Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-07 / 53. szám

Egyes siám ára 20 korona. /MrtetifSség éj kladóhlva­lill KOlctej-ulca 6. (Próféta­mM6, I. emelet 6.) Telelőn ö—53. K .Szegei' meglelt­lik hítíő kivételével minden mg, Egjes szám éra 20 k»> Előfizetési érak: Egy pra Siegeden 400, Buda­t» vidéken 420 kor. Hirdetési érak: Félhaséboa 1 mm. 9, egy hasábon 16, más­fél hasábon 25 K. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 8, kövér belükkel 16 K. Szövegközti közlemények soronként 100 K. Nylltlér. csa­ládl és orvosi hir 100 K. Több­szöri feladásnál árengedmény. IV. évfolyam. Szeged, 1923 március 7, SZERDA. 53-ik szám. Kontrabomba. (B. L. dr.) Alig egy-két hete, hogy Rassay Károlymk és Miklós Andornak pokolgépet küldtek ismeretlen tettesek. Egy-két hete, hogy ez a gyalázatos kettős merénylet a véletlen csodálatos játéka következtében megl»u?ult. Rassay ajándékát és a Miklós Andornak szánt küldeményt is véletlenül nók vették át: Rassay Károly felesége és Az Est vállalat egyik nöi alka'mazottja. Ha az ismeretlen merénylők vala­mivel ügyesebben dolgoznak, vapy valamivel több szerencséjük van, akkar a Ríssaynak és a Miklós Andornak szánt bomba megölt volna két asszonyt. A belügyminiszter utasítást adott a főkapi­tánynak, hogy a nyomozást a legteljesebb szigorral folytassák le és a parlamentben ki­jelentette, hogy csak gazemberek vehetik védel­mükbe azokat, akik ezt a merényletet elkövet­ték. De nemcsak a belügyminiszter, hanem a kormány többi tagjai is siettek felháborodásuk­nak kifejezést adni, éppen ugy, mint az erzsé­betvárosi bombamerénylet alkalmával, éppen ugy, mint a Fővárosi Operettszínházban tör'ént támadás után... És az eredmény is ugyanaz volt, mint az erzsébetvárosi bombamerényletnél és a Fővárosi Operettszínházban elkövetett merénylet után: néhánynapi nyomozás után a rendőrség eredménytelenül fejezi be munkáiát és sz ügy aktáit felterjesztik az ügyészséghez. Pedig semmi ké'ség aziránt, hogy a budapesti rendőrség feladatának magaslatán áll. Senkisem kételkedhetik abban, hogy a budapesti rendőrség ugy elméleti felkészültségben, mint gyakorlati tudásban, szívósságot és fáradtságot nem ismerő szorgalomban Európa bármely rendőrségével felvehetné a vertenyt. Szinte kétségbe kellene esnünk, ha a rendőrség rátermettségéről e három merénylet és az ezekhez hasonló bűn­cselekmények felderítésére elrendelt nyomozás eredményei után kellene véleményt mondanunk. A belügyminiszter ur kijelentéseinek jóhiszemű­ségében sem akarunk kételkedni, hiszen érthető, húgy a kormánynak érdekében állott volna a tettesek kinyomozása. Söt mi ugy érezzük, hogy nemcsak a kormánynak, hanem a kormánynak háta mögött helyet foglaló pártoknak létérdeke, hogy £t bombamerényletek Meszelésének góc­pontját végre-valahára felfedezzék. Létérdeke különösen azért, mert a „rosszhiszemüek" kel­lemetlen konzekvenciákat vonhatnak le a soro­zatos pokolgépes merényletek csodálatos egy­másutánjából és abból, hogy a rendőrség, amely más esetekben a legpontosabban tudja köteles­ségét teljesíteni, a politikai, vagy faji színezetű bűncselekmények esetében mindig csődöt mond... Létérdeke a kormánypártnak, létérdeke a kor­mánynak, hogy e merényletekkel szemben nem­csak erkölcsi, hanem politikai szempontból is teljes mértékben igazolja a maga alibijét. Ugy látjuk, a kormány ezzel a kérdéssel már kez­dettől fogva tisztában is volt és formai tekin­tetben minden lehetőt elkövetett abból a célból, hogy kiderítsék és megtorolják azokat a gyil­kosságokat és azokat a gyilkossági kísérleteket, amelyeket azonban egyes jobboldali lapok nem ugyanazon a hangon tárgyalnak és nem ugyan­abban a beállításban szerepeltetnek, mint amely v a kormány