Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-12 / 8. szám

Szeged, 1923 január 11. SZEGED 5 Nagyon helyes.) Az indemnitást elfogadja. Biró Pál: Az indemnitást megszavazná még akkor is, ha ellenzéki képviselő lenne, mert a kormánynak azt a felhatalmazást, hogy az államháztartást bevételekhez juttassa és a kiadásokat folyósítsa, nem tudná megtagadni. A jóvátételi politika csődbe került. Abban a biztos tudatban van, hogy bármit irnak elő a győztes államok, végeredményben ők maguk fogják megfizetni. A kormány ne elégedjék meg árucsere forgalmi egyezménnyel, hanem létesítsen tilalmakat foganatosító vámszerződéseket. Az ipar védelme szempontjából szükség van a védővámok fentartására. Ezután az elnök megteszi bejelentéseit, majd napirendi indítványt tesz, mely szerint a legközelebbi ülés holnap, 12-én délelőtt 10 órakor lesz, melyen az indemnitás folytatólagos vitája szerepel. A mai ülés háromnegyed 8 órakor ért véget. hangok Lausanneban. A Daily Mail lausannei tudósítója azt irja, hogy a törökök békülékeny hangulatban vannak és tegrap az értekezlet nagyobb lépést tett a vitás kérdések rendezése felé, mint eddig. A törökök beleegyeztek abba, hogy a görög patriárka megmaradjon Konstantinápolyban", azzal a feltétellel, hogy funkciója csupán a szellemi és vallási térre szorítkozzon. Ezzel a megoldással Venizelosz is egyetért. Lord Curson örömmel üdvözölte a békés szellemet, amelyet a török kü'döttség mutatott. Azt hisz k, hogy az értekezlet két héten belül végez munkálataival. A megegyezésnek az a szelleme, amely tegnap Lausanneban uralkodott, általában nagy örömet keltett. A görögök bántatlanul maradhatnak meg valamennyien Konstantinápolyban és a törökök Tráciában. Lord Curzon megelégedését fejezte ki Izmed pasa magatartásának megváltozása fölött és főképen amiatt, hogy lemondottak az oecumeni patriarkának, a görög ortodox egyház fejének Konstantinápolyból való kiűzéséről. Viszonzásul azt az engedményt tették, hogy megfosztják polgári funkcióitól. Az angol delegációhoz közelálló körökből kiszivárgott hirek arra engednek következtetni, hogy a Mosulikérdésben a lausannei konferencián nem sikerült megegyezést elérni, ezért ezt a kérdést ki fogják kapcsolni. A vitás kérdést az angolok kívánságára a népszövetség elé terjesztik, amelybe Törökország is a konferencia után be fog lépni. A pártonkívüli képviselők tömörülése. terelnök, gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és számos képviselő. A miniszterelnök az aktuális külügyi kérdésekről tájékoztatta párthíveit. Beszélt a Seypellel folytatott tárgyalásokról és megállapította, hogy azok a legjobb mederben haladnak. Beszélt a Franciaország és Angolország között bekövetkezett szakadásról, ami lehet hasznunkra is és kárunkra is. Minden attól függ, hogy Anglia visszavonul-e az európai politikától, vagy abba továbbra is beleavatkozik. A magyar kormánynak azon kell lennie, hogy hasznot merítsen a helyzetből, mert bármilyen fordulat jön, lehetetlen, hogy Magyarország teljesen kikapcsolódjék ebből a konstellációból. Bejelentette; hogy a hadisarc ügyében döntés még nincs, sőt a német események miatt ez a kérdés lekerült a Népszövetség napirendjéről. Foglalkozott a miniszterelnök azokkal a legutóbb felmerült hamis hírekkel is, amelyeket a román sajtóiroda kartölt világgá, rlivalkozott a kormány erre vonatkozó kommünikéjére és bejelentette, hogy a vizsgálat folyik. Az már is megállapítható, hogy magyar részről nom történt semmi provokáció és hogy a rónán' járőr lőtt először. A kérdés fisztá?ésa / különben a kontroll bizottságra tartozik. A képviselők tudomásul vették a miniszterelnök bejelentéseit és kérdéseket nem is intéztek Bethlen István grófioz. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Az a mozgalom, amely a pártonkívüli képviselők egy csoportba való tömörítése érdekében nem régen megindult, ugy látszik, máris eredményre vezetett. Az ivén, amelyet eddig lizenhat képviselő irt alá, a legellentétesebb pártárnyalatok képviselői szerepelnek, a legszélsőbb legitimisták mellett a legszélsőbb szabadkirályválasztók és a kimondottan liberálisok mellett az ÉME exponensei is. Ez az oka annak, hogy az ellenzéki politikusok nem egységes pártot, hanem csak lazább összetételű szövetkezetet kivánnak létesiteni. Az uj csoport rés/érői a nemzetgyűlés holnapi ülésén Ugrón Gábor szólal fel és különösen a külügyi kérdésedben fejti ki álláspontját. Eddig a hzövetségbe többek között a következő képviselők léptet; be: Zichy János gróf, Ugrón Gábor, Bárcjy IstIstván, Paupera Ferenc, Beck Lajos, Farkas Tibor, Szilágyi Lijos, Biross János, Jmkovits Besán Endre gróf, Cíiráky Jóisef gróf, Strausz István, Létay Ernő. A külpolitikai helyzet ismertetése a kormányzópártban. Az egységes pártnak ma délelőtt, hir szerint, értekezletet kellett volna tartania, ehelyett azonban a párt külügyi bizottsága ült össze, amelyen megjelent gróf Bethlen István miniszArchimedes és a fogadalmi templom. ezt a mindenkori buzaérték szerint amortizáljuk. Ez a kölcsön voma tehát gerince a fogadair-;. templom továbbépítési lehetőségének és ezt kiegészítené a polgármester által tervezett gyűjtés és még néhány tartalék összeg, amtlyről egyelőre részletesen nyilatkoznom időszerűtlen volna. Tudatábin vagyok annak, hogy a bu/ava'utás kölcsönt csak altruisztikus intézettől szerezhetjük meg, éppen ezért Várhelyi József prelatu->sal és a polgármesterrel együtt legközelebb Budapestre utazom. A kölcsön felvételének lehetősége a mult évben, amikor az anyagárak és munkabérek rohamos emelkedése miatt az akciónk megakadt, teljes mértékben megvolt, de persze, csak Budapesten tudjuk majd meg, hogy ma meg van-e? Éppen ezért nem akartuk a kérdést még nyilvánosságra hozni, mert ha esetleg szánitáson kivül eső okokból kísérletünk ismét sikertelen maradna, el akartuk kerümi, hogy ez a sikertelenség a templom továbbépítésének lehetőségébe vetett hitet megingassa a város közönségében. A főispán nyilatkozatával kapcsolatban szükségesnek tartjuk leszögezni, hogy a Szeged tegnapi közleménye nem a polgármester tervének meghiúsítását célozta, hiszen éppen ugy, r int a város egyetlen polgárának, nekünk sem lehet az a célunk, hogy megakadályozzuk a fogadalom beváltását. Azt pedig, hogy az a bizonyos archimedesi pont tényleg hiányzott a polgármester tervéből, semmi sem bizonyítja jobban, mint magának a polgármesternek az a (i4 Sieged tudósítójától.) A Szeged szerdai számában hosszabb hírben foglalkoztunk a polgármesternek a fogadalmi templom továbbépítésére vonatkozó legújabb tervével. Megírtuk azt, hogy a tervből hiányzik az az archimedesi fix pont, amely biztosítaná a terv keresztülvitelét, mert ha jelentkezik is az az áldozatkész ezer ember, aki összeadja a szükséges hetvenmilliót, a magyar korona állandóan változó vásárlóképessége lehetetlenné tesz minden kombinációt, mert ez a hetven, illetve százhuszmillió 1923 december 31-én esetleg nem ér már annyit, mint amennyit január elsején ért. Tehát ez a pénzösszeg nem töltheti be annak a bizonyos archimedesi fix pontnak a szerepét. Aigner Károly dr. főispán, aki szinte foglalkozik a fogadalmi templom problémájával és akinek a probléma megoldására szintén számos terve volt, illetve hiusult meg a mostoha körülmények miatt, a Szeged közleményével kapc:0latban a következőképen nyilatkozott: — Meglepetéssel olvastam a lapokban, hogy a fogadalmi templom továbbépítése ügyében tartott bizalmas értekezlet néhány részlete, valószínűleg indiszkréció folytán a nyilvánosságra került. Kénytelen vagyok azonban kijelenteni, hogy a bizottság azt a bizonyos archimedesi pontot véleményem szerint megtalálta, mert elfogadta azt a már nem uj keletű indítványomat, hogy egy bizonyos tekintélyes összeget buza valutában vegyünk fel kölcsönképen és nyilatkozata, amit tervének megszületésekor munkatársunk előtt tett: — Én csak attól félek, — mondotta a polgármester, — hogy mire összegyűlne az az összeg, amibe ma kerülne a templom felépítése, az év végével már túlságosan kevésnek bizonyulna ... Ugy látszik, hogy szélmalomharc a törekvésünk, de azért mindent el kell követnünk, hogy a város régi fogadalmát csakugyan beváltsuk. A polgármester tehát maga is tudta már a terv