Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-24 / 18. szám

Egyes szám ára 16 korona. VierkesztSség és kladóhlva•1: KBIcaey-utca 6. (PrófélaT»UIÓ, I. emelel 6.) Telefon 15—53. A .Szeged" megjelelik hétifi kitételével minden up. Egres szám ára 16 koroaa. Előfizetési árak: Egy Maapra Szegeden 260, Budapesten és vidéken 280 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 9, egy hasábon 16, más* fél hasábon 25 K..Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 8,-kövér belükkel 16 K. Szövegközti közlemények soronként 100 K. Nyilltér, essládl és orvosi hir 100 K. Többszöri feladásnál árengedmény. IV. évfolyam. Szeged, 1923 január 24, SZERDA. 18-ik szám. Külügy. Egy képviselő, aki kultuszminiszter volt a liberális világban s megmaradt szimpatikus politikusnak az egységespárt tágjaképpen is, azt mondta ma a parlamentben, hogy a mai nyomorúságos külpoitikai viszonyok közt Magyarország nem ludhat merre orientálódni s az egyetlen, amit tehet, az, hogy az igazság propagandájával küzd a hazugság propagandája ellen. A szónokot bizonyára számosan üdvözölték, mi, sajnos, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ezt tehessük. Nincs neki igaza, amikor a külpolitikája miatt sokat támadott kormány érdekében azt bizonyítgatja, hogy a mai nyomorúságos viszonyok közt iehe etlen aktiv külpolitikát csinálni a kormánynak. A viszonyok egyformán nyomorúságosak egész Európában, mégis külpolitikát csinál Európa minden országa, ha győző, ha legyőzött. Az, hogy nagy zivatar van, nem jelenti azt, hogy tehetetlenül és gyámoltalanul álljunk bele a zivatar kellős közepébe és keressük ki magunknak azt a helyet, ahol legjobban ver a jeges eső. Aki hajótörést szenvedett, az belekapaszkodik minden deszkaszálba s azzal viteti magát a habok hátán addig, mig hajóra talál, amelyik felveszi. Akinek az élete veszedelemben van, az az ördög kisujjába is belekapaszkodik, .mig más ' fogódzója nincs, majd elereszti aztán, ha | sngyaüal találkozik. Mi éppen eléggé körül j vagyunk véve ördögökkel, hogy válogathattunk \ volna köztük, addig, mig kisántánt cimen pokoli * gyűrűbe nem kapaszkodtak körülöttünk s eléggé hajótöröttek is vagyunk ahhoz, hogy ne válogassunk a mentődeszkában. Volt rá elég időnk, hogy a Fráler György politikájának a vezérelvét tegyük magunkévá : egyiket a másikkal. Lehet, hogy ez balkánizü politika, — mi ugy érezzük, hogy ez lett volna mindjárt az összeomlás után a józan ész politikája. Mindenesetre több eredményt lehetett volna tőle várni, mint a semerre se orientálódás politikájától. A spendid isolation-l megengedhetné magának egy nagy nemzet, ámbár Franciaország is bele fog bukni, ha sokáig csinálja, de katasztrófába visz olyan kis nemzetnél, mint a magyfr, arr elynél a diplomáciai ügyességnek kell pótolnia az erőt. Mindez azonban már elmúlt esőnek való köpönyeg s ma, az. elkövetett botlások után — ebben igazat adunk Lukács Györgynek — legokosabb, amit tehetünk, a kisántánt hazugságpropagandája ellen az igazságunk propagandájával küzdeni. Például most jelentik éppen, hogy Apponyi párisi útjára indulóban, ahová az interparlamentáris konferencia ülésére utazik, tájékoztatásokat kért a kormányköröktől, hogy azokat odakint fölhasználhassa, ha majd nagy összeköttetései révén alkalma lesz a jóvátétel kérdésében tárgyalni oi^an köiökkel, amelyeknek ma döntő befolyásuk van a magyar sorsra. A kormány természetesen örömmel bocsátotta Apponyinak rendelkezésére igazunknak minden számszerű adatát és nem fér hozzá kétség, hogy senki azokat a nemzet erdekében nem tudná jobban hasznosítani, mint