Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-11 / 7. szám

Szeged, 1923 január 11. SZEGED 5 kozás olyan, hogy a könyvvezetés nem lehet­séges. Felmentést adhatnak továbbá oly eset­ben is, amikor az illető egyén hiányos iskolai képzettsége miatt nem képes könyvvezetésre, az üzleti forgalom pedig nem engedi meg, hogy erre a célra segéderőt alkalmaz­zon. Méltányosan kell eljárni a kisembe­rekkel szemben és lassanként kell őket az uj rendszerre szoktatni. Kijelenti, hogy nem szán­dékozik állandó könyvvizsgálatot tartatni. Az a törekvése, hogy megfelelő átmenettel térjünk át az uj rendszerre. Biztosítani fogja azt, hogy a végrehajtás megfelelő szellemben történjék. Kéri válaszának tudomásul vételét. Vdzsonyi nem veszi tudomásul a pénzügy­miniszter válaszát. Hegymegi Kis Pál a zalaszentgróti kerületben történt választások tárgyában interpellált. Melczer László az alkalmatlan mének és csikók kiheréiése tárgyában interpellál a föld­mivelési miniszterhez. Nagyatádi Szabó válaszában kijelenti, hogy nincs olyan törvény, amely kötelezővé tenné a másféléves mének kiherélését. Pakots József az ÉME Mohácson tartott gyűlésével kapcsolatban történtekről interpellál a belügyminiszterhez. A gyűlés lezajlása után 15—20 fiatalember végigjárta a város utcáit és inzultálta a járókelőket. Kérdi a belügymi­niszteri, hajlandó-e megállapítani, kit terhel ezért felelősség és hajlandó-e a mulasztásban vétőket felelősségre vonni. A belügyminiszter válaszában kijelenti, hogy a főszolgabíró ellen, akit mulasztás vétsége terhel, megindította az eljárást. Ezután Pakots József a Magyarországi Újság­írók Egyesülete nevében irott, a vidékre szét­küldött és a rendtörvény ellen izgató cikkek dolgában interpellál a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez és kérdi a miniszterelnököt, hajlandó-e vizsgálatot indítani abban az irány­ban, hogy ezek a cikkeit honnan származnak, kik éltek vissza a Magyarországi Újságírók Egyesületének nevével és kik voltak a hamisítók. Rakovszky belügyminiszter: Ebben az eset­ben teljesen magánjellegű ügyről van szó, melybe a belügyminiszternek beleavatkozni teljesen fe­lesleges. Pakots nem veszi tudomásul a választ. A Magyarországi Újságírók Egyesülete ismeretlen tettesek ellen megtette a feljelentési. A mai ülés 12 órakor ért vége*. Rassay és Vázsonyi tanácskozása a miniszterelnökkel. Bethlen István miniszterelnök ma délben ma­gához kérette az ellenzék vezető férfiai közül Vázsonyi Vilmost, Rassay Károlyt, Peidl Gyu­lát és Peyer Károlyt és több mint másfél óráig részletesen informálta őket a külpolitikai, pénz­ügyi és jóvátételi kérdésekről. A politikusok a tanácskozás lényegéről nem adtak információt, csak annyit mondottak távozáskor, hogy a mi­niszterelnök kijelentette előttük, bármikor szük­ségük van információra, az emiitett kérdésekben forduljanak bizalommal hozzá. Bogya János nemzetgyűlési képviselő, aki­nek Rupert Rezső ellen bejelentett és heteken át mindig elhalasztott interpellációjának az ügyét saját pártja is a legnagyobb mértékben helytelenítette, ma végre levonta ennek konzek­venciáit és Andrássy Gyula grófhoz intézett le­velében bejelenti a pártból való kilépését. Persze, indokolásul levelében nem ezt hozta fel, ha­nem azt, hogy veszélyt lát a keresztény ellen­zéknek a liberális ellenzékkel való együttmű­ködésében. Magyar diplomák érvénytelenek Romániában. A ma esti Magyarország irja: A román hi­vatalos lap legutóbbi száma a közoktatásügyi miniszternek a magyarországi egyetemeken szer­zett diplomák érvényesítésére vonatkozó rende­letét közli, amely igy hangzik: Tekintettel arra, hogy a kolozsvári egyetem rektorának jelentése szerint az osztrák-magyar monarchia összeom­lása után felállított szegedi magyar egyetem a kolozsvári kir. egyetem nevét viseli és okleve­leit ugy állítja ki, mintha ma is Kolozsvárott működnék; tekintettel továbbá arra, hogy a ma­gyar kormány nem ismeri el érvényesnek a ro­mán egyetemek által kiállított okleveleket, el­rendeljük, hogy a magyarországi