Szeged, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-09 / 31. szám

2 SZEGED smilyen ezeknek lesz. De tudom, hogyha eljön a liberálizmus ideje, nem a harcosok, hanem ezek fognak a kapukon bevonulni. — Nem lehet bennünket szélsőségesnek ne­vezni és ezzel a reakciót elősegiteni, nem lehet azt mondani, hogy a rendszer megbuktatására sem forradalommal, sem az ántánt segítségé­vel nem szabad törekedni. Hát ki akarja ezt, hát ki törekszik erre? Senki sem várja az án­tántot és nincs közöttünk olyan hitvány, aki a rendszer megbuktatását tőlük elfogadná. (Fel­kiáltások: ÖK jutottak uralomra a románok segítségével.) A miniszterelnök programbeszédében azt mondotta, hogy változatlanul a keresztény és agráralapon áll, most azt mondja, hogy szabad­elvű és mindenütt a jogegyenlőség elvét vallja. Én, aki már nem várok semmit, csatlakozom a küzdőkhöz, akiket egy szebb jövő zenéje biztat. Gyönyörűséggel nézem az igaz férfiak harcát, az ő harcuk az egyetlen, ami vigasztal, hiszen ők nevüket lángoló betűkkel írják be Magyarország történetébe. Három szocialista szónok. rátei és én a fialal harcosokat babérrá! övezem, remélem, hogy ezt a jövőt az ő harcuk még meghozza, az ö számukra nem fog a si­ker elmaradni. Nem fogják megbonthatni azoknak tömör egységét, akik szilárdan és meg nem alkuvóan nem felforgatást akarnok, hanem restituciót, tehát egy konzervatív pro­grammal azt, hogy jöjjön el a szabadság, a jogegyenlőség és az életkedv ideje. — Aki azt állítja, hogy a parlamenti pártok között van szélsőség és ö maga az aranyközéput és mérséklet jelszava alatt szervezkedik, az a reakció segítségére siet és azt igazolni igyek­szik. Magyarországon nincsenek szélsőséges pártok, csak mérsékeltek. Valami érzés szállta meg az utóbbi időben az ellenzéket és ugy lát­szik hinni kezdenek d liberálizmus igazságánnk az erősségében. A medvéről azt mondják, hogy kibúvik, mihelyt meleg időjárást érez. Nem tudom, hogy ezek az okos medvék, akik ma elő­bújtak és szabadelvüen morogtak, nem fognak-e csalódni, mert ha igen, olyan mély és olyan hosszú medveálmot még senkisem látott, mint Szeged, 1923 február 9. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra előtt nyi­totta meg Scitovszky Béla elnök. Strauss István személyes kérdésben szólal fel. Reflektál Déhr Imrének a napilapokban ellene intézett állítólagos támadására. Ezután áttérnek a sütőipari munka szabályo­zásáról és az éjjeli munkának egyes iparágak" ban való eltiltásáról szóló törvényjavaslat álta­lános tárgyalására. Jászai Samu az első felszólaló. A többter­melést ugy lehet elérni, ha az Ö3szes munka­nélkülieket munkához juttatják. Elfogadja a sütőipari munka szabályozásáról szóló törvény­javaslatot. Báró Lers Vilmos, a javaslat előidója reflektál jászai felszólalására Összehasonlítja a munkások helyzetét a munkaidő tekintetében a külföldi állapotokkal. Tiltakozik az ellen, hogy apró ki­ragadott példákkal hivatkozzanak külföldi tör­vényekre. Vihar a munkásbiztositó körül. Báró Lers Vilmos: A munkásbiztositó pénz­tárakról jelenti, hogy ezek voltak azok az intéz­mények, amelyekben kitermelődtek az agifatorius és felforgató elemek. (A szociáldemokraták a Hegymegi Kiss Pál személyes kérdésben szólal fel. Visszautasítja azokat a vádakat, melyek szerint ő akár a múltban, akár a jelen­ben a liberális politika képviselője lenne, mint egyes képviselők állítják. Semmiféle felelős­séget nem hajlandó vállalni a liberális politika botlásaiért. Semmifé'e ivadéka nem volt liberális a múltban sem. Mindig a független 48-as eszme harcosa volt. Két szocialista szónok. Ezután Propper Sándor emelkedik szólásra. Nem fogadhatja el az éjjeli munka eltiltásáról szóló törvényjavaslatot, mert nézete szerint nem is az éjjeli munka eltiltásáról van szó a javas­latban, hanem az éjjeli munka korlátozásáról. Kerettörvény formájában p:dig ilyen súlyos törvényeket megoldani nem lehet. Hosszasan bírálja a