Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-17 / 12. szám
2 SZEGED Szeged, 1923 január 18. Az A nemzetgyűlés mai ülését még 12 órakor sem nyitották meg. A folyosón élénk az élet és a képviselők természetesen a legutóbbi három nap külpolitikai eseményeit tárgyalják. A folyosón már tudomással bírnak arról, hogy az ántántbizottságok tagjai, akik lementek a határvidékre az állítólagos incidensek megvizsgálása végett, már visszatérlek a fővárosba és konstatálták, hogy semminemű határincidens nem fordult elő. Ezzel szemben tény, hogy helyenkint lövöldözés volt hallható, amit azonban a görögkeleti ünnepek megűlésével hoznak kapcsolatba. Baross János sürgős interpellációt jegyzett be az ántánt demargai ügyében, de a nemzetgyűlés elnökével történt megállapodás következtében elállt a sürgős interpellációtól és ehelyett csütörtökön kér engedélyt napirendelőtti felszólalásra. Igy a nemzetgyűlés mai ülését csak délu'án háromnegyed 2 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Folytatják az indemnitás általános vitáját. Temesváry Imre: Becsüli az ellenzék állásfoglalását és kritikájál, ha objektív alapon áll, azonban a nemzetre nézve károsnak tartja, ha az objektív kritikáról letér. Elismeri mindazoknak a kívánságoknak a jogosságát, amelyeketa nemzetgyűlésen szóba hoztak, de megvalósításukra elsősorban pénz kellene. Mindenkinek be kell látni, hogy az ország szerencsétlen helyzete miatt kívánalmaikat redukálni kell. Vannak azonban olyan kívánalmak is, amelyeket sürgősen teljesíteni kell. Elsősorban közutainkat kell rendbehozni, mert hiszen a mezőgazdaságnak is elsőrendű érdeke, hogy jó közutakkal rendelkezzék. A nemzetgyűlés az utak javítására meg is szavazott nagyobb összeget s az az összeg még ma sincs kimerítve. Ugyanilyen bajokat találtunk a hídépítés körül is. A fahidak teljesen tönkrementek. Ebből rengeteg közgazdasági hátrány származik. Az utak javítása nemcsak közgazdasági, hanem honvédelmi szempontból is nagyon fontos. A hidakra vonatkozó költségeket több évre kellene előre megszavazni, mert ha csak egy évre szavazzák meg, a munkálatokat esetleg nem lehet befejezni. A belvizek lecsapolását tárgyalja ezután. A szénkormánybiztosság tavaly nem tudta az árvizlecsapoló társaságokat szénnel ellátni és a szivattyúk hosszú időn át nem tudtak működni. A falunak egy másik sérelme a dohánytermeszlés meg nem engedése. A földbirtokrcformkérdéssel kapcsolatosan azt ajánlja a földmivelésügyi miniszternek, hogy a földváltság összegeket vegyes bizottság állapítsa meg. Ismerteti az uj földgáz- és petróliumkutatások eredményét. Kéri a pénzügyminisztert, ne sajnálja az ilyen kutatásoktól a pénzt, mert elvesztett természeti kincseinket ujak felfedezésével kell pótolni. Temesváry Imre: Igen nagy szerepet játszik a külkereskedelem mérlegének megjavításánál a mészkő és cement feldolgozása. Kifogásolja, hogy a külföldről hozunk be olyan anyagokat, amelyek benn is megtalálhatók. Igy utcaburkolathoz szükséges kockakövet, homokkavicsot, festék és agyagépitményeket. A bankokat kényszeríteni kellene arra, hogy jövedelmük egy részé! agyaggyártásra fordítsák. Sürgeti a szénbányák üzembehelyezését. A cipőipar válságos helyzetben van. A cipőiparosok hatvan százaléka és az összes népesség negyven százaléka maradt meg a csonka országban. Igy természetes, hogy a cipőipar nagy nehézségekkel küzd. A cipőipar számára lehetővé kell tenni a kivitelt. Le kell szállítani a bőrvámot. A kisiparosoknak kölcsönt kellene adni. Az indemnitást elfogadja. Az ellenzék konszolidációt akar. Rainprecht Antal a következő szónok. Elitéli az ántánt imperialista politikaját, mely mérhetetlen hadisarcot akart ránkróni. Az ellenzék nem vei egy szalmaszálat sem a kormány védelmi politikájának útjára. Sőt a rendiörvény bírálatánál is az a cél vezeti, hogy megmutassa a kormánynak a konszolidációhoz vezető politika útját. (Rassay Károly: Ugy van, ugy