Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-09 / 5. szám

Szeged, 1923 január 11. SZEGED 5 Rassay beszéde az indemnitási vitában. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Napirenden van az indemnitási javaslat általános vitájának folytatása. Modern céhrendszer. Bell Miklós az első szónok. Kifogásolja, hogy a kormány állandóan kölcsönt nyújt a bankoknak, ezzel nemzetrontó rendszert támogat. Egy és háromnegyed év alatt negyvennyolc milliárdnyi összeg vándorolt ki külföldre, ezért van passzivitásunk. Nézete szerint ily erkölcstelen kereskedelmi politika kényszerhelyzetbe hozza az államot és kénytelen inflációhoz nyúlni. Ennek következménye, hogy a drágaság lavinaszerűen emelkedik H igy halad ez a folyamat az állam csődjéig. Határozati javaslatot nyújt be: Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy záros határidőn belül terjesszen be törvényjavaslatot a Jegyintézet államosításáról. Szüntesse meg a jelen korszak szégyenintézményeit: a börzét, a kartelleket, szabályozza a kormány a bankok hatáskörét. Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy záros határidőn belül terjesszen be törvényjavaslatot és biztosítsa minden kereskedelmi ág részére a modern céhrendszert. A céh tagjai csak vizsgázott mesterek lehetnek. A munkáslétszám minden céhnél maximálva legyen. Adójavaslatok — amelyeket senki sem ért. Az adótörvényjavaslatokról beszélve kijelenti, hogy az adótörvények mindig olyanok, hogy nem ismeri ki magát azokban az ember. Rendszeresíteni kell adótörvényeinket. A teherbíróképesség igazságos figyelembevételével progresszív adórendszert kell életbeléptetni. A kapitalizmus lejárta magát és legyen már egyszer vége a legyőző politikának, mert csak igy lehet megteremteni a boldog Magyarországot. Huszár Elemér mentelmi jogának megsértését jelenti be, egyszersmind kéri bejelentésének sürgős letárgyalását. Az elnök a bejelentést átteszi a mentelmi bizottsághoz, a sürgősség kimondását pedig szavazás alá bocsátja. A Ház nem járul hozzá. Rassay Károly: Hibáztatja Csertynek azt a közbeszólását: Éljen a népköztársaság. A népköztársaság alatt mindenki azt a rezsimet érthette, amelyet ő is épp ugy elitélt, mint a Ház minden egyes tagja, tehát megérti a felzudulást, azonban az elnöki kijelentéseket hibáztatja. Az elnök megmagyarázza Rassaynak, hogy itt nem a szólásszabadság korlátozásáról volt szó, hanem csak Cserty rendreutasitásáról azért a közbekiáltásért, amellyel a Ház ünnepi rendjét incidensszerüen megbontotta. A szólásszabadság korlátozásáról mér csak azért sem lehetett szó, mert rendreutasitása nem argumentáló szónokot ért, hanem közbekiáltót. Az illető képviselő ur még abba a törvénybe is beleütközött, mely a népköztársaság tüntető propagálását tiltja. Ismétli, hogy rendreutasitása nem a szólásszabadság korlátozása, hanem az ünnepi akiU3 tiszteletben tartása végett történt. Az ellenzék mindig elmondja kritikáját. Rassay: Az ellenzék hivatása szerintem, hogy a Házban csinálja meg a politikaját, ne pedig az újságok hasábjain, tehát ők emellett az elv melleit kitartanak és a maguk kritikáját mindig el fogják mondani a Házban a kormány működéséről. Kifogásolja, hogy a kormány még nem terjesztette be a költségvetést és a zárszámadást, pedig a költségvetés az alkotmányosság ehö alapfeltétele. Nem áll fenn az az érv, hogy a valutaingadozás miatt nem lehet rendes költségvetést beterjeszteni. Napidíjas Irredenták. Áttér a külpolitika bírálatára. A nemzetgyűlés termében nem szívesen hallgatja a kardcsörtető irredenta politikát. Külpolitikánk legyen olyan, hogyha kell népszerűség árán is akadályozzon meg mindenféle napidíjas irredenta politikát. (Nagy zaj és ellentmondás a kormánypárton.) Mindent el kell követni a rendelkezésre álló eszközökkel, hogy a kormány az elszakított területeken maradt kisebbségek jogait megvédje. Tény az, hogy a megszállott