Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-08 / 54. szám

Szeged. 1923 március 8. SZEGED 3 Nagy munkanélküliség a Ruhr-vidé Düsseldorfból jelentik: A munkanélküliség a megszállott területen oly mértékben nö, hogy a tőkések és a munkások valósággal meg vannak riadva. Düsseldorfban huszonötezer ember áll munka nélkül. Müh'heim an der Ruhrban a rendőrségi kaszárnyát incidens nélkül megszállották és száz rendőihivatalnokot lefegyvereztek. Düsseldorfban a munkanélküliség láthatóan terjed. Kölnben tízezer a munkanélküliek száma. Hagenben goznak. Hagenben a villamos központnak nincs szene. Achen vidékén a textilipar szünetel, a munkásokat elbocsátják. A Tag Münchenből arról értesül, hogy HittIer, a nemzeti szocialista rohamcsapatok ve* zére egy nemzeti szocialista gyűlésen » kővetkezőket mondotta: — Voltam Észak-Németországban. Mindenki vár rám. Hittler ezután hevesen támadta a Cuno-kormányt és felszólította hiveit, hogy a népet a legszélsőségesebb és Fehlbertben a gyárak megszakításokkal dol- | nacionalista akcióba vigyék bele. Revízió alá veszik a földbéreket. métermázsánként, holott a valóságban tizennégyezer korona a buza ára. Az értekezlelen szó volt ugyan arról, hogy a váltságárat fel kellene emelni, a polgármester azonban aggodalmaskodott, mondván, a tavaszi bérfizetéskor a bérlök fizetőképessége nagyon korlátozott, kell a pénz vetőmagra, munkára, jobb lesz ősszel emelni, amibe meg is nyugodott az ad hoc bizottság. Ezután arról beszéltek, hogy egyes bérföldek között rendkívül nagy a diferencia. Et a bérkülönbség különösen a régebben hasznosított földek és az ujabb buzavalutás árveréseken elkelt földek bére között aránytalan Megállapodtak abban, hogy ezeket a tulalacsony haszonbéreket revízió alá veszik és a többivel arányosítják, még pedig ugy, hogy a harmincezer hold pusztai föld áibgbére elérje az ötven kilót, ami évi hatezer métermázsa buza többletjövedelmet jelent. Szó került a közeljövőben megtartandó földárverésekről is. Igy elhatározta az értekezlet, hogy az ujszegedi Főfasor lelkeit nem bocsátja uj árverés alá abban az esetben, ha a bérlők elfogadják a tanács által megállapítandó átlagbéreket. A tanács a telkek távolsága szerint háromféle bért állapit meg. A marostői bérföldek kö<ül a beruházott parcellákat hasonló feltételek mellett szintén meghagyják a régi bérlők kezén, a többit azonban az eddigi öt holdas parcellák helyett egy holdas parcellákban árverezik el. Az értekezlet ezzel be is fejeződött. A földbérek revíziója ugyan még nem jelenti a földbérkérdés megoldását, a tulalacsony buzakulcs úgyis keresztülhúz minden számítást, de azért reméljük, hogy ezt a kezdő lépést rövidesen követi majd a többi. ÜK Harc a viz ellen — a földért. (A Szeged tudósítójától.) Gyakran rámutattunk már arra, hogy a város pénzügyi egyensúlyát csakis a födbérek méltányos felemelésével állithatja helyre a város hatósága s amig ez be nem következik, az egyre súlyosbodó pénzügyi problémák megoldására senki sem gondolhat komolyan. A város tanácsának többsége azonban mindezideig a földhaszonbérek fölemeléséről hallani sem akart és szinte ugy látszott, mintha fontosabbnak tartanák a torony alatt a tanyavilág népszerűségének megtartását, mint a város zilált pénzügyeinek rendezését. A kényszerítő körülmények végre mégis csak bebizonyították, hogy az egyetlen kivezető ut, a földbérek emelése, illetve rendezése. Hosszas töprengés előzhette meg azt az értekezletet, amelyet szerdán délután hívott öisze ebben az ügyben a polgármester a városi könyvvivőség hivatalában. Az értekezleten megjelent Bokor Pál helyettes polgármester, Thuróczy Mihály tiszti főügyész, Scultéty Sándor főszámvevő, Molnár József 1b. főszámvevő, Várkonyi Jenő gazdasági intéző és Rényi Károly gazdási. Az értekezleten, amely négy órakor