egyetemek ál­tal 1918 augusztus 15-től kezdve kiállított ok­levelek Románia területén érvénnyel nem bírnak. Kivételek az Erdélynek Romániához csatolása folytán román alattvalókká lett állampolgárok diplomái, amelyeket a kolozsvári egyetem meg­nyitásáig, tehát 1919 október l-ig állítottak ki, valamint azoknak a román állampolgároknak az oklevelei, akik ezidőpontban tanulmányaik má j sodik évét folytatiák, vagyis okleveleik legké­I sőbb november 1-én keltek. Részleges megegyezés Lausanneban. A kisebbségi ügyek bizottsága tudomásul vette azo­kat az eredményeket, amelyeket az albizottság mun­kája elért. Ezek között vannak a megegyezések a csa­ládjogi rendelkezésekre nézve, a sajtó, nyelv- és vallás­szabadság, a muzulmánokkal és a törökországi keresz­tényekkel való elbánásnak alapelvei. A törökök hozzá­járulnak ahhoz, hogy vitás esetekbea döntő biróság szerepeljen, amelyben a népszövetség is képviselve van. Ax egészségügyi albizottság tegnapi ülésén Risa Nuri bej engesztelékeny magatartást tanúsított. Felszólította azonban a szövetségeseket, hogy a tervezett egészség­ügyi ellenőrzést a legkisebb mértékre szorítsák. A szövetség, sek a magul; részéről a moslani közegészség­ügyi intézkedés megszüntetését kívánták és egészség­ügyi bizottság megalakítását javasolták, amit a tenger­szorosok egészségügyi ellenőrzésével fognak megbízni és amely török elnökből és a szakértők javaslata alap­ján a Törökország részéről kijelölendő egy-egy francia, 1 angol és olasz tagból áll. A kinevezésre vonatkozó ja­vaslatokat a népszövetség párisi közegészségügyi hiva­tala fogja megtenni. A bizottság működése 5 évre ter­jed, eszerint csak átmeneti ellenőrzésről van szó. A törökök a javaslatra a mai ülésen fognak válaszolni. A Daily Mail lausannei tudósítója jelenti: Ugy lát­szik, hogy a törökök balátják reménykedésük hiu vol­tát s többé nem számítanak arra, hogy a párisi érte­kezlet meghiusu'ása megbontja a szövetségesek egy­ségét a lausannei értekezleten. Éppen ezért most ismét mérsékeltebb húrokat pengetnek az ellenszerződések­ben, amelyeket a szövetségesek szerződés-tervezetével szemben fognak előterjeszteni, olyan engedményekre készek, amelyekről néhány nap előtt még hallani sem akartak. Drinápolyban a kemalista hatóságok felhívást tettek közzé, amely katonai szolgálaíra szólilja fel a 20—48 év közötti férfi lakosságot. Az idegen állampolgárok pénzzel válthatják meg a katonai szolgálatot. Faüzlet fa nélkiily (A Szeged tudósítójától.) Ma délelőtt kilenc órakor kezdte meg a törvényszék Vild- tanácsa a Kelemen és Miiller-féle pör tárgyalását. A vádirat szerint Kelemen Dezső 29 éves szegedi illetőségű kereskedő 1920. év nyarán export­import üzletet alapított a református egyház palotájában. 1920 augusztus 12-én az üzlethez társult Müller Ferenc is és a megállapodás szerint Kelemen 500000, Müller 100000 koro­nával járultak hozzá az üzlet alaptőkéjéhez. Ezt az összeget azonban a megállapodás ellenére sem fizették be, hanem mindketten összeköt­tetésbe léptek Asbóth és Hoffmann budapesti tőzsdebizományos-céggel s ügyleteik nagy ré­szét ezekkel közös haszonra bonyo itották le. A vádirat szerint Kelemen és Müller 1920 bor nélkül* augusztusától októberig kötötték meg azokat az ügyleteket, amelyek az ellenük emelt vád tárgyát képezik. Eszerint Kelemen és Müller összesen mintegy ezer vagon fát és 5000 hektó­liter bori adtak el különbö.'ő cégeknek. A kö­tésekre ügyes fondorlattal körülbelül két és fél millió korona előleget vettek fel a behálózott cégektől, de ebből mindössze 17 vagon fát szál­lítottak le 180.000 korona értékben. I.