Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 március 1. ország tanulhasson töle. ő a költségvetésben erre 35 milliárdot irányzóit e'ö, de a takarékos­ságra való tekintettel máris 10 milliárdot levont belőle. Ami az állam adósságait illeti, azokat a je­len pillanatban teljes precizitással megállapítani nem lehet. Több rendezni való kérdés van itt, azonban a mai pirítás szerint azt már is meg lehet állapítani, hogy a háború előtti adóssá­gunk körülbelül 3 milliárdot tesz ki, a háború utáni pedig 61.2 milliárdot, összesen tehát 64 2 milliárd korona az állam dós>sága. Belső adósságunk körülbelül 50 milliárd koronát tesz ki, amihez hozzájárul még 10 milliárdos adós­ság, mint a hadikölcsön- kötvények utáni kamat. Nagyjában azt lehet mondini, hogy ezek az adósságok összesen 100 milliárdra rúgnak, amelyhez hozzá kell még számitant a természet­beni ellátás költségeire előirányzott 24 milliárd koronát. A természetbeni ellátás ezidöszerint még fentartandó és a tisztviselői kar is ragasz­kodik hozzá. Azt hiszi azonban, hogy ezen a téren is foglalkozni kell a csökkentésre való törekvés gondolatával. Ebben az irányban már történtek intézkedések és amig a múltban 765.000 volt a természetbeni ellátottak száma, ma már csak 700 000. , A minisztériumok kiadásai. Ezután áttér az egyes miniszteri tárcák költ­ségvetéseinek ismertetésére. A belügyi tárca költségvetésénél nagy figyelemben részesítette a rendészeti szervek kifejlesztését, a kereske­delmi tárcánál pedig nagy súlyt fektetett az ipiri és kereskedelmi szakoktatás szükségleteire. Itt szerepelnek még a szénkormánybiztosság, a kivileli iroda, az OKÁB és egyéb intézmények költségei. A földmivelésügyi tárcánál a pénz­ügyi munkálatok költségei jönnek számításba és igen jelentékeny összeget fordítottak a mező­gazdasági szakoktatás és lótenyésztés céljaira is. Ezután a postatakarékpénztár költségveté­sével foglalkozik és kijelenti, hogy a pénzügyi politikában és a hitelpolitikában nem játszik szerepet a postatakarékpénztár, mert van Jegy­intézetünk és Pénzintézeti Központunk. öt perc szünet után Kállay Tibor folytatja: A népjóléti tárcával kapcsolatos kiadásoknál elsősorban felemlíti azt, hogy a legközelebbi napokban a munkásbiztositó pénztárról szóló törvényjavaslatot fogja beterjeszteni. A közok­tatásügyi tárcánál 2.9 milliárd összeg volt elő­irányozva az egyetemekre és 2 milliárd népok- " tatás cimén. Nagy összeg van előirányozva ] kulturális és művészi célokra is. Banképrést j Ha már most a jövö képét akarjuk megvilá­gitani, elsősorban is jelenlegi helyzetünket kell lerögzítenünk. Kiadásaink fedezése céljából je­len viszonyaink között kénytelenek vagyunk a bankóprést igénybe venni, amelynek alkalmazása már esztendők óta folyik. Ez a körülmény érez­teti következményeit Beszélnek inflációról és deflációról. Néze'e szerint az utóbbiról nem is lehet beszélni, mert milyen benne vagyunk az inflációban. A kérdés csak az lehet, hogyan menekülhetünk ki belőle. A bankjegyek szaporulata maga után vonja a drágaságot. Ezután a hadsereg fentartására fordított ösz­szegekröl beszél, amelyek 16 milliárdot tesznek ki; kifejti, hogy ez súlyos megterhelés ránk nézve, azonban ezt a terhet a békeszerződés ránk kényszeríti. A teljes exportszabadság álláspontján van, bár itt a viszonylagosság elvét tartja szem előtt, mert teljes expoitszabadság csak teljes import­szabadság me lett lehetséges. A devizaközpont bizonyos korlátozó intézkedéseire elkerülhetetle­nül szükség van. Hitel és kosztpónz. Áttér ezután a hitel kérdésére. Hitelünk cse­kély, ennek oka pedig az, hogy pénzünk nem stabil. Ezen az állapoton csakis stabil pénz segíthet. A koszfpénz igen érdekesen mutatja, hogy milyen kevés tőke van Magyarországon. A jelenlegi helyzetből való kibontakozásnál két ellentétes nézet uralkodik. Az egyik nézet abból indul ki, hogy az összes bajokat a költ­ségvetés egyensúlyának megteremtésével lehet elhárítani, a másik szerint pedig a többterme­lés biztosításával. A baj tulajdonképen