Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-09 / 5. szám

Egyes siám ára 16 korona. fctrkesitöiég és kladóhlva. al: K8ícsey-utce 6. (PrófétaBliUó, 1. emelet 6.) Telefon t5—33. A .Sieged* megjelenik bétíő kivételével minden aap. Egyes szám ára 16 korosa. Előfizetési árak: Egy böaapra Szegeden 260, Budapesten és vidéken 260 kor. Hirdetési árak: Félhasébon 1 mm. 9, egy hasábon 16, másfél hasábon*25 K. Szövegközi 23 százalékkal drágább. Apróhirdetés 8, kövér belükkel 16 K. Szövegközi! közlemények soronként 100 K. Nyilllér, családi és orvosi hir 100 K. Többszöri feladásnál árengedmény. IV. évfolyam. Hadisarc. Európa békéjét negyedik éve veszélyezteti már az, amit a párisi békék szerzői „jóvátételnek" kereszteltek el, de ami minden, csak nem jóvátétel. Wilson titkárának memoárjaiból — és állítólag ezek a memoárok igen-igen közel állanak a tizennégy pont szerzőjéhez — kiderül, hogy milyen rövidesen végeztek Párisban a zöld asztal mellett azzal a fontos kérdéssel, amely később azután nemzetek léte és nemléte felett döntött hosszú, hosszú időkre. A memoárok elárulják, hogy hetekig folyt a tanácskozás arról, hogy egy-egy macedóniai falut a görögök vagy a szerbek kapjanak-e meg, de meg arról is, hogy kit illessen meg a halászati jog egy-egy dobrudzsai folyóban, viszont azt, hogy Németi ország hány száz arany milliárdot fizessen a győztes ántántnak, szinte máról-holnapra, kéthárom ülés után határozták el. Egyetlen ember emelte fel akkoriban tiltakozó szavat: John Maynard Keynes, aki 8z angolállamkincstár képviseletében vett részt a konferencián és Keynes a nagy nyilvánosság előtt bélyegezte meg azt a vétkesen könnyelmű eljárást, amellyel ebben a kérdésben határoztak. Keynes már akkor látta, hogy mennyi töméntelen bajnak lesz az okozója ez a követelés, amit hogy ugy mondjuk, a fekete és dessert között határoztak el. Fel is vette a harcot ez ellen a „jóvá étel" ellen, még pedig a legélesebb harcot, de Clemenceau akarata döntött akkoriban a négyek tanácsában és bizony más hang nem igen érvényesülhetett az öreg „tigris"-é mellett. Keynes levonta tiltakozása semmibevevésének konzekvenciáit és lemondott állásáról, mert nem akarta vállalni a felelősséget a „békeM-müJ„jóvátételi" passzusaiért. Hiressé vált könyvében Keynes ezután alaposan kifejtette, hogy mit is jelent az egész világra, ha valóvá válik a „jóvátételi" politika szigorú keresztülvitele, ugy ahogy azt Cíemencau akarja. Már akkor megjósolta, hogy ha az egész összeget be akarják a földretiport Középeurópán hajlani, ugy az magával kell hogy hozza minden termelési lehetőség pus?tulását. Megjósolta, hogy a legyőzöttek valutája i9/100-&t fogja értékének elveszteni és hogy a legszigorúbb rendszabályok mellett sem lehet majd azt a „jóvátételt" behajtani rajtuk. Akkoriban az ántántban egyedül Angliában akadt elszigelten egy-két ember, aki nyiltan helyeselni mert Keynesnek és azt követelte, hogy szállítsák le a németektől követelt milliárdokat arra a mértékre, amit „A béke gazdasági következményeidben jelölt meg Keynes, mint a teljesítési maximumot. Ezek előtt már akkor nyilvánvaló volt, hogy ha továbbra is a teljes összeget követelik, ugy Nemetország ipara, kereskedelme és pénze fokról-fokra fog romlani, ugy hogy mindig kisebb és kisebb összegek behajtásáról lehet majd csak szó, mig végre eljutnak oda, hogy a teljesítési határ egyenlő lesz a nullával. Németország akkor egyhangúlag helyeselt Keynesnek és minden államférfiú és minden gazdaságpolitikus egyértelmüleg kijelentette, hogy egyedül az vezetheti ki Németországot a teljes gazdisági csődb31, ha Keynes tervét elfogadják. És valóban Németország akkoriban, ha nem is könnyen, de mégis teljesíteni tudta volna