Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-18 / 13. szám

SZEGED Szeged, 1923 január 18 kül átutazott Szerbián. A Politika azt irja, hogy Duca Rómában kötelezettséget vállalt aziránt, hogy Románia az esetben, ha Magyarországgal, vagy más középeurópai államokkal bonyodalom támadna, semleges marad. Ellenszolgáltatásul azonban Románia abban az esetben, ha a szov­jetkormány részéről betörés történnék Besszará­biába, számithat Olaszország diplomáciai segít­ségére. Más forrásból vett értesülés szerint Duca Mussolini miniszterelnöktől felvilágosítást kért az olasz-magyar viszonyra vonatkozóan. Mus­solini kijelentette, hogy a hivatalos Olaszország és Magyarország közöít nem áll fenn más viszony, mint a hivatalos diplomáciai viszony. A magyarországi hazafias egyesületeknek, az ébredőknek és a magyar fascistáknak semmiféle összeköttetésük nincs Olaszországgal. Mussolini azt is kijelentette volna, hogy" Olaszország szimpátiával nézi a ki-ántánt munkáját és az európai béke fentartása érdekében szívesen működik közre a kisántánttal. Bukarestből táviratozzák, hogy a lapok a nagyvezérkar ujabb mozgósítási parancsát közlik, me ynek értelmében a már eddig behivottakon kivül az 1921., 1922. és 1923. évfolyamok is tartoznak nyomban bevonulni. A mozgósítás különböző gyalogsági, hegyi, vadász, utász és tüzérezredekre vonatkozik. A lapok a mozgó­sítási rendelkezésekkel kapcsolatban orosz­román összetűzés lehetőségével foglalkoznak. A szerb hadügyminiszter parancsára egyes hadosztályparancsnokok elrendelték az 1900., 1901., 1902. évfolyamok mozgósitását. A be­hivottak február 6—20-ikán irtóznak csapat­testükhöz bevonulni. Az 1899 es évfolyamot már korábban mozgósították. Ennek az évfolyamnak a mozgósitottai már január 1-én bevonultak. A minisztertanács elhatározta, hogy a király elnök­lésével honvédelmi tanácsot alakit. Elrendelték a legénység ellátásának javítását és az egész közlekedési szolgálat felülvizsgálását és kiigazí­tását. Viharos viták a Házban. A nemzetgyűlés mai ülését Scitovszky Béla elnök 11 órakor nyitotta meg. Első szónok Szabó József az indemnitás foly­tatólagos vitájában. Helyteleníti a költségvetés, nélküli kormányzást. Holott a külföldi államok már mind megíaláiják a módot, hogy költség­vetésük legyen. Keresztény szempontból nincs megelégedve a kormány politikájával, mert a pénzügyminisz­ter kijelentette, hogy neki mindegy, keresztény, vagy zsidó féllel csinálja meg pénzügyi poli­tikáját. A keresztényszocialisták az internáló táborok ellen. A zalaegerszegi internáló táborral foglalkozik és azt hangoztatja, hogy ő és párlja, mint ke­resztényszocialisták, az internáló tábor intézmé­nyét helyteleníti abban az esetben, ha csak ötven százaléka is igaz azoknak az állitások­nak, amelyek a Házban az internáló táborról elhangzottak. A kormány politikáját a keresztény demo­krácia szempontjából nem tartja kielégítőnek. A rendíörvénnyel kapcsolatban kijelenti, hogy a keresztényszocialisták minden erejüket latba fogják vetni, hogy az a javaslat ilyen formában törvénnyé ne váljék. Kifogásolja a kereskedelmi miniszternek a vasúti kedvezményt korlátozó rendeletéi. Határozati javaslatot nyújt be, mely­ben kéri, hogy a kereskedelmi miniszter vonja vissza ezt a rendeletet és módosi;sa a szociális szempontok figyelembe vételével. Rámutat arra, hogy a bányatelepeken a bánya­munkások leheleden körülmények kösött lak­nak. Ne építsenek bányászotlhont Budapesten mindaddig, amig ezek a munkások gunyhókban és viskókban laknak. Egyáltalán nincs megelégedve a szociálde­mokratákkal szemben tanúsított eljárással. Ennek a gyengeségnek tulajdonitható, hogy Propper azzal dicsekedhetett a kongresszusukon, hogy politikai paktum alapján 1500 embert szabadi­toltak M a börtönből. Csak a jogászoktól kérdi, politikai paktum alapján megszabadulhat e 1500 ember jogos büntetésétől? (Györki: Nem igaz, nincs