Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-11 / 7. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 január 18. Szomorú séta a piacon. (/I Szeged tudósítójától.) A ragadós reggeli szürkületből elmosódva bontakoznak ki az álmos szekerek. A kábult apró lovacskák unottan vonszolják magukkal subába bujt gazdájukat, a sarogjában pedig ott zörögnek a kincset tartalmazó tejeskannák, a szalmáva', pokrócokkal letakart garabolyok, ijedten csipognak a várost sohsem látott csirkék, libák, tyúkok és buta szemükkel báván merednek az ismeretlen környezetre. A háborús változások egyik figyelemre méltó szülötte az a sátorvásár, ami Isten tudja miért é* hogyan, de e«yszer csak ott termett a csirkepiac eiején és négyes zárt sorban egyszerűen elfoglalta a körút mindKét oldalát — a fö'dön áruló ass onyságok nagy bosszúságára. Ezekben az éjjel összetákolt sátranban rőffel mérik az aranyparitásos portékát, a babos köténynek valót, a vásznat, a sifont és minden más asszonynépnek való csudabogarat. A turó, tejföl és a tanyai aprójószágok áráoól megteit bugyellárisok rendszerint itt ürülnek ki és az asszonynépség nem igen bánja a csapzott bajuszok alatt eleregetett cifra, de célirányosan lehalkitott morgásokat. Szerdán egyébként nigyon szomorú képe volt a piecnak. Az esö ott lógott a levegőben, megolvasztotta a háztetőket, az aszfaltot és a ragadós sárié besurrant a nyűtt cipők katasztrófális nyitásain. A vásárlóknak és a vásárosoknak is egyaránt megfeküdte a hangulatát ez a kilátástalan idő, az emberek, asszonyok szürke kedvvel ődöngtek a kosarak és a fegmatikusaH trónoló kofák sorfala közt. Hivatalos nyelven valahogy ugy lehetne jellemezni a szerdai piacot, hogy a kínálat lényegesen nagyobb volt, mint a kereslet, ami az árak kialakulására a fogyasztók szempontjából feltétlenül kedvező körülmény. A kináiat pedig azért volt nagyobb, mert a tanyai népségnek sok ráérős ideje van. A nedves idő megakadályoz minden komoly munkát odakinn a feketéken, de meg az őszi munkák már régen be is fejeződtek, a tavasziaknak pedig még nem érkezett el az ideje. Aztán meg beszélik odakinn a banya kemencék nehéz melege körül, hogy a városba szorult emberiség már nagyon kiehezett a tanyai házak körül található mindenfélére és minden pénzt megad érte — hát érdemes befogni a régóta pihenő Pejkót, meg a Villámot. A számításba azonban egy kis hiba csúszott, mert nem gondoltak arra odakinn, a békés tanyavilágban, hogy ez az ördöghozta rossz idő otthonmaradásra kényszeríti a városiakat is ís nem lesz meg a kívánatos kereslet. Igy tCrléi t azután, hogy a rengeteg behozott drágaságra nem igen akadt vevőféle, mivel pedig a portéka nem azért gyütt be a városba, hogy a nagy utat visszafelé is megtegye, meg aztán a pénz is csak kell egyre-másra, hát nehéz szívvel bár, de mégis csak lemorzsolódtak az árak valamicskét, ha csak ugy mutatóba is. A tojás ára esett a legnagyobbat. A mult héien elkértek darabjáért negyvennégy koronát is, szerdán azonban már huszonnégyért is szívesen adták. A tojás olcsósági hulláma természetesen élénk vita tárgyául szolgált ott a kosarak között. — Minek hoztatok be annyit — méltatlankodott a tanyaiak felé az egyik termetes néni, — tudhatnátok, hogy ünnep után nincs olyan nagy keletje. Igy még jobban lenyomjátok az árakat. A precíz közgazdasági megokolásra mentegetőzve válaszolt az egyik nagykendős tanyai menyecske: — A langyos időtől megkergültek a tyúkok. Azt gondolják, hogy tavasz van mán, aztáa ezér tojnak sokat. Maid fölvet bennünket odaki a tojás, annyi van, hát csak be kő hozni. Az élettani megállapítást tudomásul vették a kofák is, de azért mégis rosszalólag csóválták a fejüket: „Még se köliött vóna annyi sok^t behozni." A tojás olcsósági hulláma azonban nemigen