sütőipari munka szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. Hangoztatja a sütőipari munkásság egészségügyi védelmének szükséges­ségét. Hibáztatja, hogy nem vették figyelembe a javaslatban az egészségügyi szempontokat. A sütőipari munka szabályozásáról szóló tör­vényjavaslatot elfogadja, mig az éjjeli munka szabályozásáról szólót nem fogadja el. A következő szónok Kéthly Anna. Kifogásolja, padokat verik. Felkiáltások a baloldalon: Ez a hogy a nők és a gyermekek védelmét nem tárgyilagos beszéd? Sütő József: A munkások ! vették be a javaslatba. Hibáztatja, hogy a tör­bizalmasai ültek ott. Erdélyi: Jaj, de nagyon ványjavaslatban nincsenek felsorolja taxatíve fáj az igazság.) Nyiltan kijelenti, hogy ezeknek azok az iparágak, amelyekre az éjjeli munka az intézményeknek agitatorius működése folytán j betiltása vonatkozik. A javaslatok közül a sütő­nőttek nagyra a szociáldemokraták, azt is ipari munka szabályozásáról szóló törvény­kijelenti, hogy ezek nélkül az intézmé- javaslatot elfogadja. nyek nélkül a szociáldemokraták ma nem is Báró Lers Vilmos előadó reflektál ezután a lennének a képviselőházban. (Szűnni nem akaró felszólalásokra. Kijelenti, hogy taxatíve az ipar­taps a jobboldalon és a középen. Felkiáltások ágakat már a 40 eves gyakorlat folyományasép a szociáldemokratáknál: Ezt nem türjük tovább 1 i sem lehetne felsorolni. Reisinger: Fognak maguk mégis tűrni. Sütő ; Az elnök ezután az idő előrehaladottságára József: Ez nem fenyegetés. Az állandó nagy í való tekintettel, napirendi javaslatot tesz, mely zajban Propper feláll és ugy veri a pado*. Az j szerint a legközelebbi ülés holnap, február 9-én elnök Proppert rendreutasítja. A zajban Urbanics ; délelőtt 10 órakor lesz. Napirenden szerepel a Kálmán szava harsog végig a termen: Hiába sütőipari és az éjjeli munka szabályozásáról fenyegetőznek, nem félünk maguktól. Propper ' szóló és a mérnöki rendtartásról szóló törvény­tovább veri a padot, az elnök újra rendreutasítja, j javaslat tárgyalása. A zaj lecsillapul.) 1 Az ülés két órakor ért véget Francia a Ruhr-vidék kiüritésére. A Daily Chronicle düsseldorfi tudósitój a ie • lenti, hogy Franciaország Németországnak fel­ajánlotta a Ruhr-vidék kiürítését és két évi moratóriumot, ha Németország azonnal hat és fél milliárd arany márkányi kölcsönt bocsát ki és ebből két és fél milliárdot Franciaország jóvátételi számlájára utal át. Recklinghausenböl jelentik: Különféle cso­portosulások következtében a megszálló ható­ság ma délulán egy tank-rajjal tartotta fenn a rendet. Később a védőőrség nyolc hivatalnokát, akik a francia tiszteknek megtagadták a tisz­telgést, letartóztatták és autókon elszállították. Ezért holnapra 24 órás tiltakozó sztrájkot mon­dottak ki. Ma este ujabb csoportosulás volt a piactéren, ahol a tömeg hazafias dalokat éne­kelt. A piacteret megint öt tank tisztította meg. Mintegy 25 francia tiszt megjelent a piactér közelében lévő vendéglőben, ahol lovaglóostor­ral támadtak a vendégekre s az utcára kerget­ték azokat. Végül ugyanezek a tisztek behatol­tak a városi színházba, ahol épp Shakespeare L?ar királyának IV. felvonását játszották. A tisztek nem törődve az előadással, a Marseil­les-t énekelték. A franciák tovább folytatják két ujabb német helység megszállásával előnyomulásukat Elber­feld felé. A Rajna vidékén szállásokat készíte­nek elő ujabb francia csapatok számára. A hivatalnokok és polgári egyének kiutasítása és letartóztatása tovább folyik. Bádenben, különö­sen Offenburgban kiélesedett a helyzet. A la­kosság szorongattatása a széna, szalma, ágy­nemű és hasonlóak rekvirálása következtében egyre nő. Az általános sztrájk veszedelmes kö­zelségbe jutott, mert a szakszervezetek ujabb követeléseket állítottak fel. Mint a Times értesül, a franciák kijelentet­ték, hogy a jóvátételi szén- és kokszszállitmá­nyok kiszállítását nem engedik meg a britt zónán keresztül. Berlini politikai