Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-12 / 8. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 január 18. Olaszországgal, Franciaországgal és Belgiummal együtt állapítsa meg a jóvátétel feltételeit. Az olasz külügyminisztérium ezekre a hirekre vonatkozóan kijelenti, hogy ebben a kérdésben még nem lehet biztosat megállapítani. Rómában Európa politikai nyugalma helyreállítása érdekében uj akció indult meg, amely világszerte nagy feltűnést fog kelteni. Az akció kezdeményezője Mussolini, akinek tervét az olasz lapok tőbb változatban közlik. Az olasz kormányelnök kontinentális blokk alakítását tervezi, a függő vitás kérdések megoldására s ezen uton a világ békéjének helyreállítására. Az olasz külügyminiszter Párisban javasolni szándékozik, hogy Franciaország, Olaszország és Belgium szólitsa fel Németországot, hogy a jóvátételi kérdést velük együtt rendezze. A nemzetközi szakszervezeti szövetség elnöksége Amsterdamban tartott ülésfljn javaslatot fogadolt el, amely tiltakozik az erőszak politikája ellen és valamennyi ország csatlakozó szervezeteit felszólítja, követeljék, hogy a jóvátételi kérdést a népszövetség döntő bírósága elé utalják, mert a szakszervezeti szövetség meg van arról győződve, hogy erőszakos eszközök csak növelik a zűrzavart Európában. A Ruhr-vidéki rendszabátyokról szóló francia és belga jegyzék átnyújtása alkalmával Rosenberg birodalmi külügyminiszter kijelentette, hogy a birodalmi kormány fenntartja válaszát, de már most óvást emel a bejelentet akció ellen, mert az a szerződések és a népjog megsértését jefenti. A Times párisi jelentése szerint ott kijelentik, hogy Németországnak azt a követelését, hogy erre és a jövő évre moratoriumot kapjon, a jóvátételi bizottság pénteken, vagy szombaton fogja tárgyalni. Lehetséges, hogy a moratoriumot megadják, ebben az esetben azonban | Franciaország többrendbeli feltételt fog kikötni. Aradnál. kezőket állapították meg: A folyó hó 8-áról 9 ére virradó éjjel Lőkösházától keletre a Kintzig-tanyánál több mint száz lépésre a haláron belül a magyar területen rendes járőrszolgálatot teljesítő vámőr-járőrre a románok harminc-negyven lövést tettek. A járőr a lövéseket viszonozta. Sebesülés magyar részről nem történt. A folyó hó 10-éröl 11-ére virradó éjjel a románok ugyanezen a helyen ismét rálőttek ugyanerre a járőrre, de a járőr nem viszonozta a lövéseket. Semmiféle más határincidens az utóbbi időben nem történt. A fentiekből megállapítható, hogy a román kormány hivatalos sajtóügynökségének és a prágai Cseh Sajtóirodának a határincidensről szóló adatai eleitől végig koholtak. Nem felel meg a valóságnak tehát, hogy magyar csapatok átlépték volna a határt, hogy a környéken levő helységeket átkutassák és teljesen valótlan az az állítás is, hogy román csapatok magyar osztagot megleptek volna, mire az kénytelen lett volna visszavonulni. Ez a tényállás bizonyítéka annak, hogy az utóbbi hetekben a kisántánt által mfcgyar fegyveres készülődésről világgá kürtölt hírek mennyire nélkülöznek minden alapot és hogy egyetlen céljuk az, hogy Magyarországot, amely minden törekvését arra irányítja, hogy valamennyi szomszédjával • lehetőleg normális és békés viszonyokat létesítsen, nagyon átlátszó okból a külföld előtt befeketítsék. Egyhangú indemnitási vita. BUKAREST, január 11. (Orient Rádió.) A román kormány hivatalos kommünikéje szerint két magyar katonai osztag a mult éjjel Aradnál átlépte a halárt. Román csapatok meglepték őket, mire visszavonultak. Jelentések szerint a határon magyar csapatösszevonásokat észleltek. A román kormány rendszabályokat léptet életbe, hogy hasonló incidensek ne ismétlődjenek. A lapok foglalkoztak a határincidenssel és hangsúlyozzák, hogy Magyarország nem nyerhet semmit ezekkel az erőszakos lépésekkel, amelyek a békeszerződésekkel ellenkeznek. Mardescu ideiglenes külügyminiszter ebben az ügyben hosszasan tanácskozott a