ott van, hogy a saját nézetüket nem akarják megvaló­sítani a két álláspontot vallók. A kormánynak tényleg számolni kell az adott helyzettel és olyan politikát kell követnie, amely ebben a gyakorlati világban megvalósítható. Ez nem a vacillálás politikája, hanem az a politika, mely határozott célokat tüz maga elé és azokat ugy igyekszik megvalósítani, hogy ne fájjon az na­gyon az embereknek. M ggyőzödése szerint a magyar társadalom és a parlament el fogja érni azt a foko>, ame yen kivergődik a helyzet ne­hézségeiből és megtalálja a kibontakozást. Kéri a költségvetés elfogadását. (Nagy taps a kor­mánypárton). Elnök ezután napirendi indítványt tesz. Mi­előtt az interpellációkra áttérnének, elnök öt perc szünetet rendel el. Interpellációk, Szünet után áttérnek az interpellációkra. Kiss Menyhért a laliáshivatali anomáliákról beszél. Ebeteket sorol fel, melyekben már két év óta nem tudnak lakáshoz jutni az illetők, lakáshoz csak az jut, aki politikai szempont­ból közel áll a lakáshivatal vezetőjéhez. Strausz István: A Devizakö*pontban az utóbbi hetekben a kereskedők és iparosok külföldi tar­tozásaik kifizetésére igényelt idegen fizetési esz­közöket csakis kismértékben kapták meg. Haj­landó e a pénzügyminiszter a D;:vizaközpont ily irányú eljárását orvosolni és mily biztosíté­kokat nyújt a devizaellátás terén ? Nagy Ernő interpellációját az összkormány­hoz intézi Qulácsi István fegyelmi ügyében. Szeretné tud.ii, mi történt azzal az emberrel, akt megvétette magát a zsidóknál, de behódolt a kurzusnak. Történt-e vizsgálat Qulácsi István fegyelmi ügyében. Igen, vagy nem? Dines István a fóldvagyonváltsag ügyében intéz interpellációt a -miniszterelnökhöz. Kifogá­solja, hogy a nagybirtokosság nigy része még mindig nem adía le a vagyonváltsagot, söt nem is hajlandó leadni. A Nép 08 a Szózat. Rupert Rezső a következő interpelláló. Ugy látja, hogy mindjobban elfajulnak a dolgok. A kormánynak fokról-fokra többet engednek meg és az mind kevesebb erkölcsi erőt tanusit arra, hogy fentartsa a rendet. Ezulán a felelőtlen elemekről beszél. Mi lett volna abban az eset­ben, hí megpróbálták volna felelőtlen elemek­kel rendezni a tiszta választást. Vájjon megle­hetett volna-e akkor tudni, hogy mi az ország közvéleménye. A kormánynak három sajtóorgá­num áll rendelkezésére: A Nép, a Szózat és a 8 Órai Újság. A Nép megtéveszthető és elbp­londitható katolikus közönség számára. A Szó­zat a reformátusok és az evangélikusok, a 8 Órai Újság pedig a vidék számára. Foglal­kozik ezulán A Nép és a Szózat gazdasági helyzetével. A Nép közpénzből él. (Zsilinszky: Hazudik I) Felemlíti Zsirkaynak egy cikkét, me­lyet az Ember cimü lapba irt és szemelvénye­ket akar felolvasni belőle. (Nagy Ernő: És ez az ember a belügyminiszter képviselője! Méltó társa a belügyminiszternek! Rakovszky belügy­miniszter: Kikérem magainnatc ezt a durva hangnemet. A szélsőbaloldali képviselők a leg­nagyobb összevisszaságban kiabálnak. A kép­viselők felugrálnak helyeikről és ugy kiabálnak egymás felé.) Az elnök a nagy zajban nem tud rendet teremteni és az ülíst felfüggeszti. Szünet után Rupert Zsrkaynak az Ember cimü lapban megjelent cikkével foglalkozik, melyben Zsirkay a legnagyobb forradalmárnak vallja magát 1919 ben. Mindenki tudja, hogy a Stádium, A Nép, a Szózat és a Magyar Távirati Iroda egy klikkbe tartozik. Akkor, amikor vannak Magyarországon keresztény la­pok, amelyek igazán nem nevezhetők destruk­tivoknak, ezeket a kormányzó nem látogatja meg, ellenben a nevezett szélsőséges, izgató lapok­hoz elmegy. Huszár Károly elnök kijelenti, hogy nem türi a kormányzó személyének belevonását a napi politikába. Rupert: Meg kell említenie a Magyar Orszá­gos Tudósító nevü kőnyomatost is, amely a bombaszakértői jelentést kihagyásokkal adta közre a lapokban. Ő csak azt akarja kérni, hogy a közéletből tisztítsák ki ezeknek a sajtó­orgánumoknak a teirorját. Interpellációjában kérdi a miniszterelnöktől, van-e tudomása ar­ról, hogy a kormányzó ur az utóbbi időben meglátogatott