Apponyi. Európa szemében ő. a magyarság representativ man-\z és senkinek\a ma élő magyarok közül a meggyőzés művészetéből annyi nem adatott, mini neki. Ez mind rendben is volna akkor, ha a Iá legnagyobb jelentőségű hazafias kötelességnek, a magyar nemzet sorsa fölött döntő biróság informálásának munkája az Apponyi Albert részéről hivatalos misszió volna és nem magánvállalkozás. De mit fog mondani Apponyi Albert arra, ha hatalmas tisztel% meghallgatják az előterjesztéseit, bólogatnak is rá, jegyzeteket is csinálnak róla és aztán — személyi természetű kérdéseket intéznek Apponyi Alberthez. Például megkérdezik tőle, hogy azonkivül, hogy a legnagyobb fia hazájának, mije még ő Magyarországnak? Benne van-e a kormányban s ha nincs, miért nincs benne? Talán honfitársai nem tartják elég jó magyarnak, elég jó konstruktivnek, elég jó kereszténynek ? Talán októberi foiradalmat csinált, vagy kommunista volt? S ha nem, mert annyira még se ismerik félre a magyarokat Párisban, hogy ilyesmivel gyanúsítanák Apponyit, akkor, mi az oka annak, hogy Apponyi csak magánember minőségben szolgálja a hazáját, nem mint a külügyi tárca viselője ? Nem ludjuk, Apponyi mit fog ezekre a kérdésekre felelni. Lehet, azt fogja mondani, hogy politikusnak nem vállalják, mert szeplőtlen tisztaságát óvják és kimé ik. Az is lehet, hogy nemes szerénységgel azt jelenti ki, hogyh a magyar politika.intézői*mind olyan világító talentumok, hogy ő szerénytelenség nélkül nem foglalhatna köröttük helyet Mégis attól félünk, akármit mond Apponyi, az a félszeg helyzet, amelyben ő a mai rezsimmel szemben van, nem fog javára vá'ni annak az ügynek, amelyet ő a legnemesebb önzetlenseggel és a siker legtöbb reményével szolgál. Mert azt fogják rá mondani Párisban, hogy nem lehet szegény az a Magyarország, amely akkora kincset hajzriavétlen heverlel, mint Apponyi őt nemzeti bálványul ünneplik ugyan, de akti* Albert. i biztositsa szavazati jogát. (A Szeged tudósítójától.) A legutóbbi képviselőválasztás alkalmával több fcben rámutattunk arra, hogy a választói névjegyzékből tömegesen maradtak ki szavazásra jogosult polgárok. Olyan hiba volt ez, amely a váiasztas eredményét a liberális o'dal kárára befolyásolta az első kerületben. Tévedés ezt hinni, hogy a választói lista hiányosságának csupán a főjegyzői hivatal az oka. Hibás itt maga a polgárság is, amely a legnagyobb indolenciával fogadta.a választásokat és nem gondoskodott arról, hogy minden szavazó polgár felvétessék a névjegyzékbe. Ez a körülmény méltán*, elkeserítheti azokat, akik életüket szentelik a demokratikus politikának és minden üldöztetésen keresztül is tántoríthatatlan energiával folytatják küzdelmüket a reakciós áramlatokkal. A választói névjegyzékek kiegészítésére nemrégiben megjelent belügyminiszteri rendelet módot nyújt a polgárságnak arra, hogy a múltban elkövetett hanyagságát jóvátegye. A főjegyzői hivatal most osztja szét az összeíró iveket. Minden szavazásra jogosult polgár és munkás, aki tavaly kimaradt a választói névjegyzékből és mindazok, akik az 1923 évben lesznek választókká, tartsák kötelességüknek, hogy összeíró ivüket a főjegyzői hivatalban átvegyék és azt kitöltve január hó 31- ig ugyanoda visszajuttassák. Tájékozásul szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy nemzetgyűlési képviselőválasztójoga van minden férfinak, aki életének 24-ik évét be'öltötte, 10 év óta magyar állampolgár, 2 év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása és az elemi népiskola 4 ik osztályát sikeresen elvégezte. A 24 ik életév betöltése nem kívántatik meg attól, aki igazolja, hogy az arany, ezüst vagy bronz vitézségi érmet, vagy a Károly-csapatkeresztet elnyerte, valamint attól sem, aki igazolja, hogy egyetemet vagy más főiskolát végzett. Régi jogon nemzetgyűlési képviselőválasztó mindenki, aki az 1918. évre érvenyes országgyűlési képviselővá asztóí névjegyzékbe föl van véve, még ha az első bekezdésben megszabott kellékeknek nem is felel meg, ha ugyanabban a köztégben Lkik, amelynek névjegyzékébe az 1918. évben felvétetett. Nemzetgyűlési képviselőválasztójoga van minden nőnek, aki életének 30-ik évét betöltötte, 10 év óta magyar állampolgár, 2 év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása és az elemi népiskola 6-ik osztályát, vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre nézve egyenrangú osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte. Az elemi népiskola 4-ik osztályának sikeres elvégzése mellett is választójoga van annak a nőnek, eki az előző feltételeknek megfelel és ezenkívül 1. mint feleség 3 vagy több gyermeknek adott életet, ha 3 gyermeke életben van (a háborúban hősi halált halt gyermekek a rendelkezés szempontjából élőknek tekintendők), vagy 2. saját vagyonának jövedelméből vagy saját, keresetéből tartja el - magát, ha önálló háztartást vezet. Nem kívántatik meg a 30 év letöltése attól a nőtől, aki igazo'ja, hogy egyetemet, vagy más főiskolát végzett. (A korhatár tekintetében az az irányadó, hogy a 24, illetve a 30-ik évet az illető ebben az eszten-i dőb^n éri el.) ™ Ebben az évben választói jogosultságot nyernek mindazok, akik 1923. december 31-ig a huszonnegyedik életévüket betöltik. Ugy hisszük, hogy mindenki a maga érdekében cselekszik és saját lelkiismeretét nyugtatja meg azáltal, hogy szavazati jogáh megszerzi és a következő választás alkalmával kötelességszerűen gyakorolja. Hisszük, hogy e felhívásunk nem marad eredménytelen és minden polgár és polgárnő, munkás é« munkásnő, akik a listából hiányzanak, még a mai napon kikérik az összeíró ivet és ezt a hó végéig visszajuttatják a főjegyzői hivatalba. Minden polgárnik és munkásnak, akik az igazi, jobb Magyarország eljövetelében biznak, hisznek a nagy ideálokban, melyek az emberiesség nagy eszméit szolgálják, — kötelességük biztosítani szavazati jogukat.' Az esetleges bővebb felvilágosításokat készségesen megadja a Szeged szerkesztősége is. A németek küzdelme a megszá ellen. Degoutte és Simon tábornokok elutasító választ adtak Thyssen és Siíndler telepek küldöttségei előtt, akik Thyssen é3 Stindler szabad ábra helyezését kérték. A Thyssen-müvek üzemi tanácsának az a fáradozása, hogy Thyssent ^azonnal szabadonbocsássák, eredménytelen maradt. * Ma reggel 8 órakor a Thyssen-müvek valamennyi hivatalnoka és munkása sztrájkba lépett. A Stinnes-müvek hivatalhoki testületének küldöttsége tegnap Düsseldorfba ment, hogy Spindler igazgató letartóztatása ellen tiltakozzék. A küldöttséget a kerületi elnök ismételt kérése ellenére sem fogadták. Ennek következtében ma az összes munkások és hivatalnokok tiltakozó sztrájkba léptek.g Esseni jelentések szerint a folyamépitési hatóságok hivatalos parancsot kaptak, hogy zsilipés vontatási-munkát ne végezzenek. Essenből jelentik: A vasúti forgalom kezd nehézkes lenni. Több vonal el van zárva a veszteglő vonatoktól. Ostenfeld déli állomásán tegnap este sztrájk tört ki, mert a belga katonák az állomás és a fűtőház épületét megszállották s gépfegyvereket állítottak fel. Saerkgrab állomáson is sztrájkba állottak a vasutasok. Ma estére a posta és táviró hivatalnokok bizalmiférfiai összeülnek s valószínűleg kimondják a >