Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-17 / 12. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 január 18. Az A nemzetgyűlés mai ülését még 12 órakor sem nyitották meg. A folyosón élénk az élet és a képviselők természetesen a legutóbbi há­rom nap külpolitikai eseményeit tárgyalják. A folyosón már tudomással bírnak arról, hogy az ántántbizottságok tagjai, akik lementek a határ­vidékre az állítólagos incidensek megvizsgálása végett, már visszatérlek a fővárosba és konsta­tálták, hogy semminemű határincidens nem for­dult elő. Ezzel szemben tény, hogy helyenkint lövöldözés volt hallható, amit azonban a görög­keleti ünnepek megűlésével hoznak kapcsolatba. Baross János sürgős interpellációt jegyzett be az ántánt demargai ügyében, de a nemzet­gyűlés elnökével történt megállapodás követ­keztében elállt a sürgős interpellációtól és ehe­lyett csütörtökön kér engedélyt napirendelőtti felszólalásra. Igy a nemzetgyűlés mai ülését csak délu'án háromnegyed 2 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Folytatják az indemnitás általános vitáját. Temesváry Imre: Becsüli az ellenzék állás­foglalását és kritikájál, ha objektív alapon áll, azonban a nemzetre nézve károsnak tartja, ha az objektív kritikáról letér. Elismeri mindazok­nak a kívánságoknak a jogosságát, amelyeketa nemzetgyűlésen szóba hoztak, de megvalósítá­sukra elsősorban pénz kellene. Mindenkinek be kell látni, hogy az ország szerencsétlen hely­zete miatt kívánalmaikat redukálni kell. Vannak azonban olyan kívánalmak is, amelyeket sürgő­sen teljesíteni kell. Elsősorban közutainkat kell rendbehozni, mert hiszen a mezőgazdaságnak is elsőrendű érdeke, hogy jó közutakkal ren­delkezzék. A nemzetgyűlés az utak javítására meg is szavazott nagyobb összeget s az az összeg még ma sincs kimerítve. Ugyanilyen bajokat találtunk a hídépítés körül is. A fa­hidak teljesen tönkrementek. Ebből rengeteg közgazdasági hátrány származik. Az utak javí­tása nemcsak közgazdasági, hanem honvédelmi szempontból is nagyon fontos. A hidakra vonatkozó költségeket több évre kellene előre megszavazni, mert ha csak egy évre szavazzák meg, a munkálatokat esetleg nem lehet befejezni. A belvizek lecsapolását tárgyalja ezután. A szénkormánybiztosság ta­valy nem tudta az árvizlecsapoló társaságokat szénnel ellátni és a szivattyúk hosszú időn át nem tudtak működni. A falunak egy másik sé­relme a dohánytermeszlés meg nem engedése. A földbirtokrcformkérdéssel kapcsolatosan azt ajánlja a földmivelésügyi miniszternek, hogy a földváltság összegeket vegyes bizottság álla­pítsa meg. Ismerteti az uj földgáz- és petróliumkutatások eredményét. Kéri a pénzügyminisztert, ne saj­nálja az ilyen kutatásoktól a pénzt, mert el­vesztett természeti kincseinket ujak felfedezésé­vel kell pótolni. Temesváry Imre: Igen nagy szerepet játszik a külkereskedelem mérlegének megjavításánál a mészkő és cement feldolgozása. Kifogásolja, hogy a külföldről hozunk be olyan anyagokat, amelyek benn is megtalálhatók. Igy utcaburko­lathoz szükséges kockakövet, homokkavicsot, festék és agyagépitményeket. A bankokat kény­szeríteni kellene arra, hogy jövedelmük egy részé! agyaggyártásra fordítsák. Sürgeti a szén­bányák üzembehelyezését. A cipőipar válságos helyzetben van. A cipő­iparosok hatvan százaléka és az összes népes­ség negyven százaléka maradt meg a csonka országban. Igy természetes, hogy a cipőipar nagy nehézségekkel küzd. A cipőipar számára lehetővé kell tenni a kivitelt. Le kell szállítani a bőrvámot. A kisiparosoknak kölcsönt kellene adni. Az indemnitást elfogadja. Az ellenzék konszolidációt akar. Rainprecht Antal a következő szónok. Elitéli az ántánt imperialista politikaját, mely mérhe­tetlen hadisarcot akart ránkróni. Az ellenzék nem vei egy szalmaszálat sem a kormány vé­delmi politikájának útjára. Sőt a rendiörvény bírálatánál is az a cél vezeti, hogy megmutassa a kormánynak a konszolidációhoz vezető politika útját. (Rassay Károly: Ugy