Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-08 / 54. szám

2 SZEQED Szeged, 1923 március 8. lyozásáról és a munkaügyi bíróságról szóló javaslatot. Elnök ezután napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor lesz. Ezután áttérnek az interpellációkra. Csík József eláll interpellációjától. Elnök öt perc szünetet rendel el. — Tündérlak Magyarhonban. Szünet után dr. Éhn Ká'mán az interpelláló. A képviselők egyrésze elhatározta az internáló tábor megtekintését, hogy a helypzinen szerezzenek bizony sá/ot arról, hogy igazak-e, vagy igazságtalanok Esztergályos vádjai, melyeket a parlament egy ülésén tett szóvá. 0 mint orvos elsősorban közegészségügyi szempontból foglalkozik a táborban tapasztaltakkal. Az internálótábor körülbelül három kilométerre a várostól egészségei vidéken, dombon épült. (Szeder: Üdülőhelynek való) Az internálótábor tulajdonképen fogolytábornak ké-zült és 1920 január 1-en alakult át internáló táborrá. Ez a tábor, mint minden más ilyen gyors építkezés, nem áll kőházakból, azonban nem igaz, hogy épMetei csak ujinyi deszkafalakból állanak, mert minden baraknak kettői deszkafala van. A deszkafilakat belül vakolat, kivel katránypapir borítja. Becsurgás egyáltalában nincs, pedig éppen nagy hóesés idején jártak ott a képviselők. Minden teremben óriási vaskályha van és minden barak minden napra két métermázsa szenet kap. (Esztergályos: Tündérlak MagyarországbanI Én is oda megyek) A batakuk szomszédságában vannak a menekültek is elhelyezve és ezek sokkal roszB7sbb helyzetben vannak. Az internálótáborban 794 lélek van. Foglalkozás szerint a következőképen oszlanak meg: tanult iparos 370, k res kedő és kereskedősegéd 64, földbirtokjs és földmives 46, napszámos 284, családtagok 34 Felekezet szerint római katolikus 370, református 70, ágostai evangélikus 22 gorog katolikus 42, görögkeleti 60, izraelita 255. (Reichl: Hol itt a numerus daujuc ?) A kiutasiiot ak ez ina 135, a rovott múltúik száma 426. (Klárik: kik azok a rovott multuak?) Éhn: Vannak ott hét én fegyházat viselt emberek is. E után Ehn idézeteket olvas Esztergályos beszédéből. Megállapítja, hogy Esztergályos azt mondotta, hogy az internáltak fehernemü nélkül, rongyokban futkároznak. (Esztergályos: Akkor ugy volt. Szeder: Időközben felöltöztették őket) Meg kell állapítania, hogy mindegyik internáltnak van fehérneműje es fe's"ruhája. (A szociáldemokraták a padot verik : Hallatlan I Védőbeszédet tart 1 Tessék feloszlatni 1 Pikler: Tündérlak Magyarhonban!) Ezután Éhn ismerteti az internáltán kosztját (\ s oc áldemokraták ismét a p>dot verik.) Éhn ezután megállapítja, hogy az internáltak kosztja kielégítő, csak azoké nem egészen megfelelő, akik dolgodnak. Ajánlja, hogy fekete kávé helyett rántott levest adjanak az internáltaknak regge'ire. Esztergályosnak az az állítása, hogy az éte-% leköt n kavics és más hulladékok vannak, nem felel meg a valóságnak. Meg ha igaz is lenne ez, ebben az esetben is maguk az internáltak a hibásak, mert ők tisztítják meg a főzésre kerülő anyagot. Nem igaz az, hogy a kórházban az elmtbetegeket a tudővészesekkel együtt helyezték volna el. Amit Esztergályos állított, hogy a pólyákat újból felhasználják, az csík természetes. Nem áll az, amit Esztergályos mondott, hogy nagy számmal halnsk meg az internálótáborban az emberek. Három év alatt mindössze (!) 26 haláleset történt. Az internálótáborban fertőtlenítő intézet és zuhanyfürdő is van. Az orvosi kezelés sem olyan hiányos, mint azt Esztergályos állította. A magam részéről kijelentem, hogy én sem vagyok hive az internálásoknak és hogy alapos revízióra van itt szükség. Ki kell engedni a táborból a nőket és a gyermekeket, az idegen honosoknak pedig lehetővé kell tenni a hazájukba való visszatérést. Ezután a következő interpellációt intézi a belügyminiszterhez: Van-e tudomása arról, hogy az internáló táborban már lehetnek olyan egyének is, akik vétkükért ezt a súlyos büntetést nem érdemlik