bukaresti magyar követtel. Prágából jelentik: A cseh sajtóiroda közzé tette egy bukaresti távirata alapján a román kormánynak az állítólagos magyar határincidensröl szóló jelentését, amely annyiban tér el az Orient Rádió jelentésétől, hogy szerinte a magyar csapatok azért lépték át a határt, hogy átkutassák a környékbeli helységeket. A jelentés szerint az osztagok egyikét a román járőrök meglepték, mire az visszavonult s néhány lövést adott le. A cseh sajtóiroda jelenti továbbá: Az Adaverul megjegyzi, hogy a román kormány a kisántánttal egyetértően Budapesten erélyes lépéseket fog tenni. A fenti hírekhez a Magyar Távirati Iroda hivatalos helyről nyert felhatalmazás alapján a következőket jegyzi meg: A magyar katonai hatóságok minden kétséget kizárólag a követA nemzetgyűlés mai ülését 11 óra előtt pár i perccel nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Napirenden az indemnitás általános vitájának folytatása szerepel. Széchenyi Viktor polemizál a szocialistákkal. Elsőnek gróf Széchenyi Viktor szólal fel. Foglalkozik Propper Sándor képviselőnek a nemzetgyűlés szünete előtt tett kijelentésével, melyben kijelentette, hogy Magyarországon az ellenforradalom 70.000 embert tett tönkre és hogy az ellenforradalomnak 10.000 ember áldozata van. Ha jóhiszemű lett volna, ezt kimagyarázhatta volna, vagy kellő mértékre szállitotta volna le, de Propper nem lette, állítását fentartotta. A Prava Liduban hosszabb cikk jelent meg Propper állításaival kapcsolatban. A lap azt irja, hogy ezek az állitások érthető megdöbbenést keltettek a proletárok fcörében. Kár, hogy nem hangzott el ez a kijelentés előbb, mert a prágai kongresszus is foglalkozhatott volna vele. Ehhez hasonló módon irtak a többi külföldi lapok is. Ugyanezen csoportba tartozik Esztergályos tegnapi felszólalása. Az az állitás, hogy a kormánypárt fegyverkező és kardcsörtető politikát folytat, csak Prágának szólhat. Megemlékezett Esztergályos a zalaegerszegi tábor állapotáról is. Ha egy képviselő tudomást szerez ilyen állapotokról, kötelessége mindent megtenni a szanálásra. Majd a nemzetgyűlés termében mindinkább elharapódzó zajos, durva közbeszólásokról beszélt. Ugy gondolja, hogy a Házban mindenkinek arra kell törekednie, hogy a hangnemnek ezt az eldurvulását megszüntesse. A kormánypártot nem érheti az a vád, hogy ő a kezdeményezője az ilyen zajos jeleneleknek. (Ellentmondások a szociáldemokrata párton. Sütő József: Erdélyi is azok közé tartozik, akik mindig provokálnak. Erdélyi nem reflektál Sütő szavaira. Sütő megismétli kijelentését, mire az elnök rendreutasítja.) Gróf Széchenyi Viktor: Konstatálja, hogy a nagybirtokosok között vannak, akik késleltetni igyekeznek a földbirtokreform végrehajtását. Teljesen elitéli azokat, akik akadályokat gördítenek a reform végrehajtása elé. Ezeket vagy rövidlátás, \fogy rosszhiszeműség vezeti. Reméli, hogy kiküszöbölik a vallás és a közoktatási, továbbá a földreform tárgyalásánál az ellentéteket és megvalósítják a szakiskolák felállításának kérdését. A pénz elértéktelenedése. Beck Lajos szólal fel ezután. Gazdasági önállóságunk visszanyerése után egészen más gazdasági politikát kellene folytatni. Mindenki a pénz rettenetes elértéktelenedésével foglalkozik. Ott kezdődött hibás pénzügyi politikánk, hogy a Jegyintézet nem adott megfelelő kamatlábat a háború alatt. A Hegedűs által beigért spórolási politika államháztartásunkba nem vezettetett be. Pénzügyi politikánk azért rossz, mert az adócsavart még erősebben alkalmazni akarja. Teleszky azt mondja, hogy a pénzszűke nem baj addig, amig a kereslet nagyobb, mint a kínálat. Nem kíván végleges stabilizálást ő sem, hisz erről még Amerikában sem lehet beszélni. Helyteleníti a háború előtti paritásra való visszatérést. A korona stabilizálására kell törekedni és csak azután kerülhet sor az államháztartás egyensúlyának helyreállítására. Csak az aranyparitás lehel a megfelelő