vanl Erdélyi Aladár: Ne zavarja a szónokot!) Rainprecht: Nincs megelégedve a kormány munkájával, amit a konszolidáció érdekében telt. Az ellenzéket nem szabad működésében vita. megakadályozni. (Kuna P. András: Igen, ha nemzeti alapon teszi. (Felzudulás a szélsőbaloldalon.) Mindenki az októberi eseményeknek tulajdonitja a mai, szomorú viszonyokat. Mint valami verklilemez, ugy adják vissza mindnyájan a túloldalon. (Erdélyi Aladár: Na halljuk azt a verklit. (Derültség a jobboldalon.) Az elnök ezután az ülést délután ^4 óráig felfüggeszti. A köztársaság. A délutáni ülést Huszár Károly nyitotta meg fél 5 órakor. Rainprecht saját politikai múltját vázolja, kijenti, hogy a köztársaságot tartja az egyetlen lehetséges államformának. (Nagy zaj, ellentmondások. Eckhardt: zsidó virtsctiaft.) Védelmére kel az októbrizmusnak, mert az középúton jár. (Szomjas: Aki a forradalmat kezdeményezte, az hozta hazánkra a botsevizmust). — Az októberi forradalmat el lehetett volna kerülni, ha parlamentáris uton életbeiéptetik a köztársaságot. Ma is a köztársasági államformát tarlja egyedül helyesnek, mert ez biztosítja a rendet. Kívánja a felekezeti iskolák államosítását. tárgyalja a zsidó kérdést. Követeli az egyházpolitika terén a hitbizományi birtokok feloszlatását. Megállapítja, hogy a közgazdasági életben valóban vezet a zsidóság. Ez az oka, hogy egész Európára kiterjedt az antiszemitizmus. Nem lehet tagadni, hogy mulatókban, kabarékban és egyéb szórakozó helyeken mindenütt az újonnan meggazdagodott zsidók pökhendi magatartását lehet tapasztalni. Felhívja erre a zsidóság figyelmét. Tejfelesszáju zsidógyerekek megszánnak mindent és magukra haragítanak mindenkit. (Haller István: A kis zsidók harca a nagy zsidókkal. Szomjas: Dehogy, ez szemétharc.) Tudja, hogy egész Európában végigsodort az antiszemita áramlat, de ugy hiszi, hogy nem áll meg a zsidókérdés megoldásánál. A rendtörvény birálatáb!n hivatkozik Petőfi forradalmiságára. Az indemnitást nem fogadja el. A papok. Huszár Károly a gyorsírói feljegyzésekből megállapította, hogy Rainprecht képviselő beszédében azt mondotta, hogy mig a katonák testükkel dacosan álllak a fronton, a ka'olikus és a református papság egyre ujabb sirt és gödröt ásott a vér levezetésére. A tábori papságnak ilyen megtámadását a legerélyesebben utasítja vissza, mert csak kötelességüket teljesítették a harctéren. Mivel a képviselő ur olyan kitételeket használt, amelyekkel az egész papságot sérti, rendre utasítja. Eckhardt Tibor a következő szónok: Foglalkozni kívánok azokkal a lépésekkel, amelyeket a nagy- és kisántánt jónak lát megtenni oly érdekek szolgálatában, amelyeknek jogosságát, soha el nem ismerhetjük. A románok és a trianoni szerződés. Eckhardt: Ami a kisebbségi kérdést illeti, a román kisebbségi szerződés az élet és a személyes szabadság teljes védelmét biztosítja az ország minden lakosa számára. Ez tulajdonképen minden embert megillető jog, azonban a románok ezeknek a kötelezettségeknek a legelemibb pontjait nem tartják be. A fizikai bántalmazások napirenden vannak. A vallás szabad gyakorlatát is biztosítja ez a szerződés, mindamellett a szentbeszédeket be kell mutatni. A híveket megakadályozzák az istentisztelet látogatásában. A tisztviselőktől hűségeskü! követeltek. Ha nem tették le, állásukból elmozdították őket s mint állásnélkülieket, rendőri felügyelet alá helyezték. A kiutasításokat a románok nemcsak a kisebbségi szerződés megsértéséve), hanem más nemzetközi jogszabályok megsértésével is eszközölték. A választójog (erén is lehetetlen az állapot. A magyar nyelvű választókat nem veszik fel a választók névjegyzékébe és több mint egymillió hétszázezer magyarnak csak egy képviselője van. A földbirtokreform kérdése az a nagy probléma, mely az elszakított területen élő magyarságot a legérzékenyebben sújtja. A földreform szerint kisajátításra kerülő földek váltságárát a legminimálisabbra szabták és az az 1914. évi érték szerint van megállapítva. A román földmivelésügyi miniszter a törvény indokolásában a következőket mondotta: El kell venni azokat a földeket, melyek nagyrésze a magyar középbirtokosok kezében van és oda keil adni a román parasztoknak akkor is, ha van földjük. Ezzel egy uj román középbirtokos osztályt kell megalapítani. A népiskolákat Romániában betiltották. Erdélyben több mint 200 református iskolái zárlak be. A szombatosoknak abban az esetben voltak hajlandók meghagyni iskoláikat, ha azokban román és héber nyelven tanítanak. A kolozsvári egyetemet elkobozták és ugyanezt tették a marosvásárhelyi és a sárospataki akadémiákkal is. A süket népszövetség. Foglalkozik ezután a népszövetséggel, melyben a győztes hatalmak társulása észlelhető és az ántánthalalmak túlsúlya. Magyar részről eddig több mint harminc beadványt intéztek a népszövetséghez, ezek azonban süket fülekre találtak. Külföldi testületek is tettek konkrét javaslatokat a népszövetségnél a mi érdekünkben, de ezeket is érdemleges tárgyalás nélkül ad akta tették. Bizonyos eredményt azonban ezekkel a panaszokkal is elértünk és pedig azt, hogy a magyar kisebbségek ügye nemzetközi problémává lett és nem fog lekerülni a napirendről mindaddig, amíg kielégítő döntést nem sikerül elérni. A kisántánt katonai ereje 6 2 milliót tesz ki, a mi 35000 főnyi katonaságunkkal szemben, mely még arra sem e'egendő, hogy szükség esetén a belső rend fentartását biztosítani tudja. Ni künk a trianoni szerződés folytán semmiféle lehetőségünk nincs a mozgósításra. A kisántánt demarsában jelzett indokok komolytalanoknak bizonyultak. Bebizonyosodott, hogy a határincidenseket túlzott módon ők maguk provokálják. Általános lefegyverzés I A szociáldemokratákhoz azt a komoly kérést intézi, mely programjukkal össze is fér, hogy foglaljanak állás! az általános lefegyverzési elv mellett. Ha a szociáldemokaták összeköttetéseik révén felhívják a világ munkásságának figyelmét a kisántánt készülődésére, ezzel hasznos munkát végeznek nemcsak az ország, hanem a magyar munkásság érdekében is. A határkiigazitó bizottságnak több ántánttiszt tagja a kisántántnak fogta pártját a mi rovásunkra. A népszövetség szellemének leginkább a japán tisztek feleltek meg. Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy fejezze be beszédét. Az ellenzék és a szociáldemokraták kívánságára Eckhardt folytatja beszédét. A hadisarc. A jóvátétel felvetése Ausztria sorsára juttatja az országot. Senki sem szenvedett annyit, mint Magyarország. Népességünk ma éppen felét fogyasztja el élelmiszerekben mint 1914-ben. Ujabb hadisarc kivetése olyan erkölcstelen volna, melyet el sem lehetne képzelni. Elnök kéri a szónokot, hogy fejezze be beszédét, de Eckhardt* az általános kívánságnak engedve folytatja azt. Eckhardt: Mindig csak Magyarország fizet, a túloldal sohasem. Ha Magyarország előre tudta volna, mi következik rá, nem akadt volna egy kormány sem, mely a békeszerződést aláíratta volna. Most már bátran állhatunk a népszövetség elé és kérdezhetjük: Uraim, tessék a magyar kérdést egyszer már rendezni 1 (Óriási lelkes, szűnni nem akaró taps a baloldal és a szélsőbaloldal részéről. A képviselők felállnak helyükről és ünneplik Eckhardtot. Számosan üdvözlik a szónokot még az ellenzék részéről is.) Elnök megteszi az előterjesztéseket, majd napirendi indítványt tesz, mely szerint a legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz, tárgya az indemnitás folytatólagos tárgyalása. Ezzel az ülés este 8 órakor véget ert. A régi monarchia államadóssága. A jóvátételi bizottság holnapi ülésén az osztrák és a magyar képviselőket hallgatják meg, hogy végre elintézzék az osztrák-magyar monarchia államadósságának az utódállamok között való felosztását. A Journal des Debats szerint a jóvátételi bizottság ma meg fogja hallgatni á magyar delegációt a magyar államadósság elosztására nézve.