Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-09 / 5. szám

SZEGED Az osztrák kancellár budapesti tárgyalásai. Szombaton délután Seypel Ignác osztrák kan­cellár megérkezett Budapestre. A kancellár fogadása után a pályaudvarról a Hungária­szállóba hajtatott kíséretével. Délután leadta névjegyét a kormány tagjai­nál, Schioppa munciusnál és Csernoch her­cegprímásnál. Majd este 8 órakor Bethlen mi­niszterelnök adott a vendégek tiszteletére ebé­det. Utána ugyancsak a miniszterelnöknél tea volt. A kormányzó és neje vasárnap délután fél 9 órakor ebédet adtak, melyen résztvett Seypel osztrák szövetségi kancellár, Grünberger Alfréd külügyminiszter, az osztrák követség több tagja, gróf Bethlen István miniszterelnök és neje, valamint számosan a kormány és a nemzetgyűlés tagjai közül. Gróf Calics Ferenc osztrák követ ma dél­után 1 órakor Seypel osztrák szövetségi kancel­lár, dr. Grünberger külügyminiszter és kísére­tük tiszteletére a Hungária-szállóban bucsu­reggelit adott. A szövetségi kancellár a kül­ügyminiszterrel és kíséretével délután 3 óra 10 perckor elutazott Budapestről. A bucsuzáson megjelent a Keleti-pályaudvaron gróf Bethlen István miniszterelnök, dr. Daruváry Géza kül­ügyminiszter, Masirevits bécsi magyar követ és dr. Bárczy István államtitkár is. Az osztrák-magyar tárgyalás anyagáról telje­sen beavatott helyen a kővetkező értesítést kaptuk: A külügyminisztérium közölte az egyes szakminisztériumokkal annak a francia memo­randumnak a szövegéi, amelyet Seypel az olasz­osztrák-magyar gazdisági közeledésről a nagy­követek tanácsa elé terjesztett. Itt nincs vám­unióról szó, amint ezt a külügyminisztérium hangsúlyozta és az osztrák terv szerint később belevonnák a cseheket is. A szakminisztériumok kedvezően fogadták ezt a tervet és a pénteki minisztertanács is magáévá tette. Ausztria a portorosei egyezmény határozatainak a végre­hajtását sürgeti. A magyar-osztrák tárgyalások során Ausztria a magyar élelmiszerkivitel foko­zása esetére a borvám leszállítását helyezi ki­látásba. Ausztria az eddiginél valamivel több szarvasmarha és sertés kivitelét kéri, viszont az ipari lista megváltoztatását ígéri. Szeged, 1923 január 5. Háborúra készülnek a A Daily Express-nek jelentik Konstantinápolyból: A 11. görög hadosztály megszállta Drinápollyal szemben Caradagot. Franciaország, Anglia és Olaszország kormányai hi­vatalosan felszólitották a görög kormányt, hogy marad­jon az ellenségeskedés jelenlegi beszüntetése mellett. Török forrásból származó és még megerősítésre J váró hírek szerint irreguláris arab forradalmárok meg- i szállották Mo8ult és elűzték az arabokat Az angolok 1 Himiljebe vonultak vissza, ahol erődítéseket emeltek. fcA Temps Konstantinápolyból azt a hirt kapta, hogy az angol csapatok előkészülnek Konstantinápoly ki­ürítésére. Az angol polgárokat már értesítették, hogy állandóan tartsák magukat készen a város elhagyására és arra, hogy esetleg három órán belül hajóra száll­janak. Lausannei jelentés szerint Csicserin a bolgárokkal kereskedelmi szerződés megkötéséről tárgyal. Ellenzéki vezérek a miniszterelnöknél. óhajtja az ellenzék tagjait tájékoztatni és így a tárgyalásokhoz fűzött minden egyéb kombiná­ciók alaptalan kitalálások. A miniszterelnök egyébként a legközelebb az ellenzék egyéb frak­cióit, különösen a Rassyay-párt és a szociál­demokrata párt egyes tagjait hasonló informá­ciós megbeszélésre hivja meg. A hivatalos je­lentés utolsó passzusa ugy látszik, azoknak a híreknek az ellensulyozásására szolgál, ame­lyek a miniszterelnök tanácskozásait olyan be­állításban szerepeltetik, mintha Bethlen István gróf a baloldal megkerülésével kívánta volna lefolytatni. A miniszterelnök egyébként már közölte az ellenzéki szövetségben helyet foglalt pártok ve­zetőivel, bogy őket is informálni fogja azokról a kérdésekről, amelyekre vonatkozólag a párton­kívüli és a kereszténypárti politikusoknak már felvilágosítást nyújtott. A tervezett megbeszélé­i sen a Rassay-párt, a szociáldemokrata párt és a demokrata párt együttesen jelenik meg. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Megemlé­keztünk arról, hogy a miniszterelnök megkezdte az ellenzéki politikusok informálását azokra a külpolitikai kérdésekre vonatkozóan, amelyek az érdeklődés előterében állanak. Szombaton Ap­ponyi Albert gróf, Andrássy Gyula gróf és né­hány pártonkívüli képviselő jelent meg azon a megbeszélésen, amelyen a miniszterelnök a kor­mány több tagjának jelenlétében n?gy fontos­ságú kijelentéseket tett. Politikai körökben ezek­ről a kijelentésekről különböző hirek kerültek forgalomba. Egyes források határozottan han­goztatják, hogy ezek a megbeszélések egy mélyreható politikai változásnak kiindulási pont­jai, amennyiben a közel jövőben a kormány gyökeres átalakítása várható. Ez a kombináció azonban ma már megdőlt. Maga a kormány is gondoskodott róla, hogy félhivatalos tényezője, az M. T. I. utján hivatalosan is megcáfolja a koncentrációs kabinet hírét. A miniszterelnök — jelenti az M. T. I. — csupán egyes fontosabb külpolitikai kérdésről Az uj választóknak január végéig jelentkezniök kell. M Szeged tudósítójától.) A kormány válasz­tási rendeleteinek végrehajtó szerve, a központi választmány hétfőn délben Bokor Pál polgár­mesterhelyettes elnökletével ülést tartott a vá­rosháza tanácstermében. Az ülésen az elnökön és az előadón kivül mindössze nyolc tag jelent meg, pedig a választmánynak huszonhat tagja van. A föltűnő részvétlenségnek nagyon kézen­fekvő a magyarázata: A képviselőválasztások izgalma ma már nem serkent intenzivebb sze­replésre senkit sem, különösen azokat nem, akik talán már el is felejtették, hogy a törvény­hatósági bizottság nemcsak a választás lezajlá­sáig, hanem huzamosabb időre' rájuk ruházott minden képviselőválasztással kapcsolatos tenni­valót. A központi választmány hétfői ülésén egyéb­ként Taschler Endre főjegyző bejelentette, hogy a polgármester, aki évről-évre kijelöli a vá­lasztmány előadóját és ennek helyettesét, erre az évre is öt bizta meg az előadói tisztség be­töltésével és helyetteséül Pávó Ferenc dr. városi aljegyzőt nevezte ki. Az előadó ezután elmondotta, hogy azért vált szükségessé a választmány összehívása, mert a kormány rendelete érteimében meg kell kez­deni az 1924. évben választásra jogosultak he­lyesbített névjegyzékének összeállítását. A név* jegyzék összeállítása a legutóbbi választás al­kalmával összeállított névjegyzék alapján törté­nik, de törlik belőle azokat, akiknek választó­joguk időközben elhalálozás, vagy birói ítélet következtében megszűnt, azokat pedig, akik a választójogi rendelet alapján csak most nyerik el választói jogosultságukat, pótlólag felveszik a névjegyzékbe. A névjegyzék mult évi össze­állítása és a mostani összeállítás közölt lénye­ges különbség az, hogy a mult évben az össze­írást hivatalból végezték el, most azonban a választóknak önként kell jelentkezniük a vallo­mást ívért a központi választmány előadójánál, a főjegyzői hivatalban (városháza, emelet). A Jelentkezési határidőt a rendelet január elsejétől tizedikéig állapítja meg. Mivel azonban a val­Iomási ivek csak kilencedikén érkeztek meg, az előadó javaslatára a központi választmány el­határozta, hogy Szeged három választókerüle­tében a jelentkezés határidejét január 31-ig kitolja, tehát azok, akik a legutóbbi névjegy­zékből kimaradtak, de választójoguk van és azok, akik az 1924. év folyamán töltik be huszon­negyedik életévüket és akkorra a választójogi | rendelet egyéb feltételeinek is megfelelnek, ja­nuár 31-éig saját érdekükben jelentkezzenek vallomási ivükért a főjegyzői hivatalban. Az összeíró küldöttségek március elsején ül­nek össze. Mivel a névjegyzék alapja a leg­utóbb összeállított névjegy/ék és mivel az összeírást nem hivatalból végzik, hanem a vá­lasztásra jogosultak önként