Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-31 / 24. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 január 31 A lúsán'ánt ezt a lépést legközelebb megteszi. A szerb hadügyminiszter néhány nappal ez­előtt rendeletet adott ki, amely szerint az újon­cok február végével tartoznak katonai szolgá­latra bevonulni. A sajtóban ezt a rendelkezést Jugoszlávia katonai készülődésére magyarázták és ezért a hadügyminiszter hivatalos nyilatko­zatot adott ki, hogy ilyesmiről szó sem lehet. Bukarestből jelentik hivatalosan: Amikor a jóvátételi bizottság megállapította, hogy Romá- ' niát milyen rész illeti a volt osztrák-magyar monarchia adósságának fizetéséből, elmulasztotta leszögezni, hogy Romániának mekkora rész jut abból a jóvátételi ősszegből, amelyet volt ellen­ségei tartoznak fizetni. A román kormány ezért erélyes tiltakozást küldött a jóvátételi bizott­ságnak bejelentve, hogy nem járulhat hozzá a Párisban hózott határozathoz Románia semmit Bem fog fizetni ezután a kötelezettség után mind­addig, mig előzetesen nem tájékoztatják. Ro­mánia akkor kezdi meg az uj területek beke­belezése következtében rá háruló adósságok fizetését, ha előbb szabatos összegben megálla­pítják a maga követeléseinek nagyságát. a török béke-tervezet. A lausannei török küldöttségnek a Mossul kérdésé­ben tanúsított magatartása alapján az iráki halóságok angol vezetői tanácsosnak vélték, hogy elővigyázat okából megerősítést küldjenek Mossul vidékére. Az eddigi rendelkezések szerint egy zászlóalj gyalogságot és több repülőgépet indítanak útnak a mossuli kerü­letbe. Lausanneban — hir szerint — átadják a békeszerző­dés tervezetét a törököknek. A törökök álláspontja szerint ez elfogadhatatlan és az angorai nagy nemzet­gyűlés nem is fogja beleegyezését adni egy ilyen szer­ződés aláírásához. Abba sem akarnak beleegyezni, hogy Mossul hovatartozását a Népszövetség döntse el. A szerződés pénzügyi rendelkezéseiből legfontosabb, hogy Törökország a jóvátétel fejében 15 millió török fontot tartozik fizetni, amelynek törlesztései első ese­dékessége 1924 március 1-én volna. A bizottsági tár­gyalás során a török katonai szakértők hozzájárultak, hogy Konstantinápoly helyőrsége ne legyen több 12.000 főnyi katonaságnál. Most pedig a törökök kijelentik, hogy ez túlságos kevés és nem engedik kezüket meg­kötni. Mint a Petii Párisién jelenti Lausanneból,, a tőrök delegáció tegnap este megkezdte az ellentervezet ki­dolgozását, amelyet a 31-iki teljes ülés elé fog ter­jeszteni. A tervezet a szövetségesek javaslatához meg­jegyzéseket füz és ellenjavaslatokat tartalmaz, amelye­ket 60 pontban foglaltak össze. Ausztria ujjáépitése. Zimmermann osztrák főmegbizott Párisban az osztrák albizottság tegnapi ülése ut*n a nemzetközi sajtó kép­viselői előtt beszámolt Ausztria talpraállitásáról és a szanálási munka jelenlegi állásáról. A Genfben kidol­gozott jegyzőkönyv a szanálásnak olyan tervén alap­szik, amelynek végrehajtásában Ausztriával szorosan együttműködnek az ő sorsában érdekelt államok. Ausz­triának kötelessége, hogy az államot újjászervezze és két éven belül az állam költségvetését egyensúlyba hozza. A genfi jegyzőkönyvet aláirt államok kötelezték magukat, hogy a súlyos időkben Ausztria oldala melló állanak és biztosítsák azokat a hiteleket, amelyekre a költségvetési hiányok fedezése céljából szükség van. A főmegbizott ezután megállapította, hogy mindkét fél a legpontosabban betartotta a jegyzőkönyvben ráháruló kötelezettségeket. Az osztrák parlament törvénybe ik­tatta a javaslatokat, amelyek államának újjászervezését és a költségvetés egyensúlyának helyreáll tasát céloz­zák. A másik oldalon szavatosságot vállaltak a köl­csön 91 százalékáért. A fennmaradt 9 százalék garan­tálásának biztositékáról most tárgyal a népszövetség a skandináv államok kormányaival. Időközben Ausztria újjáépítését szolgáló munka végrehajtása is folyik. Ennek első eredménye, hogy november elseje óta tel­jesen megszüntették a bankjegy-inflációt. A Nemzeti Bank alapítása fordulópontot jelent Ausztria pénzügyi történetében. Ezután Zimmermann részletezte Ausztria pénzügyi erőfeszítéseit. Örvendetes jelenség, hogy az osztrák közönség kezdi a koronákat félretenni. A munka kitűnően indult meg, de megfeneklene, ha