Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 március 1. ország tanulhasson töle. ő a költségvetésben erre 35 milliárdot irányzóit e'ö, de a takarékosságra való tekintettel máris 10 milliárdot levont belőle. Ami az állam adósságait illeti, azokat a jelen pillanatban teljes precizitással megállapítani nem lehet. Több rendezni való kérdés van itt, azonban a mai pirítás szerint azt már is meg lehet állapítani, hogy a háború előtti adósságunk körülbelül 3 milliárdot tesz ki, a háború utáni pedig 61.2 milliárdot, összesen tehát 64 2 milliárd korona az állam dós>sága. Belső adósságunk körülbelül 50 milliárd koronát tesz ki, amihez hozzájárul még 10 milliárdos adósság, mint a hadikölcsön- kötvények utáni kamat. Nagyjában azt lehet mondini, hogy ezek az adósságok összesen 100 milliárdra rúgnak, amelyhez hozzá kell még számitant a természetbeni ellátás költségeire előirányzott 24 milliárd koronát. A természetbeni ellátás ezidöszerint még fentartandó és a tisztviselői kar is ragaszkodik hozzá. Azt hiszi azonban, hogy ezen a téren is foglalkozni kell a csökkentésre való törekvés gondolatával. Ebben az irányban már történtek intézkedések és amig a múltban 765.000 volt a természetbeni ellátottak száma, ma már csak 700 000. , A minisztériumok kiadásai. Ezután áttér az egyes miniszteri tárcák költségvetéseinek ismertetésére. A belügyi tárca költségvetésénél nagy figyelemben részesítette a rendészeti szervek kifejlesztését, a kereskedelmi tárcánál pedig nagy súlyt fektetett az ipiri és kereskedelmi szakoktatás szükségleteire. Itt szerepelnek még a szénkormánybiztosság, a kivileli iroda, az OKÁB és egyéb intézmények költségei. A földmivelésügyi tárcánál a pénzügyi munkálatok költségei jönnek számításba és igen jelentékeny összeget fordítottak a mezőgazdasági szakoktatás és lótenyésztés céljaira is. Ezután a postatakarékpénztár költségvetésével foglalkozik és kijelenti, hogy a pénzügyi politikában és a hitelpolitikában nem játszik szerepet a postatakarékpénztár, mert van Jegyintézetünk és Pénzintézeti Központunk. öt perc szünet után Kállay Tibor folytatja: A népjóléti tárcával kapcsolatos kiadásoknál elsősorban felemlíti azt, hogy a legközelebbi napokban a munkásbiztositó pénztárról szóló törvényjavaslatot fogja beterjeszteni. A közoktatásügyi tárcánál 2.9 milliárd összeg volt előirányozva az egyetemekre és 2 milliárd népok- " tatás cimén. Nagy összeg van előirányozva ] kulturális és művészi célokra is. Banképrést j Ha már most a jövö képét akarjuk megvilágitani, elsősorban is jelenlegi helyzetünket kell lerögzítenünk. Kiadásaink fedezése céljából jelen viszonyaink között kénytelenek vagyunk a bankóprést igénybe venni, amelynek alkalmazása már esztendők óta folyik. Ez a körülmény érezteti következményeit Beszélnek inflációról és deflációról. Néze'e szerint az utóbbiról nem is lehet beszélni, mert milyen benne vagyunk az inflációban. A kérdés csak az lehet, hogyan menekülhetünk ki belőle. A bankjegyek szaporulata maga után vonja a drágaságot. Ezután a hadsereg fentartására fordított öszszegekröl beszél, amelyek 16 milliárdot tesznek ki; kifejti, hogy ez súlyos megterhelés ránk nézve, azonban ezt a terhet a békeszerződés ránk kényszeríti. A teljes exportszabadság álláspontján van, bár itt a viszonylagosság elvét tartja szem előtt, mert teljes expoitszabadság csak teljes importszabadság me lett lehetséges. A devizaközpont bizonyos korlátozó intézkedéseire elkerülhetetlenül szükség van. Hitel és kosztpónz. Áttér ezután a hitel kérdésére. Hitelünk csekély, ennek oka pedig az, hogy pénzünk nem stabil. Ezen az állapoton csakis stabil pénz segíthet. A koszfpénz igen érdekesen mutatja, hogy milyen kevés tőke van Magyarországon. A jelenlegi helyzetből való kibontakozásnál két ellentétes nézet uralkodik. Az egyik nézet abból indul ki, hogy az összes bajokat a költségvetés egyensúlyának megteremtésével lehet elhárítani, a másik szerint pedig a többtermelés biztosításával. A baj