jelentkezése alapján, az összeíró köldöttségek munkája lényegesen kevesebb lesz. Éppen ezért a központi választ­mány ugy határozott, hogy a három kerület harminckét körzetének mindenikébe nem küld ki összeíró küldöttséget, hanem az első és má­sodik kerületben mindössze egyet-egyet, a har­madik kerületben ped'g négyer alakit. Ottovay Károly indítványára elhatározta a központi választmány, hogy a tudni valókat tartalmazó hirdetményt nemcsak a hirdetőtáblá­kon függeszti ki, hanem a vámházaknál, a vendéglőkben, egyesületekben, kávéházakban és minden olyan helyen, ahol többen megfor­dulnak. Kötelezik azonkívül a hirdetési vállal­kozót arra is, hogy a hirdetmények épségét és olvashatóságát bizonyos meghatározott ideig garantálja. Erre az intézkedésre azért van szűk­ség, mert a tanyai polgárság különben nem vehet tudomást a választásra vonatkozó ren­delkezesekről. A mult választás alkalmával éppen ezért rendkívül sok választó kimaradt a névjegyzékből és csak nagyon kevesen jelent­keztek választási igazolványukért. Ottovay Ká­roly indítványára azt is elhatározta a központi választmány, hogy ezentúl a választási igazol­ványokat kikézbesitik a választóknak, a mult választás alkalmával ugyanis minden választó­nak személyesen kellett jelentkeznie az igazol­ványáért. Buzavaluta és panama a torony alatt. (-4 Szeged tudósítójától.) Az uj esztendő, mint az előrelátható volt, nem hozott lényegesebb változást a torony alá, de azért még sem jött egészen üres kézzel. Némi kis örömet hozott azok számára, akik már régóta küzdenek a vá­ros pénzügyi helyzetének stabilizálásáért, illetve ennek a stabilizálásnak biztositékát kizárólag a városi bérföldek jövedelmének a békebeli nívóra való fölemelésében látják. A tanács ugyanis a közgyűlés buzavalutás eredeti határozata alap­ján néhány nap előtt megállapította az 1922— 23. gazdasági esztendő második felére abuza­valutaváltság összegét a buza szeptemberi tőzsdei jegyzése alapján. A tanács megállapí­tása szerint a március, április és május hóna­pokban esedékes földbéreket nyolcezer koronás búzaárak alapján állapítják már meg, nem pe­dig négyezer koronás árak alapján, mint ahogy eddig megállapították. Ez a kulcsváltozás több mint negyvenmillió korona bevételtöbbletet jelent. Abban az esetben pedig, ha a buzavalutás földbérrendszer nem humbug lenne, hanem a békebeli értékviszonyok hü kifejezője, akkor nem okozna a pénzügyi helyzet olyan nagy gondot a torony alatt, mint amilyen nagy gon­dot manapság okoz. A toronyalatti várospolitikának kényes ügye­ket is hozott ajándékul az uj esztendő első hete. Zárt ajtók mögött kipattant panamákról, visszaélésekről suttognak a titoktartó tanácsurak, az arra illetékesek pedig lázas igyekezettel bo­gozgatják a megtorló fegyelmi összekuszált szálait. Arról van szó, hogy a város egyik szer­ződéses üzemvezetője százezrekkel károsította meg a vezetésére bízott üzemet. A kárból te­kintélyes összeget már vissza is térített a ma­gáról megfeledkezett tisztviselő, de a fegyelmi vizsgálat során még nem állapították meg a kár pontos végösszegét. Törvényhatósági tagob a kereseti adó végrehajtási utasítása ellen. Az iparos és kereskedő törvényhatósági tagok mozgalmat indítottak, hogy irjon fel a város törvényható­sága a pénzügyminiszterhez a kereseti adó végrehajtási utasításának revíziója érdekében. Kérni fogja, hogy ne állítsa az adózókat lehe­tetlen feladatok elé, rendeljen el egy olyan könyvvezetési rendszert, mely kimutatja a for­galmat s az elért üzleti hasznot, de nem terheli az adózót oly felesleges adminisztratív munkával, ami nem feltétlenül szükséges s oly nagy munkát és költséget igényelne, hogy azok keresztülvitele egyes adózóknál teljes lehetetlenség. Reméljük, hogy a pénzügyminiszter ezt a|rendeletet ha a tör­vényhatóságok is kérik,ugy az állam, mint az adó­zók érdekeit kielégítő módon meg fogja vált»ztatni.

Next

/
Thumbnails
Contents