Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-27 / 21. szám

Egyes szám ára 16 korona IV. évfolyam. Szeged, 1923 január 27, SZOMBAT. 21-ik szám. turkesiióség és ktadóhtva­•1: KOIcsey-irtca 6. (Próféta­Málló, L emelet í.) Telefon 13—53. K .Szeged" megjele­m hétfő kivételével minden l«f. Egyes szára éra 16 ko­IM. Előfizetési érak: Egy Maapra Szegeden 260, Buda­pesten és vidéken 280 kor. Hirdetési érak: Pélhasábon 1 min. 9, egy hasébon 16. más­(él hasébon 25 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés S. kövér betűkkel 16 K. SzővegköztI közlemények soronként 100 K. Nyilttér, csa­ládi és orvosi hir 100 K. Több­siftrl feladásnál árengedmény. A francia példa. (Ik.J Nincsen még két hete, hogy a francia csapatok átlépték a Rajnát, hogy megszállják Németország ipari kincstárát, de ez a két hét elegendő, sőt túlságosan sok is volt ahhoz, hogy Poincaré szándékai és terveiről lerántsák a leplet és hogy a maga teljes borzalmasságá­ban mutassák be azt a sátáni tervet, amely egy hetvenmilliós nép megfojiását tűzte ki célul maga elé. Most már kétségtelen, hogy Poincaré nagyon jól tudia a párisi konferencián, hogy mit akart, tudta, hogy a Ruhr medence meg­szállása egyetlen aranymárkát sem fog jöve­delmezni Franciaországnak, sőt havi 20—30 millió aranymárkájába fog kerülni a megszállók­nak, tudta, hogy nemcsak hogy nem fog Né­metország több nyersanyagot szállitani, mint a katonai szankciók életbeléptetése előtt, sőt még azokat is teljesen beszünteti, de tudta azt is, hogy ezzel valóban halálos csapást mér a „még mindig" hetvenmilliós németségre. Való­ban sok reménye nem lehet Németországnak a feltámadásra, Elsass-Lotharingia textilipara, Fel­sőszilézia tárnái és gyáripara, a Saar-medence szénbányái és a Ruhr-vidék vasipara nélkül. A háború előtt Németország iparos és keres­kedő ország volt, de Ludendorff vesztett há­borújának első hatása a tengerentúli kereske­delem teljes megszűnte, a német flotta kiszol­gáltatása volt, majd később az ipari vidékek elszakitása az anyaországtól. Fokozatosan kezdték az egyes ipari területek lekapcsolását, először csak a régi „fájó seb*, Elsass-Lotharingia visszacsatolása következett és a versaitlesi béke egyedül ennek az elvételét mondotta ki expressis verbis, mert a Saar­medence már csak tizenöt évre került a franciák kezébe, Felső-Szilézia sorsa felett pedig tudva­levőleg formailag legalább a Népszövetség határozott. Idáig legalább Franciaország mindig ürügyet keresett a beavatkozásra és pro forma mindig a versaillesi határoza'okhoz tartotta magát, de a Ruhr-vidék megszállásánál már nyiltan ennek a „béké"-nek szelleme és betűje ellen járt el. Ehhez a megszálláshoz az olasz feketeinges forradalom győzelme segítette Poincarét, mert Mussolini kormányrajutása egyszerre megdön­tötte a régi rendszert, mely a jóvátételi bizott­ságban jutott legjobban kifejezésre, ahol a fran­cia-belga intranzingens jóvátételi politika min­dig szemben találta magát a hűvös és józan angol politikával, melynek Olaszország asszisz­tált és igy mindig meg is tudta akadályozni a francia politika győzelmét. Mussolinit kormányra­jutása alkalmával egyes köreink éppen ugy üd­vözölték, mint annak idején a szmirnai keresz­tény-mészárló Kftnalt, igy ugy-e csak termé­szetes, hogy Mussolini mindjárt kormányraju­tása másnapján túltett még Poincarén is a jóvá­tétel követelésében. És Mussolini nemcsak Németországtól, hanem Bulgáriától és Magyar­országtól is az elérhető legnagyobb jóvátételt követelte. Mussolini volt az első, aki felvetette a ma­gyar jóvátétel kérdését és azzal a bejelentésé­vel, hogy Oaszország teljes egészében reflektál a magyar jóvátételre, hatalmas