tulajdonképen ott van, hogy a saját nézetüket nem akarják megvalósítani a két álláspontot vallók. A kormánynak tényleg számolni kell az adott helyzettel és olyan politikát kell követnie, amely ebben a gyakorlati világban megvalósítható. Ez nem a vacillálás politikája, hanem az a politika, mely határozott célokat tüz maga elé és azokat ugy igyekszik megvalósítani, hogy ne fájjon az nagyon az embereknek. M ggyőzödése szerint a magyar társadalom és a parlament el fogja érni azt a foko>, ame yen kivergődik a helyzet nehézségeiből és megtalálja a kibontakozást. Kéri a költségvetés elfogadását. (Nagy taps a kormánypárton). Elnök ezután napirendi indítványt tesz. Mielőtt az interpellációkra áttérnének, elnök öt perc szünetet rendel el. Interpellációk, Szünet után áttérnek az interpellációkra. Kiss Menyhért a laliáshivatali anomáliákról beszél. Ebeteket sorol fel, melyekben már két év óta nem tudnak lakáshoz jutni az illetők, lakáshoz csak az jut, aki politikai szempontból közel áll a lakáshivatal vezetőjéhez. Strausz István: A Devizakö*pontban az utóbbi hetekben a kereskedők és iparosok külföldi tartozásaik kifizetésére igényelt idegen fizetési eszközöket csakis kismértékben kapták meg. Hajlandó e a pénzügyminiszter a D;:vizaközpont ily irányú eljárását orvosolni és mily biztosítékokat nyújt a devizaellátás terén ? Nagy Ernő interpellációját az összkormányhoz intézi Qulácsi István fegyelmi ügyében. Szeretné tud.ii, mi történt azzal az emberrel, akt megvétette magát a zsidóknál, de behódolt a kurzusnak. Történt-e vizsgálat Qulácsi István fegyelmi ügyében. Igen, vagy nem? Dines István a fóldvagyonváltsag ügyében intéz interpellációt a -miniszterelnökhöz. Kifogásolja, hogy a nagybirtokosság nigy része még mindig nem adía le a vagyonváltsagot, söt nem is hajlandó leadni. A Nép 08 a Szózat. Rupert Rezső a következő interpelláló. Ugy látja, hogy mindjobban elfajulnak a dolgok. A kormánynak fokról-fokra többet engednek meg és az mind kevesebb erkölcsi erőt tanusit arra, hogy fentartsa a rendet. Ezulán a felelőtlen elemekről beszél. Mi lett volna abban az esetben, hí megpróbálták volna felelőtlen elemekkel rendezni a tiszta választást. Vájjon meglehetett volna-e akkor tudni, hogy mi az ország közvéleménye. A kormánynak három sajtóorgánum áll rendelkezésére: A Nép, a Szózat és a 8 Órai Újság. A Nép megtéveszthető és elbplonditható katolikus közönség számára. A Szózat a reformátusok és az evangélikusok, a 8 Órai Újság pedig a vidék számára. Foglalkozik ezulán A Nép és a Szózat gazdasági helyzetével. A Nép közpénzből él. (Zsilinszky: Hazudik I) Felemlíti Zsirkaynak egy cikkét, melyet az Ember cimü lapba irt és szemelvényeket akar felolvasni belőle. (Nagy Ernő: És ez az ember a belügyminiszter képviselője! Méltó társa a belügyminiszternek! Rakovszky belügyminiszter: Kikérem magainnatc ezt a durva hangnemet. A szélsőbaloldali képviselők a legnagyobb összevisszaságban kiabálnak. A képviselők felugrálnak helyeikről és ugy kiabálnak egymás felé.) Az elnök a nagy zajban nem tud rendet teremteni és az ülíst felfüggeszti. Szünet után Rupert Zsrkaynak az Ember cimü lapban megjelent cikkével foglalkozik, melyben Zsirkay a legnagyobb forradalmárnak vallja magát 1919 ben. Mindenki tudja, hogy a Stádium, A Nép, a Szózat és a Magyar Távirati Iroda egy klikkbe tartozik. Akkor, amikor vannak Magyarországon keresztény lapok, amelyek igazán nem nevezhetők destruktivoknak, ezeket a kormányzó nem látogatja meg, ellenben a nevezett szélsőséges, izgató lapokhoz elmegy. Huszár Károly elnök kijelenti, hogy nem türi a kormányzó személyének belevonását a napi politikába. Rupert: Meg kell említenie a Magyar Országos Tudósító nevü kőnyomatost is, amely a bombaszakértői jelentést kihagyásokkal adta közre a lapokban. Ő csak azt akarja kérni, hogy a közéletből tisztítsák ki ezeknek a sajtóorgánumoknak a teirorját. Interpellációjában kérdi a miniszterelnöktől, van-e tudomása arról, hogy a kormányzó ur