területeken igazságtalanság történt. A magyar kormánynak ez ellen fel kell emelni tiitakozó szavát. A trianoni békeszerződés kötelezett bennünket arra, hogy az ittmaradt kisebbségek jogait respektáljuk. Ennek alapján nekünk is jogunk van arra, hogy a nemzetek szövetségénél követeljük az elszakított területeken levő magyar állampolgárok jogainak tiszteletben tartását. A jóvátételi kérdésnél megállapítja, hogy minél előbb nyilvánosságra kell hozni az erre vonatkozó adatokat. Az indemnitást nem fogadja el. Ismét a köztársaság. Cserty József személyes kérdésben szólal fel. Múltkori közbeszólását akarja megmagyarázni, amit maga is elhamarkodottnak tart. Közbeszólásával nem arra a népköztársaságra akart célozni, amely 1918 ban volt, hanem csupán a nyugati demokratikus köztársaságokra gondolt. Köztársasági érzelmét sohasem tagadta sem a Házban, sem választói előtt. Elnök: A mult év legulolsó ülésén báró Podmaniczky képviselő oly közbeszólást használ!, amely a Ház tekintélyét sérti és erről j csak a napló utján győződött meg, tehát most utólag utasítja rendre. (Sándor Pál közbeszól: Vérző szívvel.) Az elnök Sándor Pál képviselőt ezért a kifejezéseért rendreutasítja. Renczés János: Az egész indemnitási vitában nem lehetett mást hallani az ellenzék részéről, mint a választások kritizálását. Mindig ellenzéki volt, de ma szükségesnek tartja, hogy kormányt támogató legyen, mert a nemzet érdekében szükség van egységes frontra. Foglalkozik a tisztviselői kérdéssel. Kéri a kormányt, hogy a természetbeni ellátás helyett a tisztviselőknek inkább jobb fizetést biztosítson. Az indemnitást elfogadja. Az elnök ezután öt perc szünetet rendel el. Harminckét képviselő ... Scitovszky Béla elnök 3 óra előtt 10 perccel nyi'ja meg újból az ülést. Haller József eláll a szótól, a többi feliratkozott szónok nincs jelen. Rothenstein Mór kéri a tanácskozó képesség megállapítását. Csak 32 képviselő van jelen.,Az elnök az ülést 5 percre felfüggeszd. Szünet után Scitovszky Béla újból megnyitja az ülést és mindjárt fel is függeszti délután 4 óráig. A délutáni ülést negyed 5 órakor Haszár Károly alelnök nyitja meg. Rothenstein Mór: Az egyesülési és gyülekezési jognak törvénybe iktatását kéri. Beszél a szociáldemokrata szakszervezetet ért álilólagos sérelmekről, melyek onnan származnak, h )gy a szakszervezeti tanácstól alapszabályokat követel a belügyminiszter. A szakszervezeti tanács a szociáldemokratapárt szerint nem egyesület, ! hanem csak iroda, tehát al pszabályai nem lehetnek. A rendiörvényjavaslatot bírálja. A bankjegyeket teljesen felesleges Svájcban nyomatni, mert a magyar nyomdaipar sokkal fejlettebb a svájcinál. " Határozati javaslatot nyújt be, utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy ál'i;son fel a kereskedelmi minisztérium kebelében munkaügyi hivatalt német és angol mintára. Iránypőrök. Foglalkozik a sajtócenzurá^al kapcsolatban a Nép cimü 1 ppal. Kijelenti, hogy bármennyire is rágalmazza őket, a szociáldemokratákat ez a lap, nem pörlik. Majd a Népszava egyik munkatársának rágalmazásért való elitélését említi fel, s azt állítja, hogy ujabban iránypőrök vannak Magyarországon, továbbá, hogy a bíróságoknál előre elkészítik az Ítéleteket. Elnök: A képviselő ur azt állította, hogy Magyarországon bizonyos köröknél előre el vannak készítve a birói ítéletek. Ilyent a magyar bíróságról mondani nem lehet s ezért a képviselő urat rendreutasítom. (Kabók Lajos közbeszól: Ez nem rágalmazás.) Elnök: Felkérem azt a képviselő urat, aki azt a nyilatkozatot tette, álljon fel, mire Kabók Lajos feláll. Elnök: A képviselő urat ezért a kifejezéseért rendreutasítom. Rothenstein folytatja: Az irányperről beszéltem, nem pedig arról, amit az elnök ur mondott. Elnök: A képviseló urnák nincs jogában velünk feleselni. A képviselő ur szórói-szóra azt mondotta, hogy az Ítéletek előre el vannak készítve. Ha a