tagjai nyilatkozatainak megfelel. Nyiltan kimondjuk, mert igy érezzük, hogy bűnt követnénk el a magyar nép jövője, a magyar nép becsületével szemben, ha eltitkolnánk ag­godalmainkat, hogy minden ezen fordul meg. Elég volt az erélyes belügyminiszteri nyilatko­zatokból, elég volt a legnagyobb eréllyel le­folytatott rendőri vizsgálatokból; nézzen végre a kormány nyiltan a szemébe azoknak a lelki motívumok alapján könnyen megindokolható lappangó gyanúnak, amely az erélyes belügy­miniszteri nyilatkozatok és a még erélyesebb rendőri vizsgálatok elmaradhatatlan eredmény­telenségéből vonja le a maga mérgező konklú­zióit. Mert kétségleien, hogy a nyilatkozatok és a nyomozások lefolytatása nem egyeztethető össze, nem hozható összhangba a másik oldalon azzal, hogy a kormány által támogatott, állítólag anyagilag is támogatott lapok nemcsak hogy nyugodtan és fokozott mértékben tovább ter­melik azt az atmoszférát, amelyek egyedül alkalmasak az ilyenfajta merényletek kitermelé sére és végrehajtására, de ma már odáig merészkednek, hogy zöldséggé és üakaová nevetségesitik azokat a kézigránátokat, anjelyek kis hija, hogy nem magyar asszonyok életét oltották ki. A rendőrség nem tudta kinyomozni a tette­seket. A Nép es a Szózat szerint pedig a Ras­saynak és Miklós Andornak küldött bombák nem is voltak alkalmasak a gyilkosságra, ezzel szemben Nogykanizsán felrobbant egy harmadik bomba. A Fő u ceban és az Erzsébet-körúton nem tudták elvégezni feladatukat a titokzatos küldemények, de Nagykanizsán egy lószőrrel telitett kádban felrobbant egy harmadik pokol­gép. Ha semmi más nem iru'a»ná a lormány nak, hogy ezen a téren valóban a legelszántabb eré'yre és a legkeményebb akaratra van szükség, akkor a harmadik bomba fel kellene, hogy nyissa a szemét. Mert mirdenki előtt tisztán áll, hogy A Nép és a Szózat elszánt igyekezete, amellyel könnyű élcek és ízléstelen tréfák hínárjába akarta lerántani az egész aljas gyil­kossági tervet, elméletileg ugyanabból a men­talitásból táplálkozik, mint a nagykanizsai kontrabomba koncepciója. Mi nem nevelünk a nagykanizsai kontrabombán, mi azt is komolyan vesszük és nem kívánunk elébe vágni a rendőri nyomozásnak. Sőt ellenkezőleg: követeljük, hogy folytassák le itt is, ha lehet még nagyobb eréllyel a nyomozást és derítsék ki legalább a nagykanizsai merénylet tetteseit. Minket nem vezet ilyen kérdésekben politikai elfogultság. Ha már a budapesti bombák küldőit nem tudia megtalálni a rendőrség, kereste meg a nagykanizsiai tetteseket. Ami, ha sikerül, ugy érezzük, meglepetés fogja érni. Ki fog derülni, hogy ugyanazok akarták meggyilkolni Rassay Károlyt, mint Hegrdüs Györgyöt. Szélcsend a politikában. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A reform­párt ma este Giesswein elnökletével értekezletet tartott, amelyen a költségvetéssel és az időközi választásokkal fpglalkoztak. Elhatározták, hogy az ellenzéki blokk hivatalos jelöltjét támogatni fogják és a választásokon aktív részt fognaV; venni. Beniczky Ödön támogatására Giesswein Sándor utazik Komáromba. Elhatározták ezen kivül, hogy Horváth Zoltán a nemzetgyűlés egyik legközelebbi ülésén indítványt nyújt be 'március 15 ének nemzeti ünneppé• való dekla­rálása céljából. , Foglalkozott az értékezlet a Szózat mai szá­mában megjelent támadással, emely Giesswein Sándor ellen irányult. A pártértekezlet kimon­dotta, hogy az olyan lap, amely gróf Apponyi Albertet bankvezérnek nevezi, bármilyen ot­romba kirohanással sem sérthet meg senkit. A kormány és a tisztviselőkérdés. A Szeged mai számában hírt adott arról, hogy a .közalkalmazottak memorandumának kö­vetkezményeképen tárgyalások vannak folya­matban a KANSz és a kormány között a köz­tisztviselők