van, ugy vanl Erdélyi Aladár: Ne zavarja a szónokot!) Rainprecht: Nincs megelégedve a kormány munkájával, amit a konszolidáció érdekében telt. Az ellenzéket nem szabad működésében vita. megakadályozni. (Kuna P. András: Igen, ha nemzeti alapon teszi. (Felzudulás a szélsőbal­oldalon.) Mindenki az októberi eseményeknek tulajdonitja a mai, szomorú viszonyokat. Mint valami verklilemez, ugy adják vissza mindnyájan a túloldalon. (Erdélyi Aladár: Na halljuk azt a verklit. (Derültség a jobboldalon.) Az elnök ezután az ülést délután ^4 óráig felfüggeszti. A köztársaság. A délutáni ülést Huszár Károly nyitotta meg fél 5 órakor. Rainprecht saját politikai múltját vázolja, ki­jenti, hogy a köztársaságot tartja az egyetlen lehetséges államformának. (Nagy zaj, ellent­mondások. Eckhardt: zsidó virtsctiaft.) Védel­mére kel az októbrizmusnak, mert az közép­úton jár. (Szomjas: Aki a forradalmat kezde­ményezte, az hozta hazánkra a botsevizmust). — Az októberi forradalmat el lehetett volna kerülni, ha parlamentáris uton életbeiéptetik a köztársaságot. Ma is a köztársasági államfor­mát tarlja egyedül helyesnek, mert ez bizto­sítja a rendet. Kívánja a felekezeti iskolák ál­lamosítását. tárgyalja a zsidó kérdést. Köve­teli az egyházpolitika terén a hitbizományi bir­tokok feloszlatását. Megállapítja, hogy a köz­gazdasági életben valóban vezet a zsidóság. Ez az oka, hogy egész Európára kiterjedt az anti­szemitizmus. Nem lehet tagadni, hogy mula­tókban, kabarékban és egyéb szórakozó helye­ken mindenütt az újonnan meggazdagodott zsidók pökhendi magatartását lehet tapasztalni. Felhívja erre a zsidóság figyelmét. Tejfeles­száju zsidógyerekek megszánnak mindent és magukra haragítanak mindenkit. (Haller István: A kis zsidók harca a nagy zsidókkal. Szomjas: Dehogy, ez szemétharc.) Tudja, hogy egész Európában végigsodort az antiszemita áramlat, de ugy hiszi, hogy nem áll meg a zsidókér­dés megoldásánál. A rendtörvény birálatáb!n hivatkozik Petőfi forradalmiságára. Az indem­nitást nem fogadja el. A papok. Huszár Károly a gyorsírói feljegyzésekből megállapította, hogy Rainprecht képviselő be­szédében azt mondotta, hogy mig a katonák testükkel dacosan álllak a fronton, a ka'olikus és a református papság egyre ujabb sirt és gödröt ásott a vér levezetésére. A tábori pap­ságnak ilyen megtámadását a legerélyesebben utasítja vissza, mert csak kötelességüket telje­sítették a harctéren. Mivel a képviselő ur olyan kitételeket használt, amelyekkel az egész pap­ságot sérti, rendre utasítja. Eckhardt Tibor a következő szónok: Fog­lalkozni kívánok azokkal a lépésekkel, amelye­ket a nagy- és kisántánt jónak lát megtenni oly érdekek szolgálatában, amelyeknek jogos­ságát, soha el nem ismerhetjük. A románok és a trianoni szerződés. Eckhardt: Ami a kisebbségi kérdést illeti, a román kisebbségi szerződés az élet és a személyes szabadság teljes védelmét biztosítja az ország minden lakosa számára. Ez tulajdon­képen minden embert megillető jog, azonban a románok ezeknek a kötelezettségeknek a leg­elemibb pontjait nem tartják be. A fizikai bán­talmazások napirenden vannak. A vallás sza­bad gyakorlatát is biztosítja ez a szerződés, mindamellett a szentbeszédeket be kell mu­tatni. A híveket megakadályozzák az istentisz­telet látogatásában. A tisztviselőktől hűségeskü! követeltek. Ha nem tették le, állásukból elmoz­dították őket s mint állásnélkülieket, rendőri felügyelet alá helyezték. A kiutasításokat a ro­mánok nemcsak a kisebbségi szerződés meg­sértéséve), hanem más nemzetközi jogszabályok megsértésével is eszközölték. A választójog (erén is lehetetlen az állapot. A magyar nyelvű választókat nem veszik fel a választók névjegy­zékébe és több mint egymillió hétszázezer ma­gyarnak csak egy képviselője van. A földbirtokreform kérdése az a nagy pro­bléma, mely az elszakított területen élő magyar­ságot a legérzékenyebben sújtja. A földreform szerint kisajátításra kerülő földek váltságárát a legminimálisabbra