róla és mondanunk is kellene. Mi Kern vonunk párhuzamot a negyvennyolc törvényei és a ma •örvényei közt, nem mérjük össze Bethlen István kormányát Kossuth Lajos kormányíval, se 1923 ifjúságát nem hasonlítjuk össze Vasváry Pál 1848 as ifjúságával. Mi beerjük annak a megállapításával, hogy negynennyolc nemzedéke volt a legdicsőségesebb magyar nemzedék, mert a legteljesebben és a léghiány talanabbul abban volt meg a nemzeti egység a haza szeretetében és az érle való áldozat készségben. A törvény még nem szabadította fel a jobbágyot, amikor a földesúr már felszabadi otía. A jogegyen őség még nem volt törvénybe iktatva, amikor a szivekben már kivirágzott A haza még nem kéri, amikor oltárra már önként ajánlottak vért és vagyont, — mindenki a saját vagyonát és a saját vérét. Csak ez a nem/edék valas'thatta habozás nélkül a Kossuth Lsjos útját és amikor az az ut Örvénybe szakadt, csak ez a nemzedék bírhatta el egy másfeleves háború vér veszté se után Aradot, Kufs eint, akasztófát, börtönt és a Bachkorszak minden megalázását és szenvedését. nTha.SZudéke- elismerjük, kimondhatatlaííilc nemÍHÍe,yzetben ™ mint "egyvensabb rá és ha^i Vo1'' de annál katasztrófáiibenne semmi a nagy "március110^ "ÜS , T,g bftl. Az ö feladata^kía^aPvnhK260^1'1^" alkotmányt kellene teremtn^haném^í^Sf^ neki nem meghalni kellene a'hazáéi ,£alább egyelőre, csak okosan.élnie és doigóz„,f JJ? De ez a nemzedék nem tud mást, csak céltalanul és tehetetlenül vergődni az önmaga vágta sebekben, amik szétmarják és rothasztják egész szervezetét. Nincs közös hite ís esznénye: ahány ember annyi vélemény, ahány lélek, annyi akarat, ahány száj, annyi követelés. Ez a nemzedék szárnyalóart idealista, amikor követel, de földön csúszó materialista, amikor tőle kér a nagy szájjal szeretett haza akár lemondást, akár áldozatot. Mindnyájan félünk a szemhatáron leskelődő végső rom'ástól, de mindnyájan csak magunkat szeretnénk belőle kimentem. Minden kitelik belőlünk, konstruktív, destruktív, feudális, kommunista, konzervatív, hberáns, klerikális, radikális, rojalista, legitimista, szabad királyválasztó," köztársasági, keresztény és pogány, csak éppen azok az önzetlen magyarok nem találhatók sehol, akiknek a nagysága előtt Kossuth Lajos negyvennyolcban leborult. Ez a nemzedék nem szabadítaná fel a jobbágyságot, hanem kitalálná, ha ki kellene találni. Ez a nemzedék nem hordana téglát a Nemzeti Szinház építéséhez, hanem eladná felárral. Ez a nemzedék nem az önkéntes adófizetésben jeleskedik, hanem az adóelti kolásban. Ez a nemzedék nem arra kíváncsi, hogy mi van a márciusi tizenkét pontban, hanem arra, hogy mi van a tőzsdetudósításban. Ez a nem edék megtanulta, hogy mi az a kosztpénz, de felünk, el fogja felejteni nagyon hamar, mi az az in•eg'iiás, amely már se löbb alaktalan jelszónál. Nem vagyunk beane bizonyosak, ez a nemzedék nem véikezik-e, amikor ünnepelni meri március 15-öt. H lakásrendelet. (A Szeged budapesti tudósítójától) A drágasági bizottság ma délután 5 órakor Heinrich Ferenc elnökletével ülést (ártott, amelyen megjelent Vass József népjóléti miniszter is, hogy a készülő lakásrendeletről felvilágosítást adjon. Elsőnek Vdzsonyi Vilmos szólalt fel. Azt akarja, hogy mielőtt a lakáskérdésben elhatározás történnék, módjában legyen a bizottságnak és a nemzetgyűlésnek hozzászólni a kérdés egész komplexumához. A bizottságot főleg két kérdés érdekli: a szabad felmondás és a birói korlátozás alá nem eső lakások kérdése. Vass József válaszában kijelenti, hogy e kérdésekre most nem tud nyilatkozni, mert az ügyben a minisztertanács még nem határozott véglegesen, ö itt csak s- mélyes véleményét attnáijd ctö, ereaen W-^-x/Sífe aí »oJ>, nogy !