Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-05 / 3. szám

Egyes szám ára 16 korona fcerkeszlóség és HadóhWaI il: Mlcseyutca 6. (Prófélajjilló, I. emelel 6.) Telefon 13—33. A .Sieged* megjelelik hétfő klYéleléyel minden •ap. Egyei szám ára 16 koma. Előfizetési árak: Egir kónapra Szegeden 260, pesten és üdéken 280 kor. IV. évfolyam. Hirdetési érők: Félhasábon t mm. 9, egy hasábon 16, másfél hasábon'25 K. Szövegközi 23 százalékkal drágább. Apróhirdetés 8, kövér belükkel 16 K. SzSiegközll közlemények soronként 100 K. Nyilttér, családi és orvosi hlr 100 K. Többszöri feladásnál árengedmény. Szeged, 1923 január 5, PENTEK. 3-ik szám. A konferenciák kora. Korának legszellemesebb embere, Ligny herceg mond'a azt a kitűnő bon mot-t az 1815-ös bécsi kongresszusra, mely a napokoni háborúk befejeztével ült össze, hogy határozzon Európa jövőjéről és „ötök békét" hozzon a huszonhat éve háborúban álló népekre, hogy „ha a kongresszus nem is halad előre, legalább táncol . Bon mot-nak kitűnő volt Ligny herceg mondása, ha nem is fedte egészen a valóságod hiszen mint tudjuk, a bécsi kongresszus eleg gyorsan haladt előre, például még az 1918— 1919-es párisi békekonferenciához viszonyítva is, mert alig öt hónap alatt megrajzolta a világnak azt a térképét, melyet még a nagy Napoleon száznapos uralma sem tudott megváltoztatni, mig a párisi „békék" megyése közel két évbe tellett. Pedig nehéz kérdések megoldásáért itt sem kellett a szomszédba menni, hiszen a napokoni háborúk talán ír,ég több államot érintettek, mint a világháború. Igaz, hogy hadikárpótlásról és „jóvátételről" nem sokat tárgyaltak a dunamenti császárvárosban, de volt azért ezer más kérdés, amit meg kellett oldani, legalább is olyan fontos kérdések, mint a párisi békeértekezleteken. A bécsi kongresszust Napoleon visszatérése Elba szieetérfti MaVitotta ugyan félbe,de akkorra, március 13-ára már minden kérdésben határoztak az egybegyűlt monarchák és diplomaták, ugy hogy a második párisi békét a bécsi kongresszus záró aktája alapján írták azután 1815 november 20-án alá. Ezzel a békekötéssel egyidejűleg kötötte meg I. Sándor cár, Ferenc császár és III. Frigyes Vilmos a „Szent Szövetség*-et, mely azután évtizedeken át uralkodott egész Európán. A Szent Szövetség I. Sándor cár legszemélyesebb müve volt, de spiritus rectora a valóságban Metternich Kelemen herceg, korának egyik legzseniálisabb államférfia volt. Metternich herceg a bécsi kongresszuson is bizonynyal különb eredményeket ért volna el, ha nem akadt volna a franciáknak egy Talleyrandjuk, aki igen ügyesen- védekezett az osztrák kancellár mindent leigázni akaró akaratával. Franciaország bizonyosan nem maradt volna Taüeyrand nélkül még mindig nagyobb, mint volt' a napokoni háború előtt és talán a francia adófizető is megérezte volna, hogy mit jelent egy vesz es háború. 1815 után sürün váltogatták egymást a kongresszusok és konferenciák, melyeket a párisi második béke alapján hivtak össze. Aachen, Troppau, Laibech, Verona, Szentpétervár és London egymásután látták vendégül a szövetséges diplomatákat, akik mindenüvé azzal az elhatározással utaztak, hogy a konferencián végleg megoldják a függő kérdéseket, de bizony egyetlen konferencia sem hozta meg az annyira remélt eredménytL pedig a programokon nem szerepelt soha a jóvátétel kérdése, hanem csak kisebb jelentőségű poniok. Az 1918—19 es párisi békeértekezfet jóval tovább ült együtt a bécsi kongresszusnál, mig végre meghozta a döntéseit, melyek persze, szintén „örök időkre" szólottak, de azért utánna nem is egészen egy évre már értekezletre ültek össze az aláiró hatalmak, mert