Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-15 / 60. szám

Ircius 14. um légeiben) íöadás rady Böske táncosnő n-Irío \ Jvészei i Böske soubrett réfákü! i közönség izvételével. tonyha. onáíg. egmagasabb őszintén férfi müt Révész, 662 | lackot i et, horganyt, | stb. árut | i veszek 1 NBCRI, 5—24. -sugárul 40. mánctdv >rü válasz­ol. Bérház, arnok mel­>b válás" aphatók Szeged, tsan végei­_ 336 i tartózko­ílvária- utca l beköltöz­Ertekezés: 382 my, azonnal iadóhiva­381 agyérdemtjL szánt aiaü St kielégítő itek szolid ( 366 MSK1* 1ÍÓ Egyes sacám ára 20 korona. Mrk««j|3íé0 éa kl*dóhiva­• Jt Ka!cseyulca 6. (Prófétá­ló. I. emelel 6.) Telelőn IS—SS. A .Szeged" megjele­1« fiélíí kivételével minden **9. Efiyes szám ára 20 ko­"*»«• Előfizetési árak: Egy MlMpra Szegeden 400, Buda­és vidéken 420 kor. IV. évfolyam. Szeged, 1923 március 15, CSÜTÖRTÖK. 1848-1923. • Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 9, egy hr.sábon lí, más­fél hasábon 25 K. Szfivegküzl 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 8, kövér bilikkel 16 K. Szövegközi! közlemények soronkénl 100 K. Nyilttér, csa­ládi és orvosi hir 100 K. Több­szöri Feladásnál árengedmény. 60-ik szám. Hogy mi volt a március lő 1848-ban, arról szerte az országban sokat fognak Oeszélni hol nap és nagyjában igazat is fognak róla mon dani. Ezt a napot még a mai időkben sem tudják meghamisítani, noha többen megkísérel­ték már. Hiábav.h ló minden erőlködés, nem lehet letagadni, hogy volt 1848 és volt már­cius 15-ike és hogy ezzel a nappal kezdődött az, amit ma destrukciónak hívnak. Nem lehet letagadni, hogy ekkor gondolatszabadság szü­letett, sajtószabadság született, közteherviselés született, demokrácia született, jogegyenlőség született, szóval minden akkor született, aminek liberalizmus a neve s amit legalább in effigie mindennap akasz ófára szögez az a sajtó, amely h*z fiatnak és liberális-gyűlölőnek val ja magát. Nem lehet letag dni semmit ez előtt a nemze­dék előtt, amely a má cusi eszmék kultuszá­ban nőtt fel s nem lehet letagadni azoknak a tollaknak és azoknak a szájaknak, amelyek éveken és évtizedeken keresztül ugyanolyan sze it lelkesedéssel glorifikálták a márciusi esz­méket, amilyennel most mindennek az ellen­kezőjét hirdetik, amit a március 15. h020't. Lehet csürni-csavarni a szót, lehet c izió-stílus­ban találgatni azt, hogy mit hirdenéntk Kossuth Lajos és Petőfi Sándor, ha most élné­nek, de a legvakmerőbb fantázia is szégyelné azt állítani, hogy Kossuth Lajos rendiörvényt szavaztatna meg a nemzetgyűléssel és Petőfi Sándor a numerus clausus érdekében állítaná talpra a magyart. Mi tudjuk, hogy a cet zurát 1846 ban végle­gesen eliflrOIiék és ma a legteljesebb sajtó­szabadság van és éppen mert tudjuk, hogy i milyen nagyszerű sajtószabadság van ma, mi nem élün^< vele és nem mondunk el mindent március 15 ről, amit mondani tudnánk róla és mondanunk is kellene. Mi Kern vonunk pár­huzamot a negyvennyolc törvényei és a ma •örvényei közt, nem mérjük össze Bethlen István kormányát Kossuth Lajos kormányíval, se 1923 ifjúságát nem hasonlítjuk össze Vas­váry Pál 1848 as ifjúságával. Mi beerjük annak a megállapításával, hogy negynennyolc nemzedéke volt a legdicsőségesebb magyar nemzedék, mert a legteljesebben és a léghiány talanabbul abban volt meg a nemzeti egység a haza szeretetében és az érle való áldozat készségben. A törvény még nem szabadította fel a jobbágyot, amikor a földesúr már felsza­badi otía. A jogegyen őség még nem volt tör­vénybe iktatva, amikor a szivekben már ki­virágzott A haza még nem kéri, amikor oltá­rra már önként ajánlottak vért és vagyont, — mindenki a saját vagyonát és a saját vérét. Csak ez a nem/edék valas'thatta habozás nél­kül a Kossuth Lsjos útját és amikor az az ut Örvénybe szakadt, csak ez a nemzedék bírhatta el egy másfeleves háború vér veszté se után Aradot, Kufs eint, akasztófát, börtönt és a Bach­korszak minden megalázását és szenvedését. nTha.SZudéke- elismerjük, kimondhatatla­ííilc nemÍHÍe,yzetben ™ mint "egyven­sabb rá és ha^i Vo1'' de annál katasztrófáii­benne semmi a nagy "március110^ "ÜS , T,g bftl. Az ö feladata^kía^aPvnhK260^1'1^" alkotmányt kellene teremtn^haném^í^Sf^ neki nem meghalni kellene a'hazáéi ,£alább egyelőre, csak okosan.élnie és doigóz„,f JJ? De ez a nemzedék nem tud mást, csak célta­lanul és tehetetlenül vergődni az önmaga vágta sebekben, amik szétmarják és rothasztják egész szervezetét. Nincs közös hite ís esznénye: ahány ember annyi vélemény, ahány lélek, annyi akarat, ahány száj, annyi követelés. Ez a nemzedék szárnyalóart idealista, amikor követel, de földön csúszó materialista, amikor tőle kér a nagy szájjal szeretett haza akár lemondást, akár áldozatot. Mindnyájan félünk a szem­határon leskelődő végső rom'ástól, de mind­nyájan csak magunkat szeretnénk belőle ki­mentem. Minden kitelik belőlünk, konstruktív, destruktív, feudális, kommunista, konzervatív, hberáns, klerikális, radikális, rojalista, legiti­mista, szabad királyválasztó," köztársasági, ke­resztény és pogány, csak éppen azok az önzet­len magyarok nem találhatók sehol, akiknek a nagysága előtt Kossuth Lajos negyvennyolcban leborult. Ez a nemzedék nem szabadítaná fel a job­bágyságot, hanem kitalálná, ha ki kellene találni. Ez a nemzedék nem hordana téglát a Nemzeti Szinház építéséhez, hanem eladná felárral. Ez a nemzedék nem az önkéntes adófizetésben jeleskedik, hanem az adóelti kolásban. Ez a nemzedék nem arra kíváncsi, hogy mi van a márciusi tizenkét pontban, hanem arra, hogy mi van a tőzsdetudósításban. Ez a nem edék megtanulta, hogy mi az a kosztpénz, de felünk, el fogja felejteni nagyon hamar, mi az az in­•eg'iiás, amely már se löbb alaktalan jelszónál. Nem vagyunk beane bizonyosak, ez a nemze­dék nem véikezik-e, amikor ünnepelni meri március 15-öt. H lakásrendelet. (A Szeged budapesti tudósítójától) A drága­sági bizottság ma délután 5 órakor Heinrich Ferenc elnökletével ülést (ártott, amelyen meg­jelent Vass József népjóléti miniszter is, hogy a készülő lakásrendeletről felvilágosítást adjon. Elsőnek Vdzsonyi Vilmos szólalt fel. Azt akarja, hogy mielőtt a lakáskérdésben elhatá­rozás történnék, módjában legyen a bizott­ságnak és a nemzetgyűlésnek hozzászólni a kérdés egész komplexumához. A bizottságot főleg két kérdés érdekli: a szabad felmondás és a birói korlátozás alá nem eső lakások kérdése. Vass József válaszában kijelenti, hogy e kérdésekre most nem tud nyilatkozni, mert az ügyben a minisztertanács még nem határozott véglegesen, ö itt csak s- mélyes véleményét attnáijd ctö, ereaen W-^-x/Sífe aí »oJ>, nogy !<m nyújtja a törvényjavaslatot és ennek keretében fölhatalmazást kap a rend lel kibocsátására. Minthogy a rendeletnek a lakbéremelésre vonat­kozó részét már május elsején életbe akerja léptetni, ezért a rendeletet április 15-én óhajtja kibocsátani. Az igazságügyminiezter és a mi­niszterelnök ugy informálták őt, hogy a rende­lethez nem szük-éges uj lakástörvény, mert a rendeletet 1922/23. év első felére szóló föl­hatalma? ási törvény alapján is joguk van ki­bocsátani. Mint mondotta, május 1-en eletbe kell lépni a rendelet azon reszének, amely a lakbéremelésre vonatkozik, november 1 ére pedig • annak a részének, amely nogy lakások üzletek, ' irodákra vonatkozó felmondási jogot tartalmazza. A novemberre szóló fölmor dul azonban az emü ett kategóriáknál cs* abban az esetben lehet novemberre effekluálni, ha a kormányrak ez évi épitkezési programja megv.ilóhu!, am körű belül kétezer lakás épdésé flentené A ni sz Ítélőtáblánál <örlént ankétet illet, aznem ő hivta öss7e és ha megtörténi ajikor a magasabb rangú birák saját akaratukból jöttek össze y r m h» kóláit fe ezután és rámutatott arra, nogy duu«. miniszternél meg­fmelyafi?fn?thatta a. miniszter, hoev abbm jelent, megál a^ hatta a J ^ Ztlküli ! ATelitLdő dolog. Az a T 11 hnpv ha a felmondást a miniszter véleménye, hogy na a korlátozásnak "e!? afá » lakbér maximálásának elmulasztja ^ burkolt szabadforgalmat jelent ~ RassayKároly azt kérdi a minisztertől, hogy t^t akar-e adni a bizottságnak arra, hogy hozíászóljon a rendelethez, mielőtt megjelen, e. Kérdi hogy milyen alapon bocsátja ki a mi­niszter a rendeletet és hogy szabad lesz-e a Javaslat tárgyasának során a felmondás lehe­tőségét és a berek megengedett magasságát me£a József kijelenti, hogy 6 a javaslat kap­csán szerette volna a felhatalmazást a rendelet kibocsátására megadatni, de nem tudja, hogy az igazságügyminiszter és a miniszterelnök hozzájárul-e. . „ . . Ezután ismét Vázsonyi Vilmos szólal fel, föl­fogása szerint az 1922—23. évi felhatalmazási törvény alapján a kormánynak nincs joga a lakásrendeletet kiadni, ez a felhatalmazási tör­vény a rendkivüli hatalom gyakorlásáról szól és kötelességévé teszi a kormánynak, hogy a rendkivüli hatalom gyakorlásáról javaslatot ter­jesszen elő. Különben az a rendelet, amelyre vonatkozólag ezt nem teszi, automatikusan meg­szűnik. Ha a kormány törvényjavaslatot ter­jeszt be, akkor a felhatalmazási törvény alapján joga van a javaslat letárgyalásáig az illető ren­deletet fentartani, de nincs joga ezt megváltoz­tatni, vagy másikkal helyettesíteni. A népjóléti miniszter tényleg beadott a lakás­kérdésben egy javaslatot, amit azonban nem tárgyaltak le. Most annak ellenére, hogy a ja­vaslatot beterjesztették, ujabb rendeletet bocsát­hatnak ki. E? ppdig alkotmányjogi abszurdum, a Kormanyüi"*- m .llJ>a haiai- on alapuló rendeletét tőrvénnyel kell helyettesítem. Módot kell adni a nemzetgyűlésnek, hogy a javaslat tárgyalásánál akaratát nyilvánítsa és a kormánynak alá kell vetnie magát ennek az akaratnyilvánításnak. Nem látja szükséget an­n*k, hogy a rendelet április 15-ig megjelenjék, hiszen a májusi felmondás tervezetet törvény­hozásiig ki lehet tolni, a lakbéremelést pedig visszamenő hatállyal lehet életheVp etni. Nincs szükség ezen a téren arra, hogy a kérdést titok­ban kezeljék, mert ez valóban annak agitatori­kus célokra való fölhasználását teszi lehetővé. Kétli egyébként, hogy 1923 novemberéig emlí­tésre méltó épitkezési programot lehessen végre­hajtani. Vass József népjóléti miniszter erre az utóbbi tételre vonatkozólag kijelenti, hogy az épitke­zési program végrehajtását garantálja, mert a tervbevett kétezer lakás háromnegyed részét az állam építi fel. Bejelentette, hogy a tervezet szövegét a bizottság tagjai körülbelül tiz nap múlva kapják meg, ennek alapján a bizottság kimondotta, hogy legközelebbi ülését április negyedikén délután öt órakor tartja. Lovagias ügy — Tisza miatt. A mai nemzetgyűlésen Zsitvay Tibor beszéde alatt személyes sértés történ', amiért Iov gias eljárás indult meg. Zsitvay beszéde közben ugyanis felvetette azt a kérdést, hogy kik fele­lősek Trianonért, mire Horváth Zoltán közbe­szólt: A Tisza István-uralom. E kijelentésre Kállay Tamás ezt kiáltotta Horváth felé: Ostoba, szamárság. Horváth Kállayt e kifejezésért Rassay Károly és Paots József utján provokáltatta. Összejövetel Ziohy Jánosnál. Gróf Zichy János lakásán politikai barátai ma beszélgetésre gyűltek egybe. Ehhez az össze­jövetelhez kormánykörökben széleskörű kombi­nációkat fűztek. Mint nekünk közlik, a meg­beszélésnek politikai jelenlősége egyáltalában nem volt, Zichy János csupán azért kére/fc ma­gához politikai barátait, hogy a távolléte aian történt politikai eseményekről a jelenlegi P°' tikai he yzetről informálódjon.

Next

/
Thumbnails
Contents