azokat a fizetéseket, amikről Keynes szólt, csak az volt a baj, hogy az ántánt akkor még a teljes összeget követelte, amivel azután azt érte el, hogy két év múlva Németország már nem is gondolhatott arra, hogy teljesítse azokat a fizetéseket, amiket Keynes 1919-ben megjelölt, de amikre csak 1921-ben szállította le Franciaország az igényeit. És hol tartunk ma? Keynes követeléseinek egy csekély hányadát akarja csak Poincaré behajtani a németeken, de még ezekről is kijelenti a hivatalos Anglia és a hivatalos Amerika, Szeged, 1923 január 9, KEDD. 5-ik szám. hogy azok teljesítése lehetetlen. A francia jóvátételi politika mindig két évvel elkésve bandukol az események nyomába, de most itt az utolsó alkalom, hogy ezt a két évi tempóveszteséget behozzák és elfogadják az angol tervet, Emelynek teljesítését ma még elbírja Németország, mert kétségtelen, hogy két év múlva a teljesítési határ már valóban egyenlő lesz a nullával. Keynes megjósolta, hogy a középhatalmak valutája Vwo'át fogja érni békeértékének és ezzel szemben azt látjuk, hogy Németország valutája elves/tette békeértékénes 1,2*/mo-részét, Ausztriáé U39,/iuo»-ét és Magyarország sem áll sokkal külCnbm, hiszen békeértékének ez is 4'7<irát vesztette el. És legyen ez intő jel a „jóvátételi" bizottság előtt és ha azt akarják, hogy Magyarország itt Európa közepén ne legyen se állandó tűzfészek, mely minden pillanatban lángbaborithatja a környező államokat, se a világ koldusa, mint Ausztria, ugy még inkább ma mondja ki, hogy nem tartozunk „jóvátételt" fizetni mint holnap, mert holnap talán már késő lesz, holnapra talán már arról sem lehet szó, hogy minden jóvátétel nélkül is magunk meg tudjunk a talpunkon állani, holnapra talán már a segítségünkre kell sietni azokkal a milliárdokkal, miket ma még (ölünk követelnek. Azt a szót pedig, hogy magyar „jóvátétel", nem irjuk le többé, nekünk „jóvátenni" valónk nincsen és nem is volt soha semmi, se a nagy-, se a kisántánltal szemben, de ha a kisántánt és Mussolini esztelen vaksága mégis követelne ilyent rajiunk, ugy nevén fogjuk nevezni a gyermeket és nem „jóvátételéről fogunk többé szólani, mert ez nem jóvátétel, ez nem egyéb, mint a barbár középkor egyik sötét, visszamaradt emléke, amely ma feljár fényes nappal kisérteni az emberiséget, ez nem egyéb, mint hadisarc. „Az ántánt a párisi konferencián meghalt." A kisántánt a Tribuna értfsü'ése szerint azt követelte a legfelsőbb tanácstól, hogy a magyarországi, ausz'riai és bulgáriai közös ántántellenőrző bizottság székhelye ne Bécsben legyen, hanem Budapesten. A lap szerint a legfelsőbb tanács teljesítette a kívánságot. A Matin jelenti: Poincaré miniszterelnök tegnap Varsóba, Bukarestbe, Prágába és Belgrádba táviratozott, hogy a Franciaországgal barátságban lévő kormányokat informálja a konferencia által megteremtett helyzetről. Tudhatják, hogy Franciaország velük marad és valószínűtlen, hogy Anglia Németország kímélésére törekedve odáig megy, hogy háttérbe szorítja Lengyelország, Románia, Csehország és Jugoszlávia jelentőréges érdekeit. Az Idea Nacionale, az olasz kormány félhivatalosa megállapítja, hogy az ánánt a párisi konferencián meghalt. Most már megkezdődik az ántánt tagjainak cselekvési szabadsága. Túlságosan veszedelmes, hogy Franciaország egymagában járjon el, ezért remélhető, hogy a francia-olasz-angol blokk ezután tisztán kontinentális politikát fog folytatni a jóvátételi kérdésben. Hivatalos helyen megcáfolják azt a híresztelést, rrin ha Anglia képviselőit visszahívnák a jóvátételi bizottságból és a nagykövetek tanácsábó'. A Chicago Tribüné washingtoni jelentése szerint az amerikai szenátus ugy akarja megkötni a rajnai csapatok ügyében az elnök kezét, hogy