terjedt át a többi portékára. Egypár tyúkért bátran elkértek 1300—1600 koronát, a csirkéért 700-1000 koronát, a hízott libáért 5000 koronát is. Ezek az árak nem valami nagy csökkenést mutatnak. Följegyeztük ezenkívül még a következő árakat is: A gyökér csomója 16—20, a répa 10—12, a hagyma kilója 50-70, alma 240, mák literje 280—300, sárga kása 140—160, tejföl 260—300, tej 70, dió kilója 180-200, bab 80, turó 180 —200, savanyu káposzta 40, fejes káposzta 18—20 korona. A legmagasabbra ivelő karriert a szegény emberek csemegéje, a sült tök, vagy más néven a kerti, pecsenye éi a tökmag futotta be. Egy tenyér nagyságú sárgi-piroa tökpecsenyéért ötven-hatvan koronát is elkérnek, a tökmag literjéért pedig hatvan koronát. Fül- és szemtanúi voltunk egy üzletkötésnek, ami egy kofa és egy tanyai menyecske között töriént. Abban egyeztek meg, hogy a kofi hétezer koronáért ! átveszi a nyers tökmag métermázsáját. Hé:ezer korona egy mázsa tökmagért. Ez a hihetetlen szám nagyon is megmagyarázza azt csudálatos körülményt, hogy a suszterinasok, meg a cselédlányok éppen ugy leszoktak erről a proletár-csemegéről, mint néhány szenvedélyes dohányos a nikotinról és ma már a — mozidirektorok örömére — nem borítja előadás után a székek közét vastag tökmaghajréteg. Hej, pedig még néhány év előtt mennyire hozzá tartozott a detektivslágerek izgalmához a szenvedélyes tökmagropogtaiás, ami még a kisérő zenét is pótolta volna esetleges zenészsztrájk esetén. A p acot azért mindezektől eltekintve, délfelé csak feloszl itía a c ökönyösen rossz idő és a kofák, a tanyaiak, a Pejkók és a Víl'ámok, meg 1 a fürge forgalmi adóellenőtök átázva, sárosan tértek vissza ki ki a saját hajlékába. A városi üzemek egyesítése. (A Szeged tudósítójától.) Mint értesültünk, a város ismét a városi üzeme* részvénytársasági alapon való egyesi ésének eszméiével foglalkozik, hogy azok kezelését kereskedelmi al pra fektetve egyszerűbbé s mozgékonyabbá tegye. Alig hisszük, hogy ez az üzenek különböző jellegénél fogva lehetséges lenne s ehhez a kormány hatóság a hozzájárulást megadná, mert vannak a városnak hasznot hajtó üzemei, mint például a gőzfürdő, a téglagyár, az au'óüzem, a hus- s a kenyérüzem, stb., ahol joga van a haszon elérésére törekedni, de aligha engedélyezné a kormány, hogy a közvágóhíd s a vízmű üzemét ilyen szellemben kez lhesse a város. A legcélszerűbbnek tartanánk, ha a tanács a szabályrendeletek kellő megváltoztatásával az ügykezelést tenné egyszerűbbé, az összes üzemeket egy műszaki igazgató vezetése alá renszakériő kö;törvínyhatósági bizottsági tagokból álló széles jogkörrel felruházott bizottságot szervezne. Igen természetes, hogy ideje lenne, ha a lanács az egész közigazgatás egyszerűsítésének tervével is foglalkozna, hogy az ügymenet gyorsabb, s ami fő olcsóbb is lenne. A városi tisztviselők száma rohamosan növekszik, s mig békében azok javadalmazása lényegtelen pontja volt a városi költségvetésnek, addig ma a költségvetés súlypontját a tisztviselők javadalmazására szükséges összeg megszerzése képezi. Ez a végtelenségig nem mehet^ s itt az ideje most, amidőn a kormány a városi alkalmazottak öszszes járulékait magával a várossal akarja megfizeitetni, miáltal óriási terhek fognak a város polgárai nyakába zudulni, a közigazgatás olcsóbbá tételének keresztülvitelével a legerélyesebben foglalkozzanak. delné, aki mellé egy 3—5 tagu — Irodalmi-est. A csütörtöki irodalmi estén Pór Tibor, a Szeged munkatársa szerepel. Pór Tibor a legújabb irodalmi irányzatnak, az expresszionista költészetnek egyedüli képviselője. Az expresszionizmus meglehetősen ismeretlen művészet még a szegedi közönség előít. A mai est előadója egyszerű modorban, az értekezés nehezen érthető formáját elejtve, ismertetni fogja