fizetését illetőleg. Megemlékeztünk arról is, hogy a kormány a kérdést a tisztviselők létszámának csökkentésére akarja rendezni. Ma a pénzügyminiszter hosszú nyilatkozatban fog­lalkozott ezzel a problémával és a leghatáro­zottabban azt az álláspontot foglalta el, hogy a létszámot feltétlenül redukálni kell egyrészt, mert enélkül nem vihető keresztül a fizetések emelése, másrészt pedig, mert ez a létszám­csökkentés szervesen beletartozik a pénzügy­A kancellár a ruhr vidéki megszállásról. Cunó birodalmi kancellár a birodalmi gyű­lésen ma délután feszült érdeklődés mellett mondta el nagy beszédét, melyben többek kö­zött ezeket mondotta: Nem kell csodálkozni, ha a német nép lelkét alig elviselhető feszült­lég terheli meg. Ha nem akarjuk, hogy ebből irtózatos veszélyek keletkezzenek, újból meg kell állapítani az igazságot és intő szavunkkal a világhoz kell fordulnunk, mégpedig haladék­talanul. A francia kormányt gazdasági számí­tásaiban mindenütt csalódás érte, politikai kom­binációi kudarcot vallottak, de azért következe­tes marad az erőszakosságok elkövetésében. Ez gyűlöletet kelt a szomszédos nemzetek kö­zött, amit igen nehéz lesz megszüntetni. Az utolsó két hónap nem mult el nemzetünk felett nyomtalanul. Olyan hetek voltak ezek, melyeket egy kulturnemzet békeidején sohasem türt volna el. Ismertette a megszállás mozzanatait. miniszter takarékossági programjába, amely elő­feltétele ná unk a normális gazdasági életnek és az esetleges küljöldi kölcsönnek is. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szö­vetségében meglehetősen éles hangulat nyilvá­ul meg ez ellen a megoldási mód ellen és a tisztviselők azt hangoztatják, hogy a reduk­ciót csak akkor szabad elfogadni, ha a kor­mány az elbocsátott alkalmazottak elhelyezésé­ről gondoskodik. Erre vonatkozólag a pénz­ügyminiszter megnyugtató kijelentést tett. Ki­jelentette, hogy az elbocsátottak elhelyezésére megfelelő intézkedések fognak történni. Ami a fizetésemelést illeti, kijelentette a pénzügyminiszter, hogy a minisztertanács a rendkívüli segélyeknek a VIII. fizetési osztálytól felfelé 30—50 szeresre, dz alacsonyabb fizetési osztályokban pedig negyvenszeresre való föl­emelését határozta el. A természetbeni ellátásra vonatkozóan a pénzügyminiszter osztotta azt az álláspontot, hogy fokozatosan be kell következni ezen a téren a redukciónak és ki kell küszö­bölni mindazt, ami ezen akció költségét indo­kolatlanul emeli. A közalkalmazottak cselédei ezentúl nem részesülnek természetbeni ellátás­ban. . A miniszterelnök, aki vidéki tartózkodásából ma tért vissza a fővárosba, tárgyalt Kelety Dénessel, a KANSz elnökével ebben a kérdés­ben. A miniszterelnök egyébként, akivel a Sze­ged munkatársának alkalma volt beszélni, ki­jelentette, hogy ami ezt az ügyet illeti, csak utalhat Kállay Tibor megjelent nyilatkozatára. Napok és hetek óta hazájukhoz hü német férfiak oly zárkák lakói, amelyek máskor közön­séges csavargók rövid tartózkodási helyéül szolgálnak. Rokonaiknak és ismerőseiknek nem szabad őket meglátogatni. A franciák bizonyára tudják miért. A német férfiak becsületét ez a gyalázatos fogság nem érinti, de hogyan egyez­tethető össze ez a gyalázat a francia nemzet becsületével. Hadseregekkel gyarmatokat meg lehet hódit tani, de ipari területeket nem lehet termelésre ösztönözni. Ha a franciák még évekig lesznek is a Ruhr-vidéken s ha a német munkások he­lyett idegeneket hoznak oda, változatlanul ki­sérni fogja őket a meddőség átka. A német nemzet vagyonát a háború és következményei felére csökkentették. Németország mindamellett késznek nyilatkozott az újjáépítésben résztvenni. Franciaország ezt nem akarta. Azt követeljük,

Next

/
Thumbnails
Contents