irár akkorra meggyőződtek róla, hogy a békéket ugy, ahogy aláírták, végrehajtani nem lehet. És ezzel elkezdődött a száz év előtti recept szerint ismét a konferenciák kora, csak éppen a konferenciák helye változott meg, mert most már Spaaban, Bruxellesben, San-Sebastianban, Párisban, Cannesban, Londonban, Qenovában, majd ismét Londonban és Párisban ültek össze a párisi békék szignatáriusai, de az eredménye ezeknek a konferenciáknak Is csak az volt, ami a szent sietség konferenciáinak: vagyis semmi. A komc-enciákra mindig a legszebb reményekkel mennek el a tárgyaló felek és a közvélemény is a legnagyobb reményeket táplálja, de ha vajúdnak is a hegyek, még csak nyúl sem születik meg. Ennek a korszaknak is megvan a maga Metterniche, de most a franciák oldalán áll és Poincuénak hivják és sajnos nem állithat vele szembe Németország egy Talleyrandt, pedig egy ilyen kaliberű államférfi mégis tudna eredményeket elérni. Ha pedig egy Ligny herceg is élne mostanában, ugy tökéletes lenne a kép, mert az elmondhatná a mostani konferenciákról, hogy „ha a konferencia nem is halad előre, még csak nem is táncol". lféget ért a párisi konferencia. PÁRIS, MTI január 4. A konferencia véget ért. Poincaré és Bonar Law a délutáni szünet után nyilatkozatot tettek, amelyekben megállapítják a jóvátételi kérdésben mutatkozó ellentéteket. A két nyilatkozatot közzéteszik. Az angol delegáció holnap reggel, a belga delegáció p:dig holnap estére utazik el. megszállását. Fontosnak tartják, hegy a franciák a Ruhr-vidéken esetleg kitörő ipari zavargások felett azonnal úrrá legyenek. Erre különösen a tank-zászlóaljakat kívánják felhasználni. A Reuler-iroda párisi jelentése szerint Anglia ma délelőtti magatartása ugyanaz volt, mint tegnap este. A szövetségeseknek választaniok kelle t a francia tervezet között, mely keveset akar Németország tói és az angol tervezet között, mely a lehető legnagyobb eredményt akarja bütositani. A párisi ancol megbízottak ebben a pillanatban nem remélik, hogy az egymástól eltérő nézetek áthidalása sikerülni fog. Washingtonból jelentik: Hivatalos körökben a jóvátétel kérdésében azt a nézetet vallják, hogy a probléma megoldásánál nem abból kell kiindulni, hogy mivel tartozik Németország, mert akkora összeget sohasem tudna megfizetni, hanem abból, hogy mennyit fizethet anélkül, hogy helyzete rosszabb lenne? Harding elnök tanácsadói ugy vélik, hogy gyakorlatilag ugyanezt az alapelvet kell atkaimazni Amerika részéről is. Ezeknek az adósságoknak a rendezésénél, amelyekkel a szövetségesek tartoznak az Egyesült-Államoknak. A Wolff-ügynökség jelenti: A konferencia véget ért. Az angol delegátusok holnap reggel elutaznak Párisból. A ma délu'áni ülésen Bonar Law azt kívánta, hogy tárgyalják azt a jegyzéket, melyet ma a kora délutáni órákban adott át a konferenciának és amelyben válaszol Poincarénak az angol tervezetre mondott kritikájára. Poincaré ellenezte a tárgyalást, mert a jegyzék visszautasítja a zálogbavétel elvét, amelyet a francia kormány elengedhetetlennek tart. Közvetlenül az angol és a belga delegátusok közbenjárására beleegyeztek abba, hogy mindegyik delegáció külön-külön vizsgálja meg az angol jegyzéket és az olasz tervezetet. A délutáni ülést ezért fél órára félbeszakították. Az angol delegáció a szünetet szállodájában töltötte el, amely után az ülést újból meg; nyitották, de csak rövid ideig tartott. Hivatalos francia körökben ugy tudják, hogy Németország a francia javaslatokat, melyek ! január 15-én ultimá um formájában a német ! kormányhoz intéztetni fognak, nem fagadja el. 1 Ebben az esetben Frch tábornagy