Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-18 / 13. szám

Szeged, 1923 január 10. SZEGED Az Interpellációk. Az első interpelláló Gubicza János. Kérdi a földmivelésügyi minisztertől, van-e tudomása arról, hogy a zirci járásban a földnélkülieket azzal fenyegetik, hogy ha bejelentik igényüket, nem kapnak munkát. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter azonnal válaszol. Neki is tudomására jutott, hogy vannak az országban emberek, akik fenyegetésekkel igyekeznek eltéríteni a földnélkülieket igényeik bejelentésétől. Kijelenti, hogy a hibákat korrigálni fogják és a fenyegetésekkel szemben fel fognak lépni. Csengődy Gyula kéri a belügyminisztert, hogy a mezőgazdasági munkásság vasárnapi munkaszünetére vonatkozólag terjesszen törvényjavaslatot a Ház elé. Második interpellációjában a korcsmák megrendszabáyozását kéri. Szeder Ferenc a szociáldemokrata földmunkásszervezetek sérelméről interpellál. A sarkadi földmunkasok helyi csoportjának működését betiltották. Kéri a föidmiveiésügyi minisztert, hogy tegye lehetővé a csopDrt további működését. A interpellációt kiadják a földmivelésügyi miniszternek. Utána sokoropátkai Szabó István terjeszti be interpellációját a kereskedelmi miniszterhez: Van-e tudomása arról, hogy a mezőgazdasági munkásságtól a kedvezményes vasúti jegyeket megvonták. A revolveres „tüntetés". Pakots József a fővárosi operettszínházzal történt tüntetések tárgyában interpellál. Hangoztatja, hogy ilyen tüntetéseknek ma már nem volna szabad előfordulni. Itt az a politikai szellem is hibás mely megenged magának olyat, ami nemrégen Debrecenben történt, hol az egyik képviseld kijelentette: Január 1-én pedig a tetek mezejére lépünk I (Szomjas: Ugyan kérem, mi közünk nekünk a Blumenthal szinházakho??). Kérdi a belügyminisztert, hajlandóé a Fővárosi Színházban folyó hó 16 án történt incidensről nyilatkozni Az interpellációt kiadják a belügyminiszternek. a kereseti adó kezelésén. (i4 Szeged tudósítójától.) A keie-eii adótörvény dzsungeljében eltévedt közönség a sok tájékoztató előadás meghallgatása után is még mindig ott tart, hogy most, amikor már a törvény végrehajtásáról kel f ne gondoskodni, az ulasitások egyes pontjainál megakad és tehetetlen önmagával szemben. Nehéz is azt megmondani, hogy mi itt a teendő. Elsősorban a tekintetben tájékozatlan a közönség, 'hogy az alkalmazottak után milyen időpontban kell a kereseti adó első részletét befizetni. Általában ugy tudják, h >gy január 15 éig kellett vo'na befizetni az első részletet, holott ez csak február l—15ig esedékes. Eléggé izgatott a hangulat amiatt is, hogy a bt jelentések módjával nincs tisztában a lözöns^g. Érte ü é ünk szerint a városi adóhivatal a közeli napokban kezdi meg a jövedelem bevallásokhoz szükséges nyomtatványok kiosztását. Nagy prob émája a magánháztartásoknak, hogy mi történjék a cselédek adójával, miként állapítsák meg a háztartási alkalmazottak természeibeni ellátásának pénzbeli értékét. A természetbeni járandóságok értékét a városi tanács fogja megállapítani és az erre vonatkozó munkálatok annyira előrehaladottak, hogy az értékmegállapi ás eiedményét valószínűleg már a közeli napokban közhírré teszik. Ez lesz az alapja a háztartási alkalmazottak kereseti adójának, amihez természetesen hozzá kell adni a készpénzjárulékokat is. Értesülésünk szerint a városi tanács 3600 koronában fogja megállapítani a természetbeni járandóságok érteket, tnhez jön a készpénzfizetés és a kettő összege képezi a kereseti adó alapjá', de ötezer koronán aluli kereset adómentes. A bejelentést azonban minden eseiben eszközölni kell. A kereskedőket és ipirosokat érdeklő könyvvezetési ügyekben a pénzügyminiszter néhány ujabb keletű kijelentése kelt városszerte érdeklődést. Ezeket a kijelentéseket egy küldöttség előtt tette a pénzügyminiszter s ha az ígéretek tettre is váltódnak, ugy ez a kereskedők és