az utóbbi időben meglátogatott egyes lapokat, és ha igen, miért nem akadályozta meg ezt a látogatást? Ezután Zsilinszky Endre szemelyes kérdésben szólal fel. Válaszol Rupert beszédére, majd e szavakkal fejezi be mondanivalóját: Ez a sajtó — a Szózat és A Nép — szemben áll egy másik sajtóval. Azt is tudja, hogy a hang nem fog enyhülni, hanem élesebbé válik. (Nagy taps a kormánypárton). Rakooszky belügyminiszter: Rupert interpellációjára a miniszterelnök adja meg az érdemleges választ, ö csík tiltakozik az ellen a vád ellen, amellyel Rupert a kormányzó személyét a vitába bele vitte. Patacsy Dénes személyes kérdésben szólal fel. Rupert Rezső: A kormányzó személyét ő nem akarta támadni. Zsilinszky felszólalásával kapcsolatosan megjegyzi, hogy ő, amikor vidéken volt, a liberálisok és a szociáldemokraták működését nem látta tisztán és amikor ezzel tisztába jött, orientálódni kívánt. Ö a maga részéről a leghatározottabban a liberális politika mellett szögezi le magát. Drózdy Győző a közetkező interpellációt intézi a földmivelésügyi miniszterhez: Van-e tudomása a földmivtlésügyi miniszternek arról, hogy a veszprémi káptalanban a földbirtokreform végrehajtása titokzatos okokból szünetel és hajlandó-e ebben az irányban eljárást inditani. A többi feliratkozott interpelláló mind visszalépett interpellációjától. Elnök az ülést este fél hat órakor berekeszti. Kállay Tibor pénzügyminiszter ma délelőtt nyújtotta be a költségvetését az 1922—23. évre. A költségvetés sommázata szerint a rendes kiadások a következő tételeket öleli fel: A kormányzó tiszteletdija tizenkétmillió, kormányzóság 184.157,000, nemzetgyűlés 108.104,000, állami ?dósságok 22,129.377,000, nyugellátásra 1,870.707,500, legtöbb állami számvevőség 19.357,000, közigazgatási bíróság 25.141.000, földbirtokrendezés 43.885,000, miniszterelnökség 125.155,000, külügyminisztérium 2,208.896,000, be:Ug m.n.otténum 8,208.942,000, pénzügyminisztérium 16,901.157>000, kereskedelmi minisztérium 192 185,000, földmivelésügyi minisztérium 1,997.139,000, népjóléti és munkaügyi minisztérium 5,005.972,000, vallás- és közoktatásügyi minisztérium 6 249 766 000, igazságügyminisztérium 2,429 140,000, honvédelmi minisztérium 12,766 330,000. Ö3szesen 81,377 415 500. Levonás (tekintettel arra, hogy a háboruelCtti adósságok felosztása még folyamatban van és igy az előirányzott kölcsönszolgáltatások egyrésze az 1922—23. évben kifizetésre még nem kerül) 14,000.000,000. Marad összesen 66,377.415,500. Az állami üzemek rendes kiadásai a következők : Kereskedelmi minisztérium üzemei 55,573.111,000, földmivelésügyi minisztérium üzemei 1,170.960,000, a pénzügyminisztérium A költségvetés. üzemei 283 697,000. Az állami üzemek rendes kiadásainak összege: 570027.768,000. A rendes kiadások összege 124,405.183,500. A rendkívüli kiadásokban az átmeneti kiadások cim alatt a következő tételek soroltatnak fel: kormányzóság 12,250000, nemzetgyűlés 990.000, állami adósságok 3,720,455.000, nyugeüá'ások 515,050.000, háborús uóköltségek 32,236,609.000, miniszterelnökség 53,247 000, külügyminisztérium 165,889 000, belügyminiszteriül! 1,379,714.000, pénzügyminisztérium 363,336 000, kereskedelemügyi minisztérium 330,331 200, földmivelésügyi minisztérium 421,976000, népjóléti és munkaügyi minisztérium 1,250,723.000, vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1,118,053.000, igazságügymíniszterium 482,567 000, honvédelmi minisztérium 2,574,366.000, összesen 44,625,555.200 korona. Az állami üzemek cim alatt az idei költségvetésben rendkívüli kiadás nem szerepel. A beruházások cim alatt ezek a tételek szerepelnek: miniszterelnökség 792,000.000, külügyminisztérium 331,770.000, belügyminisztérium 293,570.000, pénzügyminisztérium 1,693,125.000, kereskedelemügyi minisztérium 217,000 000, földmüvelésügyi minisztérium 777 650.000, népjóléti és munkaügyi minisztérium 70,250.000, vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1,406,000.000, igazságügyminisz-