képviselő ur ebben a mederben folytatja tovább beszédét, kénytelen leszek tőle a szót megvonni. Rothenstein szóváteszi a rotációs papir felhasználásának ügyét. Nem lehet felejteni I... Rothenstein: Elvárta volna a karácsonyi ünnepek alkalmából sz általános amnesztia megjelenését. (Gróf Hoyos Miksa : Nem lehet felejteni, megbocsátani!) Andrássy Gyulát is üldözték 1849-ben, de később megbocsátottak neki, sőt rnagis állást is bíztak rá. (Reischl: Hazafiságáért üldözték 1 Dabasi-Halász Móric: Hazafiakat nem lehet ezekkel együtt említeni!) Rothenstein ezután a választási atrocitásokat említi fel. Az indemnitást nem fogadja el. Klárik Ferenc kéri a kormányt, hogy tegye kötelezővé az iskolalátogatást. Méltánytalannak és igazságtalannak tartja a forgalmi adót és kéri annak eltörlését. Sürgeti a munkásbiztositó pénztár önkormányzatát, majd hosszasan foglalkozva, ismerteti a szakszervezetek állítólagos üldöztetését. Követeli a munkabéregyeztető hivatal felállítását és a kollektív szerződéseknek törvényerővel való felruházását. A rendtörvényt kritizálja és annak visszavonását követeli. Az indemnitást nem szavazza meg. Haller József kéri felszólalásának a holnapi ülésre való halasztását. Az elnök jelenti, hogy Knaller Győző mentelmi jogának megsértését jelentette. Kiadja a mentelmi bizottságnak. Ezután napirendi indítványt tesz. Legközelebbi ülés holnap, 9-én délelőtt 10 órakor lesz és ezen folytatják az indemnitás általános vitáját. A mai ülés fél 8 órakor ért véget. ArtAMMVMMMMMAMMMIMMMWMMMVM* — Az Ébredők szegedi gyűlése. Vasárnap délután 4 órakor tartotta az Ébredő Magyarok Egyesülete a városháza közgyűlési termében nagygyűlését. Az ÉME központja részéről Benárd Ágoston, SzuhovSzky Lajos és Turchányi Egon jelentek meg a nagygyűlésen. Lábos Endre elnöki megnyitója után Szuhovszky Lajos mondott beszédet, melynek végén kifejti, hogy „mi nem szavalni jöttünk ide, hanem most már a cselekvés terére akarunk lépni". Utána Benárd Ágoston, az ÉME egyik elnöke, „A Nép" főszerkesztője fejtegette a gyűlés célját, majd felhívta a közönséget „A Nép" támogatására. Majd így folytatta: — A destrukciót tudatos munkával kell lehetetlenné tennünk, nehogy gyorsan odasülyedjünk, ahova harminc év alatt észrevétlenül elérkeztünk és nehogy a mi egy turnéinkén szerzett tudomány révén először a gazdasági, azután a ku turális, végül a politikai téren elöntsön mindent a destrukció és végveszélybe sodorja a keresztény nemzeti Magyarországot. Kíméletlen egyéni és társad Imi harcot hirdet. Utal a környező és a vezető államok között fönnálló feszültségre és azt a következtetést vonja Te, hogy ma Magyaror zágon mindenkinek készen kell állni. Benárd beszéde közben számos indulatos közbeszólás hangzott el, mint például: Ezer zsidót kell naponta felakasz'ani I Be kell tiltani a destruktív lapokat I és ehhez hasonlók, és végül nagy tapssal üdvözölték a szónokot, akit Turchányi Egon váltott fel, aki hangsúlyozta, hogy milyen fontos a társadalmi szerveze tség, amii csinálnak és amelynek Héjjas és Prón y a vezető emberei. (Éljenzés és taps.) Ezután igy folytatta: A cselekvés ideje következeti el. Ha megismer ük, hogy belső ellenségeink vannak, akkor azok kipusztítására kell törekedni, s ha megismertük, hogy külső ellenségeink vannak, készen kell állnunk, hogy ha üt az óra, készen találjon a harcra. Az ország boldogulását az erőteljes társadalmi szervezkedéstől várja. Zehntbauer János terjesztett be ezután határozati javashtot, melyet elfogadtak. Majd karácsonyi Guido felszólalása után Karsa Ödön „A Nép" munkatársa szól lotta fel a közönséget „A nép" minél nagyobb támogatására és ezzel a gyűlés véget is ért. Czépuj ké emdeíes .fM UXi,|«4? 0 zsidótemplom környé^ kén potom áron eladó. Megvehető DÁVID GYULA forgalmi irodájában, Kossuth Lajos-sugárut 9. szám alatt. Felvilágosítás csak személyes érdeklődésre. m Telefon 10—42.