paktum). Épkézláb emberek. Helytelenili a tisztviselők elbocsátását és kéri a kormányt, rendezze valamikép ezt a kérdést. A kormány külügyi politikáját nem akarja bí­rálni, csupán ismételten arra hívja fel a kor­mány figyelmét, állítson minden épkézláb em­bert a frontra, mert a mai mozgalmas külpoli­tikai életben mindenütt ott kell lenni embe­reinknek, hogy jogainkat elismertessük. A Népszava a lehető legbrutálisabban tá­madja az Uj Nemzedék munkatársait. Minden­féle betyároknak nevezi őket. (Szomjas: Nagyon szép hang, hallatlan. Hatler István: Kloáka­stilus. Erdélyi: Nyugati stilus, nyugati kuliura.) A Népszava azzal fejezi be cikkét, hogy a ma­gyar munkásság már egyszer belefojtotta a szót a nemzeti sajtóba, vigyázónak, hogy ez még­egyszer meg ne ismétlődjék. " De kíváncsi volna az ország a szociálde­mokrata párt programjára is. (Saly: Mit kény­szerilik programsdásra.) Joga van a nemzetnek tudni azt, hogy kivel áll szemben, mert ki­vánc-i a szociáldemokrata párt programjára. A legutolsó kongresszusukon Vandervelde azt mon­dotta, hogy a tömegek diktatúráját óhajtja. (Peidl: Hát maguknál a szakszervezetekben nem a többség diktál?) Az indemnitást nem fo­gadja el. Békejobb a szocialistáknak. Erődi-Harrach Tihamér: Követeli a szociális kérdések sürgős megoldását. E célból szívesen halad együtt minden párt még, a szociáldemok­rata párital is, de a szociáldemokrata pártnak a hibáját először ki kell javítani. Pontos progra­mot kell adni, mert a polgárság azért idegen­kedik még a velük való együttműködéstől, mert nem ismeri programjukat. A'mezőgazdasági termeléssel foglalkozva ki­jelenti, hogy gazdasági követelmény az, hogy a Nagyalföld kincseit felbzinre hozzuk, mert ezzel közgazdasági életünket is felelevenitheljült. Nyomorgó tanítók. Csak az a nemzet, mely a tökéletes emberré nevelés feladatát oldhatja tneg, iudja megoldani egyúttal a tökéletes állam feladatát is. A neve­lés legyen ideális, a tanítás p;dig reális. A ta­nárok és tanítók részére biztosítani kell az anyigi megélhetésnek azt a minimumát, amely nélkül nem végezhetik nevelő munkájukat a nemzet érdekében. Hangoztatja a közigazgatási reform szükségességét. Ezzel kapcsolatban sür­geti a tisztviselőkéidés megoldását. A tisztvi­selőkérdés nyilt seb a nemzet be!eg testén, amelyet orvosolni kell. Abban a reményben, hogy a beszédiben kifejtett kívánalmak telje­sülni fognak, az indemnitási javaslatot meg­szavazza. „ Reisinger Ferenc: Örömmel hallotta Erődi­Harrach beszédéi, mely objektív alapon épül fel. Ilyen beszédek szolgálhatják a megértést. Sürgeti a föld birtokreform gyors végrehajtását. Szóvá leszi s végrehajtás körül felmerült egyes visszaéléseket. Felolvassa az OMGE körlevelét, melyet 1918 ban bocsátott ki s amelyben ők is követelik a földbiríokrtform végrehajtását. A rnai földbirtokreform oly mérsékelt, hogy igazán végre lehet hajtani. Azt mondják, hogy a kis­birtokon nem lehet belterjes gazdálkodást üzm. Ezzel szemben megállapítja, hogy ha Hollan­diában és Dániában lehet, Magyarországon is lehet. Az elnök félbeszakítja a szónokot és az ülést délután 4 óráig felfüggeszti. Huszár Károly 4 örakor nyitotta meg a dél­utáni ülést. Reisinger folytatja beszédét: Szól a földbirtok­reformról. Követeli annak mielőbbi végrehaj­tását a löbotermelés szempontjából. (Bogya Já­nos: Halljuk a Ház legdurvább tagját.) Az elnök ezért a közbeszólásáért Bogyát rendre­utasítja. A többtermelés elérésére szakiskolák felál í­tását sürgeti. Ezt komolvabb palgári lapok is megállapították, mint pl. a Szózat, melynek irányítása Gömbös Gyula kezében van. A lakáskérdés ma Magyarországnak a legfon­tosabb problémája Az emberek pincékben és odúkban laknak. (Berky Gyula: A nagybanko­kat támadják, mért nem adnak pénzt az épít­kezésre.) A lakásrendelet rendelje el a kötelező építkezést. Láttunk már ilyen rendeletet Darányi alatt, aki elrendelte a kötelező lakásépítést a mezőgazdasági cselédek részére. Itt az ideje, hogy a közintézményeket kitelepítsük a magán­lakásokból, a vasúti kocsikból pedig telepítsük ki a menekülteket, mert az államnak 1 vagon lefoglalása egy év alatt annyiba kerül, hogy 2 munkáslakást lehetne belőle építeni. Az albér­lők he'yzete ma tarthatatlan. Egyszobás laká­sért 15000 koronát is fizettetnek az albérlővel. 