nem bocsátanak elég hitelt az osztrák kormány rendelkezé­sére, amelyek a szanálás folytán feltétlenül felmerülő hiányok fedezésére szolgálnának. Beszéde mély be­nyomást keltett a sajtó képviselői előtt, akik a beszé­det mindvégig nagy figyelemmel hallgatták. A népszövetség a Ház ülésén. A nemzetgyűlés mai ülését 12 óra után nyi­totta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy Batitz Gyula napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Uj „összeesküvést" fedeztek fel. Batitz Gyula: Vasárnap a lapokban az a hir jelent meg, hogy Pápán a rendőrség nagy­arányú összeesküvést leplezett le, amelynek ő volna az irányitója. A h rek arról is beszámol­nak, hogy a vizsgálat kideritette, hogy Batitz a kommunistákkal folytatott tárgyalápok során tudomásul ad'.a nekik, hogy a Bethlen-kormányt február elején eltávolítják helyéről, lefegyverzik a nemzeti hadsereget és szándékuk, hogy ismét a proletárok vegyék át a hatalmat. (/) Kijelenti," hogy egy pillanatig sem foglalhatná el helyét a nemzetgyűlésen, ha ezek a hirek valónak bizo­nyulnának. Azért akart napirend előtt felszó­lalni, hogy tisztázza ezt az ügyet. Rámutat arra, hogy Pápán az iparosok 1907-ben alapították meg a csoportot. Ez a dátum bizonyítja, hogy az egyesület 17 év óta törvényesen működik. A bolsevizmus idején kénytelen volt működését beszüntetni, de a mult évben a hatóság tudtával és beleegyezésével, amit igazol a veszprém­megyei alispáni végzés is, ismét megkezdte működését. A csoport helyiségében ezidőszerint a rendőrség tartózkodik. Az egyesületnek Pápán van egy gondnoka: Baranyai György, akinek lakásán van elhelyezve az egyesület szekrénye, amelyben az adminisztrációs könyveket tartják. Az egyesület vezetőségét felhívta, hogy decem­ber 31-én hívják össze az évzáró ülést. Egy­úttal utasította, mint titkár, hogy jelentsék be a rendőrségnek a közgyűlés helyét és idejét. December 31-én meg is érkezett Pápára, ahol tudtára adták, hogy a rendőrség nem engedé­lyezte a közgyűlés megtartását. Természetes, hogy igy az évzáró közgyűlést nem tartották meg. Megállapodás történt, hogy újból jelenísék be a közgyűlés megtartását január 14-re. El­mondja, hogy a pápai vezetőség január 14-én ujabb közgyűlést óhajtott tartani, amit a rend­őrségen be is jelentett. A rendőrség a gyűlést nem engedélyezte. Erre a pápai építőmunkások szakcsoportjának vezetősége másik helyiség szerzése után látott és sikerült egyet találnia, amire uj kérvénnyel fordult a rendőrséghez, megjelölve az uj helyiség nevét és az utca számát. A rendőrség erre a kérvényre Ek. 219/923. számú végzésével arról értesítette a csoportot, hogy a közgyűlést az uj helyiségben sem engedélyezheti, mert nem jelölték meg a gyűlés tartásának idejét. Ö is megérkezett Pápára s minderről tudomást szerzett. Elment a rendőrkapitányságra, hogy kieszközölje a gyűlés engedélyezéséi. Azonban eredményt el­érni nem tudott. Megérkezésétől elutazásáig tartó közbeeső időt a pápai szakszervezet vezetőségével töltötte el. Politikai megbeszélés egyáltalán nem volt közöttük. Amikor eljött, búcsúzáskor azt mondotta, hogy a belügy­miniszternek referálni fog és lehetőség szerint ki fogja eszközölni a szakcsoportot ért sérelem orvoslását. Egy hét múlva Pápáról egy asszony levelet hozott neki, melyben az aláírók el­mondják, hogy a pápai szakszervezet vezetőségét a rendőrség letartóztatta és internálni akarja őket. Az aláírók azt mondják, hogy a pápai rendőrség erőszakkal akart vallomást kicsikarni belőlük Batitz Gyula ellen. A levél felolvasása után megemliti, hogy a levelet azonnal meg­mutatta a belügyminiszternek, azonban mind­azokra nem. kapott választ. A letartóztatottakat még nem bocsátották szabadlábra. Arra kéri a belügyminisztert, hogy ebben az ügyben indit­aon szigorú vizsgálatot. Rakovszky Iván belügyminiszter: A képviselő ur erről az ügyről január 20-án tett nekem említést. Én azonnal intézkedtem. A pápai rendőrségtől az ügyről a következő jelentést kaptam: Január 14-én feljelenlés érkezett, amely szerint Batitz Gyula, aki ez évben már három­szor tartózkodott Pápán, január 14-én az építő­munkások jelenlétében a következő kijelentése­ket tette: Február 23-án rendszerváltozás lesz az ántánt jóvátételi bizottságának segítségével. A