a közönséggel az expresszionizmus lényegét és elmondja, hogyan jutott el a dekadens, pesszimista lírától az expresszionista költészeiig. Megemlékezik a dadaizmusról is s humoros idézeteket olvas fel a dadaizmus magyar reprezentánsaitól. A sokat igérő előidás este kiienc órakor kezdődik a Tisza éttermében. Asztalok a Tháliában jegyezhetők elő. (Telefon 3-37). — Nyolc magyar falu ... Ma van a határkiigazító bizottság által Csonkamagyarországnak ítélt községek hivatalos átvétele. Felsőc?aíár, Alsócsatár, Kisnarda, Nagynsrd?, Németkeresztes, Magyarkeresztes, Horvátlövő és Porlóapáti községek katonai átadása kedden ment végbe. A visszacsatolt magyar községek népe nagy felkészüléssel várta a hivatalos átadási ünnepséget. A négy északnak f.kvő község formális birtokbavétele Felsőcsatár községben történt meg. A négy déli község átadása és átvétele délben 12 órakor Porlóapáiiban történt. Az egyes községekben a községek küldöttségileg fogják üdvözölni a magyar h dóságokat. Porlóapátiban délben 1 órakor a magyar csapatok diszfelvonulása után ünnepi ebéd lesz. — Madách-centennárium. A nógrádmegyei Madách-Társaság január 21-én a vármegyeház dísztermében Madách Imre tzü'etésének százéves évfordulóján fényes ünnepséget rendez. Bilassagyarmiton január 20-án a vármegy ház nagytér rében zenével és Az ember tragédiája ötödik színének szinrehozatalával egybekötött előadást rendeznek. — A budapesti ügyvédi kamara a kereseti adó ellen. A budapesti ügyvédi kamara választmánya a kereseti, a jövedelmi és a forgalmi adó, főkép pedig a kereseti adótörvény végrehajtása tárgyában kiadott és az ügyvédi titoktartás elvét sérelmesen érintő rende et tárgyában teljes ülést tartolt, amelyen elhatározták, hogy felkérik a pénzügyi kormányt a rendelet módosítására, egyben kimondták az országos kamarai értekezlet egybeliivását. — Az első református elemi iskola Budapesten. A budapesti református egyház presbitériuma nagyjelentőségű határozatot hozo:t. Kimondotta ugyanis az első budapesti református elemi iskola felállítását a főgimnáziummal kapcsolatban. A budapesti első református elemi iskolát a Lónyai-utcai református főgimnázium épü'etében helyezik el. Az iskola már az idén, szeptemberben megnyílik, amelyre egy főnemes holland hölgy van, Limburg Stirum Kornélia grófnő is nagy alapítványt tett. — Családi dráma Hódmezővásárhelyen. A MTI szűkszavú jelentése adja tudtul, hogy Fekete Géza hódmezővásárhelyi gyógyszerész ma délben agyonlőtte feleségét. Fekete Géza köztiszteletben álló, jómódú, Szegeden is széles körökben ismert gyógyszerész volt, aki már hosszabb idő óta viseli a Magyar Labdarugók Szö/ítsége déli kerületének alelnöki tisztségét. A családi tragédia részletei míg ismeretlenek s nem tudják, hogy mi vitte rá Feketét végzetes tettének elkövetésére. A vásárhelyi rendőrség azonnal letartóztatta Fekete Gézát. A hir a szegedi sportkörökben nagy megdöbbenést és részvétet keltett. — Tiszíujitás a felsőianyai gazdakörben. A hosszú ideig szünetelő felsőtanyai gazdakörben most tartották meg a tisztújítást. Elnöklett Peták Nándor, alelnökök Löky József és Kordás Pál. — A természetbeni járandóságok kereseti adója. A város tanácsa átiratot intézett a kereskedelmi és iparkamarához, amelyben véleményt kér arra vonatkozólag, hogy a tisztviselők természetbeni járandósága mily pénzbeli értékeknek felel meg, hogy a természetbeni il!e ékek után fizetendő kereseti adót a tanács megállapíthassa. Hitelesített forgalmiadőkönyvek Kovács papirkereskedésében, Kölcsey-utca 4. Telefon 10-48. 534 S

zép uj kétemeletes a zs'dótemplom környéV*£¥tl kén potom áron eladó. Megvehető DÁVID GYULA forgalmi irodájában, Kossuth Lajos-sugár ut 9. szám alatt. Felvilágosítás csak személyes érdeklődésre. 973 Telefon 10—42.