3 szobás lakásért lelépéssel egymillió koronát fizetnek. A lakásrendeletnek ezeket a kérdése­ket kell orvosolni mielőbb, mert ezeknek a kér­déseknek rendezetlen volta nemzeti veszedelmet rejt magában. Képviselők — akik börtönt ültek. Reisinger: Köveieli a rendtörvény visszavo­nását. Az internálásokról szólva kijelenti, hogy az egységespáni képviselők között is van olyan, aki börtönben ült. Az ilyeneknek megértő szív­vel kellene viseltetniök az internáltak iránt. Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy magya­rázza meg szavait, mert általánosságban nem lehet ilyent állítani. Reisinget kijelenti, hogy nem általánosított. Elnök mindamellett meg nem magyarázott gyanúsításért rendreutasítja. Reisinger: A külpolitikáról szólva megemlíti, hogy a magyar külpolitika többet is elérhetett volna, ha rendbontások nem történtek volna. A rendlörvéiyre ebben az irányban nem lehet számítani. A zsidókérdést ugy tartja megoldha­tónak, ha ifjúságunkat ugy neveljük, hogy a jövőben megállja a helyét. Az indemnitást nem fogadja el. kaas Albert báró: Ismerteti az 1916. évi po­litikai harcokat, mikor Vázsonyinak magának kellett harcolnia a liberális szellemek és elv­barátai ellen. Szabad kritizálni a kormány mű­ködését, de nem ugy, hogy a kritika demagó­giává váljon. Vannak ellentétek a Házban, de ez ter xiészetes, hiszen még elvbarálok között is merülnek fel ellentétek. A rendtörvény retortán mogy keresztül. Beszél a readsö vényjavaslatról. Nem érti az ellenzék idegességét akkor, amikor még csupán javaslatról van szó. Egy ilyen javaslat még sok retortán mtgy keresztül, amig törvénnyé válik. A kormány iránt bizalommal viseltetik és az indemnitást elfogadja. „Az ÉME. minden ténykedése hazaárulás". Pikler Emil személyes kérdésben szólal fel. Reisinger beszédében szóvátette a felelőtlen elemek rendbontását. Felolvassa a 8 Orai Újság mai számának egy hirét, melyből kitűnik, hogy az ÉME IX. kerületi szervezete tervezte a Fő­városi Szinház ellen elkövetett merényleiet. Bartos János: Maga azt mondta, hogy a kisámántnak tesznek szolgálatot. Pikler: Ezt is mondottam. Az ÉME minden ténykedé e szerinte hazaárulás. (Nagy zaj a kormánypárton. Rendre, rendre.) Elnök kéri Piklert, hogy tartózkodjék az ilyen kifejezésektől. E'nök ezután még két izben figyelmezteti Piklert, hogy maradjon meg a személyes kérdés keretein belül, min.hogy azon­ban Pikler továbbra is eltér a tárgytól, az elnök megvonja tőle a szót. Pikler újból fel akar szólalni, de az elnök a Ház előbbi határozatára utalva megtagadta töle a szót. (A szociáldemokraták részéről nagy zaj támad: Visszaélés a házszabályokkal!) Lakó Imre az idő előrehaladottságára való tekintettel beszédének a legközelebbi ülésre való halasztását kéri. A Ház hozzájárul. Ezután áttértek a személyes kérdésekre. Elsőnek Pikler szólal fel.' Félreértet szavait magyarázza nagy zaj közepette. Rakovszky csak arra akarta előbb az elnököt figyelmez­tetni, hogy a kérdést rosszul tette fel. Drózdy Győző a házszabályokhoz kér szót. Azért a közbekiáltásáért, hogy a' jegyzők pucs­csot terveznek, bocsánatot kér, amennyiben ő is belátja, hogy a nagy zajban sem a képvise­lők, sem a jegyzők nem értették meg egymást. Ugrón megmagyarázza a félreértés okát, amelyet a Ház tudomásul vesz. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz. amely szerint a legközelebbi ülés holnap, csü­törtökön délelőtt 10 órakor lesz és folytatják az indemnitás vitáját. Következnek az interpel­lációk.

Next

/
Thumbnails
Contents