rendelkezést iktat a hadügyi költségvetésbe, melynek értelmében állami pénzeket nem használhatnak fel a Rajnánál állomásozó amerikai csapatok ellátására. Az angol lapok washingtoni jelentése szerint az amerikai szenátusnak a rajnavidéki amerikai csapatok visszavonásáról szóló rendelete nagy mértékben csökkentette annak lehetőságét, hogy Amerika beleavatkozik az európai jóvátételi problémába. Mint a Berliner Zeitung am Mittag jelenti, a párisi sajtónak ma reggel sok határozottsággal közölt hírei után Ncmetországnak számoinia kell azzal, hogy a Ruhr-vidék mellett fekvő Essen városát szerdán körülbelül ötezer főnyi francia csapat és egy belga brigád, mely ma éjjel Düsseldorfból Duisburgba fog masírozni, meg fogja szállni. Ennek a megszállásnak a határozatát — ugy látszik — a szombati minisztertanács hozta és a mai, második minisztertanács, mely újból Millerand elnöklete alatt folyik, fogja újból megerősíteni. A Daily Mail jelentése szerint a Ruhr-vidék megszállása villámgyorsan fog megtörténni. A világ csak akkor fog róla értesülni, amikor a hírlapokban azt olvassa, hogy Essent, Bohumot, sőt most már valószínűleg Majna-Frankfurtot is megszállották. Düsseldorfból a francia csapafok néhány óra alatt elérkezhetnek Essenbe. Ha Párisban este 8 órakor kiadják a parancsot, a csapatok még napföikelte előtt elérkeznek a Weigand tábornok által kijelölt helyre. Minden részletet nem egyszer, de legalább ötször, hatszor átvizsgáltak. A Daily Mail szerint a francia kormány nem akarja az egész Ruhr-vidéket megszállni, de azt tervezi, hogy a Majna völgyében is előnyomul s igy elválasztja Délnémetországot Északnémetországtól s Köz<*pnémetország szivéig előnyomul. Ez mindig a francia vezérkar kedvelt ötlete volt, melyről azonban az utóbbi időben keveset beszéltek. Azt hiszik, hogy az előnyomulás január 15 ének éjféli órái előtt nem fog megtörténni. Komoly nehézségeket okoz a pénz kérdése. Eleinte ugy vélték, hogy a Ruhr-vidéken is frankkal fognak fizetni, de étről ugy látszik, lemondottak, mert nagy deviza mennyiséget kellene a Ruhr-vidékre átutalni. Ezért külön pénzkontingenst fognak kibocsátani. Az ebbe tartozó pénzjegyeknek csak a Ruhr-vidéken lesz vásárló erejük. A Star jelentése szerint a britt kormány formális tiltakozást jelent be, mihelyt a francia csapatok a Ruhr-vidéket megszállják. Az angol kormány a Reuter Iroda jelentése szerint véglegesen csak akkor fog nyilatkozni politikájáról, ha Franciaország magatartása már megállapítható. A Ruhr-területre való bevonulásnak Anglia részéről való helytelenítésének és a frank elértéktelenedésének meggondolásra kellene késztetni Franciaországot. Azt a nehézséget is fontolóra kellene venni, mely felmerül, ' ha a szövetségesek Wesfalia lakosságával szemben kényszert akarnak alkalmazni. Vasárnap az egész Ruhr-vidéken a régi bányászszövetség ülést tartott, amelyen a fokozódó drágaságra utalva megfelelő béremelést követeltek 1922 december 15-től visszamenőleg. Egyszersmind tiltakoztak az ellen, hogy a franciák megszállják a Ruhr-vidéket. A hamburgi nemzetközi szocialista konferencia előkészítő tizes bizottsága meghallgatva Wella (Németország) előadását a jóvátétel és a megszállás kérdéséről, egyhangúlag határozatot fogadott el, amelyben szembefordul a visszaélésekkel, amelyek miatt a lakosság a katonák által megszállt területen szenved, egyszersmind megújította a Rajna-melletti Frankfurtban a katonai megszállás ellen és a feldúlt vidék újjáépítése érdekében hozott határozatát. A bizottság a leghatározottabban ellenzi a Ruhr-vidék megszállását és felszólítja a francia szocialista pártokat Js sajtójukat, hogy eltántorithatatlanul működjenek ezeknek a határozatoknak a szolgálatában.