Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-07 / 53. szám

SZEGED Szeged, 1923 március 238. hogy a magunk teljesítő képességét szakértők állapítsák meg. A jelenlegi kormány el akart menni a teljesítő képesség határáig. A takarékos kereskedő Cuno példája szerint nyilt tárgyalásokban akartuk elvise'hető mértékben megállapítani kötelezettségeinket. E/ért Londonbm, Párisban javaslatokkal állottunk elő, melyekért a német közgazdaság vállalt kezességet. De meg sem hallgattak bennünket. A Ruhr-akció akkor már elhatározott tiny volt. A francia lárgi és az angol kék könyv bizonyítja, hogy semmiféle német javaslat nem tudta volna Poincaré a bevonulásban megakadályozni. Mit akar Franciaország? Hét héttel ezelőtt kijelentettem ezsn a helyen, hogy a francia politika régi célját, Németország elpusztítását akarja megvalósítani. Ha ez Franciaországnak sikerülne — meggyőződésünk, hogy nem sikerülhet — ez nem jelentené Franciaország boldogságát és békéjét, hanem Európa szerencsétlenségét. Mt a nemzetek kölcsönös megértését kívántuk és kívánjuk. Franciaország nem azért tört be a Ruhr-vidékre, mert mi nem akutunk tárgyalni, hanem azért, mert ő a tárgyalásokat ellenezte. A kancellár beszédének a vége lapunk zártáig még nem érkezett meg. A francia csapatok tegnap ujabb területet szálltak meg a Ruhr-medencén kivül. A megszállás 25 km.-es zónára terjed ki egészen Remseid városáig, amelybe szintén francia csapatok vonultak be. Az Havas iroda hivitalos közleményt hoz nyilvánosságra, mely a német kormánynak a mannheimi és a karlsruhei kikötőknek és a darmstadti yasuti műhelyeknek megszállása elleni tiltako zásával szemben megállapítja, hogy semmi esetre sem felel meg a valóságnak dr. Cuno birodalmi kancellár állítása, hogy Franciaország a német vas- és szénvidéken korlátlan uralomra és Németország szétdarabolásáfa törekszik. Franciaország csak azt akarja, hogy a neki járó jóvátéteket megfizessék. Franci torszag egyébként ismételten tud'u'adti hogy annexiós és imperialisztikus gondolatokkal nem foglalkozik. A birodalmi kancellárnak avval az utalásával szemben, hogy Né netország mily áldozatokat hozott, Franciaország azokra az áldozatokra mu'at rá, melyeket az e'pusz itott vidékek újraépítésére kézséggel válhl. A duisburgi postahivatalban a francia katonai hatóságok lefoglaltak egymilliárd márki bankjegyet, melyet a Birodalmi B ink föintézete küldött a duisburgi f óki ítézetnek. At egymilliárd márka 13 posta '.sákban volt becsomagoivi. Párisban a mai minisztertanácson Maginot miniszter tudtul adta azt a szándékát, hogy az 1921-es korosztályt május 31-ig fegyverben tartja. Egyszerűen törvényjavaslatot terjesztett elő, melynek értelmében ismételten foganatosíthatók a 6 hónapos behívások. A cseh parlament botrányos ülése. A cseh parlament mai ülésén szerepelt először a plénum előtt a köztársaság védelméről szóló törvényjavaslat. A koalíciós képviselők csaknem teljes számban jelenvoltak, a német és magyar pártok padjain azonban nem ült egyetlen képviselő sem. Toma«ek elnök rövid megnyitója után bejelenti a köztársasági védelmi javaslat napirendre csét, mire a kommunisták vad lármában törnek ki. Könyvekkel, irattálkákkal, kihuzot' fiókokkal ütik a padokat, egyesek sipot fújnak, mások kolompot ráznak. A zaj akkora, hogy Medvetzki, a javaslat előadója a gyorsírókkal nem tudja megértetni magát, ugy hogy azok az emelvényen köréje sereglenek és a fülükbe diktálja a beszédet. Harmadszori hasztalan rendreutasitás után az elnök küldöncöt meneszt Haken, Taussíg, Blaz*ák és Mikulisek képviselőkhöz azzal az üzenettel, hogy kizárta őket az ülésről. A lárma fokozódik, mire az elnök felfüggeszti az ülést. A zaj némileg csillapul és kivihető a kommunisták közbekiáltása: Spiclik, rendőrbotos demokrácia, igy dolgoznak Kramarzék! A kommunistákat 16 teremór veszi Körül és készül a lármázók kivezetésére. Burián kommunista az elnök felé kiált: Szép látványossággal kedveskedig a kormány a tisztelt közönségnek. Az elnök egynegyed 4 órakor újra megnyitja az ülést és bejelenti, hogy Kou'ny, Taussig és Az Alföld ffásitása a parlamentben. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 12 | órakor nyitatta meg Scitovszky Béla elnök. Je- j lenti, hogy a Ház egy kiváló tagja, báró Lers Vilmos hírtelen elhunyt. Kegyeletes szavakkal parentálja el. A megüresedett bajai választó kerületben az elnök a választás kiírása iránt fölhatalmazást kér. A Ház megidja. Ezután áttérnek a napirend szerint az erdészeti javaslatok részletes tárgyalásának folytatására. * Marschall Ferenc előadó a régi 9. paragrafus törlését ajánlja, helyette teljesen uj szakasz beiktatását kéri. Az uj szakaszhoz Qaál Gaszton szólal fel. Elfogadja az u) szakaszt, de nincs vele megelégedve, mert ez a szakasz a rendkívüli esetekben felhatalmazza az erdészeti megbízottakat, hogy váratlanul az erdőgazdaságokban megjelenjenek. Kéri, hogy a szakaszt ugy módosítsák, hogy az illető gazdaság tulajdonosát előzetesen értesítsék á megbizottak érkezéséről. Ha nem veszik be ezt a kért módosítást, akkor az eddig beterjesztett határozatait fentartja. Nagyatádi Szabó Ist/án földmivelésügyi miniszter: Lehetetlen mégakadályozni azt, hogy egyes felelőtlen egyének visszaéléseket kövesseMkulisek képviselőket, akik a kivezetésnek ellenszegültek 10 désre kizaják a parlamentből, majd az ülést ismét filf Jgges?ti. A teremörök ezalatt k'S'.oritják padiából Koutny képviselőt, aki végigterül a padlói. Kezénél lábánál fogva felemelik és kiviszik. T ussíg, miközben kifelé hurcolják, belekapaszkodik a padokba és a körülötte állókba. Az ellenállás hevében a miniszerek padji előtt elvágódik, mire kiviszik. A többi kommunista képviselő erre elénekli a Vörös Zászlót és kivonul a teremből, miközben a törvényjavaslatok nyomtatott példányait a miniszteri pdok felé dobálják, mikor ez elnö« újra m gnvitja az ülést, a tót néppárt tagjai siketitő kiabálásba fognak és folytatják, amit a kommunisták abbahagytak. A koalíció tagjai gúnyosan nézik a zapngókat. Az előadó beszéde közben a (ót néppártiak is kivonulnak a teremből, ugv hogy Malypetr helyettes miniszterelnök beszéde alatt a teremben csakis a koalíció van*benn. Az első szónokok ellenzékiek, akiknek beszédeihez az összes magyar és német pártok teljes számban bevonulnak. Valamennyi ellenzéki párt egy-egy szónokkal szerepe1. Minden egyes szónok pártja nevében tiltakozó nyilatkozatot tesz. Az utolsó ellenzéki szónok beszéde után az egész ellenzék, néhány időközben vissza'ért kommunista kivételével, nagy zajjal elhagyja a termet. nek el. Bármilyen törvényt alkossanak, ba vannak olyan egyének, azok megkísérlik a visszaélést. Nem lehet a törvényjavaslatba mindenkinek egyes gondolatát bevinni A javaslatot jónak tartja és kéri, hogy az előadó uj szakaszát fogadják el Gaál Gaszton módosító indítványával szemben. Az elnök elrendeli a szavazást. A Ház az előadó uj szakaszát szavazás nélkül fogadja el. Többek fölszólalása után a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadják és annak harmadszori olvasása iránt az elnök a napirendi indítvány során tesz javaslatot. Ezután áttérnek az alföldi erdőtelepítésekről és az Alföld befási ásáról szóló törvényjavaslat általános tárgya ására. Marschall Ferenc előadó ismerteti a javaslatot. Hibáztatja a régi politikának azt a taktikáját, mely minden kedvezményt csak a nemzetiségi területen élőknek adott meg és a színmagyar vidékeket elhanyagolta. Napokig lehet utazni az Alföldön és az ember egyetlen fát sem lát, pedig vtlamikor óriási erdőségek borították az Alföldet, de teljesen kipusztították őket. Az erdők kipusztitásának tulajdonitható, hogy a tüdővész legtöbb áldozatát az Alföldön szedi. Ez az oka az A földön a tüzelőanyaggal űzött rablógazdálkodásnak. Ezután