szabták és az az 1914. évi érték szerint van megállapítva. A román föld­mivelésügyi miniszter a törvény indokolásában a következőket mondotta: El kell venni azokat a földeket, melyek nagyrésze a magyar közép­birtokosok kezében van és oda keil adni a román parasztoknak akkor is, ha van földjük. Ezzel egy uj román középbirtokos osztályt kell megalapítani. A népiskolákat Romániában betiltották. Er­délyben több mint 200 református iskolái zárlak be. A szombatosoknak abban az esetben voltak hajlandók meghagyni iskoláikat, ha azokban román és héber nyelven tanítanak. A kolozsvári egyetemet elkobozták és ugyanezt tették a marosvásárhelyi és a sárospataki akadémiákkal is. A süket népszövetség. Foglalkozik ezután a népszövetséggel, mely­ben a győztes hatalmak társulása észlelhető és az ántánthalalmak túlsúlya. Magyar részről eddig több mint harminc beadványt intéztek a népszövetséghez, ezek azonban süket fülekre találtak. Külföldi testületek is tettek konkrét javaslatokat a népszövetségnél a mi érdekünk­ben, de ezeket is érdemleges tárgyalás nélkül ad akta tették. Bizonyos eredményt azonban ezekkel a panaszokkal is elértünk és pedig azt, hogy a magyar kisebbségek ügye nemzetközi problémává lett és nem fog lekerülni a napi­rendről mindaddig, amíg kielégítő döntést nem sikerül elérni. A kisántánt katonai ereje 6 2 milliót tesz ki, a mi 35000 főnyi katonaságunkkal szemben, mely még arra sem e'egendő, hogy szükség esetén a belső rend fentartását biztosítani tudja. Ni künk a trianoni szerződés folytán semmiféle lehetőségünk nincs a mozgósításra. A kisántánt demarsában jelzett indokok komolytalanoknak bizonyultak. Bebizonyosodott, hogy a határ­incidenseket túlzott módon ők maguk provo­kálják. Általános lefegyverzés I A szociáldemokratákhoz azt a komoly kérést intézi, mely programjukkal össze is fér, hogy foglaljanak állás! az általános lefegyverzési elv mellett. Ha a szociáldemokaták összekötteté­seik révén felhívják a világ munkásságának figyelmét a kisántánt készülődésére, ezzel hasz­nos munkát végeznek nemcsak az ország, ha­nem a magyar munkásság érdekében is. A határkiigazitó bizottságnak több ántánttiszt tagja a kisántántnak fogta pártját a mi rová­sunkra. A népszövetség szellemének leginkább a japán tisztek feleltek meg. Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy fejezze be beszédét. Az ellenzék és a szociáldemokraták kívánságára Eckhardt folytatja beszédét. A hadisarc. A jóvátétel felvetése Ausztria sorsára juttatja az országot. Senki sem szenvedett annyit, mint Magyarország. Népességünk ma éppen felét fogyasztja el élelmiszerekben mint 1914-ben. Ujabb hadisarc kivetése olyan erkölcstelen volna, melyet el sem lehetne képzelni. Elnök kéri a szónokot, hogy fejezze be be­szédét, de Eckhardt* az általános kívánságnak engedve folytatja azt. Eckhardt: Mindig csak Magyarország fizet, a túloldal sohasem. Ha Magyarország előre tudta volna, mi következik rá, nem akadt volna egy kormány sem, mely a békeszerződést aláíratta volna. Most már bátran állhatunk a népszövet­ség elé és kérdezhetjük: Uraim, tessék a ma­gyar kérdést egyszer már rendezni 1 (Óriási lel­kes, szűnni nem akaró taps a baloldal és a szélsőbaloldal részéről. A képviselők felállnak helyükről és ünneplik Eckhardtot. Számosan üdvözlik a szónokot még az ellenzék részéről is.) Elnök megteszi az előterjesztéseket, majd napirendi indítványt tesz, mely szerint a leg­közelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz, tárgya az indemnitás folytatólagos tárgyalása. Ezzel az ülés este 8 órakor véget ert. A régi monarchia államadóssága. A jóvátételi bizottság holnapi ülésén az osztrák és a magyar képviselőket hallgatják meg, hogy végre elintézzék az osztrák-magyar monarchia államadósságának az utódállamok között való felosztását. A Journal des Debats szerint a jóvátételi bizottság ma meg fogja hallgatni á magyar delegációt a magyar államadósság elosztására nézve.

Next

/
Thumbnails
Contents