egyes lapokat, és ha igen, miért nem akadályozta meg ezt a látogatást? Ezután Zsilinszky Endre szemelyes kérdés­ben szólal fel. Válaszol Rupert beszédére, majd e szavakkal fejezi be mondanivalóját: Ez a sajtó — a Szózat és A Nép — szemben áll egy másik sajtóval. Azt is tudja, hogy a hang nem fog enyhülni, hanem élesebbé válik. (Nagy taps a kormánypárton). Rakooszky belügyminiszter: Rupert interpel­lációjára a miniszterelnök adja meg az érdem­leges választ, ö csík tiltakozik az ellen a vád ellen, amellyel Rupert a kormányzó személyét a vitába bele vitte. Patacsy Dénes személyes kérdésben szó­lal fel. Rupert Rezső: A kormányzó személyét ő nem akarta támadni. Zsilinszky felszólalásával kapcsolatosan megjegyzi, hogy ő, amikor vidé­ken volt, a liberálisok és a szociáldemokraták működését nem látta tisztán és amikor ezzel tisztába jött, orientálódni kívánt. Ö a maga ré­széről a leghatározottabban a liberális politika mellett szögezi le magát. Drózdy Győző a közetkező interpellációt in­tézi a földmivelésügyi miniszterhez: Van-e tu­domása a földmivtlésügyi miniszternek arról, hogy a veszprémi káptalanban a földbirtok­reform végrehajtása titokzatos okokból szüne­tel és hajlandó-e ebben az irányban eljárást inditani. A többi feliratkozott interpelláló mind vissza­lépett interpellációjától. Elnök az ülést este fél hat órakor be­rekeszti. Kállay Tibor pénzügyminiszter ma délelőtt nyújtotta be a költségvetését az 1922—23. évre. A költségvetés sommázata szerint a rendes ki­adások a következő tételeket öleli fel: A kor­mányzó tiszteletdija tizenkétmillió, kormányzó­ság 184.157,000, nemzetgyűlés 108.104,000, ál­lami ?dósságok 22,129.377,000, nyugellátásra 1,870.707,500, legtöbb állami számvevőség 19.357,000, közigazgatási bíróság 25.141.000, földbirtokrendezés 43.885,000, miniszterelnökség 125.155,000, külügyminisztérium 2,208.896,000, be:Ug m.n.otténum 8,208.942,000, pénzügymi­nisztérium 16,901.157>000, kereskedelmi minisz­térium 192 185,000, földmivelésügyi miniszté­rium 1,997.139,000, népjóléti és munkaügyi minisztérium 5,005.972,000, vallás- és közok­tatásügyi minisztérium 6 249 766 000, igaz­ságügyminisztérium 2,429 140,000, honvé­delmi minisztérium 12,766 330,000. Ö3szesen 81,377 415 500. Levonás (tekintettel arra, hogy a háboruelCtti adósságok felosztása még folya­matban van és igy az előirányzott kölcsönszol­gáltatások egyrésze az 1922—23. évben kifize­tésre még nem kerül) 14,000.000,000. Marad összesen 66,377.415,500. Az állami üzemek rendes kiadásai a követ­kezők : Kereskedelmi minisztérium üzemei 55,573.111,000, földmivelésügyi minisztérium üzemei 1,170.960,000, a pénzügyminisztérium A költségvetés. üzemei 283 697,000. Az állami üzemek rendes kiadásainak összege: 570027.768,000. A rendes kiadások összege 124,405.183,500. A rendkívüli kiadásokban az átmeneti kiadá­sok cim alatt a következő tételek soroltatnak fel: kormányzóság 12,250000, nemzetgyűlés 990.000, állami adósságok 3,720,455.000, nyug­eüá'ások 515,050.000, háborús uóköltségek 32,236,609.000, miniszterelnökség 53,247 000, külügyminisztérium 165,889 000, belügyminisz­teriül! 1,379,714.000, pénzügyminisztérium 363,336 000, kereskedelemügyi minisztérium 330,331 200, földmivelésügyi minisztérium 421,976000, népjóléti és munkaügyi miniszté­rium 1,250,723.000, vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1,118,053.000, igazságügymínisz­terium 482,567 000, honvédelmi minisztérium 2,574,366.000, összesen 44,625,555.200 korona. Az állami üzemek cim alatt az idei költségve­tésben rendkívüli kiadás nem szerepel. A beruházások cim alatt ezek a tételek sze­repelnek: miniszterelnökség 792,000.000, kül­ügyminisztérium 331,770.000, belügyminisz­térium 293,570.000, pénzügyminisztérium 1,693,125.000, kereskedelemügyi minisztérium 217,000 000, földmüvelésügyi minisztérium 777 650.000, népjóléti és munkaügyi miniszté­rium 70,250.000, vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1,406,000.000, igazságügyminisz-

Next

/
Thumbnails
Contents