iparosok részére bizonyos mértékben megkönnyebbülést jelenthetne. A pénzügyminiszter egyik kijelentése szerint például utasítani fogja a pánzügyigazgatóságo* kat, hogy a kisiparosokat akkor sem kötelezzék az anyagnyilvántartási könyvek vezetésére, ha négy, vagy ennél több segéddel, vagy külső segédmunkásokkal is dolgoztatnak. Ez a könynyités azt jelentené, hogy az anyagnyilvántartás helyett anyagbeszerzési könyvet kell vezetni az iparosoknak, amire a végrehajtási utasítás négynél kevesebb segéddel dolgozó iparosokat kötelezi. A könnyítés pedig abból áll, hogy az anyagok felhasználását az anyagbeszerzési könyvbe nem kellene részletesen bevezetni. Tudvalévő, hogy az eddigi rendelkezések szerint a nagykereskedők, a bejegyzett kereskedők és az olyan kereskedőknek, akik viszontelárusitóknak is szállítanak, ugyanolyan könyveket kellene vezetniök, amilyeneket a végrehajtási utasítás a gyáriparosoknak irt elő. A pénzügyminiszter most kilátásba helyezte, hogy az olyan kereskedők, ?kik közvetlenül a * fogyasztóknak kicsinyben is árusítanak (detail-kereskedők), a jövőben a könyvvezetés tekintetében ugyanolyan elbánásban részesitendők, mint a be nem jegyzett kiskereskedők. Bár ez a kijelentés kissé homályos, mégis, ha tényleg megvalósítják, ugy ez esetben a detail-kereskedők épp ugy mentesülnének a raktárkönyv vezetése alól, mint a kiskereskedők. Lényeges könnyítést tartalmaz a pénzügyminiszter azon Ígérete, hogy a kereskedő, vagy iparos — ha tényleg fennforognak azok az okok, amelyek őt a könyvvezetésre képtelenné teszik — a könyvvezetés kötelezettsége alóli felmentését birtokon belül kéiheii. Ez annyit jelent, hoey amig az iparos, vagv kereskedő kérelme érdemleges elbírálást nem nyer, addig könyveket vezetni nem köteles. Mindazok tehát, akik a könyvvezetés kötelezettsége alól felmentésüket joggal remélhetik, helyesen teszik, ha ebbeli kérelmükkel haladéktalanul a pénzügyigazgatósághoz fordulnak. Bár ezek a kilátásba helyezett könnyítések, értesülésünk szerint, még nem érkeztek meg a szegedi pénzügyigazgalósághoz, mégis remélhető, hogy nem csak ígéretek maradnak, hanem hamarosan éleibe is fognak lépni. jtuumftW^" iivrixiuuuuuuuwwvvi rrrrri i A szélső jobb közeledése az ellenzékhez. (A Szeged budapesti tudósitójától.) Eckhardt Tibor indemnitási beszéde élénken foglalkoztatja a politikai köiöket és ahhoz a legmesszebbmenő köve.keztetééseket fűzik. Erődi-Harrach Tihamér mai mérsékelt hangú és igen objektív beszéde — aki tudvalevőleg szintén az egységespárt szélső jobboldalához tartozik — megerősíteni látszik azt a már napok óta suttogott hírt, hogy Eckhardték politikája az utóbbi időkben nagy változáson ment át és észrevehetően balra tolódott el. Ex valóban észrevehető a csoport minden szónokának magatartásán, de természetesen még korai volna olyan mélyreható következletéseket levonni a tényből, amilyeneket egyesek levontak. Hogy Eckhardték azonban lényeges közeledést tettek a szocialisták fela, az letagadhatatlan. Egyébként a Magyar Országos Tudósító, a kormánypárt hivatalos könyomatosa, ezekről a hírekről a következőket mondja: Eoyes reggeli lapok Eckhardt Tibornak a nemzetgyűlés tegnap délutáni ülésén tartott beszédével foglalkozván, a szocialistákhoz intézett kérését magyarázzák és a kormánypárt felfogását látják benne és ugy ítélik meg a helyzetet, hogy a szélső jobboldali irányzat, amelynek Eckhardt egyik exponense, békejobbot kínál a szociáldemokratáknak. Kérdést intéztünk Eckhardt Tiborhoz, aki a következőket mondotta munkatársunknak: — Az a kérés, amelyet a szociá'demokratákhoz intéztem, kizárólag az én felfogásomon és elhatározásomon alapult, mely szerint ugy látom, hogy a szociáldemokrata párt saját szociáldemokrata álláspontjával összhangban s egyúttal a magyar nemzet javára is járna el akkor, ha szomszédaink mértéktelen fegyverkezésére, mely Középeurópa békéjét komoly m