megszületésének pillanatában, hogy a tervből hiányzik az a bizonyos archimedesi pont. Mi azonban nem tudtunk arról, éppen az érthetetlen és meg nem magyarázható titkolózás miatt, hogy a főispán egészíteni akarja a polgármester tervét a saját, buzavalulás templomkölcsön tervével, ami talán mégis csak magában foglalja azt a bizonyos archimedesi pontot. A mozi esztétikája. Aki ma este a Dugonics-tér felöl jött, nem téveszthette el az utat a Belvárosi Moziba. A Kárász-utcán, a Korzón, majd a korzóról befordulva a Tisza-felé vezető kis utcán, emberek álltak háromoldalú alkalmi lámpákkal, a lámpákon ezzel a vörös felírással: „Ut a boldogság felé". Tehát az ut a boldogság felé a — Belvárosi Moziba vezet. Ez reklámnak ötletes, amellett be is vált. Az elmúlt négy napon tömérdek ember járta meg az utat a — Belvárosi Moziba. A moziból kijövet visszafelé is azon az uton menjünk, amelyen jöttünk; miután a boldogsághoz már szerencsénk volt, lesz elég józanságunk és higgadtságunk, hogy eldönthessük, nem volt-e kár az utért, amelyre azzal a jelszóval édesgettek, hogy a boldogsághoz vezet. A darab, amelyet pompás hir és az utóbbi időben szokatlanul nagyarányú helyi reklám előzött meg, a szerző néhány szavas, mondjuk, vallomásával, kezdődik. Ez a néhány szó alkalmas arra, hogy rokonszenvet és érdeklődést keltsen. Elolvasásából ugyanis arra következtet az ember, hogy aki ezt a filmet irta, egyszerűségre törekedett s a vásznon olyan történetet perget! tet végig, amelyben a szereplők egyéni karakterénél, a mese valószínűségénél fogva elemi erővel lüktet az élet. Í A valósággal művészi jókkal biztató mottó után azoni ban a darab egészen közönséges és szokványos mozikisiklésokkal kezdődik. Igaz, hogy Amerikában vagyunk és azt mondják, hogy Amerikában semmisem lehetetlen. Fogjuk rá, hogy igy van és ne haragudjunk a jószándéku szerzőre, amiért az elmosódó és C3ak általános vonásokkal megrajzolt uri betyár olyan módon szerez meg egy kedves, de nagyon intelligens fruskát, hogy álanyakönyvvezető előtt esküszik hűséget neki. Nem tudni, j melyik gyöngébb: ez a kezdet, vagy pedig az a folytatás, hogy amikor a nőcsábász (egészen kivesző tipus) megunja a nőt, otrombán szemébe vágja az igazságot, majd a faképnél hagyja, azután a nőnek meghal az anyja, gyereke szüleiik, a gyerek meghal, a nőt, mert volt gyereke, de nincs és nem volt férje, kidobja, akinél eddig lakott, mire a nő elindul — vándorolni. Néhány kérdést kellene csak feltenni és már e kérdésekkel rámutatnánk arra, hogy az ut a boldogság felé ugy kezdődik, mint a régi, elviselhetetlenül rossz és limonádés mozidarabokban. De ezzel célt tévesztenénk és túlbecsülnénk ennek a moziattrakciónak a jelentőségét. Nem a darab, hanem e darab kapcsán a mozi esztétikájáról akarunk ugyanis beszélni. És itt érünk, a film második részénél, tárgyunkhoz. A lány ugyanis szolgálói minőségben bejut egy jómódú, puriián falusi családhoz. Itt megkedvelik. Az öregek egyetlen sarja, munkás, rokonszenves fíu, megszereti. De a régi keservek kiujulnak. A csábitónak ugyanis pont ebben a faluban van a birtoka és kastélya, ide jön nyaralni és mindennapos vendég annál a családnál, ahol a lány szolgál. Havas és viharo3 tél van már, amikor egy vénlány rosszmájú bemondásából az öreg gazda megismeri a szegény .szolgáló" múltját. Egy pillanatig sem tűri tovább a hajlékában. „Kezdődik a vihar a szivekben és a természetben" — mondja a szerző. A szerelmes fiu nem hiszi a vádat. Az apjának rohan. De a szegény kis szolgáló egyszerű szavakkal azt mondja neki: „Minden igaz, amit az apád tud." A fiu kétségbeesve görnyed össze. Akis szolgáló most leleplezi a csábitót és azt mondja az apának, hogy őt kellett volna előbb kidobnod és azután kimegy a házból. Az apa most kidobja a csábitót. Nyomban utána föleszmél a fiu és fut a lány uíán. Mindkettőjük után pedig, éjjeli lámpással a kezükben, loholnak az agg szülők. Kint mindenhol magas, fehér hó. -Közel vagyunk a félelmes Niagarához. Hóviharok tépdesik a zölden maradt fák tüskés ágait. A kis szolgáló ténfereg, bukdácsol a hóban. Minden reményét vesztve, erejét megfe-