kezdődött és hat óráig tartott, az a határozott vélemény alakult ki, hogy sehol az országban nincsenek olyan alacsony földbérek, mint Szeged város bérföldjein. Megállapították, hogy a város 41 064 katasztrális hold béiföldje évente mindössze 17 44640 métermázsa búzát jövedelmez, ami holdankénti negyvenkétkilós átlagbérnek felel meg. A pusztai homokföldek átlagbére pedig csak harminc kiló, pedig ezek a földek meghaladják a bérföldek háromnegyed részét. Azonban még ez az eredmény is csak látszólagos, mert a buzabérek váltság ára a tanács legutóbbi határozata szerint mindössze nyolcezer korona (i4 Szeged tudósítójától.) A szegedkörnyéki tanyavilágban minden vadvizes tavasszal kemény harcok ujulnak meg a földért, a viz ellen, mert a viz a legveszedelmesebb ellensége a termésnek és veszedelmes ellenséggé változtatja a legjobb szomszédokat is. A most induló tavasz veszedelmesebbnek ígérkezik az eddigieknél. Kecskemét felől megindult már a viz és lassan szivárog dél felé, a zöldbehaj'ó őszive'ések mélyedéseiben már csillog a viz, a mélyebb fekvésű területek pedig tóvá, tengerré változnak. A helyzetet még súlyosbítja a kitartóan nedves időjárás, az állandó eső és hó. A tanyavilág népe nyugtalanul várja az eseményeket és nyugtalansága rossz előjelek hatása alatt állandóan fokozódik. Riasztó hirek keringenek a levegőben, száz és ezer viz alá került holdakról beszélnek a tanyaiak. A hirek természetesen tulzo'tak, a talajvíz még nem baritolt el sok termőföldet, de a jelek, az egyre fenyegetőbb tünetek egyáltalában nem alkalmasak arra, hogy megnyugtassák a nyugtalankodókat. A városházán majdnem mindennap szóbakerül valamilyen formában a szegedi tanyavilágnak ez az örök kérdése, amely hosszú idő óta vár már megoldásra — de remény nélkül. Száz, meg százmillió korona érték válik minden nedves esztendőben a vadvizek miatt használhatatlanná, családok jutnak koldusbotra, hosszú évek verejtékes munkájának eredménye pusztul el és mindeddig hiába sürgették, hiába követelték a belvizszabilyozási tervek megvalósítását, a csatornarendszer kiépítését, minden komoly akció elmerült az előkészítés aktagyárában. Pedig a városházán majdnem mindennap szóba kerül valamilyen formában ez a végzetes kérdés, hol a viz alá került földek tulajdonosai, bérlői tömörülnek küldöttségbe és igy kérnek orvoslást a jóindulatu polgármestertől, hol egyes gazdák vétetnek fel panaszjegyzökönyvet a polgármesteri hivatalban. Egyszer az eldugult csatornák kitisztítását kérik, máskor uj levezető csatornák készítését, vagy valami vizakasztó töltés .átvágásít szorgalmaz ák. Néhány nap előtt a szentmihálytelkiek küldöttsége panaszolta, hogy a falu lassankint viz alá kerül, mert a csato nát el oraszolták és minden viz megreked a házak alatt. A város baktói földjeinek feles bérlői pedig sürgős intézkedést kértek, mert a viz már elborította földjük nagy részét. A polgármester ki is küldte Simák főmérnökét a helyszínre. A vizsgálat eredményéről a főmérnök a következőképen nyilatkozott munkatársunk előtt: — A baktói talajvíz valamikor a tápéi kompnál levő zsilipen keresztül folyt le. Ez a zsilip azonban néhány évvel ezelőtt megrokkant, lebontották, de uj zsilip építését elmulasztották. Az odavezető csatorna igy szintén elpusztult. Igy ebben az évben a bajon már nem lehet segíteni. Az ármentesitő társulat most ép ti az uj tápéi csatornát és az minden valószínűség szerint jövőre már el is készül. A Baktóban jelenleg néhány száz hold termőföld van viz alatt, de hj a helyzet nem javul, a nedves időjárás állandósul, a veszély feltétlenül növekedik. Szombaton egyébként Királyhalmára megyünk, mert az ottani földeken is megjelent már a viz. Azt irtuk az előbb, hogy a pusztító talajvíz ellenséggé teszi a legjobb barátokat is. Ezt a minden túlzás nélküli állításunkat megerősíti az az öreg röszkei földmives, aki szerdán kétségbeesetten panaszolta el a polgármesternek, hogy a szomszédja ráengedte a vizet az ő földjére egy most ásott csatornán keresztül. — Ha most ásta a szomszéd a csatornát, akkor magának joga van arra, hogy betömje. — Mondotta a polgármester. — Nem lehet azt kérőm, mert nem engedi. Agyonveréssel fenyögetött. Hát ne engedje magát. — öreg vagyok én mán nagyságos pógármestör ur, nem birnék vele — rázta a fejét szomorúan a röszkei örök Tiborc — hanem ha a vároa mögsegitene. A polgármester azután jegyzőkönyvet vétetett fel a panaszról, majd kérdésünkre elmondotta, hogy ez nem egyedül álló eset. Életveszélyes fenyegetések vadvizek idején napirenden vannak a tanyán. Sokan nem viszik a kérdést hivatalhoz, egyénileg intézik el és igy bizony sokszor formális harcok játszódnak le a vitás csatornák körül. Az állatvásár íízéreí. {A Szeged tudósítójától.) A viros előljárósági ügyosztálya a husiparosok többszöri felszólalására igen üdvös intézkedéseket léptet életbe a szegedi állatpiacon. A husiparosok panasza az, hogy hetipiacok alkalmával felelőtlen üzérek még a vámsorompókon kivül összevásárolják a fe hajtásra kerülő állatokat Ilyenformán az iparosok csak tulmagas áron tudnak vásárolni, mert az állatok nagy részét nem a gazdik, hanem másodkézben a vámsororpók eiőtt élelmeskedő üzérek hajtják fel a piacra. Ez a körülmény nemcsak a husiparosok kárát jelenti, hanem főként a nagyközönségét, mert az állatok árát a „közvetítők" felverik és igy a hus a mészárszékekből is drágábban kerül a fogyasztók kezébe. Igen helyesnek találjuk ennélfogva azt a napiparancsot, amelyet tegnap adott ki dr. Bottka Sándor rendőrfótanácsos, a város előljárósági osztályának előterjesztésére. A rendőrség mától kezdve a következőképen állapítja meg az áílatvásárok és hetipiacok rendjít: 1. Mindaddig, amig a felhajtás tart, vásárolni sem a piacon, sem a piacon kivül, valamint az utakon, a vámsororrpókon kivül két kilóméter távolságban nem szabad. 2. A felhajtás ideje nyáron (május 1—szeptember 30-ig) reggel hét óráig, télen (október 1-től április 30 ig) reggel nyolc óráig tart. 3. A felhajtás megtörténte után a felhajtási kapunál harangütés jelzi a vásárlás kezdetét. A vásártéren kifüggesztett tábla utján jelezni kell a felhajtott jószágok számát. A husiparosok bizonyára megnyugvással veszik tudomásul ezeket az intézkedéseket, aminthogy a fogyasztó közönségnek is megnyugvásul szolgálhat, hogy a rendőrség mindent megtesz a húsdrágulást fokozó piaci üzérek ártalmatlanná tételére. — A höz(ár8d«ági pör- A budapesti királyi ügyészség, mint ismeretes, vádat emelt dr. Nagy György és Veér Imre ellen a szentesi képviselőválasztáson és általában a szabadságpárt leple alatt folytatott köztársasági propaganda miatt. A budapesti törvényszék ma tárgyalta az ügyet. Dr. N*gy György betegsége miatt nem jelenhetett meg a tárgyaláson és ezért a biróság Veér Imre ügyét külön tárgyalta le. Veér kihallgatása során kijelentette, hogy ma is a köztársasági eszme meggyőződéses harcosa A nemzet vitális érdeke, hogy köztársaság legyen. Kijelenti, hogy minden jel arra mutat, hogy Magyarország három hónap múlva köztársaság lesz, mert érdeke, hogy az legyen. A beszüntetett párt tagjai ma is lelkesen dolgoznak és semmi körülmények között nem ;.zünnek meg terjesz'eni a republikánus eszmét. Buza Barna védő több minisztert, a hercegprímást, a miniszterelnököt és még többeket kéri kihallgatni arra vonatkozólag, hogy a köztársasági mozgalomhoz annak idején mindenki csatlakozott. Hallgassák ki továbbá Friedrich Istvánt és Kószó litvánt, akik a vádlott előtt kijelentették, hog/ a köztársasági propaganda nem törvénybe ütköző dolog. A biróság elu asitotta a védő indítványait. Ezután a pörbeszódekre került a sor.