meg? Van-e tudomása arról, hogy ott a nők és gyermekek javulását nem szolgálják ? Hajlandó-e a keresztény szeretet és megbocsátás gondolatával revizió alá venni az internálásokat és az oda nem való gyermekeket és nőket eltávolítani, a veszélyes elemeket szegregálni és hajlandó e az internáló tábort ily értelemben fokozatosan megszüntetni és ezt az intézményt szukcesszive dologházzá átalakítani ? Rakovszky Iván belügyminiszter kéri a Házat, hogy tekintettel ebben az ügyben valószínűiig elhangzó több interpellációra, engedjék meg neki, hogy válaszát az összes interpellációkra egyszerre adhassa meg. Szabó József Ha ler-párti szintén az internáló tábor ügyében interpellál és főképen arról akar beszélni, kik és miért vannak ott internálva. Előre is kijelen'i, hogy az internáló tábor csak arra alkalmas, hogy dz ország iránti ellenszenvet fokozza és az ország jóhirnevét rontsa. Semmiesetre sem alkalmas arra, hogy az embereket megjavítsa, semmiesetre sem alkalmas preventív intézkedésre. Volt ott egy katona, aki Moszkvában, vagy Oroszországban a vörös hadseregben szakaszparancsnok volt. (Rakovszky belügyminiszter: Hogy hívják ? A nevét kérem.) Szabó: A nevét nem tudom, de ez nem is fontos. Ez a katona már nagyon hosszú ideje van az in<erná<ó táboiban. Ennek a katonának a dandárparancsnoka ma is szabadon jár-kel Magyarországon. Miért nincs az is az internáló táborban ? Rakovszky Iván: Tudom már kiről beszél. Kuglerröl I Cs khogy ez a katona három magy r katonatisztet lőtt agyon. Szabó: Ha igaz, amit a belügyminiszter ur mond, akkor az illetőt biróság elé kell állítani. Talált árdrágítókat is, olyanokat, akik esetleg 3—4 koronával drágábban ad ák a paradicsomot a maximális árnál. Több esetet sorol fel, majd megállapítja, hogy Magyarországon van biróság, amelynek Ítélkeznie kell a bűnösök fölött. Interpellációt intéz a belügyminiszterhez: Vin e tudomása arról, hogy az internáltak nagyrésze ártatlan, vagy kisbünös, hajlandó e a belügyminiszter ezetfet a kis bűnösöket es ártatlan embereket szabadon bocsátani és az internáló tábort feloszlatni ? Uszító „sajtó" és Zsirkay. Ezután Fábián Béla mondja el interpellációját. Kijelenti, hogy csak azt akarja elérni, hogy a Kiolvasott cikkek alapján mondja ki a Ház egységes megvetését az uszitó sajtóval sze nben. Arról a* uszitó sajtóról beszel, mely miatt ma nincs konszolidáció Magyarországon. Állítja, hogy ezek a lapok végtelenül izgatnak a felekezetek ellen. A Nép és a Száza/ kb. harminc példányából cikkeket olvas fel, melyek egy hónapra visszamenőleg jelentek meg. A Népből és a Szózatból a szemelvények egész soro?a'át olv.issa fel, me'yekkd bizonyítja, hogy ezek a lapok lázítanak. Végül Zsirkaynak egy sajátkezű levelet olvassa fel, amelyet a szeg di direktóriumhoz intézett 1919 mírcius 25 ikén. Azt irja benne Zsirkay Jtnos többek közöt: „Amit az őszi forradalom nem hozott meg, azt meghozta a második, az igazi, a bolseviki forradalom. Ma más párt nincs, más elv nem helyeselhető, mint a kommunista párt és a kommunista elv. Ettől a gondalattól áthatva aján lom fel a direktóriumnak minden munkásságo mat. Nem akarok semmi egyebet, csak egyszerű munkása akarok lenni annak az eszmének, melytől a világ megváltását várom * Zsirkay ezt a levelet a bolsevizmus kitörése után irta. A következő interpellációt intézi a miniszterelnökhöz: Van-e tudomása a miniszterelnök urnák arról, hogy a kormány által szubvencionált l*pck a közbiztonságot és az ország nyugalmát veszélyeztető lázitást folytatnak. Zsirkay János személyes kérdésben szólal fel. Amikor szólásra emelkedik, a szociáldemokraták kórusban kiáltják feléje: Tüz, tüz! Nem hallgatjuk megl A zaj csillapultával Zsirkay folytatja beszédét. Nemecz Ferenc, a TEVEL titkára azzal az üzenettel jött hozzá, hogy a kommunisták nem fogják őket mássépen megtűrni, ha csak nem irnak alá egy nyilatkozatot, amelyben megígérik, hogy nem fognak a kommunisták ellen dolgozni és felajánlják nekik szolgálataikat. Ezt a nyilatkozatot aláírták és eljuttatták a direktóriumhoz. (A szociáldemokratáknak a teremben maradt része a padokat veri és kiabál: PfujI Pfujl Propper: 70.000 enne't sokkal kisebb dolgokért taróztattak lel Peyer: Ilyen aljas ember nincs több az országban!) Az elnök Peyert ezért a kifejezésért rendreutasítja. Zsirkay ezután Kelemen Bíla könyvéből idéz annak bizonyítására, hogy az ellenforradalomnak egyik megszervezője voit. C>ak azt sajnája, hogy a kommunizmus bukása után még töboel nem tettek a kommunisták ellen. Azt tarja, hogy a magyarnak ügyesnek, ravasznak, fu fangosnak is kell lennie, ha érdeke ugy kívánja. Eöttevényi Szabó István interpellál ezután a győri mezőgazdák szövetkezetének korpa árdrágitási ügyében. N gyatádi Szabó István fóldmivelésűgyi miniszter válaszol az interpellációra. Vizsgálatot fog indi ani é? hogyha illetéktelen nyereségeket szereztek maguknak a ízöveikeze'ek, látni fogják a következményeket. A következő interpelláló Erődy-Harrach Tihamér. Beszéde elején kifejti, hogy politikától mentesen, pártszempontok fölé emelkedve, csak mint jogász óhajtja az internálótábor ügyét szóvá tenni. Ami a zalaegerszegi tábort ilieti, el kell ismerni, tngy ott vamat hibák. A politikai foglyok szána 126 ra tehető. Lehet, hogy nem mind bűnös, azonban kizárt dolog, h >gy mind ártatlan volna. Az egyes egyének kiha'lgatásáról emlékezik meg. Kérdi, milyen i ítéztedéseket szándékozik tenni a belügym niszter ezzel kapcsolatban. Hajtandó e a belügyminiszter intézkedni, hogy az internálótáborban levő egyéneknek üuyét egvénenkint felülvizsgálják és az ártatlanokat minél eiő >b szab don bocsássák. Esztergályos János félreérteit szavait kívánja megmagyarázni. Éhn Kilm n felszólalásában többször hivatkozott őrá és állításaiból az tűnik ki, hoty ő interpellációja során valótlanságot mondott volna. Ezzel ••zemben kérdi, igaz e, hogy az internáló táborban a kórházb n az egyik internált beteg panaszkodott a képviselőknek, hogy azért het gek, mert csendőrök verték és ütötték? Igaz-e, h' gy Kozár a kutyahust megette és ki|elen<e te, hogy csak azért ette m g, mert éhezett? Kérdem a nemzetgyűlési képviselőktől, igaz-e, hony a konyhában az egyik szakács kijelentette, hogy nem m ndig kapnak ilyen jó ebédet, csak a mai ünnepi alkalomból. Szeder Ferenc kijelenti, hogy az internáló tábornak semmiféle létjogosultsága nincs, mert aki bűnös, azt áUitsák a biróság elé, akire pedig nem bizonyul rá bűntett, azt bocsássák szabadon. Kérdi a belügy ninisztet, h»jand>-e az internáló tábort feloszlatni és a rendőri jelentkezések reniszerét megszüntetni? Rakovszky Iván belügvmini zter emelkedik szólásra. (\ szocialisták egyöntetűen nagy zajfa n törnek ki és kőrusbai kiál ják a belüg/miniszter filé: Feloszlatni! Feloszlatni!) Ezután a belügyminiszter hosszasan foglalkozik az egyes kepviselSk int rpellációjával, majd azt igyekszik bizonyítani, hogy a zalaegerszegi állapotok nem is olyan rémesek. Az internálás mat rendszerét csak ugy lehet mjgszün-etni — mondotta —, ha a konszolidáció beálltával a bün ető törvé tykönyv és a büntető eljárás megfelelő mód isitásával az államhatalomnak megfelelő eszköz fog rend^lkez'sre állni. Amig a dologházat fel nem állítják, addig erre az intézményre szükség van. Az ülést az elnök fél 8 órakor bezárta. Az angorai kormány feltételei a béke érdekében. Az angorai nemzetgyűlés minden felelősséget elhárít magától arra az esetre, hi a hit Imak ragaszkodnak ahhoz, hogy a luusannei szerződéstervezetet betüszerint etf>gadják. A nemzetgyűlés túlnyomó többsége felhaalm zta a kormányt arra, hogy folytassa fáradozásait a b^ke elérése érdekében a következő feltételek mellett: 1. A mossuli kérdést bizonyos időszakon belül rendezni kell. 2. A pénzügyi, gazdasági és igazgatási kérdést a török nemzet teijes függetlenségével öss>hangbm kell szabályozni. 3. A béke megkötése után sürgősen ki kell üríteni a megszállva tartott területeket.