tervei szerint azonnal foganatosítanák Essen és Bochum, valamint a Ruhr-vidék egy további részének A világsajtó a konferenciáról. Az Echo de Paris irja: Ma már bizonyos, hogy Bonar Law határozott lépésre vállalkozott. Az angol miniszterelnök mindenekelőtt meg akar egyezni Amerikává'. Az akciót a lehe'ő legszorosabban össze akarja kapcsolni az Egyesült-Államokéval. Az angol tervnek ez a mély jelentősége az, amely a washingtoni kormányt a legnagyobb mértékben kielégíti. A , lep felveti a kérdést, vájjon Bonar Law engedni fogja-e, hogy Franciaország a német ügyekben elöl menjen, közben azonban azzal >. fáradozik, hogy az entente cordialeból, amely még megmenthető, megmentse amit lehet é3 , hogy Franciaországgal szemben a lehető legnagyobb barátságot tanúsítsa, vagy talán ellenkezőleg. megkísérli, hogy szembeszálljon Fran! ciaországgal ? A lop reméli, hogy a francia miniszterelnök az első feltevés mellett dönt. I A konferencia tegnapi ülésének lefolyása példátlan izgalmat kelt a francia fővárosban. A helyzetei súlyosan aggasztónak látják. A pesszimizmusban legtovább megy a Daily Mail párisi liiradása, amely azt újságolja, hogy mivel Bonar LÍW nem volt hajlandó a francia jóvátételi tervet a tárgyalás alapjául elfogadni, másrészt Poincaré tárgyalni sem akarja az angol javaslatot, valószinö, hogy a konferenciát még ma este eredménytelenül befejezik. Angol körökben — irja a Daily Mail — azt hiszik, hogy Bonar Law és munkatársai még ma este elutaznak Párisból. A lap hozzáfűzi, hogy Franciaország a párisi konferencia meghiúsulása után egyedül fogja tervét végrehajtani s nem fog eljárni Németország ellen. Január 15-ike után a francia kormány Németországhoz ultimátumot intéz, amelynek visszautasítása bizonyossággal várható. Foch tábornok erre utasilást kap, hogy bevonuljon a Ruhr-vidékre és szállja meg Essent és Bochumot. Ehhez 2—3 hadosztály lesz szükséges. Meg lehet j azonban állapítani, hogy a ma reggeli -párisi i sajtóban ezzel a pesszimisztikus felfogással a Daily Mail teljesen egyedül áll. A Daily Mail értesülése szerint Poincaré elhatározta, hogy a jóvátételi kérdések megoldása érdekében önálló akciót fog indítani. Ebben az elhatározásában megerősítették a francia szenátorok és képviselők, valamint az ország minden részéből hozzá intézett ilyenirányú levelek. A berlini lapok állásfoglalása a francia lapok ellen példátlanul éles. A Deutsche Allgemeine Zeitung szerint Poincaré terve a rablásvágy gyalázatos önleleplezése és európai gonosztett. A Vorvörts igen pesszimisztikusan ir, mert attól tart, hogy az ántánt megmentése érdekében újra fel fogják áldozni az igazságot. Németország még mindig csupán a politikának az eszköze. A londoni estilapok élénken tárgyalják az angol tervezetnek a francia kormány részéről való elutasítását. Jól értesült londoni körök kifejezik azt a nézetüket, hogy remélhetőleg a konferencia félbeszakításának fenyegető veszélye elkerülhető. A felmerült nehézségek leküzdhetők az angol és francia tervezet legtöbb elvei közt létesítendő kompromisszummal és a tervezeteknek szakértők által való megvizsgálásával. Ilymódon megteremthető a tárgyalás alapja és a konferenciának lehetővé teszi, hogy élőbbre haladjon. A Daily Mail jelentése szerint valószínű, hogy a párisi értekezlet ma délután szétmegy anélkül, hogy megállapodásra jutna és hogy a britt küldöttség Párisból visszautazik Londonba. Mindjárt hazaérkezése után minisztertanácsot fognak egybehívni, hegy mérlegeljék az európai helyzetet, amely most teljesen megváltozik. A Daily News diplomáciai munkatársa azt irja, hogy noha a helyzet kétségtelenül komoly,