meglepetést okozott a kisántánfnak, amely meg volt győ­ződve arról, hogy a mi jóvátételünkből csak ők fognak részesülni. Érthető nyugtalanság vett erőt rajtuk, mikor látták, hogy a már jó előre felosztott prédára egy uj társ is bejelentette igényét, még pedig olyan társ, aki egymaga többet követel a még meg sem szerzett zsák­mányból, mint a többiek együttvéve. Attól a perctől kezdve, hogy Mussolini meg­tette hires bejelentésé', mellyel eldöntötte a Ruhr vidék megszállását, alkalmat adva a fran­ciáknak egy olyan példa statuálására mely ve­szedelmesen gyorsan talált politikusokra, akik hasonló eljárást sürgettek a kisántánt államai­ban Magyarország ellen, tanácskozás tanács­kozást követett Prágában, Belgrádban és Buka­restben és ezeknek a tanácskozásoknak a pro­gramján már nyiltan szerepelt a magyar jóvátétel behajtásának a megbeszélése. Legnehezebb problémának kétségkívül az uj osztozó társ kiszorítása látszott és ez a körülmény is arra mutatott, hogy a kitántántnak Európát fait occomplit elé kell állítania. Ez bizonyosan egy szerve quantite negligeabbe-é tenné Olaszorszá­got követeléseivel együtt. Mikor megállapodtak abban, hogy Magyar­országgal szemben ugyanazt a taktikát fogják követni, amit a franciák követnek a németekkel szemben a Ruhr-vidék megszállásával, már csak az ürügy megtalálása maradt hátra. Először a lököshazai incidenssel próbálkoztak, azt remélve, hogy a koholt hir alkalmasint hatalmas izga­tottságot fog kelteni Csonka-Magyarországon és valami meggondolatlan lépésre fogja birni, amely azután valóban okot szo'gáltathat a fegyveres beavatkozásra. Szerencsére mi meg­őriztük mindvégig higgadtságunkat és igy nem következett be egy o^yan lépés, amely talán a tu hevített atmoszférában érthető lett volna, de amelynek hatásai valóban áttekinthetetlenek lettek volna. A jól kifőzött terv nem sikerült, a kisántánt meghátrál! és nyilvánosan is teljes elégtételt szolgáltatott Magyarországnak, de a feszültség mit sem ergedett, azóta is folyton a kisántánt háborús készülődéséről hoz hírt a táviró. a levegő tele van elektromossággal, minden ha­táiunkról azt halljuk, hogy harcra készülnek szomszédaink, külföldi lapok már azt is meg­írják, hogy a következő demars február 8. és 10-ike között történik meg és mára egy román lap már nyíltan megírja, hogy Romania egé­szen a Tiszáig meg akarja szállani Csonka­Magyarországot ... Mussolini fellépése nagyon ragadós példa adására nyuj'ott alkalmat Poincarénak ... Egészen a Tiszáig . . . A románok nagyarányú előkészületeket tesz­nek a demarkációs vonal mentén. Az arad— szatmári vonalon négy hadosztály vonult fel teljes harci felszereléssel. Nyirábrány és Bihar­püspöki ha'árában ágyuparkok állanak. A vo­natok csapatokat, hadiszereket és repülőgép­alkatrészeket szállítanak. A magyar határra kon­centrált katonaság óromániai, mig a megszál­lott területek lakosságából besorozott katonasá­got a besszarébiai frontra irányították. Román megszállott területen, különösen sz északi vé­geken, az a hir van elterjedve, hogy a romá­nok a besszarábiai orosz támadástól tartva, minden igyekezetükkel azon vannak, hogy égé­sién a Tiszáig nyomulhassanak előre és a Tisza vonalán helyezkedjenek el A Venkov jelenti, hogy Csehország, Románia és Jugoszlávia hadseregében egységes felszere­lést szándékoznak bevezetni, amellyel fokozato­san fogják a jelenlegi rend biztonságát Közép­Európáoan emelni. A Nieuwe Courant- nak jelentik Kolozsvárról: A románok Erdélyben állandónak látszó háborús állapotra rendezkednek be. A katonai tényezők székhelye Kolozsvár. Számos agent provokatőr dolgozik azon, hogy ujabb és ujabb incidense­ket provokáljon. Biztos tudomást szerezhetünk arról, hogy román részről ismét ürügyet keres­nek, mely a kisántánt Budapesten teendő ujabb diplomáciai fellépésének jogosultságát volna hivatva demonstrálni. Igy a budapesti Ganz­müvek birtokában levő, a románok által azon­ban erőszakosan elvett kolozsvári villamosmüvek munkásait kényszeritik jegyzőkönyvek aláirására, mely szerint bizonyos magyar körök sztrájkra biztatják őket, hogy azután könnyebben indít­hassanak háborút. Ezeknek a hatósági presz­szióknak célja alapot konstruálni az ujabb román lépésnek, mely körülbelül február 8—10. körül várható. A Voce Republicana azt irja, hogy a román külügyminiszter római tartózkodásának igazi célja az volt, hogy megnyerje az olasz kor­mány hozzájárulását Románia terveihez, mely szerint a jóvátételi biztosítékok ürügye alatt egészen a Tiszáig meg akarja szállni Magyar­országot. A lap szerint Mussolini ellenezte ezt a tervet. A „Voce Republicana" megállapítja, hogy Prága és Bukarest gyerekes játékot üz a magyar provokációról terjesztett hirekkel. A jugoszláv kormány elrendelte az 1900., 1901. és 1902. évfolyamú hadkötelesek behí­vását. Február 5-én a tüzérséghez, lovassághoz és a műszaki csapatokhoz tartozó legénység fog bevonu ni, február 20 án pedig behívják a gyalogsághoz tartozó legénység első csoportját, mig a második csoport néhány nappal később fog bevonulni. A prágai kormány cáfolja a cseh mozgósí­tásról szóló híreket, a cáfolat azonban nem fedi a tényeket. A valóságban főleg Felsőmagyar­országon részleges mozgósítás, nagyobb csapa­toknak a lengyel és magyar határra való szál­lítása folyamatban van. Mindenütt dolgoznak gyalogsági és tüzérségi állások kiépítésén, fő­leg beton állásokon. A behivottak részben legio­náriusok és megbízható cseh nemzetiségűek. Amerika élelmiszert küld Németországba. Washingtoni jelentés szerint az Unió kor­mánya azt a javaslatot szándékozik a parla­ment elé terjeszteni, hogy a Ruhr-vidék meg­szállásából származó inség enyhítésére az Egyesült Államok havonként 2000 tonna élelmi­\ szert küldjenek Németországba. A rajnai amerikai csapatokat tegnap Antwer­penben behajózták és útnak indították. Düsseldorfban mintegy 10 000 főre menő tömeg vonult végig az utcákon és tüntetett a franciák ellen. A lovasőrjáratokat megdobálták. A francia lovasság először a levegőbe tüzelt, majd lőtt a tömegre is, mely erre szétoszlott. Hasonló jelenetek játszódtak le Essenben, Dort­mundban és más Ruhr-vidéki városokban. Hi­vatalos jelentés szerint az esseni kerületben 10.000, a hamburgi kerületben 30.000 bányász szüntette be a munkát. A sztrájkmozgalom ujabb lendületet kapott, a munkások ellensze­gülési kedvét fokozla Thyssen megjelenése, aki Mainzból diadalmenetben vonult Essenbe. Mainz­ban a franciák ellen megnyilvánuló tüntetés miatt ostromállapotot léptettek életbe. Coblenzban német néptömeg megtámadta és széjjelrombolta Dorten lapjának nyomdáját. Dor­ten tudvalévően annak a mozgalomnak az élén állt, amely a Rajna-vidékből önálló köztársasá­got akar teremteni. Coblenzból jelentik: Tegnap este itt az a hir terjedt el, hogy éjjel kikiáltják a rajnai köztár­saságot. A rendőrség erre a hirre, már jó előre nagyszabású intézkedéseket tett. Éjfélkor nagy tömeg gyűlt össze a Reinlaendler cimü lap épü­lete az elszakadást pártolók főhadiszállása előtt és megostromolták az épületet. A francia hatóságok Bochumban és Essenben megszállották a táviró központját. A belga ható­ságok letartóztatták az obenhauseni állomás fő­nökit; csak kisebb helyi sztrájkokról érkeznek jelentések. Trierből jelentik: A nagyállásu tisztviselők egész sorának kiutasítása miatt tegnap több

Next

/
Thumbnails
Contents