fenyegetik, a világ munkásszervezete nek figyelmét ráirányítaná. Semmi hátsó gondolatom, vagy melléktekintetem e felkérés alkalmával nem volt és messzemenő politikai következtéteseket hozzáfűzni, ugy gondolom, elhibázott dolog volna. Amikor a szociáldemokrata párt saját pártszempontjait a nemzet érdekeivel teljes összhangba hozhatja, természetesnek tartom, hogy ezt meg is teszi anélkül, hogy bárminő következtetéseket kellene levonni oly irányban, hogy a szociáldemokrata párt saját programjának érvényesítése ellenében velünk szemben feltételeket 1 szabna. A szocialisták álláspontja. De nemcsak Eckhardték, a fa^cista vezér Friedrich István is múlhatatlanul szükségesnek mondotta a külügyi bizottság ülé én a szocialistákkal való együttműködés' az egységes belső front kiépítése érdekében. Értesülésünk szerint 1 a szociáldemokrata párt maga is azon van, hogy megteremtse a belső egységet és igy örömmel üdvözli a közeledést, d? természetesen azt követeli, hogy előbb teremtsék meg az együttműködés előfeltételeit. Kívánságaikat a következőkben jelölik meg: Általános politikai amnesztia, az emigráció likvidálása, a közszabadságok helyreállitá-a, teljes működési szabadság, szervezkedési szabadság minden foglalkozási ágra nézve, az internálások megszüntetése, a rendőrségi felügyelet visszavonása, a kivételes hatalom megszüntetése a rendtörvényjavaslat visszavonásával. A szociáldemokrata párt teljes tudatában van annak, hogy az ország érdekében minden lehetőt el kell követni és az emiitett követeléseik teljesítése esetén hajlandók is arra, hogy nemzetközi szervezeteik támogatását igénybe vegyék. Ezt azonban addig nem tehetik, mig a kormány a felhozott problémákat meg nem oldja, mert a külföld szervezetei, amelyek a magyar viszonyokról teljes tájékozottsággal bírnak, a felhozott feltételek elutasítása esetén nem tulajdonítanak komoly gyakorlati értéket egy esetleg létrejövő békének. Peidl Gyula egyébként holnap felszólal az indemni'ási vitaban és részletesen kiterjed a tegnap elhangzott felszólalásokra és beszédében konkrét formában megjelöli az utat, amelyen a szocialistákkal való együttműködés megteremthe;ő. Képviselők zalaegerszegi utja. A nemzetgyűlési képviselők csütörtök este utaznak Zalaegerszegre az internáló tábor megtekintésére. A pénteki napot Zalaegerszegen töltik és szombaton érkeznek vissza Budapestre. Az utazáson való részvételre ujabban a következők jelentkeztek: Esztergályos Jáios, Reisinger Ferenc, Szeder Ferenc, Könyves Lajos, Eőri-Szabő Dezső, Putnoky Sánd r, Temesváry Imre, Meskó Zoltán, Kéthly Anna, Zsirkay János, gróf Cziráky György, Neuberger Ferenc. A pártonkívüli képviselők tömörülése. Ma délelőtt a pártonkívüli képviselők értekezletet tartottak, melyen S rausz István elnökölt. Az értekezleten arról határoztak, hogy a beadott 56 határozati javaslattal szemben milyen álláspontot fogtálján .k el. Elhatározta továbbá az értekezlet, hogy ezután minden szerdán értekezletet tartanak, hogy a politikai helyzetet minden héten megbeszéljék. Az Interparlamentáris csoport ülése. Az interparlamentáris magyar csoport elnöke, Berzeviczy Albert gróf Apponyi Albert javaslatára folyó hó 19 re, péntek délu án 5 órára rendkívüli ü ésre hivta össze a tagokat Az ülés napirendjének tárgyát gróf AppWinak egy gazdiságpolitikai javaslata teszi főleg melyet a magyar csop rt a legközelebbi interparlamentáris konfeienciára terjeszt fel Táréval ják továbbá a kisebbségi kérdésnek interparlamentáris m^ és több külpolitikai kérdést. Az ülés iránt rendk.vül nagy az érdeklődés* Az osztrák kancellár Belgrádban. Seypel osztrák szövetségi kancellár közölte a belgrádi kormánnyal, hogy a jövő hó folyamán látogatást óhajt tenni Belgrádban és ez alkalommal érintkezésbe kivái lépni a kormánnyal. A kancellárt útjában elkíséri az osztrák külügyminiszter. A kancellár óhaját a jugoszláv kormány kedvezően fogadta.