eszköz az értékingadozás kiküszöbölésére. A kormány mezőgazdasági politikáját bírálja. Statisztikai adatokat olvas fel a termelés eredményéről. Kimutatja, hogy termelésünk nagymértékben csökkent. Kedvező exportlehetőségek teremtésére hivja fel a kormány figyelmét. Majd az ipari termelés és a vámok kérdésére tér át. Hibáztatja, hogy nyersanyagot viszünk külföldre és kikészített anyagokat hozunk be, holott itthon is feldolgozhatnók a nyersanyagot. Fejleszteni kell iparunkat. Elnök öt perc szünetet rendel el. Szünet után Beck Lajos folytalja beszédét. A fogyasztónak nyugodt, stabilizált gazdasági viszonyokra van szüksége. Ne kelljen életstandardunkat csökkenteni. Az iparcikk ára nem a vámtól, hanem különösen az állam pénzügyi viszonyától függ. Csak otyan iparágat kell védelemben részesiteni, amely fejlódésképes. Az indemnitást nem fogadja el. Pénzügyi helyzetünk •rvoslása. Ezután Farkas Tibor szólal fel. Hajlandó az indemnitást megszavazni, ha kielégítő nyilatkozatokat tesznek a kardinális pontok tekintetében. Pénzügyi tekintetben igen sok csalódás érte. A pénzügyminiszter a nyár folyamán azt ígérte, hogy még az ősz folyamán beterjeszti a költségvetést. Mindezideig ez nem történt meg. Arra kéri a pénzügyminisztert, hogy terjessze be a jövő évi költségvetést, mert a költségvetés csak akkor falóban költségvetés, ha a jövőbe néz. A zárszámadás benyújtását sürgeti. Szükségesnek tartja külföldi szakértők meghívását pénzügyi helyzetünk megvizsgálására. Ez a vizsgálat helyzetünket alaposan ismertetné. Hogy betegek vagyunk, azt mindenki tudja. (Felkiáltások : A trianoni béke a betegségünk oka.) Betegségünket gyógyítani kell. A külföldi szakértők idehozatala a pénzügyminiszter fukarságán megtört. Nem tartaná külpolitikailag sem veszélyes dolognak külföldi szakértők behozatalát, sőt ezáltal számtalan gyártott irat válnék feleslegessé. Az elnök az ülést délután négy óráig felfüggesztette. TanáC8kozé8képtelen a délutáni ülés. A délutáni ülést 4 órakor nyitotta meg Almássy László alelnök. Szabó József (budapesti) a tanácskozóképesság megállapítását kéri. Minthogy a Ház nyilvánvalóan tanácskozóképtelen, az elnök az ülést felfüggeszti. Az elnök néhány perccel egynegyed 5 óra után újra megnyitja az ülést. Kiss Menyhért úr beszéde. Kiss Menyhért: Lehetetlennek tartja a zsidósággal és a szociáldemokratákkal való megegyezést. Véleménye szerint a keresztények és a bevándorolt galíciaiak között kell választania a zsidóságnak, mert mindig faji alapra helyezkedik es a destrukció táborával vállal közösséget. A szociáldemokratákkal azért nem lehetséges a megegyezés, mert az ő lényegük a marxi alapon való osztályharc és az internacionalizmus. A politikai helyzettel foglalkozván, helytelennek tartja, hogy a miniszterelnök nem a kormányzópárt tagjai közül választotta a minisztereket. A szabadoktatást, mint egyikét a legfontosabb intézményeknek, a kormány vegye a kezébe, mert nem helyesli, hogy a szabadoktatás kérdését a szociáldemokrata párt oldja meg. A pénzügyminiszter nem csinál keresztény politikát. Sérelmesnek tartja, hogy a Jegyintézet jóformán csak a bankoknak és a kereskedelmi vállalatoknak ad hitelt. A Devizaközponttal kapcsolatosan szükségesnek tartaná, hogy a kereskedők igénybejelentéseit felülvizsgálják, mert gyakran megesik, hogy idegen valutát bérnek és nem a kérésükben megjelölt célra használják fel. A Mult és Jövő, továbbá az Egyenlőség megállapítja, hogy a zsidóság faj; miért erőszakolja akkor az igazságügyminiszter, hogy a zsidóság felekezet? A zsidóság a legutóbbi időben 220.000 katasztrális hold földet szerzett. Megváltási áron ezeket el kell venni a zsidóságtól. Határozati javaslatot nyújt be: utasitsa a nemzetgyűlés a pénzügyminisztert, vonja vissza a zsidó nagybankok egyrészének adott kölcsönöket és azokat kölcsönözze az uj földigénylőknek. Kéri, helyezzék vád alá a Károlyi-kormányt. (Felkiáltások az ellenzéken: