Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-27 / 21. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 január 27 tiltakozó felvonulást rendeztek. Este 9 órakor kihirdették az ostromállapotot. A katonai őrjáratok hozzákezdtek az utcák megtisztításához. A tüntetésben a lakosságnak valamennyi rétege résztvett. Mainz főpolgármesterét és rendőrfőnökét kiutasították a franciák. A bányatulajdonosok a munkások napibérét 3500 márkával felemelték és magukra vállalták a sztrájkkiadások fedezését. Düsseldorfban tegnap fontos értekezlet volt, amelyen Letrecqueur francia közmunkaügyi miniszter, továbbá Weygand tábornok, Degouette tábornok és a rajnavidéki fömegbizotiak vettek részt. Az értekezleten elhatározták, hogy a Ruhrvldékröl a meg nem szállott német területre addig nem engednek szénszállításokat, amig a franciák meg nem szervezték a Ruhr-vidéki vasutak ellenőrzését és fel nem állították a Ruhrmedence keleti határán a vámsorompót. Ha ez megtörtént, akkor a német bányatulajdonosokat kötelezni fogják arra, hogy elsősorban a jóvátételi szállításokra, másodsorban a Ruhr-vidéki ipartelepek fentartására szolgáltassanak szenet s Németországba csak azt lehet kiszállítani, amely ezenfelül marad, de csak a francia hatóságoknak fizetendő tetemes adó ellenében. Mint az angol lapok jelentik, a mozdonyvezetők, gépészek és fűtők szövetségének végrehajtó bizottsága határozatában felszólította a korm inyt, hogy rendelje el azonnal az angol csapatoknak a• Rajna vidékéről való visszahívását. A határozat azért tartja ezt kívánatosnak, mert a munkásságnak és az egész emberiségnek érdeke, mindent elkövetni annak megakadályozására, hogy Franciaország, vagy más hatalom Angliát egy ujabb háború veszedelmébe kergesse. A Peuple 3750 főre becsüli azoknak a mozgósított vasutasoknak a számát, akiket a Ruhrvidékre osztanak be szolgálattételre. A francia szakszervezeti szövetség központi bizottsága tiltakozott a vasúti és postahivatalnokok leplezett mozgósítása és a Ruhr-vidékre való kiküldése ellen. Ez a mozgósítás annak a bizonyítéka, hogy a kormány nem talált kellő számú önkéntes vállalkozót, aki a Ruhr vidéken felmerült nehézségek leküzdésében segítségére lettek volna. A kormány a ksmara elé terjesztendő javaslatában 48 millió frank hitelt kér a Ruhr-vidék megszállásánál januárban és februárban felmerü'ő költségek fedezésére. Franciaország és Belgium a jóvátételi bizottság ma délutáni hivatalos ülésén egyelértöleg fogja előterjeszteni azt a javaslatot, hogy vegyék le a napirendről a december 14 iki német moratórium kérésére adott válasz megbeszélését, miután Németország a január 13-iki jegyzékben határozottan kijelentette, hogy semmifele jóvátételt nem hajlandó teljesíteni Franciaország és Belgium részére s igy maga tette tárgytalanná a saját moratórium kérését. Olaszország már félhivatalosan jelezte, hogy hozzájárul a franciabelga indítványhoz. Ami az angol delegátust illeti, bizonyos, hogy Bradbury jelen lesz az ülésen, vagy akkor is, ha helyettesitteti magát, tartózkodni fog a szavazástól. Megállapodás van a francia és belga delegátus közölt, hogy a mai ülésen kívánni fogják a német kormány előre megfontolt és általános mulasztásának megállapítását. A Corriera della Sera a külügyminisztériumra való hivatkozással a következőket közli Olaszországnak a Ruhr-vidéki konfliktusban elfoglalt álláspontjáról: A világ véleménye szerint sem a franciák, sem a németek nem fognak tudni kitérni a tárgyalások elől és előbb-utóbb kénytelenek lesznek valamely hatalom közvetítését igénybe venni. Ez a közvetítés csak nemzetközi jellegű lehet. Olaszország Anglia példáját követi és kimondja semlegességét a német-francia konfliktusban. Olaszország félreáll és akkor fog előtérbe lépni, ha az események megfelelő s'ádiumban lesznek. Még a numerus clausus A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Kállay Tibor pénzügyminiszter belerjeszti az 1922 október vegéig befolyt vagyon válságról szóló jelentését. Az indemnitási vita folyamán elhangzott felszólalásokra kíván reflektálni. Költségvetés deficittel. Az aktuális kérdésekre kivánja felhívni a Ház figyelmét. Az 1922/23. évi költségvetés első féléve aránylag nem tulnagy deficittel zárul. A deficit nagyságáról mindenki tájékozva van, mert a devizaközpont jelentéseit a közönséggel is közölte. Hozzáfűzi, hogy az egész évre átszámítva a deficit nagyobb, mert a dologi kiadások csak ezután fognak szerepelni. Hozzájárulnak a deficit növeléséhez azok a kiadások, amelyek kölcsönökből kifolyólag állanak elő. Panaszok merültek fel, hogy a korona stabil volta ellenére az árak emelkednek. Ami a korona szilárdságát és gazdasági életünk stabilizálódásának lehetőségét illeti, arra vonatkozólag három tényezővel kell számolni: 1. A költségvetés kérdése. Mint jelezte, az első félév deficittel zárult és ez a deficit az egész évre átszámítva nagyobb lesz. Alkalmazkodni kell ahhoz a helyzethez, amelyben vagyunk és ahhoz kell alkalmazni mird<?n intézkedésünket és berendezkedésünket. Első feladatunk, hogy kevesebb mértéko n bocsássunk ki fedezetlen bankjegyet. A másodiK fontos tényező a bevétel fokozása. Mindaddig, mig költségvetésűnk, és államháztartásunk deficittel zárul, a legnagyobb súlyt a fizetési mérleg kérdésére kell helyezni. Az importot lehetőleg korlátozni kell és meg kell akadályozni olyan áruk behozatalát, amelyek lukszusjelleggel bírnak. A korona értékének alakulása tekintetében elsősorban a lelkek megnyugtatására van szükség. A jövőbe vetett hit erőteljes kifejlesztésénél azonban elsősorban belső közbiztonságra, rendre van szükség. Ha azt nézzük, mit értünk el e téren, haladást konstatálhatunk. JK pénzügyminiszter tervel. A jóvátételt illetőleg sok feladat előtt állunk. Bejelenti, hogy ennek az évnek folyamán kivánja beterjeszteni a községi háztartásokról szóló törvényjavaslatot. Foglalkozni kiván a jövedelmi aűó novellájával, a clearing-törvény megalkotásával és a tisztviselőkérdés megoldásával. Gondoskodni kell azután a háborús vagyonok megadóztatásával is. Ami a kormányzat magatartását illeti a külfölddel szemben, megjegyzi, hogy a. sok bántódás ellenére is gazdasági téren igyekezünk kapcsolatot teremteni a szomszéd államokkal. Hogy ez nem sikerült, nem rajtunk múlott. A kormánynak a Déli Vasút Részvénytársasággal folytatott tárgyalásait és a terhek megoszlását ismerteti. Ismerteti a főváros adósságainak rendezésére irányuló munkálatokat. A jóvátételre tér át. A békeszerződés értelmében csak o'y jóvátételi terheket lehet kivetni Magyarországra, melyek sem gazdasági, sem szociális téren nem roppantják össze, de épp ebből a szempontból semmiféle reparációt az ország nem bir el. Nagy veszedelmet jelentene Magyarországra, ha a reparáció kérdését politikumként kezelnék. Csak mint rabszolgákra tudnának Magyarországra valamit is kivetni, de nem volna hasznuk belőle, mert a rabszolgamunka sohasem megfelelő. Fölemelik az értékpapír adóját. Kállay. Az értékpapíroknak az utóbbi időben történt rohamos emelkedésében semmi veszélyt nem lát. Ez csak azért következett be, mert a valutaüzlet megszűnt, tehát mindenki igyekszik tőkéjét értékpapírokba fektetni. Éppen ezért az értékpapirárak adóját fel akarja emelni. Erről a legrövidebbb időn belül törvényjavaslatot óhajt benyújtani. Az elnök jelenti, hogy azok, akik határozati javaslatot terjesztettek be az indemnitás során, a zárszó jogával élhetnek. Egyedül Strausz István jelentkezik, aki minthogy a pénzügyminiszter nem adott választ felszólalására, nem óhajt a zárszó jogával élni. A Ház ezután általánosságban elfogadja az indemnitási törvényjavaslatot. $ r Az elnök jelenti, hogy 72 határozati javaslatot terjesztettek be az indemnitási vita során és egyenkint bocsátja őket szavazás alá. Ezután több határozati javaslatot elvet a Ház. Szeder Ferenc 2. számú határozati javaslatát elveti, a 3. számút, mely a hadirokkantak, özvegyek és árvákról szól, Vass József hozzászólása után elfogadják. A többi határozati javaslat nagyrészét elvetették. Elfogadták Karaffiáth Jenőnek az úttörvény beterjesztésére vonatkozó javaslatát. Meskó Zoltánnák a hadinyereség megadóztatására vonatkozó javaslatát. Érvényben marad a numerus clau-.us. Györki Imre határozati javaslatánál, melyben a numerus claususnak hatályon kivül helyezését kéri, az ellenzék névszerinti szavazás elrendelését kéri. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter felszólalásában kijelenti, hogy a numerus clausu? nem szociális kérdésekkel van kapcsolatban. Statisztikai adatokat olvas fel arra vonatkozólag, hogy a főiskolákon még ma is sokkal több a hallgató és sokkal többen végzik el az egyetemet, mint amennyire szükség van. Kéri a határozati javaslat elvetését. Az elnök elrendeli a névszerinti szavazást, melynek eredményeként a numerus clausus eltörlése mellett szavazott 38, további fentartás mellett 82. (Szavazás közben, amikor Rakovszky István a numerus clausus eltörlése mellett szavazott, a szociáldemokraták tüntetőleg éljenezték.) Györki Imre 4. számú határozati javaslatát a lakásügyekben elfogadják, úgyszintén Szilágyi Lajosnak a hadirokkantak, özvegyek és árvák ügyében beterjesztett határozati javaslatát. Az el nem fogadott határozati javaslatok közül Nagy Ernő egyik határozati javaslatához, melyben a Károlyi-kormány felelősségre vonását és vád alá helyezését kérte, Bethlen miniszterelnök szólt hozzá. Kifejtette, hogy Ift négy év óta nem vonták felelősségre a Károlyi kormányt, a felelősségre vonást most már helytelennek tartaná. Az elnök 2 órakor félbeszakítja az ülést. Az általános vita. Huszár Károly alelnök fél 5 órakor nyitja meg újból az ülést. Következik az indemnitási törvényjavaslat részletes tárgyalása. A címet és az első szakaszt vita nélkül fogadják el. A második szakaszhoz Lakó Imre módositványt nyújt be a kisüstök felállítására vonatkozólag. Kállay pénzügyminiszter válaszában kijelenti, hogy ennek a kérdésnek a rendezését és a panaszok kiküszöbölését elsőrangú feladatnak tekinti, de egyelőre nem fogadhatja el az indítványban foglalt megoldási módot. A Ház Lakó Imre indítványát elveti. A 3. szakaszt változatlanul fogadják el. Az előadó uj 4. szakaszt csatol a javaslathoz a forgalmi adó megváltoztatásáról, az osztalékadóról. Megállapítják, hogy az értékforgalmi adó 1000 korona után 3 korona helyett 5 korona legyen. A régi 4. szakaszból uj 5. szakaszt alkotnak, melyet vita nélkül fogadnak el. Zsirkay ur védekezik. Ezután Zsirkay János személyes kérdésben szólal fel. Felszólalásában kif jti, hogy Peidl olyan vádakkal illette, amelyeket magyar ember nem viselhet el. Peidl Kelemen Bélának az ellenforradalomról irt könyvéből vesz idézeteket, vár dakat. Amit Kelemen a „Tüz" cimü folyóiratra mondott, nem vonatkozhatik rá. Nagyon jól tudja, hogy Peidl vádaskodásával mit akar elérni. Az a Peidl emelte ezeket a vádakat, akit a liberális sajtó tegnapi beszéde alapján egyetlen posszibilis államférfiunak állított be. Ezután kifejti, hogy Kelemen könyvében meg van irva, hogy 1919 április 7-én letartóztatták őt a kommunisták, mint ellenforradalmárt, ha tehát ö két hétig lett volna kommunista és csak utána változtatott volna frontot, akkor is meg kellene bocsátani neki, mert két hét alatt kiábrándult a kommunistákból. Ezután az elnök napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés január 30 án, kedden délelőtt lesz. Tárgya: az indemnitás harmadszori olvasása. Az ülés 5 órakor ért véget. Düblinban újból kivégeztek 11 embert, meg nem engedett fegyverj viselés miatt. Ez az eddigi kivégzések legmagasabb | száma. A vasutvonalak ellen tovább tartanak a merényletek. Ardfert közelében egy vonatot kisiklasztottak. Két ember életét vesztette.