körökben fokozódó nyugta­lansággal látják kialakulni a franciák messze­menő merész terveit, amelyekkel a néme'országi szénszállításokat megakadályozza és a franciák­nak Baden felé nyomulását indítja meg. Hirek érkeztek, hogy Korfanty Felsőszilézia lengyel részében igen nagy tevékenységet fejt ki, hogy Felsőszilézia porosz részét rajtaütéssel hatal­mába kerítse és Németországot megfossza a szenétől. Másrészt a franciák a Dunát akarják elérni, amellyel Prága és Varsó sajátságos füg­gésbe jutna Franciaországtól. Németország re­méli, hogy Anglia ide|ekorán észreveszi ezt a tervet s hogy az angol-amerikai intervenciónak rövidesen be kell következnie. Párisból jelentik: Mindeddig a német biro­dalmi minisztereknek a megszállott területre való beutazást a franciák nem tiltották meg. Tekintettel azonban Cuno birodalmi kancellár magatartására és azokra az akciókra, amelyeket a Ruhr-vidéken titokban végrehajtani megkísé­relt, a szükséges rendszabályokat a szankciók fokozatos alkalmazásával megtették. Hollandia huszonhat városában tegnap tilta­kozó gyűléseket tartottak a Ruhr-vidék meg­szállása miatt. A gyűléseket a szociáldemokrata munkásság és a németalföldi szakszervezetek szövetsége hivta egybe. A Reuter-iroda jelenti Washingtonból: Harding elnök a kongresszus elé terjesztette az amerikai adósságügyi bizottság jelentését, melyről már vasárnapi számunkban megemlékeztünk. Har­ding hozzájárult a döntéshez és kijelentette, hogy az egyezmény a világháború folytán fel­merült nemzetközi kötelezettségek rendezése tekintetében az első nagy lépés. Smeet szenátor bilit nyújtott be, mely az adósságról szóló törvényt olyirányban módosítja, hogy intézkedés történjék ugy a Nagybritanniával, mint a többi állammal való rendezések elfogadásáról. A líIIeí szociá'ista kongresszuson Hilferding német delegátus beszédet tartott, amelyben többek kö ött a következőket mondotta: A vi­lág békéjét kél veszedelem fenyegeti: Mossul és a Ruhr-vidék kérdé e. A Ruhr-vidék a né­met munkásság erős vára. A német szocialisták hivei a jóvátétel eszméjének, me y rájuk nézve erkölcsi kötelezettséget jelent. A biroddmi kor­mány közvetítésével komoly biztosilásokat is ajánlottak fel. Sajnos, hogy a németeknek a moratóriumra vonatkozó kérelmét a jóvátételi bizottság újból visszautasította, mert akkor talán a konfliktust gazdasági megállapodások utján lehetett volna rendezni. Németország kész tárgyalni, de minden tárgyalás hiábavaló, amig a Ruhr-vidék megszállásának offenzíva, vagy birtokbavételi jellege V3n. A lett szakszervezetek felhívást tesznek közzé a Ruhr-vidék megszállása ellen. A felhívás azt mondja, hogy a német ipar szivének elszakí­tása Németország összeomlását j -lenti. A véd­telen némít nép ellen elkövetett erőszaknak a franciák ellen irányuló revans háborúhoz kell vezetni. Moszkvából jelentik, hogy az orosz lapok erélyesen állást foglalnak a franciák ellen. A lapok a táviratokat ily cim alatt hozzák: Tom­bol az erőszak. Iskolásgyermekeket lőnek t gyón. A német ellenállás erősbödik. A párisi kultura a Ruhr-vidéken. Mégis Pékár . . . A nemzetgyűlés külügyi bizottságának ülését ma délben gróf Apponyi Albert nyitotta meg, mint korelnök. Az ülés megnyitása után rátér­tek az elnökválasztásra. A bizottság ellenzéki tagjai közül mindössze hároman voltak jelen, gróf Andrássy Gyula, Peidl Gyula és Baross János. A szavazás eredménye az volt, hogy Pékár Gyula kapott 11 szavazatot, gróf Apponyi 2, gróf Andrássy pedig 1-et. Pekárt tehát a bizottság elnökévé választották. Pékár Gyula rögtön elfoglalta az elnöki széket, néhány szó­val megköszönte a bizottság kitüntető bizalmát, amely, mint mondotta, annál kitüntetőbb rá­nézve, minthogy Apponyi Albert korelnök után foglalhatja el az elnöki széket. A bizottság ez­után megkezdte a hágai opium-egyezményről szóló törvényjavaslat targyalását, amelynek elő­adója Benárd Ágoston.

Next

/
Thumbnails
Contents