*y például 1920. szeptember 18 án a Tót­komlósi fogyasztási és értékesítő szövetkezelnek eladtak 25 vagon fát és erre 100.000 korona elősegít vettek fel. A Csanádmegyei szövetkezeti és áruforgalmi részvénytársaságnak eladtak há­rom vagon fát és erre felvettek 500.000 korona előlegel. A szegedi postások beszerzési csoport­jától száz vagon fára felvettek 200.000 koronát, Hevesi Bélától hatvan vagon fára 100.000 ko­ronát, Szlovák Gyulától 50 vagon fára 100.000 koronát, Vince Jánostól 20 vagon fára 41.250 koronát, Szilágyi István és Gulácsi Jánostól egy vagon faszénre és tiz vagon fára 118.750 koronát, a református kovácsházi fogyasztási szövetkezettől öt vagon fára 53,455 boronát, Újhelyi Jánostól 30 vagon fára 200 000 koro­nát és Leipnik Józseftől tiz vagon iára 67 500 koronát vettek fel, ezenkívül még 13 esetben csaltak ki fára különböző cégektől kisebb-na­gyobb összegű előlegeket. A fát nem szállítot­ták le s az előlegeket nem fizették vissza. 1920 szeptember hónapban Theodorovits Ferenctől négyszáz hektoliter bort vásároltak, de a vélelárnpk csak egyrészét fizették ki. A hátralékos 204.340 koronára azt mondták, hogy azt a Csongrádinál fizették be és ezáltal rá­bírták Theodorovitsot a bor leszállítására. Ha­sonlóképen Völgyesi Jánostót is vásároltak 57 hektoliter bort, de 130.612 koronát nem fizet­lek ki neki. Ezután Asbóth és Hoffmann cég­nek azt mondták, hogy 5000 hektoliter boruk van eladó. A tőzsdebizományosokat igy rábír­ták arra, hogy dr. Székely László részére két­ezer, az Elekes-féle borszindikátus részére 3000 hektoliter bor eladását közvetítsék. A borüzletre 200.000 korona előleget vetlek föl. Az utolsó vádpont ugy szól, hogy Kelemen és Müller a tulajdonjog fentartása mellett hor­dókat vásároltak Ludwig Józseftől, akinek 232.960 koronával maradtak adósak. Bár Lud­wig a tulajdonjogot fentartotta, Kelemenék mégis eladták a hordókat. Eszerint Kelement, aki az üzlet szellemi részét irányította, a csa­lásoknak egész sorozatával, Müller Ferencet, Asbóth Gyulát és Hoffmann Róbertet mint tet­testársakat vádolja az ügyészség. A vádlottak közül Asbóth Gyula és Hoff­mann Róbert szabadlábon vannak. Müller meg­szökött, Kelemen Dezsőt vizsgálati fogságból vezették elő a tárgyalásra. A törvényszék a mai tárgyaláson Kelemen Dezsőt hallgatta ki elsőnek. Kelemen egyrészt azzal védekezik, hogy Benedek Sándor ügynöke utján Dunántulon 1600 vagon fát kötött le, de a fát nem szállították. Másrészt azt hozta fel védelmére, hogy a fa eladásával Asbóth és Hoffminn bizták meg és az előlegeket nekik továbbították. Hogy a fa a vevőkhöz meg nem érkezett, arról Asbóth és Hoffmann tehetnek. A vádirat ezzel szemben azt mondja, hogy Kelemen az érdeklődő ügyfeleket azzal áltatta, hogy a fa útban van, legyenek egész nyugod­tak, sőt néhány ügyfelének azt is mondotta, hogy a fa a kijelölt állomásra már meg is ér­kezett. Dr. Szabó József és dr. Gyuritza Sán­dor törvényszéki orvosok megállapították ez­után, hogy Ketemen Dezső degenerált, családi terheltség állapitható meg nála, ami azonban nem akadályozhatja szabad ítélőképességének gyakorlásában. A délelőtt folyamán s a délután három óra­kor megnyitott főtárgyaláson még mindig Ke­lemen kihallgatását folytatták. A délután folya­mán hallgatták ki a másodrendű vádlottakat is, akik azt vallották, hogy őket az üzletköté­sekkel minden esetben Kelemen bizta meg. Kelemen Dezső védelmét dr. Némedy Gyula látja el. Az ügyben a törvényszék eddig 83 ér­dekeltet és tanút idézett meg. Kihallgatásuk előreláthatólag több napot vesz igénybe, ugy hogy ítélethozatalra csak napok múlva kerül­het sor. Enyhítik a vasúti forgalom korláto­zását. A Máv. igazgatóságától vett értesülés szerint a mult év november 20 án szénhiány miatt beszüntetett személyvonatoknak jelenté­keny részét folyó hó 15 én, hétfőn ismét for­galomba helyezik. Budapest Keleti pályaudvar és Győr közölt az 1314 és 1313, Budtpest Keleti pályaudvar és Szabadka között 916, 914 és 911, Budapest Keleti pályaudvar és Békés­csabí közt a 614 és 616, Budapest Keleti pályaudvar és Mi*ko c között a 416 és 415, Budapest Keleti pályaudvar és Szolnok között az 524 és 241, Budap-st Keleti pályaudvar és Debrecen között áz 1712 és 1711 számú vona­tokat. Ezenkívül rövidebb viszonylatokban több helyiérdekű vonat forgülma január 15-én szin­tén újra megindul. Bő/ebb felvilágosítást az ál­lomásokon kifüggesztett hirdetések nyújtanak.

Next

/
Thumbnails
Contents