katonaságot lefegyverzik, a hatalmat a szo­ciáldemokraták veszik át, Magyarország szocia­lista állam lesz. A katonák lefegyverzése forra­dalomba viszi az országot és pénzűnk értéke február 25-ére 50 százalékkal fog devalválódni. (Nagy zaj a szociáldemokrata párton. Szeder Ferenc: Az ilyeneket a Lipótmezőre kell vinni. Farkas István: Mese az egész. Peidl Gyula: Ezen csak nevetni lehet.) Rakovszky Iván: A jelentés tovább arról szól, hogy Batitz a megjelent tizennégy épitő­munkás közül hatot, mint olyant üdvözölt, akik a rendszerváltozás esetén a natalom birtokosai lesznek. (I) Természetes, hogy ily jelentés után a rendőrkapitányság a nyomozást megindította. Utasítottam a rendőrkapitányságot, hogy fejezze be a nyomozást és az iratokat terjessze be az ügyészséghez. Ez meg is történt. Az iratokat a győri ügyészséghez tették át. A letartóztatot­tak közül kettő van még letartóztatva, olyanok, akik különken is rendőri felügyelet alatt allanak. Ma tehát az ügy a győri ügyészség előtt fekszik. Ha a bíróság lefolytatta a tárgyalást és be­bizonyosodik, hogy tényleg erőszakkal csikarta kj a rendőrség a tanúvallomást, megteszi a szükséges lépéseket. Ezután az indemnitási törvényjavaslatot a Ház harmadszori olvasásban is elfogadja. A Népszövetség a világ szószéke. Áttérnek Magyarországnak a Népszövetségbe való fölvételéről szóló törvényjavaslat tárgyalá­sára. < Mózer Ernő előadó ismerteti a javaslatot. A Népszövetség eszméje, mint ilyen, helyes és üdvös, ugy kell építeni, hogy a Népszövetség szabad nemzetek szabad egyesülete legyen. A Népszövetség a világ szószéke, ahol a sérel­meket és a panaszokat előadhatjuk, ahol kép­viselhetjük az elszakított területek magyarságá­nak jogait és érdekeit. Ez az egyetlen pont amellett szól, hogy mi is belépjünk a Nép­szövetségbe. Kéri, hogy a javaslatot eredeti szövegezésében fogadják el. Ezután Peidl Gyula szólal fel. Az előterjesz­tett javaslattal minden tekintetben egyetért. Az előadóval is abban a tekintetben, hegy Magyar­ország a Népszövetség tagjai közé lépjen be. A szociáldemokrata párt nevében kijelenti, hogy nem sokat remél a Népszövetség mai működé­sétől. A kormánynak megegyezést kell keresni az országunkat körülvevő államokkal. Magyar­országnak szüksége van a nyugalomra. Helyesli a kormánynak azt a lépését, hogy Ausztriával olyan viszonyt tudott létre hozni, amely elő­mozdítja a békés munkát. Reméli, hogy a kor­mány hasonló szerződést köt a Magyarorszá­got körülvevő többi néppel is. Nem agresszív szerződésekre, hanem baráti együttműködésre van szükség. Ha belsőleg megteremtjük a ren­det és a demokráciát, akkor a külállamokkal is könnyebben meg lehet értetni, hogy igazságta­lan egy demokratikus, dolgozni akaró népet elnyomni. A javaslatot elfogadja. „A kereszténység Is nemzetközi". Uiána Giesswein Sándor szólal fel. A nem­zetköziségről szólva megállapítja, hogy a nem­zetköziséget nem szabad elitélni, ha nem nyomja az el a nemzeti érzéseket. A kereszténység is nemzetköziség. Ma a Népszabadság elve még nagyon szenved, mert a győzők állig fegyver­kezhetnek, mig a legyőzötteknek mozdulni sem szabad. A Népszövetségnek éppen ezt az elvet kell megváltoztatni. Ez ellen kell tiltakoznia Magyarországnak a népszövetségnél. A magyar népben él a szabadságszeretet és beállva a Népszövetség tagjai közé, együtl dolgozva Európa kultur népeivel a haladás érdekében, le fogja rázni a rab igát. A javaslatot elfogadja. Báró Lers Vilmos: Örömmel üdvözli a javas­latot. Peidl Gyula felszólalásából arra kell kö­vetkeztetni, hogy a béke eszméjét a szociál­demokraták monopolizálni akarják. Ezzel szem­ben ki kell jelentenie, hogy a magyar társada­lomnak, a magyar intelligenciának számos tagja van, aki a béke hatalmas müvén dolgozott. Tisza István, a vértanú, nem volt az, aki a há­borút szította. (Pikler Emil: Minek csinálta 1 Kállay Tamás: Hogy lehet ilyesmit állítani). A francia forradalom eszméjét is akceptálták főuraink. Rámutat a jobbágyság felszabadítá­sára. Olyan tanácsot adni a kormánynak, ami­lyent Peidl adott, hogy tudniillik ne kössön ag­resszív szerződéseket, teljesen felesleges. A ja­vaslatot elfogadja. Dénes István: Lers-sel szemben kijelenti, hogy főuraink és nagybirtokosaink nem mindig

Next

/
Thumbnails
Contents