<m nyújtja a törvényjavaslatot és ennek keretében fölhatalmazást kap a rend lel kibocsátására. Minthogy a rendeletnek a lakbéremelésre vonatkozó részét már május elsején életbe akerja léptetni, ezért a rendeletet április 15-én óhajtja kibocsátani. Az igazságügyminiezter és a miniszterelnök ugy informálták őt, hogy a rendelethez nem szük-éges uj lakástörvény, mert a rendeletet 1922/23. év első felére szóló fölhatalma? ási törvény alapján is joguk van kibocsátani. Mint mondotta, május 1-en eletbe kell lépni a rendelet azon reszének, amely a lakbéremelésre vonatkozik, november 1 ére pedig • annak a részének, amely nogy lakások üzletek, ' irodákra vonatkozó felmondási jogot tartalmazza. A novemberre szóló fölmor dul azonban az emü ett kategóriáknál cs* abban az esetben lehet novemberre effekluálni, ha a kormányrak ez évi épitkezési programja megv.ilóhu!, am körű belül kétezer lakás épdésé flentené A ni sz Ítélőtáblánál <örlént ankétet illet, aznem ő hivta öss7e és ha megtörténi ajikor a magasabb rangú birák saját akaratukból jöttek össze y r m h» kóláit fe ezután és rámutatott arra, nogy duu«. miniszternél megfmelyafi?fn?thatta a. miniszter, hoev abbm jelent, megál a^ hatta a J ^ Ztlküli ! ATelitLdő dolog. Az a T 11 hnpv ha a felmondást a miniszter véleménye, hogy na a korlátozásnak "e!? afá » lakbér maximálásának elmulasztja ^ burkolt szabadforgalmat jelent ~ RassayKároly azt kérdi a minisztertől, hogy t^t akar-e adni a bizottságnak arra, hogy hozíászóljon a rendelethez, mielőtt megjelen, e. Kérdi hogy milyen alapon bocsátja ki a miniszter a rendeletet és hogy szabad lesz-e a Javaslat tárgyasának során a felmondás lehetőségét és a berek megengedett magasságát me£a József kijelenti, hogy 6 a javaslat kapcsán szerette volna a felhatalmazást a rendelet kibocsátására megadatni, de nem tudja, hogy az igazságügyminiszter és a miniszterelnök hozzájárul-e. . „ . . Ezután ismét Vázsonyi Vilmos szólal fel, fölfogása szerint az 1922—23. évi felhatalmazási törvény alapján a kormánynak nincs joga a lakásrendeletet kiadni, ez a felhatalmazási törvény a rendkivüli hatalom gyakorlásáról szól és kötelességévé teszi a kormánynak, hogy a rendkivüli hatalom gyakorlásáról javaslatot terjesszen elő. Különben az a rendelet, amelyre vonatkozólag ezt nem teszi, automatikusan megszűnik. Ha a kormány törvényjavaslatot terjeszt be, akkor a felhatalmazási törvény alapján joga van a javaslat letárgyalásáig az illető rendeletet fentartani, de nincs joga ezt megváltoztatni, vagy másikkal helyettesíteni. A népjóléti miniszter tényleg beadott a lakáskérdésben egy javaslatot, amit azonban nem tárgyaltak le. Most annak ellenére, hogy a javaslatot beterjesztették, ujabb rendeletet bocsáthatnak ki. E? ppdig alkotmányjogi abszurdum, a Kormanyüi"*- m .llJ>a haiai- on alapuló rendeletét tőrvénnyel kell helyettesítem. Módot kell adni a nemzetgyűlésnek, hogy a javaslat tárgyalásánál akaratát nyilvánítsa és a kormánynak alá kell vetnie magát ennek az akaratnyilvánításnak. Nem látja szükséget ann*k, hogy a rendelet április 15-ig megjelenjék, hiszen a májusi felmondás tervezetet törvényhozásiig ki lehet tolni, a lakbéremelést pedig visszamenő hatállyal lehet életheVp etni. Nincs szükség ezen a téren arra, hogy a kérdést titokban kezeljék, mert ez valóban annak agitatorikus célokra való fölhasználását teszi lehetővé. Kétli egyébként, hogy 1923 novemberéig említésre méltó épitkezési programot lehessen végrehajtani. Vass József népjóléti miniszter erre az utóbbi tételre vonatkozólag kijelenti, hogy az épitkezési program végrehajtását garantálja, mert a tervbevett kétezer lakás háromnegyed részét az állam építi fel. Bejelentette, hogy a tervezet szövegét a bizottság tagjai körülbelül tiz nap múlva kapják meg, ennek alapján a bizottság kimondotta, hogy legközelebbi ülését április negyedikén délután öt órakor tartja. Lovagias ügy — Tisza miatt. A mai nemzetgyűlésen Zsitvay Tibor beszéde alatt személyes sértés történ', amiért Iov gias eljárás indult meg. Zsitvay beszéde közben ugyanis felvetette azt a kérdést, hogy kik felelősek Trianonért, mire Horváth Zoltán közbeszólt: A Tisza István-uralom. E kijelentésre Kállay Tamás ezt kiáltotta Horváth felé: Ostoba, szamárság. Horváth Kállayt e kifejezésért Rassay Károly és Paots József utján provokáltatta. Összejövetel Ziohy Jánosnál. Gróf Zichy János lakásán politikai barátai ma beszélgetésre gyűltek egybe. Ehhez az összejövetelhez kormánykörökben széleskörű kombinációkat fűztek. Mint nekünk közlik, a megbeszélésnek politikai jelenlősége egyáltalában nem volt, Zichy János csupán azért kére/fc magához politikai barátait, hogy a távolléte aian történt politikai eseményekről a jelenlegi P°' tikai he yzetről informálódjon.