pontrólpontra ismerteti a javaslatot. Az első felszóla'ó Gaál Gaszton Helyesli, hogy azokat a területeket, melyeket gazdaságosabban lehet kihasználni, mint erdőterületeket, befásitják. Ezt nem csak ő, hanem minden józan ember óhajtja. Csak a t kéri, hogy kényszer gazdaságokat ne csináljanak. Fél, hogy a múltban már előfordult esetek a jelenben is megismétlődhetnek és hogy az erdészeti közegek és a gazdálkodók ös zeü közésbe kerülhetnek egymással. A javaslat általános bírálata után áttér annak részletes tárgyalására. Kűlö? nősen hibáztatja a javaslatot azért, mert módot ad arra, hogy mezőgazdasági célra h isznositható területeket is erdősitenek. A törvényjavas-. latban.ki ^ellene mondani, hogy az >bszo!t^f mezőgazdasági termel -si célokra sz >lgáló területeket vegyék ki btrmily kényszerfási-ás alól. Kívánatosnak tartj t, hogy necsak f >ldadó mentességben, hanem jövedelmi adóment-sségban is rész sitsék az erdősitett területeket. Nem elég világosak a javaslat b intető intézkedései. Szerinte határozottabb és pontosabb szövegezésre volna szűkség Abban a reményben, hogy á jav islatnak általa kifogásolt intézkedései' mói dositani fogják, a javaslatot általánosságban elfogadja. Elnök ezután napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz. A mai ülés délután 2 órakor ért véget. ********************************** Elszaporodott ismét a csatornák népe. (A Szeged tudósítójától.) A mu>t év folyamin kormányrendeletre való-ágos tervszerű irtó hadjáratot rendeztek az ország minden városában, igy Szegeden is az ember legvus-a'asziióbb lakótársa, a patkány ellen. A szigorú intézkedést a járványoktól va ó félelem váltotta ki, a Cv< tornán, Mállók, szemétdombok szapora férge ugyanis kiváló járványterjesztő. A hatóságok a mult évben arra kötelezték a hiz'uiajdonosokat, hogy egy bizonyos kijelölt n-pon kezdjék meg a patkányirtás*, mindenki ugy. ahogy akarja. A ható ágok rendelkezését töboé-nevésbé végrehaj'O'ták minden házban és eredmény látszólag kedvező volt. A város alatt garázdálkodó pa kányhad, na nem is pusz'uit el teljesen, de nagysága lényegesen megcsappant. Most ismét meg'á'tozott a hUyzet. K patkányok az igész városban annyira elszaporodtak, bogy még a mult évi arányokat i» fölülmúlják. illetése* hJyen nyert információnk s/.e«int ennek at e szaporodásnak több oka vin. Az egyik oka az, h)gv a téli nagy fawazáiok ideiében a városban összekotort havat nem s állította ki a kö/.tisztasági üzem a városból, hanem a hatal nas hókupacok a hozzájuk söpört szeméttel, hu ladékkal együtt o t olvadtak el az utcán és legjobb esetben a pis/kog, íz a netes hó*é lefolyt a csatornákba. A pisz >k, a •.ze nét p^dig a legjobb tenyésztő telep a p tkmyok számára. Az elszaporodás másik o^a az aradás. A csatornák ugy mis megteltek vuzel, a patkányok kiszorultak és száraz bt» helyre menekülve ellepték a belvárosi pinciket, f^kamrákat. Néhai jó Pillich Kálmán — aki talán nem minden ok nélkül haragudott a mérnökségre — hosszú közéleti pá yáján számtalanszor rámutatott arra a veszedelemre, ami a helytelen csatornázásban rejlik. A város régi csatornái ugyanis megmaradtak, de fekvésűt ma már ismeretlen. Ezeknek a féüg eldugult csa'orná*nak néhol osszekötte ésük van az uj -bb, magasabban fekvő csatornákkal. A régi csatornákban van a patkányhad főhadiszállása és mind ddig, amíg ezeket a szenny telepeket fel nem kuhtjt és el nem tünteti a város hatósága, a patkányok teljes kiirtása lehetetlen. Addig is lehetséges azonban a védekezés. Pillich Kálmán szerint ez a védekezés akkor lenne a legeredményesebb, ha a ható ág kötelezné az összes háztulajdonosokat arra, hogy a házukból kivezető szennyvízcsatorna pince alatti nyílására erős vasrostélyt szerelt ssenek föl, olyan rostélyt, amelyen nem far keresztül a 1 gkisebb patkány sem. A házakból, a lakásokból igy eredményesen ki lehetne ir ani a